You are here: Home » Magyarság » Az Ottawai Magyar Ház vezetői hírtelen eltávolították a tanács egyik tagját

Az Ottawai Magyar Ház vezetői hírtelen eltávolították a tanács egyik tagját

2015 október 17 9:03 de.6 hozzászólás

A kapcsolatfejlesztésért felelős igazgató – aki kérdéseket mert feltenni a magyar kormánypárti politikájáról ísmert Kanadai Magyarok Országos Szövetségéről – hírtelen el lett távolítva az Ottawai Magyar Ház Igazgatói Tanácsából. Lapunk információi szerint, Lapohos Tibor, az Ottawai Magyar Ház elnöke, illetve a KMOSZ területi alelnöke Kelet-Ontario-ban, az alábbi két soros, 2015. október 15-én datált levelében távolította el Petényi Juditot az Igazgatói Tanácsból:

„Kedves Judit!

Ma, október 15-én, az OMH Igazgatói Tanácsa úgy határozott, hogy visszavonja Tőled a Kapcsolatfejlesztési Igazgatói megbizatást. Úgy érezzük, hogy tevékenységed nincs összhangban elképzeléseinkkel és munkabírásunkkal. Köszönjük eddigi segítségedet, és sok sikert kívánunk a jövőbeli társadalmi munkádhoz.

Minden jót,
Az OMH Igazgatói Tanácsa”

Petényi Judit, az Ottawai Magyar Rádió szerkesztője kérdéseket tett fel a KMOSZ részrehajló politikájáról, ezért kellett távoznia az Ottawai Magyar Ház Igazgatói Tanácsából.

Petényi Judit, az Ottawai Magyar Rádió szerkesztője kérdéseket tett fel a KMOSZ részrehajló politikájáról és egy mindenki számára befogadó közösséget akart építeni, ezért kellett távoznia az Ottawai Magyar Ház Igazgatói Tanácsából.

Nem titok, hogy Petényi Judit, aki egyben az Ottawai Magyar Rádió szerkesztője, kérdéseket vetett fel a KMOSZ politikai részrehajlásáról, illetve arról is, hogy miért muszáj újra meg újra arról szavazni az Ottawai Magyar Házban, hogy tagja legyen-e vagy sem a szervezet a KMOSZ-nak, amikor arról már egyszer voksolt a ház 2014-ben és akkor a szükséges kétharmados többségnél kevesebbet szereztek a KMOSZ-párti erők.

Petényi Judit a tavasz óta végzett öntkéntes munkát az Ottawai Magyar Ház Igazgatói Tanácsában.

Júniusban és szeptemberben kerekasztal beszélgetéseket szervezett az ottawai magyarok és a helyi magyar szervezetek számára. A nyitott párbeszéd támogatója volt és ezt próbálta erősíteni a magyar közösségben. Olvasóink talán emlékeznek rá, hogy Judit engem is meginterjúvolt rádiójában. Ez volt az első meghívásom a heti egy óras magyar adásba, annak ellenére, hogy 11 éve szerkesztem Ottawából a Kanadai Magyar Hírlapot.

Judit összeállított egy kérdőívet az önkéntesek részére, ahol felmérhetik: ki, miben és mennyi időt tud a közösségekre szánni – összközösségi szinten, tehát alapgyűjtési akciók, magyar napok, családok közötti programok attól függetlenül, hogy az iskolához, cserkészekhez, az egyházi közösségekhez vagy a magyar házhoz tartoznak az illetők.

Judit egy valóban nyitott, párbeszédre épülő közösséget vizionált Ottawában, ahol jelenleg csaknem 1.900 a magyar anyanyelvűek száma, de nem sokkal több mint egytizedük vesz részt a szervezett helyi közösségben.

Mélyen sajnálatos, hogy nem kellett az Ottawai Magyar Ház vezetőségének Judit önkéntes munkája. Közben felhívjuk olvasóink figyelmét egy cikkre, amely a Kanada Világa című internetes lapban jelent. Ebben az Ottawai Magyar Fórum állásfoglalását hozzák le, mely az Ottawai Magyar Ház Igazgatói Tanácsának a legitimitását kérdőjelezi meg.

Legközelebb vasárnap, 2015. október 18-án, reggel 7 órától (Magyarországon 13 órától) szól a CHIN Radio egy órás magyar nyelvű adása, amelyet mindenképpen ajánlunk olvasóinknak. Az adás az FM 97.9 MHz-en hallható a fővárosban, az interneten pedig élőben, ezen a linken.

Tags:
Author: A Kanadai Magyar Hírlap alapítója és főszerkesztője. A montreáli Concordia Egyetemen diplomázott történelemből. Master of Arts fokú képzését a Carleton Egyetemen, PhD-jét az Ottawai Egyetemen szerezte, szintén történelemből. A KMH-n kívül a Hungarian Free Press című angol nyelvű lap főszerkesztője. 2015-ben Szabad Sajtó díjjal tüntették ki a Kanadai Magyar Hírlapot. A díjat Christopher Adam vette át Budapesten a Szabad Sajtó Alapítványtól.

6 hozzászólás

  • Zoltan Maros
    2015 október 17
    10:31 de.

    Torontóban annak idején nem volt 18 ember, akik szembe mentek volna az akkori vezetéssel. Az eredmény mégis az lett, hogy a tagság kizárta a volt elnököt és alelnököt a MH-ból 5 évre.

    Én kb 1 éve kértem interjút az ottawai MH jelenlegi elnökétől, de nem adott, azzal az indokkal, hogy ha majd lesz mondandója jelentkezik. Nem volt idáig.

