A vívózseni

2017 február 28 9:13 de.86 comments

Könyvvel és kiállítással tiszteleg a Hadtörténeti Intézet és Múzeum egy kiváló magyar katona emléke előtt, akit – valami érthetetlen okból – teljesen elfeledtünk. Ez a feledés azért is különösen méltánytalan, mert soha, semmit sem tett, ami árnyékot vethetne a nevére sőt, munkásságának máig ható eredményei vannak.

Borsody-1

Magyarország sportolói az újkori olimpiai játékokon a legtöbb aranyérmet – összesen harminchetet – vívásban nyerték! A manapság sikersportágnak számító úszás 28, a kajak-kenu 25 aranyéremmel követi. A számok láttán joggal vetődik fel a kérdés: mi lehet az oka ennek a jelentős különbségnek? A hazai modern sportvívás előzményei a XIX. századra nyúlnak vissza. A Pesti Nemzeti Vívóintézet 1825-ben alakult, az első magyarországi vívóversenyt 1895-ben, a Vigadó épületében tartották, az első országos vívóbajnokságot 1900-ban rendezték. A modern magyar sportvívás első nemzetközi erőpróbáján, az 1908. évi nyári olimpiai játékokon pedig a kardvívás egyéni és csapat versenyszámaiban is aranyérmet szereztek sportolóink. A sikersorozat – mint azt a számok is bizonyítják – azóta töretlen, de azt már csak nagyon kevesen tudják, hogy a hátterében egyetlen ember áll: Borsody László.

Borsody-2

Jekkelfalussy Piller György, Berczelly Tibor, Gerevich Aladár, Terstyánszky Ödön, Kovács Pál és még számos kiváló magyar vívó életében fedezhetünk fel egy vagyontalan, magányos katonaférfit, aki egész életében, szívvel lélekkel a magyar kardvívásért élt. Ő volt Borsody László, a modern magyar kardvívás megalkotója. Elszegényedett, többgyermekes családban született Farmoson, 1878-ban. Amikor a család Budapestre költözött, a fiatal fiú itt ismerkedett meg a vívás alapjaival. Előbb joghallgató volt, majd amikor – egy párbaj miatt – az egyetemről távoznia kellett, besorozták katonának. A M. Kir. Gyulai II. Honvéd gyalogezredhez került, ahonnan, mint kiváló vívót, a bécsújhelyi Katonai Akadémián működő Katonai Vívó és Tornatanári Kurzusra vezényelték. Tehetsége már itt megmutatkozott, gyorsan emelkedett a ranglétrán. Őrvezető, tizedes, szakaszvezető, két éven belül címzetes őrmesteri rendfokozatot ért el. A tanfolyamokon megtanulta azokat a vívó elemeket, melyek segítségével elindulhatott a speciálisan katonai vívás útján. Abban teljesedett ki a tevékenysége.

Kovács-Vilmos-14

Nincs még egy olyan mester, aki annyi bajnokot adott volna a hazának és a világnak, mint Borsody László – hangsúlyozta a kiállítás megnyitásakor dr. Kovács Vilmos ezredes, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka. A most megnyílt vándorkiállítás sorra megjelenik majd a Magyar Honvédség helyőrségeiben, a célja ugyanis, hogy Borsody László neve és szellemisége minél szélesebb körben ismert legyen katonáink között. Bécsújhely után előbb Jászberény, később Pécs voltak állomásai, félelmetes vívótudásával egy versenyen magát a császárt, Ferenc Józsefet is lenyűgözte. Addigra természetesen már a tiszti rangokat is kapott. A Ludovika Akadémián éri el a fővívómesteri beosztást, ami századosi rangot jelent. Az I. Világháborúban a mértéktelen pusztítás idegileg is megviseli. Trianon után a Sportoktatói Tanfolyam vezetésében dolgozik tovább, ahol az aligazgatói pozíció már az őrnagyi csillagot hozza el neki.

Borsody-4

Vívásoktatói tevékenységének csúcspontját jelenti, hogy kidolgozta a nevéhez fűződő Borsody-rendszert. Ennek lényege, hogy a vágáshoz szükséges minden lendületet nyújtott kar mellett, csuklóból követi, tehát sokszorosan kisebb lendületet végeztet, így hamarább éri el ellenfelét, alkalmat szerez a vágások gyors megismétlésére. A találatadást az előkészítéssel együtt oktatta. A rendszer megismerésére külföldi tisztek tömege jött tanulni hozzá, egész életét a vívásoktatás módszertanának fejlesztésére szentelte. Különös fontosságot tulajdonított a kéz – láb együttműködési összhang tökéletesítésének. Leegyszerűsített minden vívómozdulatot, alig cselezett. Elve volt, hogy úgy a vágásokat, mint a védéseket nem állóhelyben, hanem mindig a test mozgása közben, azzal együtt kell gyakorolni.

Simicsko

Az ilyen hagyományok megismerése nyomán lélekben gazdagodunk – emelte ki dr. Simicskó István, Magyarország honvédelmi minisztere a Borsody Lászlóról szóló könyv bemutatása kapcsán. Az életet tartalmasan kell élni – folytatta – a szív és a jellem műveltségét kell megszerezni. Az olvasás a bölcsesség egyik forrása, és ha egy géniusz életútjáról olvasunk, az ebben sokat segít. A régiek úgy tartották: az embert egyedül az idő mutatja meg. Ha kellő távlatból tekintünk egy életműre, feltárulnak értékei. Az internet világában fel kell erősítenünk a könyv szerepét! Sok időt takaríthatunk meg, ha kiváló műveket okosan olvasunk. Ez a könyv egy kiváló sportolóról, katonatisztről, tanárról szól, fontos a jelen és a jövő nemzedék számára. Borsody Lászlóról feljegyezték, a tanítványai bizalommal voltak iránta, ez magyarázza, hogy oly sok sikert köszönhetünk munkásságának. A magyar vívókra mindig oda kellett figyeljen a világ és ez nincs másként ma sem. A vívópást nem más, mint az élet útja, ahol ész, becsület, tudás és kitartás hozza az eredményt.

Maday

Az ünnepi eseményen jelen volt Pézsa Tibor olimpiai és világbajnok, minden idők egyik legsikeresebb vívója, nyugállományú ezredes. Elmondta: ő „unoka tanítvány”, mestere Borsody tanítványa volt. Megerősítette, nincs még egy olyan sportág, ahol az elmélet és gyakorlat olyan szorosan fonódik össze, mint a kardvívásban. A könyv megírásának egyik indokaként a szerző, Máday Norbert arra hívta fel a figyelmet, hogy bár Borsody László a vívósport egészének történetében világraszólót alkotott, korábban nem jelent meg róla még egy egyoldalas tanulmány sem. Öröksége teli van szakmai és emberi kincsekkel. Módszerét a világ magyar módszerként tartja számon. Olyan géniusza volt a vívásnak, mint Kodály a zenének, ennek ellenére a tehetsége volt az egyetlen vagyontárgya. Soha senki a világon nem nevelt ki annyi bajnokot, mint ő.

Révay András

*

A kötet részletei:

BORSODY LÁSZLÓ, A GÉNIUSZ
ISBN: 978-963-12-7089-1
Kiadja a Kungfu Tex-Kft.
Nyomda: VM-Verso Kft.

86 Comments

  • Köszönet a cikkért! Igen tanulságos.
    Azt tudjuk régről, hogy a magyar a legjobb kardvivó a világon.
    Szerintem ez a génjükben van.

  • Révay úr, az Ön írásai itt mindig üdítő színfoltot jelentenek !!

  • Elfeledtük, vajon melyik korban?

    Nem gyilkolt meg senkit, nem gyűlölködött, még vívni is tudott világszínvonalon. Ezek olyan tulajdonságok, amik a marxista propagandában nem használhatók.
    Ha meggyilkolt volna néhány szocialistát, esetleg az antiszemita párt tagja, akkor tele lenne vele az újság! Arról menne a vita, hogy a fidesz szerint kapjon szobort, a ballibek meg őrjöngenének, hogy náci-fasiszta, népnyúzó.

  • Figyelő,

    biztosan jól gondolod a géneket, Petschauer Attila olimpiai és európai-bajnok kardvívó is magában hordozta magyarsága génjeit.

  • hazai lámpa
    2017 március 1
    6:23 de

    “ROHATT KOMCSIK!!!” – Ennyi bőven elég lett volna itt is…

    :D :D

  • Figyelő,
    Drizari helyettem is válaszolt.Sajnos kétségbe kell vonnom, hogy megértetted,bár akkor is éltél amikor Petschauer Attila a magyar génjei miatt világbajnok és olimpiai bajnok lett, sőt akkor is éltél amikor Ukrajnában a magyar keretlegények meztelenül a fa tetejére küldték kukorékolni miközben slagokkal addig locsolták amíg holtan,megfagyva zuhant le a fáról.Ezt ne ródd fel a német megszállás rovására.Emlékeztetni akarlak,hogy egyáltalán nem volt német megszállás.A szövetséges csicskás országba BEVONULTAK a szövetséges hadak 1944 március 19.-én. Petschauer Attilát és még rajta kívül sok száz zsidó munkaszolgálatost 1942-ben gyilkoltak meg horthy szittyái. Persze erre Te nem emlékezhetsz,mert akkor Te még kislány voltál.Azonban merem ajánlani,hogy alkalom adtán kopogtasd ki a Google-ból vagy nézd meg a világ minden országát megjárt filmet Címe:A NAPFÉNY ÍZE.A filmet és készítőit nem kell gyűlölnöd. Nem”komcsik” és nem is”cionisták”,de a”komcsikat”is alaposan elítéli Zsidó szemszögből nézve.

