Trencsényi László: az iskolai demokrácia megteremtéséről és védelmezéséről
Amikor – épp egy hónapja, a tér túlsó, északi sarkán demonstráltunk a pedagógusnapon, az oktatási államtitkárság az alábbi közleményt adta ki: ”…odaszegődött hálózatok együttesét nem bejegyzett szervezetek alkotják, amelyekről nem lehet tudni, hogy kiket képviselnek, hogy milyen felhatalmazásuk van. E laza szerveződések antidemokratikusnak kiáltják ki a mostani kormányzatot, amely szabályos, jogszerű választások után nyerte el a kétharmados többségét, a maguk maroknyi kisebbségének akaratát akarják rákényszeríteni a társadalomra.”
Fotó: Hegyi Zsolt
Még, hogy az én legitimitásom lenne kétségbevonható az iskolai demokrácia megteremtésében és védelmezésében? Még hogy törpe minoritás?
A tanszabadságért alapított hálózat tagja vagyok. Legitimitását 2011 fagyos telén éppenséggel itt szerezte a Fogadóóra elnevezésű több héten át tartó demonstráción, amikor megpróbáltunk fellépni az oktatásügyet megbénító törvény elfogadása ellen. Ma is itt állunk a téren, szelíd, virágos jelvényünkkel.
Még, hogy az én legitimitásom lenne kétségbevonható az iskolai demokrácia megteremtésében és védelmezésében? Még hogy én lennék törpe minoritás? Megalakulása, 1994 óta folyamatosan több, immár 5 cikluson át vagyok szakmai szervezetek választott delegátusa az Országos Köznevelési Tanácsban, nemkülönben megalapítását 1891-ben (!) jegyző, háromezer fős létszám felé közelítő létszámú civil szervezet, a Magyar Pedagógiai Társaság vezető aktivistája. Megjegyzem: társaságunk május végi küldöttgyűlése egyhangú szavazással erősítette meg lépéseinket a magyarországi oktatásügy modernizációs értékeinek védelméért.
A HAT-ban hosszú vita volt areról, ki szólaljon meg. Többen gondoltuk, hogy fiatal kollégát állítunk pódiumra, aki hitelesen szól félelmeiről., pontosabban félelmei leküzdéséről. Végül rám esett a választás, aki már nem vagyok „fiatal kolléga”. E választást azzal tudom indokolni, hogy valóban igazolni tudom: személyem által, mint egyetlen láncszemben is fontos személyek sokasága fűződik e hálózatba. Hiszen mögöttem a hatvanas évek Radnóti Gimnáziuma, ahol eszmélésünkben az antifasiszta meggyőződést tanulhattuk, aztán ott a ’69-es budapesti bölcsészkari diáklázadás-féle akkor és most is sokszínű fiatal társasága, akik együtt tettünk kísérletet az egyetemi élet demokratizálására, ott áll mögöttem Loránd Ferenc „Kertész utcájának” megannyi túlkoros tanulója, akik a József Attila Ifjúsági Dandár nevű közösségben szerezték vissza a bukató iskolában elveszített emberi méltóságukat. ( S ha Kertész utca? Akkor jelképesen itt áll mellettem Loránd szellemi ikertestvére a dobozi gátőr korán elhunyt fia, Gáspár László is korabeli, szentlőrinci szocialista iskolautópiájával. S itt áll mögöttem Vészi János – a kivégzett miniszterelnök, Nagy Imre veje is – egy másik pedagógiai-művelődési innováció, az általános művelődési központok, az ő elnevezésével „alfák” terveivel, s megannyi általam is segített megvalósulásával..
S itt állnak jelképesen mögöttem a palócföldi falucska, Patak mára felnőtt egykori iskolásai, akik demokráciát tanultak a börzsönyi domboldalakon. S itt a csillebérci „ezer” is: az 1983-as „ógörög úttörőtábor” 6 polisza, ahol athéni demokráciát játszottunk 10 napon át felnőttek, gyerekek fehér lepedőben. S itt sorakoznak tanártársakká érett tanítványaim is, több ezren. Itt az OR-ZSE judaisztika-tanárai, a Wesley Főiskola pedagógusjelöltjei, itt a Színművészeti Egyetem drámapedagógusai, az Iparművészeti Egyetem művésztanárai. Nemkülönben magam mögött tudom a miskolci egyetemen felnőtt tanárokat, akikkel a Kisebbségek pedagógiája című tantárgy keretei közt falukutató módjára együtt jártuk a zempléni aprófalvakat a cigány, szlovák, rutén-magyar együttélés, együttnevelés eredményeit és konfliktusait keresve. És itt sorakoznak az Eötvös Loránd nevét viselő egyetemről kinőtt tanárnemzedékek (köztük tobben talán valóságosan is).
