Pillanatkép, napjainkból.
Történik Magyarországon, valahol…
(A szín egy szobabelső. A berendezés mutatja, hogy ez az egyetlen helyisége a lakásnak. A bútorok kopottasak, össze nem illők. A mennyezeten ázás foltok, a festék a falon itt-ott lepattogzott. A komód felett Szűz Mária kép, alatta rózsafüzér. Az asszony – madárcsontú kis teremtés – a mosogatónál tesz-vesz, a férfi – elhízott, vastag nyakú – a tv-t bámulja, keze ügyében sörösüveg. Az ágyon egy csecsemő fekszik.)
– Te Irén!
– Mi van?!
– Sír a gyerek!
– Hallom.
– Hát mér sír!
– Mer éhes.
– Hát aggyá neki enni!
– Oszt mit, te nagyokos, nem mondanád meg?
– Mit, mit, amit ilyenkor szoktak. Vagy szoptasd meg, mit bánom én, csak legyen már csendben az a kis szaros!
(Az asszony zajosan belevágja a lábost a mosogatóba, megperdül, csípőre tett kézzel kezdi mondani a magáét, egyre emeltebb hangon)
– Aggyak neki, mi? Mit aggyak neki? Kenyeret? Vagy szalonnát? Vagy sört? Mer az van itthon, semmi más! Szoptassam? Oszt miből? A sok idegeskedéstől elment a tejem, az se tett jót neki, hogy a mútkor úgy elvertél, hogy majd leszakadt a derekam! Tápszer kéne a kicsinek, meg vitaminok, meg a franc tuggya még, mi, hogy megéljen, de miből vegyek neki? Te isten átka, te, a támogatást, mihájcs megkapod, első dolgod a kocsma! De rosszul tanáta ki az is, aki a családfőnek aggya azt a kis pénzecskét is! Családfő az ilyen? Egy rossebet, egy részeges, tohonya állat, az! Arra vót eszed, hogy rámmássz, oszt gyereket csinyájj, de arra nem, hogy dógozni mennyé, mint a többi rendes ember, akinek otthon rí a gyereke!
(A férfi nem reagál, csak bámulja a tv-t, közben rá-rácsókol a sörösüvegre. A gyerek keservesen sír. Az asszony magához öleli, babusgatja, a szeme könnyes.)
– Franci, emeld már meg a segged, és mennyé át a doktor úrékhoz, mindig akad ott valami tennivaló, amiért ad egy kis pénzt, meg hátha ír olyan receptet is, ami ingyé van, csak csinyájjá mán valamit, mert isten az atyám, ne állok jót magamé!
(A férfi megemelinti a sörösüveget, látja, hogy üres, hirtelen támadt indulattal odavágja a sarokba)
– Hogy az a mennybenlakozó magasságos kaporszakállú atyaúristen tegye beléd azt a
(A Szűz Mária képre téved a szeme, nem fejezi be)
– Hát már egy perc nyugta se lehet az embernek?!
(Mérgesen kicsörtet, az ajtó csak úgy duhhan, ahogy bevágja maga után. Az asszony dallamtalan nótát dúdol a kicsi fülébe, aki lassan elcsendesedik)
(A szín elsötétül.)
Később.
(A csecsemő még alszik, az asszony a konyhaasztal mellett ül, két kezét tétlenül az ölébe lógatva, csak néz maga elé. Nyílik az ajtó, belép a férfi, látszik, erősen kapatos. Kezében két üveg sör)
– Szija, anyukám, meggyüttem!
– Azt látom! De minek…hát, az orvoséknál vótá-é?
– Akartam, anyukám, isten bizon, akartam, de találkoztam a Sanyival, tudod, akivel a mútkor még együtt kubikótunk, oszt benéztünk egy kicsit a találkozás örömire a Fekete Macskába.
– Nohiszen, mikor vót az a mútkor, má vagy egy éve, hogy az isten verne meg téged, te ördögfattya, a gyerek éhes, te meg a gigádat locsolod? Hogy vakútam vóna meg, amikor először rád néztem, most nem lennék ennyire szerencsétlen!