  • Kedves Figyelő,
    én hallottam még néhány magyar géniuszról. Pl.vívásban Gerevich Aladárról,Elek Ilonáról,Elek Csibiről.A magyar úszás kirívó géniuszáról Hajós Alfrédról se feledkezzünk meg.Továbbá Temes Juditról,Gyarmati Dezsőről sem.A négyszeres magyar olimpiai bajnokról,Keleti Ágiról nyugodtan elfelejtkezhettek,mert 1957 óta Izraelben él és életművéhez tartozik az izraeli női tornászat megalapítása,nem kis eredmények elérésével.Ma 93 éves és egyike azoknak a “magyaroknak”akikre 120 éves korig Isten áldását kérem.

  • Almási Alma
    2017 március 1
    8:32 de.

    ÉN nem szoktam szidni általában a kommunistákat, de a kommunista propagandát elítélem.
    Egyébként meg a demokratikus pártok kritikája is ott van a kommentben, ez bezzeg nem ment át neked.

    A proletárdiktatúrában a futball, a boksz, a kézilabda voltak a népi sportok. A vívás és a tenisz úri sportnak számítottak a háború előtt, ez megmaradt az elitnek később is.

  • Drizari
    2017 március 1
    6:49 de.
    Bocsi, ő zsidó volt de magyarnak érezte magát, mint sok más magyar zsidó!
    A nácizmust nem érdemes ebbe belekeverni.
    Sok magyar zsidó feltaláló, műszaki ember, művész stb.,hozott elismerést a magyarságnak!

  • :D :D

    gyuri10
    2017 március 1
    9:40 de.
    Gyuri, nézz utána, azokat a németországi nácik gyilkolták meg.
    Ilyen volt Radnóti Miklós is, kedvenc magyar költőm!
    Az lehet, hogy munkaszolgálat volt, de csak azokat ölták meg, akiket sikerűlt Németországig vinni!

  • hazai lámpa,
    mi újság van a kajak-kenu vonalán?Ja,hogy ezek nem magyar szavak? Ezért talán meg sem érted.

  • Figyelő-Klárika,
    megint valamit melléértesz.Hajós Alfrédot nem ölte meg senki. Petschauer Attila a szittya hősök áldozata lett.Gerevich,az Elek testvérek,Temes Judit,Gyarmati Dezső magyar génjeiket a háború után bocsájtották rendelkezésére a jányi-szálasi-horthy féle szenthazának.Keleti Ágit sem ölte meg senki.Ő már a népi demokrácia nevű árvalányhajiában csatlakozott négyszeres olimpiai bajnokként a gének tömegéhez.Hála a teremtőnek,már 1956 óta velünk él és nagy megbecsülésben van része.Ma 93 éves éljen erőben,egészségben 120 évig.Ha valamit nem értettél jelentkezz kézfelnyújtással.Privátban is elmagyarázhatom Neked.Igyekezz nem félremagyarázni.Lévén,hogy régebben azt írtad,hogy nem értesz a sporthoz.Tarts ki emellett,ha kibírod.

  • Kedves Klárika,
    a sporton kívül a munkaszolgálatról és a horthy-szálasi továbbá a Kádárrendszerről halvány lila gőzöd sincs.Miért erőszakolod ezt a témát?Találhatsz valami kedves,szimpatikus témát,amivel nem lehet majd beléd kötni.Hidd el,némelykor fájó szívvel teszlek helyre,sajnálatból,mert nem szeretném,hogy pellengérre tegyenek, mint a félcédulás”barátnődet”.

  • Klárika,
    1945-46 ban már nem volt munkaszolgálat és nem vittek senkit Németországig.Vidéki városokban(pl.Miskolcon is)és Pesten is raboltak és gyilkoltak a pogromhős szittyáid a haláltáborokból hazatérő szerencsétlenek között.Te csak osszad az észt a szabad demokratikus Kanadából,mely 60 év után sem lett a hazád,mert Neked a mimikriben élés fontosabb.Az itteni beírásaidat és a válaszokat ne mutasd meg a családodnak,mert rákérdezhetnek és nagyon kellemetlen helyzetbe kerülnél.Egyetlen reményed lehet,ha nem tudnak olyan szinten magyarul,hogy meg is értsék.Mellé magyarázással mindent ki lehet egyengetni.

  • @lámpa

    A PROLETÁRDIKTATÚRÁBAN (????) – már ha ez alatta kádárkort érted – magam is sportoló, sőt sportvezető is voltam. Engedelmeddel: nem csak az általad felsorolt sportágak léteztek, sem tömegsport, sem elitsport vonatkozásban. A profi pénzdíjas sportokat természetesen másképpen kell nézni. Akkor még csak a tenisz volt ilyen, meg talán a télisportok egyike-másika. Azok valóban elitsportoknak számítottak. Profi ökölvívás viszont nálunk nem létezett. Papp Laci speiális különengedéllyel vehetett csak részt ilyesmiben.

    Sok kérdésben, amelynek a belső csínját-bínját nem ismertem, éreztem már eddig is, hogy felületes vagy. De speciel a kádárkori sportkérdésben most alaposan lebuktál…

  • Klárika,
    a munkaszolgálatosok Németországba vitelével kapcsolatosan akkora baromságot írtál be,amit már kijavítani sem tudsz.Nem akarom efektiv példák százait felhozni,de majd ha feltámadsz egy következő generációban meg fogod érteni.Ebben az életben Neked ez már teljes csődöt jelent.

  • Ötvenhatos szerint “Révay írásai itt mindig üdítő színfoltot jelentenek”…

    Megmagyarázom, ez azért van így, mert Révay tudatosan, de szilárd lábakkal a “kétfrontos sggnyalás” platformján áll.

    A fotókból se hagyna ki soha egy-egy orbanista minisztert, de még egy államtitkárt se… :-(

  • Hazai Lámpa!

    Az ún. úri sportok egyszerűen azért számítottak annak, mert ezek űzése jelentősen . n a g y o b b . a n y a g i . t e h e t s é g e t . igényelt, mint az általad felsorolt, “grundon is űzhető” tömegsportoké. Ebből tehát kár itt politikai kérdést kreálni…

    .

  • Dubois 4,49!

    Igazat adok neked, mert egy ilyen “cikk” és hamvas fotó-sorozat rögtön elveszti azt a szerkesztő által neki szánt ártatlan függetlenségét, ha egy profi politikus belekeveredik a témába. Így ez a kis szűzies, “üdítő színfoltnak” álcázott sporttörténeti “tudósítás” már nem más, mint Orbanisztán Nemzeti Együttműködés Rendszerének, a NER-es kormánypropagandának egy jószándékú eszköze…

    Mellesleg a jobboldali kórus helyeslő hozsannázása, de Gyuri10 pikirt történelmi visszaemlékezései és megjegyzései is ezt támasztják alá…

  • Korrekt tudósítás egy kiállítás megnyitójáról és a könyvbemutatóról. Nyilván azoknak a személyeknek a neve olvasható és fotója látható, akik hivatalból szerepeltek az eseményen.

    Közbevetőleg jegyzem meg, előttem is ismeretlen volt Borsody László, talán mert nem kerültem vívás közelbe. Gondolom, akik űzték és űzik ezt a sportot, azoknak ismerősen cseng a neve annak ellenére, hogy 1939-ben befejezte a földi pályafutását szolgálati fegyvere segítségével.

    A neten keresgélve történetét meglepve olvasom, hogy Pfeffer Béla néven született Farmoson Pfeffer Samu és Fuchs Róza kiskereskedők gyermekeként. Jó lenne olvasni erről valami hiteleset, mert egy másik “találat” szerint 1920-ban ezen a néven valakit nagyon elvertek az Albrecht-laktanyában, ami akkor a Szabolcs utca Lehel út felőli oldalán állt. Bűne mindössze annyi, hogy sok katonatiszt még izgalmi állapotban leledzett, mert vélekedésük szerint a “zsidók írták alá a békét”. (Trianonról van szó)

  • gyuri10
    2017 március 1
    5:10 du.

    Ha már szóba hoztad, mindkét nagyszerű sportalkalmatosságot olyan népektől vette át a civilizált világ, akik majdnem kihaltak.

    A kajakot már évezredek óta tökéletesítették az eszkimó vadászok a rendelkezésre álló anyagokból. A kenu az indián regényekből közismert. Sőt Knud Rasmussen leírásaiból még az is kiderülhet, hogy az azóta megtizedelődött kanadai eszkimók már 100 éve is trambulinoztak. Egy nagy bőrt kifeszítettek, amin ugráltak a versenyzők. Volt nagy kacagás, ha valaki lesett, és keze vagy lába tört.

  • gyuri10
    2017 március 2
    2:39 de.

    Keleti Ágnes hamis papírokkal élte túl a vészkorszakot az állítólag “náci” magyarok közt. Egyébként eddig nem tudtam, hogy zsidó volt. Hajós Alfrédről is csak azóta tudom, hogy olvasom a KMH-t.

  • Almási Alma
    2017 március 2
    4:21 de.

    “nem csak az általad felsorolt sportágak léteztek, sem tömegsport, sem elitsport vonatkozásban.”

    Én példákat írtam, hogy voltak népi sportok, amit mindenki nézett, szeretett, és akár részt is vett benne.
    A vívás meg a tenisz szabályait nem oktatták az iskolában, és a közvetítés se ment eseményszámba.