    Mindenesetre ha a szabadságról visszaterek ismét rakerdezek nála illetve a rádiós hölgynél mi miért történik Ottawában.

  • Göllner András
    2015 október 17
    11:34 de.

    Szégyenletes és gyalázatos, hogy a mai napig legtöbb kanadai magyar közösség vezetősége a FIDESZ elvárásai szerint, a félelem keltéssel, a szabad vélemény nyílvánítás korlátozásával, a kirekesztés és a diktátum eszközeivel menetelteti tagjait egy olyan országban ahol az ilyen elveknek semmi keresnivalójuk nincs.

    Megint azzal a módszerrel találkozunk amelyet annó az egykori montreáli Nagybizottság feje, Androvics Tamás alkalmazott. azokkal szemben akik nem a FIDESZ sípszója szerint nyájaskodtak. Reméljük az Ottawai magyaroknak több bátorságuk, tartásuk lesz és nem birka módra fogják követni azokat akik ártatlan és jószándékú közszereplőket ebrudálnak ki a közösség soraiból kizárólag azért mert nem egy párt/kormány vonalát követik.

    2011-ben Pordány László fújta a sípszót. Most Ódor Bálint teszi ugyan azt. Csak a FIDESZ, és mindenki más kussoljon ? Ez kell itt Kanadában ? Oktober 23-án Ódor és a FIDESZ egyeduralmát semmi sem ábrázolja jobban mint az, hogy mindhárom közép kanadai nagyvárosban, Ottawában, Torontóban és Montrálban – a FIDESZ embere tartja a díszbeszédet. Valaki megmondaná, hogy nemzeti ünnepeinket miért muszály e tájon egy pártmonopóliumként kezelni ? Megint jön 56 alkalmával, és a torontói Magyar Ház megnyítására egy sereg top-FIDESZES, Kövér Lászlóval az élén. Most egy olyan FIDESZ-es szónok lesz a Torontói Magyar Ház díszvendége, aki a Liberalizmust az AIDS vírusként aposztrofálta, a FIDESZ versenytársainak azt javasolta, hogy akasszák fel magukat, és kijelentette, hogy a politikába nem az igazmondás számít hanem az, hogy ki tud több szavazatot beseperni ? Ilyen emberek kellenek nekünk ide ? Ezt kívánja a torontói magyarság ? Tényleg csak az kell ide hogy a Orbán bedob 100 millió forintot az adófizetők pénzéből és övé vár, a többieké meg a lekvár ? Tényleg csak a pénz számít ? Tényleg kilóra megvásárolható ez a diaszpóra egy politikai párt által, amely még csak nem is a saját pénzét veri el, hogy politikai tőkét kovácsoljon magának e tájon ?

    Sok sikert és erőt kívánunk Petényi Juditnak ahhoz az önfeláldozó és példamutató közösségi munkához amit eddig bizonyított. Reméljük nem fogják elhalgattatni hangját az ottawai vaskalaposok Reméljük, hogy a szólásszabadság, a nyitott párbeszéd támogatói Ottawába mellé állnak és felkarolják rádió műsorát.

  • Antal Jozsef
    2015 október 17
    11:52 de.

    Maros Zoltan,
    Megint csusztatsz! Az alelnokot vagy elnokot (attol fuggoen mikor) kizarni nem tudtak, mivel orokos tag.
    De meg mindig varom valszod a masik blognal.

  • Zoltan Maros
    2015 október 17
    12:08 du.

    Antal József

    Rossz hírem van.
    Mindkettő ki van zárva 5 évre a szervezet Alapszabálya alapján.
    Másikra ott a válasz.

  • Figyelő
    2015 október 17
    3:15 du.

    Hát a politika már ilyen: ha tetszik ha nem, a kormány emberei vannak MINDIG az ő embereikkel. Én már sok magyar követet megéltem 58 év alatt Kanadában. Emlékszem egy néhányra, pl. az utolsó másik kormány követére is: Dr. Vastagh Pálra.

  • András Éva
    2015 október 24
    3:56 du.

    „Miért muszáj újra meg újra arról szavazni az Ottawai Magyar Házban, hogy tagja legyen-e vagy sem a szervezet a KMOSZ-nak, amikor arról már egyszer voksolt a ház 2014-ben és akkor a szükséges kétharmados többségnél kevesebbet szereztek a KMOSZ-párti erők.”
    Minthogy részt vettem ennek a szabálynak a felállitásában és megvédéséban, szeretném megmagyarázni a logikáját.
    Ezt a szabályt azért hoztuk, hogy az Ottawai Magyar Ház mindenkori tagságának lehetősége legyen dönteni a mindenkori KMOSz-ban való tagság felől. Mindkettő – mind az OMH tagsága, mind a KMOSz tevékenysége és karaktere változhat idők során. Nem akartuk, hogy egy egyszeri, egy bizonyos helyzetben hozott döntés örökre bevarrja az OMH-t valamelyik oldalra. Onnan is tudom, hogy ez a helyes eljárás, hogy mindkét oldal szerette volna (és meg is próbálta) ezt a szabályt eltörölni, amikor azt gondolta, hogy ő fog nyerni. Maga ez a szabály biztositja, hogy KMOSZ pártiak avagy ellenzők ne rekesztődhessenek ki az OMH-ból. Azt gondoltuk, hogy ez a legdemokratikusabb eljárás, és a nyitottság, befogadás irányában működik. Most is ezt gondolom, és büszke vagyok rá, hogy az OMH tagsága is igy látja jónak.