(A gyerek felsír a hangos beszédre, egyre hangosabban bömböl, az asszony csitítani próbálja)
– Montam má, hogy kussoljon az a csimasz!
– Hát nem érted, te állat, hogy azé sír, mer éhes? Mit érdekel ez téged, csak az agyad legyen homályos attól a sörtől, az a lényeg!
– Én, állat? Teee, ne beszéjj így velem!
(A férfi felemelt ököllel esik az asszonynak, de olyan részeg, hogy nem találja el, csak neki tántorodik. Az asszony elesik, esés közben feje a konyhaasztal élének csapódik. Csúnya reccsenés, az asszony mozdulatlanul terül el a padlón. A férfi bambán áll fölötte)
– Irén?
– Te, Irén!
– Na, ne izéjjé mán, hát nem kartalak bántani! Tudod, ha iszom, néha elborul az agyam, de azé nem vagyok én olyan rossz ember, ugye, Irén?
– Irén?
– Bőg a gyerek, Irén, hát ne feküggyé mán itt nekem!
(Nehézkesen letérdel az asszony mellé, megpróbálja felcibálni. Az asszony feje furcsa szögben lóg)
– Nabasszameg. Emmeg bekrepált. Ez a kis görcs meg itt zajol nekem. Na, majd adok neki ekkis sört, attól én is el szokok álmosodni…
(A szín elsötétül.)
Author: Ille István
Civil a pályán. Egészen más területen dolgozott, a politikához nem sok köze volt, de véleménye arról annál inkább. Három évvel ezelőtt egy társával együtt létrehozta az ellenszek.hu Demokritikus Vélemény Magazin internetes oldalt, aminek felelős szerkesztője. Szépirodalmi vonalon, Harunlarasid néven több, mint 60 novellát, több tucat önéletképet és úti beszámolót publikált a www.harunalrasid.nolblog.hu oldalán. Elkötelezett, azonban pártoktól független, baloldali értékrendű és világnézetű ellenzéki.
Aczél Gábor
Andy Boyer
Aszalos Sándor
Avi ben Giora
Bogdán Géza
Búzás Huba
Christopher Adam
Egri-Eiben István
Endre István Simay
Eörsi Mátyás
Éry Balázs
Fényes István
Föld S. Péter
Gadó György
Garai-Édler Eszter
Georgina Bojana
Gere Gábor
Gergely Beatrix
Göllner András
Gulyás András
Hirschler Tamás
Hollósy Gerti
Ille István
Kalmár Szilárd
Kerekes Sándor
Kertész Ákos
KMH Vendégszerzők
Kopácsi Judith
Lázár György
Petényi Judit
Rátesi Margit
Révay András
Róna György
Rosu Mária
Szigetvári Viktor
Szücs Balázs
Szukits Rezső
8:35 de.
Szomorú …
2:13 du.
Hát ez valóban a szomorú valóság(de nem általánosságban)hanem az olyan körökben..,ahol
elisszák egyesek a „segilyt”,szegény asszony(?)szegény Gyerek!!!akit csak a pénz miatt csináltak,persze ha a férfi
adott volna a söréből az asszonynak,talán lett volna teje….,tehát ilyen esetekben a jómódú szánakozók küldhetnének egy láda sört,vagy netán egy pár liter tej sem
rossz ötlet……ha eszükbe jut….
3:34 du.
ki emlekszik a nektar sorre/serre ? alkoholmentes volt
3:54 du.
ja. szoptatós sörnek is hívták.
6:19 du.
3,34 du. !
Én emlékszem a Nektár sörre. Igen kellemes édeskés, maláta aromával rendelkezett, és hűtve kellemesen üdítő hatása volt. Nem volt annyira édes, mint a ma egyes helyeken kapható német Karmalz elnevezésű Bier…
Alkohol tartalma is volt neki, 1-2 ezrelék…
7:52 du.
Vannak, akik a cigánykérdés problémáit nagy részben jól látják, mindkét oldalon. Addig azonban csak rosszabb lesz, amíg két malomban őrölnek. Nem lesz javulás, amíg a két tábor össze nem áll és együtt kezdi el a hosszú és nagyon nehéz munkát az integrációhoz. Elötte azonban lesz több, talán sok, hatalmas, véres összetűzés és sok halott. Városok fognak égni!