    Lehet, hogy a pl. lemaradt, de te meg úgy véded a szocializmust, mint a krokodil a tojásait. Egy jogos megjegyzést nem lehet tenni, mert te harcos antikommunistát szimatolsz minden sarokban.

  • Drizari
    2017 március 2
    8:14 de.

    A Monarchia hadseregében voltak zsidók, Hazai Samu jutott a legmagasabb rendfokozatig.

  • gyuri10
    2017 március 2
    3:06 de.
    Itt igen tévedtél: Ti.1945-46 ban már javában Rákosi volt uralmon és az ő vezénylete alatt ölték a magyar ártatlan embereket!

  • hazai lámpa
    2017 március 1
    6:23 de.

    Kiegészítem a fenti hsz-t Dr. által írtak kapcsán.

    Ha meggyilkolják a magyarok, akkor is biztos az ismertsége.

    Esetleg az öngyilkosságával lehetne kezdeni valamit. Sajnos az bizonyított, hogy a módszerét nem üldözte senki, nem nyomorgott egy kis padlásszobában, és hagyták tanítani.

  • gyuri10
    2017 március 2
    2:50 de.
    Gyuri, nekem szintén vannak szomorú emlékeim arról a korról, de nincs bennem semmiféle gyűlőlet, még az iránt sem, aki elitélt 17 éves koromban, egy ártatlan iskolai megjegyzésért.
    Tehát az én emlékeim KÉT kegyetlen rezsimről vannak!
    Nem tudsz engem egyoldalú gyűlőletre serkenteni.
    Jézus szavait idézem: “Atyám, bocsásd meg nekik , mert nem tudják mit cselekszenek!”
    Ezért akárhol élnék, vagy élek sokkal boldogabb, kiegyensulyozottabb az életem, mert a szörnyű bosszúvágy, hiányzik belőlem!

  • hazai lámpa,
    túl sok az amit nem tudásból fakadó eredendő rosszindulattal kezelsz.Hajós Alfréd “gyönyörűen” cizellált sírkövét megnézheted a Kozma utcai zsidó temetőben. Borsody László született Pfeffer Béla valószínű azért nem lett a zsidó temetőbe temetve,mert nálunk öngyilkosokat nem temetnek a temetőbe.Ingyen tudást adtam. Keleti Ágival,a Jó Isten tartsa meg 120 éves koráig(most 93)egy városban élek néhány évtizede.Manapság,93 évesen jobban tud sárgát csinálni,mint Figyelő szöveget érteni.Ha lehet a kajakról ne tarts nekem kiselőadást.1956 szeptemberében magyar ifjúsági bajnokságot nyertem a csepeli dunaágban.

  • Klárika,
    mikor fogod eldönteni,hogy miért ítéltek el 17 éves korodban és mikor zártak ki az ország összes iskoláiból.Ártatlan kijelentés, miszerint neked Sztálin nem az apád,plakát szaggatás vagy a mindszenty védelme miatt lettél bespeizolva,és a sitten milyen cikket írtál amiért elengedtek a büntetésedből 3 hónapot.Ha pedig az ország iskoláiból is ki lettél tiltva,milyen bizonyítvánnyal vettek fel a Kandó Kálmánba?Kommentjeiddel borzalmas keveredést okoztál amúgy sem túl okos fejecskémben.Most ha akarod leírhatod, az igazat,de ez sem kötelező!Mindezeket nem gyűlöletből írtam. Azt azonban Tőled is elvárom ugyan úgy,mint hazai lámpa nevű barátnődnek is írtam,ha lehet ne idézzél számomra a renegát népét eláruló állítólagos mondásaiból. Továbbra is kedvellek.

  • Javítok:Keleti Ági (nem Sárgát,hanem) SPÁRGÁT tud csinálni jobban mint Figyelő szöveget érteni.

  • voronyezs,
    nem értem hol támogatom én a jobbereket “pikirt történelmi beírásaimmal”.Ha Te így látod,akkor biztosan így is van.

  • Tisztázzuk, a zavaros fejedben mi volt a múltamban.
    Az igaz, hogy letéptem a halált kivánó plakétokat Mindszentyről, de akkor csak igazgatói megrovást kaptam.
    Kérlek, olvass kicsit figyelmessen!
    A hetedikben jártam, jött be Sztálin elvtárs ünneplése, 70. szülinapjára, amire én nem voltam hajlandó “felajánlást” tenni. Ezért csaptak ki az ország összes iskolájából, de sajnos továbbitották “bűnőmet” az ÁVH-nak, akik letartoztattak és börtönbe raktak, mégpedig a híres Markó utcaiba, ahonnan elvittek a fiatlkoruak börtönébe Kecskemétre. Itélet hirdetés : egy (1) év Fiatalkoruak börtönében.
    Nem írtam komcsi cikket, de közönsléges bűnösök számára egy 8 oldalas újságot szerkeztettem, amiben ők is írtak cikkeket és verseket. Ezt az újságot terjesztette fel az igazgató az Igazságűgybe, amiért levettek a bűntetésemből 3 hónapot.
    Remélem, ezekután tisztábban látod a múltamat.

  • gyuri, ez lemaradt:

    A Kandó Kálmán technikum esti tagozatába mindenkit felvettek, akinek volt 4 alapéve a felsőoktatásban. Nekem csak a bizonyitványomat kellett bemutatni, nem kérdeztek semmit. Nő erre nem nagyon járt, az egész osztályban talán, csak 3 lány volt,velem együtt.

    Remélem, hogy érthető voltam, minden válaszomban!

  • Almási Alma
    2017 március 2
    4:21 de.
    Átadom eddigi élettapaztalatomat.
    A szovjet, OK:ma az orosz fő témája a sport, amiben kitűnni akarnak! Ez sajnos olyan országokra jellemző, amelyek nem tudnak másban feltűnni a világ porondján!
    Engem nem hat meg, hihetetlen szigorú kiképzést kaptak és kapnak élsportolóik.
    Ez a tendencia volt szintén a magyaroknál a szovjeturalom alatt.

  • Hollósy Gerti

    Nem szívesen szólok bele, csak Radnóti emlékéért…

    “Figyelő
    2017 március 1
    4:13 du.
    :D :D

    gyuri10
    2017 március 1
    9:40 de.
    Gyuri, nézz utána, azokat a németországi nácik gyilkolták meg.
    Ilyen volt Radnóti Miklós is, kedvenc magyar költőm!
    Az lehet, hogy munkaszolgálat volt, de csak azokat ölták meg, akiket sikerűlt Németországig vinni!”

    Radnótit, aki nekem is egyik kedvenc költőm, Abdánál gyilkolták meg, munkaszolgálatosként hajtották őket kifelé az országból, és ami nagyon szomorú, de sajnos jellemző, nem németek ölték meg, hanem magyar nyilas keretlegények…

  • Figyelő
    2017 március 1
    4:13 du.
    Pedig motanában legtöbbzör rédhagyom, de ezt nemlehet.
    Radnótit magyar katonák ölték meg, még Magyarországon.
    Halálának pontos körülményei nem teljesen ismertek, de egyes források szerint Marányi Ede honvéd alezredes parancsára, Tálas András hadapródőrmester ötfős kerete 1944. november 4-én vagy november 9-én Abda község határában lőtte le a végsőkig kimerült Radnóti Miklóst, 21 társával együtt….
    Abda egy Győr melletti kis falu,- mostmár része a városnak.
    Itt az emlékműve.
    http://muemlekek.info/muemlek/radnoti-sir-abda.php
    A “rohattkomcsik” alatt minden évben volt Radnóti emlékmenet, és Radnóti szavalóverseny.

  • Figyelő
    2017 március 2
    11:01 de.

    Aha.. Olvass. Hátha pontosabb, mint az emlékezőtehetséged..
    https://sites.google.com/site/azoka40esevek/home/politikai-kuezdelmek/politikai-kuezdelmek-1945-1949

  • Nemtom.. A hetedikesek általában 13 évesek,- hacsak nem vesztettek, vagy buktak osztált..

  • Figyelő
    2017 március 2
    5:19 du.
    :D
    Neked ténylg lövésed sincs sem a hazai, sem a nemzetközi sportról.. :D

  • Hollósy Gerti
    2017 március 2
    5:21 du.

    Tudod, itt Kanadában van egy évente megrendezett konferencia, én általában irodalmi témában tartok előadást. Egyik évben Radnóti költészetéről és életéről tartottamv. Gondolhatod, hogy alaposan utánanéztem életrajzának is. Kutatásaim alapján állitottam a fentieket, nem magam találtam ki, hanem irodalmi forrásokból.

  • falusi, én nem MOST jártam iskolába, hanem majdnem félévszázada, a hetedikes gimnázium volt, mert 8 osztály volt akkor egy gimnázium, ha nem tudnád!

  • falusi
    2017 március 2
    6:47 du.
    Az én forrásom szerint kát SS lőtte le a 21 embert, így is írtam le az életrajzában.

  • falusi, most Te olvass, én is elollvastam , v
    ebben tévedtem mert 60 éves volt Rákosi, mikor az iskolákban “felajálásokat” kellett tenni!