S magam mögött tudom 5 éve díszpolgárrá fogadott lakóhelyem, Pesterzsébet egykori, Tátra téri általános iskolásait, vándortáborait, egy területi gyerekközösség egykori tagjait és vezetőit, s 30 lakásra való szomszédomat, a közös udvaron együtt cseperedő 60 gyereket is.
S mit követelünk, kívánunk együtt?
Irodalmat is tanítottam. Ezért költőt kerestem mondanivalómhoz. Kereshettem volna Radnótit („Tiszta szavam sose kormozza be a barna füsttel égő félelem”, sőt akár a welszi bárdokat megéneklő Arany Jánost ( vagy az öreg költőt, aki a „szabadságot rend nélkül” kívánta). Vagy a mára karanténba zárt József Attilát, aki a rendet, de a „szabadság szülte rendet” énekelte.
Imént bemutatott életutam arra jogosít, hogy egy elfeledett írót és költőt idézzek ide, a feldúlt Kossuth térre. A parasztfiúból lett népi kollégista, Nagy László, a költő Veres Pétert, a szegényparasztból lett író-politikust emlegette nem sokkal a vészkorszak, a háború rémeitől ocsúdó Budapesten. Itt a Parlament előtt.
„Péter és Julcsa a lépcsők legtetején,
háttal a kapunak harangszavú délben,
seregek a fényben, százezer fő meg szekér,
aknaszilánkos gebékkel fohászkodva állunk:
mi vagyunk a Himnusz, s Péter ama tiszta ingben
megborzong a kőig, látva az ünnepi bárányt,
látva a kenyeret, bort s az áldozat sugallatától
megütve kifakad a lebitangolt Haza nevében
s mutat ujjal a kőtornyok tumultusára:
AMIG EZ A HÁZ NEM A MIÉNK – nem a miénk,
visszhangzik bennem, aki könyöklök ott egy lovacskán
s tudom: az idő a miénk, tudom: a köveknek is
távlata por, mert áthullhat minden rostán.
De soha az ő képük, soha a mi fiatal arcunk.”
Trencsényi László (Hálózat a Tanszabadságért) – hozzászólás a június 25-iki demonstráción
Author: KMH Vendégszerzők
Aczél Gábor
Andy Boyer
Aszalos Sándor
Avi ben Giora
Bogdán Géza
Búzás Huba
Christopher Adam
Egri-Eiben István
Endre István Simay
Eörsi Mátyás
Éry Balázs
Fényes István
Föld S. Péter
Gadó György
Garai-Édler Eszter
Georgina Bojana
Gere Gábor
Gergely Beatrix
Göllner András
Gulyás András
Hirschler Tamás
Hollósy Gerti
Ille István
Kalmár Szilárd
Kerekes Sándor
Kertész Ákos
KMH Vendégszerzők
Kopácsi Judith
Lázár György
Petényi Judit
Rátesi Margit
Révay András
Róna György
Rosu Mária
Szigetvári Viktor
Szücs Balázs
Szukits Rezső
1:52 de.
ja hogy egy szoci , szoci parlamenti tobbseget akar…..ROHOGNOM KELL…majd ha fagy
4:39 de.
Elégé széleskörű demonstráció volt, sok réteg képviseltette önmagát.
Sajnálom, hogy nem volt időm elutazni a demonstrációra.
6:19 de.
En csak azt szeretnem tudni, hogy mit is akarnak, a hatalmon kivul az itt irok. Mondom ezt, tudva es (majdnem)felve a kigunyolastol. U.i. ezeken a lapokon, ezekbol az irasokbol, nem derul ki. Egy hatalom ehes bagazs irkal itt es mondana meg, hogy mi a jo, de meg eddig sem jutnak el. Ragalmazasig, hazudozasig, viszont mind eljut.
6:57 de.
Miért akarna parlamenti többséget ha egyszer bent sincs a Parlamentben? Semmi mást nem akar csupán azt az esélyegyenlőséget amit állandóan skandálnak de valóságban nem létezik. Mert a cigányt vagy más kisebbséget nem nagyon engedték sem a komcsik sem az uj rendszer képveséi úgy tanulni ahogy szerettek volna. De a legfőbb probléma az, hogy a jólbevált kommunista diktatura eszmeiségét átültették a mába. A mindenkori kormány fogja megmondani mit és hogyan kell tanítani. Hogy szakmailag olyan sütét és korlátlan mint egy pesti lépcsóház az egy dolog. De hogy még az ő tanterveit is kelljen elfogadni amit nem szakmabeilek állítottak össze az felforralja a sokat látott és tapasztalt szakemberek agyvizét. Ez a gondja Trencsényinek és nem az amit te itt emlitesz gerófok grófja.
11:35 de.
Trencsényi úr nem legitim, hiszen nem viktor választotta. Ez a szomorú helyzet.
„Jimbo” már megint villogtatja, hogy fogalma nincs a demokráciáról, és az egymás mellett élésről.