8:57 du.
6:19 du……http://retronom.hu/node/1865
12:49 de.
Gyula Bognár!
A törvénytisztelő, dolgozó, adózó többség már sok-sok lépést tett meg, hogy felemelkedjen a cigányság.Pozitív diszkrimináció, sok pénzbeli támogatás,stb…
De ők nem nagyon tesznek erőfeszítést, hogy integrálódjanak.
Talán a cigányság értelmesebb, intelligensebb rétegének kellene rábírnia őket…
5:41 de.
Teljesen egyetértek Bognár Gyulával, de egy jobboldali valamit mond a cigányokról, rögtön rasszista, ha meg egy baloldali védi őket, akkor a jobboldal hőbörög … hogy lehet ezt közös nevezőre hozni? Személy szerint nem beszéltem sosem embertelen megoldásokról, a hasonló helyzetek rendezésénél, de ritkán akad olyan az ellenkező táborból, aki meghallgatna és tárgyalni lehetne …
6:05 de.
Gyula Bognar
2014 augusztus 3
7:52 du.
Gyula! Nehéz a cigánykérdést sokféleképpen látni itthon olyan hétköznapi tapasztalatokkal -és van belőlük gazdagon- mint ami az egyik épp itthon lévő húgommal történt minap, mikor nem is túl késő este a Népszínház utcában azzal lépett oda hozzá egy félmeztelen, huszonéves cigánygyerek, hogy „nem szopsz le?” Nos roppant nehezemre esik úgy gondolni a cigányságra, hogy jaj szegénykék, csak a társadalom áldozatai, és össze kell fogni értük. Egészen más összefüggéseket tudok velük kapcsolatban elképzelni…
7:34 de.
Fuser: Itt egy közös (fájó) pont … ez mentén kell elindulni, összefogni és tovább haladni, nem azon vitatkozni amin amúgy sem tudunk (egyelőre) közös nevezőre jutni …
8:10 de.
csiszer lóránt: nem kívánok fuser barátommal folytatott vitájába beleszólni, de egy valamit jó lenne, ha megértene: ONNAN ebben a kérdésben nincs egyetlen közös fájó pont sem, ráadásul összefogásról sem érdemes beszélni – köszönhetően orbán áldásos nemzetmegosztó tevékenységének.
maga is egy másik közösségben él, mi is. magának is az országa határán belül kell megküzdenie a problémáival – lett légyen az bármi – nekünk is.
mi nem szólunk bele a maguk – kettősök – világába, de maguk – orbán führer jogosítvány alapján úgy gondolják, beleszólhatnak a miénkbe.
hát, nem. majd, ha mi is választhatunk bukarestben, akkor talán. tudja, piszok egyszerű ma magyaroszágon magamat román nemzeti kisebbségnek regisztráltatni. egyszerűen kijelentem, hogy az vagyok, és kész, már mehetek is választani – önkormányzatot!
innen csak egy apró lépés – ahogy a führer mondta, a többi a jogászok dolga – hogy szavazati jogot szerezzek romániában.
ahhoz mit szólna, ha ezen az alapon én akarnék beledumálni a maga dolgaiba?
egyébként megtisztel, hogy olvassa kis lektürjeimet is…
9:46 de.
Fenyvesi Glória: Tehát a magyarok mindent megtettek, de a cigányok semmit. (Incorrigible)
9:59 de.
Van rá példa, tudnánk vele szolgálni, hogyan lehet kényszerrel betelepített, (nem önként bevándorolt) színes bőrű, rabszolgákat felszabadítani, majd hosszú, évszázados faji megkülönböztetés (szegregáció) után integrálni abba az országba, ahová kényszerrel lettek behozva.