    Visszatérése[szerkesztés]
    1945. január 30-án érkezett haza a Szovjetunióból, és hamar nagy befolyásra tett szert a politikai életben. Még távollétében, 1944 végén beválasztották az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe. Az ezt követő hónapokban taktikai okokból nem hangsúlyozta a kommunista hatalomátvétel szükségességét, amiben az is közrejátszott, hogy még Sztálin szándékai sem voltak egyértelműek Magyarországgal kapcsolatosan. Több nyelven kiválóan beszélt, ez tette lehetővé, hogy Trumannal angolul tárgyalhatott Washingtonban a békeküldöttség tagjaként, de emellett meg tudta magát értetni oroszul, németül és olaszul is. A politika volt a „hobbija”, amely élete minden percét kitöltötte. A Magyar Kommunista Párt, majd 1948-tól a szociáldemokrata párttal (SZDP) való egyesülése után a Magyar Dolgozók Pártja főtitkára lett. 1945-től miniszterelnök-helyettes államminiszter. Az 1945 őszi, 57%-os kisgazda győzelemmel zárult parlamenti választás után a szovjet csapatok és a kommunista irányítás alatt álló politikai rendőrség segítségével megkezdte az úgynevezett szalámitaktika érvényesítését, fokozatosan felszámolva a kisgazdákat és a többi demokratikus pártot.
    A Rákosi-korszak[szerkesztés]
    Searchtool right.svg Bővebben: Rákosi-korszak

    Rákosi a tribünön (a kép bal szélén), 1949. augusztus 28.
    1947 után egyre inkább úrrá lett rajta a megalománia, s lassanként a hatalom rabjává vált. Pozícióinak megszilárdítására minden eszközt használhatónak ítélt meg. A Svájcban éppen szabadságát töltő Nagy Ferenc miniszterelnök alig ötéves fiát elraboltatta, s csak a lemondásáért, illetve azért cserében engedte szabadon, hogy Nagy soha többé nem tér vissza Magyarországra. Saját bajtársait is habozás nélkül börtönöztette be, kényszerítette emigrációra, vagy végeztette ki, közülük Rajk László esete a legismertebb.
    Koncepciós perek[szerkesztés]

    A második Világifjúsági Találkozó felvonulása, 1949. aug. 28.
    A nevével fémjelzett korszakban az emberi jogok súlyos sérelmet szenvedtek. Sokakat ért megtorlás: a koncepciós perekben kivégzettek száma száz és kétszáz fő közé tehető, 40 ezren voltak rendőri őrizetben, illetve internálva, közel 13 ezer főt (két és fél ezer családot) kitelepítettek, kitiltottak Budapestről. 1950–53 között egymillió embert vontak ügyészi eljárás alá, minden második ellen vádat is emeltek. A rövidesen bekövetkező változások során hozott közkegyelmi rendelet 748 ezer embert érintett. A Rákosi-rendszerben hozzávetőleg 300 ezer embert telepítettek ki és internáltak korábbi lakhelyéről. Főként korábbi földbirtokosok, módosabb gazdák, katonatisztek, állami alkalmazottak, gyártulajdonosok jutottak erre a sorsra. Lakásukat rendszerint a politikai rendőrség tagjai és kiemelt káderek foglalták el, és az ott lévő berendezési tárgyakat(sokszor nagy értékű műtárgyakat) sajátjukként vettek birtokba, minden törvényi felhatalmazás nélkül.
    Szinte tragikomikus, hogy Rákosi 1948-ban, tehát az úgynevezett fordulat évében meghirdette: az 1949-ben életbe lévő alkotmány folytán a jogszabályok alkalmazása terén beáll a diszkontiunitás, tehát az 1945. év előtti jogszabályok hatályukat vesztik.[17] Mindezt az elvet mellőzve a kitelepítéseket a Horthy-korszakban hozott jogszabályokra hivatkozással hajtották végre.[18] Összevetésül: Rajk Lászlót a Népbíróság ítélete szerint a hűtlenségről és kémkedésről szóló 1930. évi III. tc.-re hivatkozva akasztották fel.[19] A legtöbb kitelepítettet mezőgazdasági munkára fogták (pl. Hortobágy) és embertelen körülmények között tartották.
    60. születésnapja[szerkesztés]

    Rákosi Mátyás mikrofon előtt

    Rákosi 60. születésnapjára kapott ajándéka a Magyar Optikai Művektől
    A Rákosi-kultusz fokozatosan kiépülve 1952-re érte el tetőpontját, ekkor kezdték a „népünk bölcs vezére”, valamint a „Sztálin legjobb magyar tanítványa” jelzőkkel illetni. 1952 elején 60. születésnapja alkalmából munkaversenyeket hirdettek országszerte. Ekkoriban alapították meg a Rákosi Mátyás Tanulmányi Versenyt (előtte és 1956-tól OKTV-t), a Rákosi-kupát és még számos elismerést, amit tiszteletére alapítottak. Minden magyarnak kötelező volt valamivel hozzájárulnia a nagy ünnepséghez: az óvodások rajzokat készítettek, az általános iskolások első fogalmazásukat neki írták, a felnőttek terítőkbe hímezték Rákosi nevét. A Magyar Optikai Művek dolgozói egy különleges órát küldtek az alkalomra (lásd a képen), augusztus 14-én pedig a Minisztertanács elnöke (azaz miniszterelnök) lehetett, s megalapíthatta saját kormányát, igaz Nagy Ferenc megzsarolása óta gyakorlatilag minden kormányt ő irányított, vagy legalábbis igyekezett a lehető legnagyobb kontrollt gyakorolni felettük.
    Sztálin halála után[szerkesztés]
    Sztálin 1953. március 5-i halála után pozíciója hirtelen meggyengült; egy pártdelegációval az 1953-as „választás” után alig egy hónappal júniusban Moszkvába rendelték, ahol a Szovjetunió Kommunista Pártja vezetői szándékosan a vezetőtársai előtt súlyos személyes bírálatban részesítették a „beképzelt, (…) kollektív módon dolgozni képtelen” Rákosit. Berija igen ingerült hangon hozta Rákosi és a magyar küldöttség tudomására, hogy olyan miniszterelnök kell, aki nem zsidó.[20] Ezért kormányfői posztjáról Nagy Imre javára le kellett mondania, majd a Központi Vezetőség június végi ülésén önkritikára kényszerült, igaz ez utóbbi gesztus olyan titokban történt, hogy gyakorlatilag a hatalom legszűkebb felső vezetői körén kívül mások nem (még a párttársak sem) tudtak róla. A párt vezetője ő maradt ugyan, de már első titkárként, a főtitkári tisztséget megszüntették.
    Ahogy a szovjet utódlási harcok közepette a vele leginkább ellenséges Lavrentyij Beriját letartóztatták, majd 1953 decemberében kivégezték, úgy kezdte újra magához ragadni a hatalmat, és visszafordítani a Moszkva által elrendelt enyhülést és a koncepciós perek áldozatainak rehabilitálását, sőt további elnyomó intézkedésekre és perekre is sor került.[21] Tette mindezt úgy, hogy például elérte, hogy a törvénytipró perek kivizsgálására összeállított bizottság elnöke legyen. 1956-ig váltakozó sikerű hatalmi harcot folytatott Nagy Imrével, akit rendszeresen személyesen igyekezett lejáratni Moszkvában. Ezekben az években is tanúbizonyságot tett kiváló taktikázó képességeiről, s végül 1955-re sikerült elérnie Nagy Imre leváltását. Helyére bizalmi embere, Hegedüs András került.
    Második (és végső) bukása 1956 nyarán[szerkesztés]

    Karikatúra Rákosiról egy vagon oldalán az 1956-os forradalom idején
    Az SZKP XX. kongresszusa után, 1956. július 18-án szovjet nyomásra az MDP Központi Vezetősége első titkári tisztségéből eltávolította, ekkor a Szovjetunióba távozott, s többet már nem is tért haza.
    „ Tisztelt Központi Bizottság, Kérem a Központi Bizottságot, hogy mentsen föl a KB első titkárának és a Politikai Bizottság tagjának tisztsége alól. Kérelmemnek egyik indítéka, hogy 65 éves vagyok, és betegségem már két éve kínoz, mind súlyosabbá válik, és akadályozza a KB első titkárának tisztségén végzett munkámat. Ezenkívül a személyi kultusz és a szocialista törvényesség terén elkövetett hibáim megnehezítik a pártvezetőség számára, hogy a Párt figyelmét teljes egészében az előttünk álló feladatokra összpontosítsam. Felmentésemet kérve továbbra is Pártunk, dolgozó népünk és a szocializmus ügyét kívánom szolgálni. Rákosi Mátyás ”
    – Rákosi lemondásának szövege[22]
    A pártfőtitkári székben a legközelebbi elvbarátjának számító Gerő Ernő követte.

  • falusi
    2017 március 2
    6:54 du.

    Átélt “történelem” alapján írta, amit írt. Péter Gábor 1945 januárjában lett a budapesti rendőrség Politikai Rendészeti Osztálya vezetője, ebből lett az ÁVO, majd Kádár belügyminiszterségével ebből nőtt ki 1948-tól az ÁVH, mindvégig Péter Gáborral az élen.

    Péter Gábor és csapata jelentős szerepet játszott a háborús bűnösök átvételében, és a népbíróságok elé küldésében.
    De emellett üldöztek, letartóztattak és vallattak nem háborús bűnösöket is a “kollektív bűnös” elv alapján, úgy mint besorozott németajkú magyar Waffen-SS katonákat, és a Szálasi-rezsim irodai hivatalnokait. Ismert a szerepe a demokratikus pártok szétzilálásában, ellenük és az egyház elleni koncepciós perek előkészítésében. És Péter Gábor ágyban párnák közt halt meg 1993-ban.

    Vagyis igazat írt Figyelő, abban az időszakban öltek meg ártatlan embereket is, még saját emberüket is, mint például Rajk Lászlót, habár az már 1949-ben történt.

  • Hollósy Gerti

    Kösz, falusi, hogy pontosítottad, emlékeztem, hogy már jó ideje minden meg van, a nevek is, csak már este nem néztem utána…

    sokáig Radnóti halálát a németeknek tulajdonították, lehet, hogy ígyjobb volt a “kollektív emlékezetnek”?