Tényleg ez a jobboldal színe-java? Akkor nagyobb baj van, mint gondoltam! És ne félj a gúnytól „Jimbo”, tanulj belőle.
1:16 du.
Mit akarnak, Jimbo? Még kérdi?
Élhető, demokratikus, európai Magyarországot a mostani félázsiai barbárok és Európa-ellenes felcsúti taplók uralma helyett.
Ennyire egyszerű a válasz a maga ostoba kérdésére.
1:50 du.
JIMBO
2013 július 4
6:19 de.
Hogy mit akarnak?
Nyugalmat. Fejlődő gazdaságot. Olyan törvényeket, amik mindenkire nézve kötelezőek. Munkát. Biztos megélhetést.
Tervezhető holnapot, korrupció nélküli politikát és politikusokat..
Lehet, hogy ez sok?
4:41 de.
„Élhető, demokratikus, európai Magyarországot a mostani félázsiai barbárok és Európa-ellenes felcsúti taplók uralma helyett.” – mondja ezt egy „entellektüel”! 🙁
„Tervezhető holnapot, korrupció nélküli politikát és politikusokat..
Lehet, hogy ez sok?” Túl sok! Mondj egy ilyen országot! 🙂
Én jobban örülnék, ha legalább a középiskolákban újra lennének kötelező olvasmányok, megtanulandó versek, és ezeket számon is kérnék! De amig egy magyarszakos tanár sem ismeri Jókait, Adyt, József Attilát is csak nagy vonalakban, akkor tényleg egyszerűbb tüntetni!
9:06 du.
Avi ben Giora
2013 július 4
6:57 de.
„Mert a cigányt vagy más kisebbséget nem nagyon engedték sem a komcsik sem az uj rendszer képveséi úgy tanulni ahogy szerettek volna.”
Giora, ezt kifejtenéd bővebben?
9:13 du.
Llanfair
2013 július 4
11:35 de.
Ezt először próbáld meg alkalmazni a saját esetedben, utána ajánlgasd másoknak, Fábián.
Jimboval kapcsolatban pedig hiába erőlködsz, belőled a gyűlölet, a rosszindulat beszél, ő pedig pontosan tudja, hogy miről van szó.
8:55 de.
dakota: Kedves „dakota” Helyes. Ha te így gondolkodsz rólam, kérlek ne szólíts meg ezek után. Felesleges beszélgetnünk. Jobb ha nem tudod, én mit gondolok rólad. Az élet tényleg szép. Hiszen azzal kell beszélgetnem, akivel akarok.
9:49 de.
A kormány megállapodott a magyar származású, de külföldön élő holokauszt-túlélők kárpótlásáról a zsidó érdekvédelmi szervezetekkel. Három napon belül 1,3 milliárd forintnak megfelelő összeget utalnak ki nekik. A kifizetéseket egy nemzetközi könyvvizsgáló ellenőrzi, hogy később már ne lehessen vita belőlük.
Több éves elszámolási vita után megállapodott a kormány a zsidó érdekképviseleti szervezetekkel a külföldön élő holokauszt túlélők kárpótlásáról – jelentette be a Kormányzati Információs központ.
A szombati közlemény szerint Lázár János miniszterelnökséget vezető államtitkár a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvánnyal (MAZSÖK), valamint a Conference on Jewish Material Claims Against Germany-val (Claims)egyezett meg annak érdekében, hogy a holokauszt magyar származású, ám külföldön élő túlélői a lehető leggyorsabban hozzájussanak kárpótlásukhoz.
A kifizetések felgyorsítása miatt a Kormány hozzájárult ahhoz, hogy a MAZSÖK 5,6 millió amerikai dollárnak megfelelő összeget (körülbelül 1,3 milliárd forint) 3 munkanapon belül átutaljon a kifizetéseket végző és felügyelő Claims számára.
A további viták kizárása, valamint kifizetések átláthatósága érdekében a felek megegyeztek abban is, hogy a kifizetésekkel ellenőrzésére felkérik a KPMG nemzetközi könyvvizsgáló magyarországi képviseletét. A KPMG az államháztartásról szóló törvény előírásainak, valamint a nemzetközi standardoknak megfelelően elkészíti a támogatási összegekről szóló beszámolót.
A közlemény arra is kitér, hogy Magyarországon él Közép-Európa legnagyobb, virágzó kultúrájú zsidó közössége, ezért „a kormány mindig is kiemelt figyelemmel viseltetik a közösség tagjai iránt”.
Megemlíti, hogy a kormány a közelmúltban 50 százalékkal megemelte a Magyarországon élő holokauszt áldozatok életjáradékát, ezzel is bizonyítva, hogy méltóképpen gondoskodik a holokauszt túlélőiről.
Ezt is az „antiszemitizmus” jegyében!