Persze ez abba a kategóriába tartozik, amikor a messziről jött, határon kívüli emberek, (olyanok, akik nem élnek a cigányokkal) osztanák az észt a sokkal fejlettebb és intelligensebb magyaroknak, akik a határon belül a cigányokkal élnek, akik már mindent megtettek amit csak lehet, amíg a cigányok idáig semmit sem tettek. A magyaroknak ez a rétege állítja, hogy minden problémájukat csakis maguk képesek jól megoldani, sőt kitűnően. Magyarország Jobban Teljesít.
10:04 de.
Ille úr: INNEN abban a kérdésben van bizony közös fájó pont, mert a hasonló kérdéseket, hasonló (vagy azonos) módszerekkel kell megoldanunk … összefogásról meg „brainstorming” szinten gondolkodtam, nem a kéz a kézben változatról … Magyarországon csak nemzetvezető volt, Orbánt viszont semmiképp nem nevezném annak és épp oly kevésbé tetszik az uralkodása mint Önnek és a nemzetpolitikai (ami pillanatnyilag csak színjáték) vonzaton kívül nem kívánnék semmi másba beleszólni … nem mintha lehetne … Abban az esetben ha magát románnak vallaná, a kölcsönösség elvét szem előtt tartva, természetesen támogatnám azt, hogy a román állam nemzetpolitikai döntéseibe beleszólása legyen … bár ez fordítva nem igaz (Ön nem is támogatja, de nincs is beleszólásom) …
Ami jó azt nem nehéz olvasni … márpedig ha egyetértek velük vagy valós (életszerű) helyzeteket jelenítenek meg, legyen az sima vagy görbe tükör a világra, akkor jónak tartom …
10:10 de.
Fuser: Minden magyar embernek tele van a tarsolya sok ezer szörnyű történettel, a cigányok elkövetett bűneiről, ezzel is bizonyítva, hogy a cigányok soha nem akartak és nem akarnak, nem képesek olyanok lenni, mint a szeplőtlen és tökéletes magyarok, akik ráadásul mindent megtettek annak érdekében, hogy magyarokat faragjanak a cigányokból. (Nehogy már mások legyenek, még csak véletlenül sem) Magyarországon akkor valósul majd meg az integráció, amikor az USA-ban, minden fekete, barna, sárga és vörös embert átnevelünk fehérnek. Első lépésünk ebben az lesz, hogy betiltjuk a rap zenét. Sajnos megtehettük volna ezt már régen, a jazz, a soul musik és a mariachi zene megjelenésekor. Jobb későn mint soha.
4:02 du.
hmmm. Egy szó nem volt arról a történetben, hogy cigány lett volna.:) Egyébként nagyon életszerű. Sajnos. Gratulálok István!
4:13 du.
bubu64: köszönöm a gratulációt. a boda-félék beleérző képessége határtalan…idióta…
4:24 du.
Fenyvesi Glória
2014 augusztus 4
12:49 de.
„A törvénytisztelő, dolgozó, adózó többség már sok-sok lépést tett meg, hogy felemelkedjen a cigányság.Pozitív diszkrimináció, sok pénzbeli támogatás,stb”
Nem akarok a lelkébe taposni, de a törvénytisztelő, dolgozó, adózó az nem a többség kishazánkban. Amikre hivatkozik azok szándékok és célok voltak (a múltidő lényeges!), amit a kevéssé törvénytisztelő, nem feltétlenül dolgozó és adózó akárkik szépen megcsapoltak.
Párhuzamként érdemes lenne figyelembe venni, hogy szerte a világba lehet látni példákat arra, hogy a segélyszállítmányoknak mi a sorsa. Hát kb. így működött ez nálunk is a „sok segítséggel”.
4:49 du.
Nem ér írtam,hogy a cikk egy cigány „családról” szól,csak esetleg céloztam rá…(mert ez az igazság),mint a maga pártján állók közül többen és a másik oldalról is,ugyanis mindenki tudja,hogy róluk van szó,mi ebben a probléma?A maguk által dicsőített régi és a mostani szidott
rendszerben is sajnos sok ilyen van……ezt hazugság lenne tagadni!
Régen és most is sokat tettek és tesznek a cigányok beilleszkedése érdekében,de ha többeknek ennyi ideig sem sikerült (kiemelt anyagi támogatás,beiskolázási segély stb…)akkor kár ezen vitatkozni,míg sok más felelősségteljes dolgos cigány nem így él!