  • H.Gerti!

    Arany szellemében, helyesbíteném:
    “…Nem mese az gyermek! így feddé az apja…”

    N e m . n y i l a s o k . voltak, csak egyszerű hétköznapi

    magyar keretlegények, azaz hivatásos és sorkatonák.

    Simán magyarok…

    .

  • Gyuri 10 !

    Sajnálom, hogy félreértetted a mondanivalómat.

    Ez esetben az e cikket agyondícsérő jobboldali hozsannákat és az ezekkel szemben álló remek, pikirt – irónikus – hangvételű igaz történelmi szösszeneteidet, mint egymást, illetve az én mondandómat fölerősítő . e l l e n t é t p á r t . vonultattam föl.
    - Aznos amplitúdójú, de ellentétes előjelű hullámok hatása egymásra… :-)

    .

  • Figyelő!
    márc.2.4:58

    “A Kandó Kálmán technikum esti tagozatába mindenkit felvettek, akinek volt 4 alapéve a felsőoktatásban. Nekem csak a bizonyitványomat kellett bemutatni, nem kérdeztek semmit.”

    Miféle 4 alapéve lehetett a “felsőoktatásban”(?) ha 17 évesen, azaz kiskorúan kicsapták minden iskolából? Nem is érettségizett, hát akkor miféle bizonyítványa volt – kivált ha év közben csapták ki, mert hogy a kicsapások már csak ilyenek, hogy egyik napról a másikra történnek,és nem előre tervezetten!
    Azám! A kicsapás a Kandóra nem vonatkozott? Oda bárki, akit befejezetlen iskolaévvel, érettségi előtt kicsaptak, az nyugodtan mehetett?
    Továbbá, tegnapelőtt valamelyik cikk alatt(Talán Kalocsai Miklós kérdésére válaszul) azt írta, hogy kétszer csapták ki: először az apácák, másodszor a komcsik!
    Hogy van ez? Az apácák nem minden iskolából csapták ki csak onnan ahova épp járt, majd ezután a gaz komcsik befogadták valamelyik intézményükbe ? Igaz, onnan is kicsapatta magát, hát ez nem semmi!
    De ha már, akkor tegye tisztába a dolgokat: mi van az Isten-hitével, ami miatt saját előadása szerint feljelentették – egyik változat szerint az osztálytársai, második szerint (és ez a gyakoribb)a házmesterük, állítólag az is kétszer! A fiatalkorúak börtönét (néha fogház) végül is miért kapta? Van itt 2-3 féle vétek, és min. 2 db megjelölt feljelentő, de még sok év után sem világos a sztorija, és nem gondolom, hogy az ide írogatók figyelmetlen olvasása lenne az oka!
    Kedves Figyelő, már többször írtam, hogy semmit nem kellett volna írnia a múltjáról, az ég világon semmit – de ha egyszer megtette, akkor viszont ne zagyváljon, mert ha Önnek tényleg olyan kiváló a szellemi képessége és az emlékezet mint arra többször hivatkozott, akkor minimum a saját életútját csak összetudja hozni néhány mondatban úgy, hogy a folyamatos ellentmondásokat feloldja!
    Ha mégsem, akkor annak egyetlen oka lehet!

  • Hollósy Gerti

    cukihara, ez csúsztatás, fentebb is olvasható

    “egyes források szerint Marányi Ede honvéd alezredes parancsára, Tálas András hadapródőrmester ötfős kerete 1944. november 4-én vagy november 9-én Abda község határában lőtte le a végsőkig kimerült Radnóti Miklóst, 21 társával együtt….”

    nem összetévesztendők a hadsereg katonái és a nyilasok, a katonákat valóban sorozták, de nyilasnak állni, jelentkezni, keretlegénynek lenni válsztás volt…

    Még csak egy kérdés, miért jó Radnóti halálát így szépíteni, kinek jó?

  • Drizari,
    amit Figyelő kimásolt,a franc tudja miért és honnan többé-kevésbé úgy néz ki,hogy igaz is.Bár a saját történetét tudná ilyen szavahihetően kimásolni dadogás nélkül.

  • Utóbbi beírásom Besanconnak is szólt.

  • voronyezs,
    utána olvastam,megértettem.Köszönöm.

  • Hollósy Gerti,
    amit leírtál szóról-szóra pontos.Még annyit hozzátennék,hogy Radnóti és munkaszolgálatos társai a bóri haláltábor bezárásakor menekültek vissza Magyarországra,amikor a tálas féle különítmény Abdában elfogta őket és miután megásatták velük saját sírjukat mind a 22-t belelőtték.Szín tiszta,német mentes,genetikusan szittya munka volt.tálas miklóst felrántása és a temető árkába dobás után újra temették,mint a kommunizmus áldozatát.Nem emlékszem,melyik parcellába rohasztották bele.Figyelő kedvenc költőjét egy a”kommunizmus áldozata”mészárolta le.Szerencsére Figyelő nem tud KADDIST mondani.

  • Figyelő
    2017 március 2
    9:32 du.
    Galambocskám.. Van az lassan hetven is, de..
    A Hóman Bálint kultuszminiszter által beterjesztett 1940. évi XX. tc. kötelező nyolc osztályt hozott létre, amelyből 4 osztály az alsó- 4 pedig a felső tagozatot jelentette. A két szinten különbség volt az iskolábajárás kötelező időszakában is. Az alsószinteken szeptember 1-től június 30-ig – azaz 10 hónapig – tanultak a diákok, a felsőbb szinten azonban csak fél évig, október 15-től április 15-ig.
    Namármost, te negyvenben nyolc éves voltál, azaz másodikos. A többi egyszerű matek..

  • Figyelő
    2017 március 2
    10:08 du.
    Kösz, énis olvastam a Rákosi életrajzot.
    Te magad cáfolod meg ezzel a linkkel azt, amit írtál: ” Az 1945 őszi, 57%-os kisgazda győzelemmel zárult parlamenti választás után a szovjet csapatok és a kommunista irányítás alatt álló politikai rendőrség segítségével megkezdte az úgynevezett szalámitaktika érvényesítését, fokozatosan felszámolva a kisgazdákat és a többi demokratikus pártot.”
    Vagyis, 45-46-ban nem Rákosi irányította az országot,- bár meghatározó volt a kommunista párt szava a Parlamentben.

  • Drizari
    2017 március 3
    12:16 de.

    Haver. Erre válaszoltam:

    Figyelő
    2017 március 2
    11:01 de.
    gyuri10
    2017 március 2
    3:06 de.
    Itt igen tévedtél: Ti.1945-46 ban már javában Rákosi volt uralmon és az ő vezénylete alatt ölték a magyar ártatlan embereket!

    Ez, így nem igaz. Rékosi 48-ban került az ország élére..

  • Most nem mennék bele abba, hogy Sztálin 1952-ben lett hatvan éves. Te akkor már húsz voltál.
    Ha tizenhétévesen ítéltek el, az negyvenkilenc…
    Ha jólemléxem az általad írtakra (jólemléxem..) 1951-ben kerültél börtönbe. Így nemtom mire kellett felajánlást tenned. Ha jólemléxem, (jólemléxem..) azt írtad, azért a kijelentésedért lettél végülis lecsukva, hogy “Sztálin nekem nem Isten”..
    Rendezd a gondolataidat… Jóval kevesebben fognak ekézni..

  • Hollósy Gerti

    gyuri10, igen köszi, ezeket az infókat is olvastam, egyrészt gyűjtöm a Radnótiról megjelent könyveket, másrészt igyekszem mindent elolvasni, legutóbb pl. a hosszasan a Gyarmati Fanni naplóját böngésztem, érdekes dolgok is vannak benne…

  • Hollósy Gerti

    ja és gyuri10, – csak az itteni tisztesség kedvéért – először én csak nagyvonalakban válaszoltam Figyelőnek, de tudtam és a pontosítást falusitól idéztem, mert így nem kellett külön megkeresnem…

  • falusi
    2017 március 3
    12:33 du.

    Haver. Mindössze fölhívtam a figyelmedet, hogy “történelmileg” Rákosi ÁVO-ját, vagy ÁVH-ját élhette meg Figyelő közelebbről, ami Rákosi közvetlenben működött Péter Gábor irányításával Tildy Zoltán köztársasági elnöklete alatt.

  • Gyuri10:
    “Még annyit hozzátennék,hogy Radnóti és munkaszolgálatos társai a bóri haláltábor bezárásakor menekültek vissza Magyarországra,amikor a tálas féle különítmény Abdában elfogta őket és miután megásatták velük saját sírjukat mind a 22-t belelőtték.Szín tiszta,német mentes,genetikusan szittya munka volt.tálas miklóst felrántása és a temető árkába dobás után újra temették,mint a kommunizmus áldozatát.Nem emlékszem,melyik parcellába rohasztották bele.”

    Hadd egészítsem ki egy kicsit a mondandódat.
    Radnótiék nem “menekültek” vissza Magyarországra, hanem – amikor a partizánok támadásai miatt a bori tábort ki kellett üríteni – a m.kir. honvédség vezérkari főnökének munkaszolgálatosokra vonatkozó általános “szabályos” parancsának megfelelően fegyveres őrizet alatt fogolyként, eröltetett gyalogmeneten hurcolták vissza Magyarországra. Abda térségében Radnóti és 21 társa már nem volt képes a gyalogmenetre, Radnótiékkal megásatták a sírjukat, és Tálas András hadapród őrmester parancsára öt keretlegény agyonlőtte őket. Tálast (aki 1945-ben belépett a kommunista pártba) 1946-ban a népbírőság egyéb háborus büntettek (hetvenvalahány MUSZ-os Borban történt megkínzása és meggyilkolása miatt a népbíróság halálra ítélte, és 1947 februárjában kivégezték. Sírja jelenleg a hivatalos magyar címer alatt alatt, az Új-köztemető 298-as ún. “Nemzeti Emlékhely” parcellájában van. Egy korábbi kép a parcelláról (a három táblát azóta leszedték, az állami díszsírhelyek természetesen maradtak.)
    http://nol.hu/data/cikk/28/11/68/cikk_281168/73720.jpg

    Az ügyben a ma hivatalosnak tekinthető álláspont az Orbán-kormány által létrehozott és felügyelt ún. Veritás Történetkutató Intézet kinevezett főigazgatójától:
    http://tortenelemportal.hu/2010/07/ujrakezdes-es-legitimacio-interju-szakaly-sandorral

  • Tüske Zsófia

    adalék a Radnóti-kérdéskörhöz – igyekeztem objektív oldalt hozni, a Magyar Tudományos Akadémia gondozásában:
    http://radnoti.mtak.hu/hu/02.htm

    még valami: a bori tábort két részletben ürítették ki: Radnótit először a második csoportba osztották, de a támogatói otthonról elintéték, hogy az elsőbe áttegyék. A szintén Borba begyűjtött Kardos G. György a másodikba került, őt Tito partizánjai szinte azonnal felszabadították, így Törökországon keresztül el tudott menni Palesztinába.

  • falusi
    2017 március 3
    12:40 du.
    Nem Sztálin lett 60 éves, hanem Rákosi Mátyás.

  • Belzebub
    2017 március 3
    2:37 du.

    A kommentedből “csak” ezek maradtak ki: Radnótit megpróbálták a győri kórháznak átadni a keretlegények, de ott nem fogadták a bombázások miatt. A nyugati határ felé Eichmann parancsára hajtották a musz-oskat, amit Szálasi először meg akart tiltani.

    A mai állás szerint lehet, hogy német SS-ek lőtték le Radnótit, nem mintha a nyilasok nem követtek volna el gyilkosságokat. Ezt már a Szegedi zsinagóga topikban is körbejártuk.

    Szakállyal ez az interjú kiváló. Az nem tetszik, hogy a Hóman miért olyan nagy szám, csak mert a középkori pénztörténetből kiváló volt (TGM)? Simán indulhatna Döbrögi hasonmás versenyen.

  • hazai Lámpa
    Homan Bálint, akit felakasztott az új rendszer, 500 magyar falusi iskolát létesitett, mert Kleebersberg Kálmánt erre utasitotta.- Nem vagyok híve, hiszen sajnos a nácik kormányában is szerepelt. Mégis el kell ismerni amit elért akkoriban. De a bosszú, sajnos utolérte, akár mennyi jót tett a magyar kultúráért.
    Mellesleg, özvegye Montrealba menekült és itt halt meg!

  • Tüske Zsófia
    2017 március 3
    3:59 du.
    Már írtam, kanadai előadásomban, a “Hungarian Study” keretében, felolvastam Radnótiról írt tanulmányomat, amit alapos irodalmi és történelmi kutatások útán szerkeztettem.
    Ha egyszer érdekel, szívesen bemásolom ide.

  • Tüske Zsófia

    hazai lámpa: miért is nem vagyok meglepve, hogy számodra Szakály hiteles történész?
    :-)

  • Tüske Zsófia

    Figyelő, érdekel és köszönöm, ha bemásolod.

  • hazai lámpa
    2017 március 4
    6:24 de.
    Kispisla, neked azért még mindíg sikerül alúlmúlnod enmagadat…
    A mai állás szerint..
    Tod, a túlélők, (pl Kardos) valszeg rosszul emlékeztek. Valszeg őket is mgmérgezték a komcsi eszmék, meg valszeg szottyadtak is voltak, hát összekevrték a borii keretlegényeket a német SS-el.
    Merhogy a tudomány jelenlegi állása szerint a keretlegények őrizték a MUSZ-osokat. Megjelent a visszaemlékezésekről egy könyv is, amit német nyelvre is lefordítottak.
    http://mult-kor.hu/cikk.php?id=17540
    Javaslom ezenkívül, hogy keress rá a Csapody Tamás névre.. Évekig kutatta a Borban történteket.
    Az meg már igazán a hozzászólásaid csúcsa, hogy “A nyugati határ felé Eichmann parancsára hajtották a musz-oskat, amit Szálasi először meg akart tiltani.”
    Szal, ez a galamblelkü Szálasi nemakarta volna, hogy a táborlakókat elhajtsák, és abban a helyzetben volt, hogy Eichmann utasítását (parancsát?) mgváltoztassa, de rábeszélték, hogy a gyaloglás egészséges, és attól maj jól megerősödnek a muoszosok. Mert teherautó nem is volt Szálasiék birtokában, dacára annak, hogy legszivesebben párnázott pullmannkocsikat szerettt volna küldeni a foglyokért, de hirtelenjében nemtalált megfelően komfortosakat.
    Valszeg a győri kórház akkori orvoai, nővérei is rosszul emlékeznek, hogy a keretlegények próbáltak leadni nyolc teljesen legyengült embert a kórházban. (A Győr Városi Levéltárban megtalálhatók a kórház 1944 nov. 3.-i munkanaplója. Valszeg a komcsik meghamisították. Esetleg a libsik.
    Tálast is a komenyista ármány juttatta akasztófára, pedig milyen áldottjó ember volt, a túlélők csak a legnagyobb elismerés hangján áradoztak róla a tárgyalásokon..
    Hm.. Tod mit, Kispisla? Menjél te a bánatos, nyilasmosdató, újfasiszta, retkes vaginába.

  • Tüske Zsófia
    2017 március 4
    3:07 du.
    Megprobáltam kimásolni,egész délután szórakoztam ezzel, sajnos nem engedte a masina.

  • „Járkálj csak halálra itélt”

    RADNÓTI MIKLÓS ÉLETE ÉS KÖLTÉSZETE.

    “Ember vigyázz, figyeld meg jól világod:/ ez volt a múlt, emez vad jelen,- / hordozd szívedben. Éld e rossz világot / és mindig tudd, hogy mit kell tenned érte, / hogy más legyen. / ” – Radnóti költői és emberi hitvallása fogalmazódik meg a Nem bírta hát cimű
    versének zárósoraiban. Radnóti sorsa az emberi kitartás, a hit, a küzdés és a teljes reményvesztettségben is a fel nem adás erkölcsileg irányadó példája.
    A költő életútja kevés örömet és sok fájdalmat tartogat.
    Radnóti 19O9 május 5-én született Budapesten. Születése édesanyjának, Grossz Ilonának és ikertestvérének életébe került.12 éves korában édesapját , Glatter Jakabot is elveszti. Ezután anyai nagybátyja nevelteti. Budapesten tett kereskedelmi, majd gimnáziumi érettségit. 1927-28-ban a csehországi Reichenberg ( Liberc) textilipari főiskoláján tanult.
    1928 – ban folyóiratot indit barátaival. Ettől kezdve már Radnóti néven publikál. Első versei megjelentek a Jóság című antológiában és többekközött a Kortárs, a Nyugat, a Népszava, folyóiratokban
    193O őszén beiratkozik a szegedi Ferenc József Tudományegyetem bölcsészeti karára, magyar-francia szakra. Bekapcsolódik a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumába, egy akkoriban kibontakozó értelmiségi mozgalomba és falukutató munkájukba. Hatással vannak még rá tanárai: Zolnai Béla a francia fliológia tanára és Sík Sándor katolikus pap, költő és esztéta. Az utobbitól kapta korai költői korszakának expresszionista izeit, nagy irodalomtörténeti és esztétikai műveltségét.
    193O.ban megjelenik első verskötete is: Pogány köszöntő címmel, avantgárd stílusban, verseire még pezsgő életkedv, szerelem, természet tisztelete és idillikus életforma jellemző. Második kötetében az Újmódi pásztorok éneke (1931) már klasszikus verstipusokat az avantgárd jellemzőkkel ötvözi.A Lábadozó szél (1933) újitó törekvésű, lázadó költeményeket tartalmaz..
    1934-ben bölcsészdoktorrá avatták, doktori értekezése: Kaffka Margit művészi fejlődése.
    Majd 1935-ben a francia szakdolgozatát adja be, mellyel megszerzi a tanári oklevelet is.