Na nézze már meg,hogy kikkel próbál….pörölni!
A cikkből az a tanulság,hogy egyes lumpen elemeknek étkezési utalványt lekk biztosítani amiből nem lehet piát venni….meg aki például nem járatja a gyerekét iskolába
(ahol egyébként ingyenes étkezést is kap…)azzal szemben
intézkedni kell.és ez nem pártállástól függ!
10:36 du.
az etkezesi utalvanybol , food stamp=etel belyeg az usa-ban igy vasarolnak piat , sot kabitoszert : a 100 dollaros utalvanyt eladja a szatocsuzletben 10 vagy 20 maximum 50 dolcsi KESZPENZERT…persze le lehet bukni mert az FBI vagy a helyi rendorseg is lehet az „elado” es akkor kattan a bilincs a szatocsuzlet penztarosanak a csuklojan
12:51 de.
marcsi: „…ugyanis mindenki tudja, hogy róluk van szó…”
érdekesss. hogy én ezt eddig miért nem tudtam? maga tudja, kikre gondoltam, amikor megírtam ezt a kis jelenetet? hátha egy sima, józsefvárosi lumpen árjára?
hogy’ jön ide a pártállás? zavaros ez egy kicsit, nem gondolja, kedves marcsi?
magának is ide idézem arany jános szellemét, akinek – jelenlétében – az akadémia felkent okoskodói elemezték egyik versét, mondván: ennél és ennél a soránál arra gondolt a költő…arany meg azt dörmögte magában: gondolta a fene…
3:27 du.
Ille azt hittem legalább maga tudja(persze,hogy tudja csak nem ismeri el…)kikről ír,mint ezt Fuser meg mások is elismerik…
Na ezt megint túlragoztuk,azt gondol amit akar,attól még tényekről van szó sajnos,persze nem kizárt,hogy más lumpen rétegek is vannak,de sajnos főleg a cigányokra jellemző a dolog!
Tudja tényleg van sok szegény ember,de azért nem mindenki süllyed idáig,pláne a gyerekével szemben!
A további észosztása…(?)meg nem érdekel,amit az emberek többsége elismer és tud,azt nevetséges dolog tagadni!!!
6:48 de.
Kedves István és Fórumtársaim!
Sokáig nem volt gépem, ezért elmaradtam a cikkek olvasásáról.
(( 🙁 ))
Az írás MÉLYSÉGESEN IGAZ, de megerősítem, hogy nemcsak a cigányok bizonyos rétegéről szól. Ebbe a körbe „bőven” belefér az anyagilag, erkölcsileg, munka nélkül tengődök, bármi okból lecsúszottak széles rétege.
*
Itt ahol élek, a magyar cigányok TÖBBSÉGE a különféle dűlőkben így vergődnek.
Betelepültek viszont Romániából cigányok, el kell ismernem, hogy jól ápoltak, sőt virágos, színes ráncos szoknyáikra, szalaggal befont hosszú copfjaikra (a kisleányaikra), ápolt, szép asszonyaikra – jó ránézni. A férjeik, férfi rokonaik viszont kevesen vannak velük, azok is idősek.
A fiatalok „dobbantónak” használták és használják országunkat.
Innen röppentek tovább az EU-ba – dolgozni. Ott keményen és folyamatosan becsülettel végzik az alantas munkákat. Szemetesként, fekete mosogatóként (akik a zsíros lábasokat, a hatalmas fazekakat mosogatják el). Nap, mint nap sok-sok órában végzik el azt a munkát, amire az ott élők az orrukat húzzák. Az ott kemény munkával megkeresett pénzt, postán küldik az itt letelepedett asszonyaiknak, gyerekeiknek.
Igen, igen, vannak ilyen cigányok is. Becsületesek és nem költik el, megkeresett pénzüket.
Ellenben itthon, nagyon is sokszor szembesülünk a fent leírt történetekkel.
Igazként…
Ez nagyon szomorú!
(( 🙁 ))
G.B.