    Az Új hold 1935-ben, első jelentősebb verskötete. Ebben már érződik a hitleri hatalomtól való félelme, megjelenik a halál, ami egyre jobban fenyegeti őt és az egész világot. Szívós ellenállásra kötelezi el magát, nem lesz pesszimista, hanem hisz a diadalmaskodó erkölcsi erőben. Verseiben egyre nagyobb szerepet kap a klasszikus időmérték, a klasszikus strófaszerkezetre emlékeztető épitkezés, megfigyelhető a “Mint a bika” cimű vershasonlat kibontakozásban is. Magát a veszélyt megőrző bikához hasonlitja, aki bár ellenáll, sorsát tudja :”Így küzdök én is és így esem el majd / s okulásul késő koroknak, csontjaim őrzi a táj.” A verset a halállal való szembenézés nyugalma, méltósága hatja át. A fiatal költő megtalálta egységes alaphangját, nyelve harmonikussá vált.
    1935- augusztus 11 én feleségül veszi régi szerelmét, Gyarmati Fannit, verseinek Múzsáját. Szerelmi házassága harmonikus, meghitt, majd szinte egyedüli mentsvára lelkének. Élményvilága, tematikája, kifejezőkészsége egyre gazdagodott. A hitvestársi szerelem újszerű megfogalmazása költészetében, a 2O.század magyar irodalmában a legmagasabb színvonalú.
    Többször ment Párizsba, 1937 ben és a háború kitörésének nyarán 1939-ben. Itt megismerkedik a modern irodalommal, művészettel melynek hatására a francia költészet kiemelkedő költőit tolmácsolja magyarul. .
    1936-tól Budapesten él, a Pozsonyi uton. Hiába volt tanári oklevele, katedrához mégsem jutott. Írásból, magántanitásból, műforditásból él. Formakincsét nagymértékben csiszolta műforditó gyakorlata: a 17. századbeli Lafontain-től a szürreálista Appollinaire-ig.
    Járkálj csak, halálraítélt! ( 1936) kötet minden rétegét (szerelem, természeti képek) felforgatta a kivűlről érkező fenyegetés, ezt a költő tudomásul veszi, számol vele és főlébe emelkedik. A címadó versében megfogalmazza, hogy a veszélyek ellen nemcsak tisztasággal, de keménységgel is fel kell lépni. “ Járkálj csak, haláraítélt! / bokrokba szél és macska bútt,/ a sötét fák sora eldől / előtted: a rémülettől / fehér és púpos lett az út./………….Ó költő, tisztán élj te most,/ mint szél járta havasok/ lakói és oly bűntelen, / mint jámbor, régi képeken / pöttömnyi gyermek Jézusok./…..S, oly keményen is, mint a sok/ sebtől vérző, nagy farkasok./ 1937-ben megkapja az akkor legmagasabb irodalmi elismerést, a Baumgarten- díjat.

    Életszemléletének magja az aktív humanizmus. Gyakran oktalan önvád gyötri, hogy anyja és ikertestvére meghaltak az ő születésekor. Erről szól születésnapi verse “Huszonnyolcév”, ami a Meredek út című verskötetében (1938) jelent meg, ime az utolsó versszaka:
    Anyácska, véres áldozat, / a férfikorba nőttem én,/ erősen tűz a nap, vakít,/ lepke kezeddel ints felém, / hogy jól van így, hogy te tudod, / s hogy nem hiába élek én./

    194O-ben adta ki, egyetlen prózai művét Ikrek hava (Napló a gyermekkorról)alcímmel. Radnóti széppróza műve a költői pálya első tíz esztendejének végén születik meg ; lezárása, prózai összefoglalása az eddigi út egyik lényeges tematikájának, a költő gyerekkora annyi szorongást támasztó ,verseket teremtő emlékanyagának.
    Halál és a gyerekkor. Úgy élte le a gyermek-ifjúkorát, hogy édesanyja és íkertestvére gyílkosának tartotta magát. A gyerekkori döbbenet kezdettől fogva kiséri költészetében: jelzőkben, félsorokban, szakaszokban, de egész verskoncepciókban is. Napló a gyermekkorról elbeszélő formában kap most kifejezést az addig líráját átszövő élmény.
    A széppróza költői sóraiban úgy villámlanak fel gyerekkori emlékek, mint valami lázálom képei, de úgyanakkor reális megjelenitő erővel; a valóságot megragadott és megjelenitett alakok elevenednek meg a mű lapjain.
    A hitves alakja Randnóti Miklós költészetében.
    A magyar irodalomban egyedűlálló módon, Radnóti szerelmi líráját szinte egyetlen egy személy, hitvese Gyarmati Fanni ihlette. Fannihoz való ismeretsége még gimnáziumi éveihez köthető, s ebből az ismeretségből bontakozott ki az a kamaszos, lángoló diák szerelem, amely az idő és a viszontagságok során mély és szilárd hitvesi érzelemmé nemesült. A negyvenes évek elején született szerelmes verseiből egy kis izelitő:

    Két Karodban Együgyű dal a feleségről
    Két karodban ringatózom csöndesen Az ajtó koccan egyet, hogy belép,
    Kétkaromban ringatózol csöndesen topogni kezd a sok virágcserép
    Kétkarodban gyermek vagyok, hallgatag s hajában egy kis álmos szöke folt
    Kétkaromban gyermek vagy te, hallgatlak. Csipogva szól, mint egy riadt veréb
    Két karoddal átölelsz te, ha félek
    Kétkarommal átöllelek, s nem félek A vén villanyzsinor is felsikolt,
    Két karodban nem ijeszt majd a nagy halál sodorja lomha testét már felé
    Csöndje sem s minden kering, jegyezni se birom.
    Két karodban a halálon, mint egy álom
    átesem Most érkezett,egész nap messze járt,
    kezében egy nagy mákvirágszirom
    s elűzi azzal tőlem a halált.

    Radnóti szerelmes verseinek egyik alapja a boldogság. A költő a szerelemben boldogságot talált a világ támadásaival szemben. A boldogság és a biztonság jelentéktelenségek segitségével ölt alakot.. Erről tanúskodik a költő Tétova Óda című verse is, mely csodálatos műalkotás. Részletek a versből: Mióta készülök, hogy elmondjam neked/ szerelmem rejtett csillagrendszerét ; / egy képben csak talán, s csupán a lényeget./ De nyüzsgő s áradó vagy bennem, mint a lét, / és néha meg olyan , oly biztos és örök, / mint kőben a megkövesült csigaház./ Így kezdi ódáját, de vers közepén már ars poéticáját bizonyitja: ….mert annyit érek én , amennyit ér a szó/ versemben s mert ez addig ízgat engem, /míg csont marad belőlem s néhány hajcsomó./ Majd belép a konkrét korban és időbe, egy hétköznapi környezet hangulatába belevarázsolja az idillt.
    Ismét megszemélyesiti a tárgyakat, amelyek mind Fanni szépségét és kedvességét dicsérik. A vers végére, az utolsó két sorban a hitvesi szerelem rejtelmes mélységét fejezi ki:. Kezed párnámra hull, elalvó nyírfaág,/ de benned alszom én is, nem vagy más világ,/ S idáig hallom én, hogy változik a sok /rejtelmes, vékony, bölcs vonal/ hűs tenyeredben./
    .

    Radnóti Eclogái.1938-1944 között születtek , az első spanyol köztársaság bukása után , s
    az utolsó a szerbiai láger poklában. Barátaival, Vergilius kétnyelvű kiadását tervezte, s az eclogák fordítását felosztották egymás között. Radnótinak jutott a kilencedik. Ekkor ébredt rá a formában rejlő lehetőségre, hogy benne az embertelen kort, boldogság vágyát és veszélyeztetett helyzetét kifejezze. Ezekben a pásztori költeményekben összeforr a költő idillikus érzése és tragikus tudata.Az Eclogákban már egy teljesen érett költő szólal meg, aki a szörnyű években találja meg saját hangját, a félelem és a fájdalom klasszikus megfegyelmezésében. Összesen nyolc eclogát írt, de hatodik hiányzik.
    Az Első Eclogában Federico Garcia Lorca sapanyol költő személyében saját költői sorsát véli felfedezni.:”Nem menekűlt, meghalt. Igaz is, hová futhat a költő.” Az Első ecloga még közel áll a vergiliusihoz: a pásztor és a költő beszélgetése, hexaméteres formában íródott. Későbbiekben a pásztori idill eltűnik, de témája megtartja klasszikusságát.
    Három évvel később, 1941-ben írja Második Eclogot , ebben a Pilota és a Költő beszélgetnek, a hábórú következményeiről az ember életében-.A Harmadik Eclogában a költő a Múzsához beszél.

    A költõ zsidó származása miatt 194O szeptember 5. és december 18 között munkaszolgálatos volt Szamosveresmártonon. 1942 julius 1-tõl Margitán, Királyhágón, Élesden, majd a hatvani cukorgyárban, végül Budapesten szolgált. A hábórús cenzúra nem egy versének közlését törölte, így leginkább a mûfordításaival fordulhatott olvasóihoz. A fordításokat az Orpheus nyomában (1943) címû kötetben gyüjtötte össze.

    Az 1939 júliustól 1943 közepéig vezetett Naplója nemcsak beszédes történelmi dokumentum, hanem teljes értékű írodalmi alkotás is.

    Részletek a Naplóból és hitveséhez, Gyarmati Fannihoz írt leveleibõl:

    1942 julius 2.

    Sárga karszallagot kapunk és katonasapkát. Holnap tífusz oltás. Mély közönyben élek.
    A sárga szallagot hordom, még “büszke” sem vagyok rá, mint sokan itt. De nem
    szégyenlem , jobb lenne büszkének lenni…..
    Vas István jegyezte fel, : “1942 nyarán meglátogattam, a sárga karszallag elsõ napja volt.” Szégyeljék magukat õk” –mondta egy izgága hang mellettünk. “De mikor nekem még mindig õk a mi”-súgta nekem Miklós szomorúan és mosolyogva.”

    Levelek Fannihoz:

    Hatvan, 1942, okt.18.

    Drága Életem Te, Nagyon elkeserít ez az egész! Jobb lett volna, most hívnak be, ezek a mostaniak sem maradnak karáncsonynál tovább: És mi? Ez a „cukorkampány” nyolc hétig tart a munkások szerint. Nagyon kívánlak, imádlak egyetlenem. Talán lesz látógatás! Ne ijedj meg a koszos gyári melóstól! Az oszlopcipelés fel a Királyhágó csúcsára kismiska ehhez a munkatempóhoz. Van itt egy orvos, az röhög rajtam .Az „akarat csodája”, mondja, ötvenkilós ember ilyen testimunkát bír „lejsztolni”.De meddig? Megölellek Édes Édes.

    Okt.29.

    Édes Egyetlenem Te, vasárnaphoz egy hétre valószínûleg látogatás lesz, de várom…Ha van otthon, hozz magaddal egy Válogatott Verseket és egy Iker Havát Édes, reklamálják itt a fiúk, de dúgva hozd, mert tilos. Lehet, hogy küldök egy verset is Néked Édes, kiváncsi vagyok rá, hogy mit szólsz hozá, ellopott percekben, zûrben írom hetek óta már. Talán majd elkészül. Ha írsz róla, írj úgy, hogy az asztalban találtad, de írj róla Édes, annyira nem tudom milyen…..
    nov.2.

    Valahogy könnyebb ma a vasvilla is, a tegnapi levél beszélget bennem Édes Édes. Úgy lecsillapított tegnap este, úgy elsimogatott…Te fele..ség? Édes felem Te …” tudod, hogy szeretlek? Úgy, hogy nyilal sokszor és mintha igazán a gyerekem is volnál”- írod. És én meg verset küldtem ugyanaznap fejeztem be: Gyermeked is vagyok én ,de felnõtt, nagy fiad és szeretõd, fele gondra is érett…..(Oktoberi Hexaméterek)

    1943 febr.19.

    Újabb “tansági” rémség. A század 19O8-nál öregebbjei leszernek hétfõn. A júliusban bovonultak közül tizenegyed magammal maradok. A fiúk megölelgetnek és —elmennek.
    Állok a gyárudvaron és valami nagy üresség szalad le bennem. Száz Sevenal pasztilla, az jó lehet…attól meg lehet halni. Rettenetes s miért? Hát a Múzsa? Te! Hát nem kell, hogy verset írjak? Úgy is jó!….Nyolc hónapja tart már, segitsetek!

    márc.8.

    Kállai Gyula ír és küldi a Népszava kefelevonatát, három versembõl kettõt törölt a cenzura…”Nem volt szerencsénk. Két ízben is felküldtem cenzúrára, mind a kétszer törölték. Kérlek, ez ne szegje kedved , küldj újabb írásaidból!” ..Újabbn írásaimból? A
    Negyedik Eclogot írom….”Szabad szerettem lenni mindig s õrök kisértek végig az úton”
    Ezentúl már a foksága éveiben írt költemények következnek.

    Negyedik Ecloga 1943 márciusban született. A Hang (optimista) és a Költõ (pesszimista) párbeszédére épül a költemény. A Hang , mintha Isten hangja lenne., A haláltudat és az életösztön viaskodik a versben. A költõ megkérdõjelezi, hogy, volt e értelme életének, hisz szabad szeretett volna lenni mindig, s végig õrök kisérték. Radnótit és költõ társait a fasiszták által kirobbantott Világhábrú arra késztette, mûveikkel az emberi kultúra minden kincsét õrizzék, hogy pajzsnak tartsák maguk elé. A vers utolsó sora is erre utal:”..s az égre írj, ha minden összetört!

    Radnóti Miklóst 1943 május 2.-án Sík Sándor , volt professzora és barátja, megkereszteli a budapesti Bazilikában. Ennek elõzményeit Naplója útószavában olvashatjuk kortársak feljegyzései alapján: Hogy miként érez , mint él együtt bélyegessé vált származásával, ami néki sem vallást, sem egyéb közösséget nem jelentett. Komlos Aladárhoz írt levelébõl érzékelhetjük. Komlós egy zsidó almanachot szerkeztett, s felkérte Radnótit, annak részvételére. Részlet a levélbõl: “Zsidóságomat soha nem tagadtam meg..de nem érzem zsidónak magam,..hogyha valláshoz egyáltalán közöm van az a katolicizmus ….magyar költõ vagyok , az én “nemzetem” nem kiabál le a könyvespolcról, hogy mars büdös zsidó, hazám tájai kinyílnak elõttem, a bokor nem tép külön nagyobbat mint máson, a fa nem áll lábújjhegyen, hogy ne érjem el gyümölcsét. Ha ilyet tapasztalnék, megölném magam, mert másként, mint élek, élni nem tudok, s mást hinni és máskép gondolkodni sem. Így érzem ezt ma, 1942-ben is, háromhónapi munkaszolgálat után is….S ha megölnek? ezen ez sem változtat.”
    1943 .április 23-án írt levele Zolnai Bélának, amiben felkéri keresztapaságra: “Mintegy tizenöt esztendeje határoztam el magamban, hogy harmincnegyedik évem betöltése elõtt megkeresztelkedem. Krisztus harminchárom esztendõs múlt s még nem volt harmincnégy, mikor megfeszítették—ezért gondoltam így….tizennyolc éves koromtól katolikusnak érzem magam…”
    Egy évvel keresztelõje után írta: Sem emlék, Sem varázslat címû versét: Eddig…. tudtam, hogy egy angyal kísér, kezében kard van, / mögöttem jár, vigyázz rám, s megvéd,
    ha kell a bajban…/ magamban élem át már mindazt mi hátravan,/ nem nézek vissza többé és tudom, nem véd meg engem / sem emlék, sem varázslat,– baljós a menny felettem,/ ha megpillantsz, barátom, fordulj el és legyints./ Hol azelõtt az angyal állt a karddal;/,talán most senki sincs.

    Ötödik Ecloga 1943 novemberében Bálint György költõ és barátja emlékére írja akit Ukrajnában megõltek.A természeti kép az emberi érzést, a baráti gyöngédséget eleveníti meg.
    Radnóti Miklós szép és keserû verse a Töredék 1944 május 19-én született, egy nappal az utolsó behívója elõtt. A vers cím nélkül maradt fenn, a Tajtékos ég kötet kiadói adták neki ezt a címet. De általában a hiányzó Hatodik Eclogának is tartják. A verset nem érezzük töredékesnek, mert az utolsó versszak teljesen lezárja a mûvet. A vers folyamatosan múlt idõben szól, a lírai én életét lezártnak, befejezettnek tekinti. Leírja a háború borzalmait, az emberi aljasságot: Oly korban. éltem én e földön,/ mikor az ember úgy elaljasult, / hogy önként , kéjjel ölt, nemcsak parancsra,/ s míg balhitekben hitt s tajtékzott téveteg, / befonták életét vad kényszerképzetek./…és az utolsó versszak:….Oly korban éltem én e földön,/ mikor a költõ is csak hallgatott, / és várta, hogy talán majd megszólal újra -/ mert méltó átkot itt úgysem mondhatna más,-/ a rettentõ szavak tudósa, Ésaiás.

    Radnótinak 1944 május végén kell elindulnia a végsõ, “meredek útra ”, éppen hatvan évvel ezelőtt. Elõször a szerbiai Bor város melletti Lager Heidenauba viszik rabtársaival. A magyar raboknak vasúti sínek megalapozásán kell dolgozni. A tábori körülmények aránylag elviselhetõek voltak, költõ életbe vetett hite, a túlélés reménye szinte mindvégig kitartott. A halál közelségének érzete, ami a reménnyel dacoló valóságként vette körül, rányomta bélyegét utolsó verseinek hangulatára.
    A Bori Notesz verseket kis füzetébe írta, s ahogy 1946-ban kiásták földi maradványait, megtalálták kabátja zsebében .
    Az elsõ tábori mûve a Hetedik Ecloga , melyben tábori körülményeit írja le. A versben feleségét szólitja meg, erre utal a mûben a gyakori megszólitások “látod e drága”, “mondd,” “lásd.” A versben ellentétek sora feszül egymáshoz. Ezek egyike a sûrûsödõ sötétség, ami átmenetileg láthatatlanná teszi a tábort körülvevõ szögesdrótot. A lélek mégsem szárnyalhat, mert a józan ész tudja, érzi a drót feszülését. A már alvó, megtört foglyok az álom ”szép szabaditó” szárnyain ismét hazaszállnak, a költõ számára ellenben az ébrenlét, a távoli kedves megszólitása teremt kapcsolatot..Másik gondolat az otthont idézõ kérdés, mely a költõ helytállására jellemzõ: Mondd, van- e ott haza még, ahol értik a hexamétert is? A hexaméter az emberiséget, kultúrát jelentette Radnótinak, a költõi szót, mely erkölcsi támaszt adott számára.
    A költõ alakja is helyet kap a versben, hiszen a költõ, író az az ember, akinek még a mostoha körülmények között is helyt kell állnia. Ezt az állapotot így írja le: Ékezetek nélkül, csak sort sor alá tapogatva,/ úgy írom itt a homályban a verset, mint ahogy élek,/
    vaksin, hernyóként araszolgatván a papíron./ Az ötödik szakaszban, keserû, irónikus megállapitása: “Este van, egy nappal rövidebb, lásd, ujra a fogság/ és egy nappal az élet is./ Az utolsó szakasz megismétel néhány korábbi motívumot , egyenesen tart az utolsó sor vallomásáig, a vágyakozás és a kétségbeesés együttes megfogalmazása: nem tudok én meghalni se, élni se nélküled immár.

    Radnóti költészetében végig – de a fenyegetettség növekedésével egyre jobban a- szerelem a menedék és idillt teremtõ valóság, megerõsiti az élni akarásban, ahogy a Levél a hitveshez címû költeményben is olvashatjuk. Házaságuk kilencedik évfordulójára írta 1944 augusztusban a lágerbõl. A vágyakozással átfûzõ reménység csendûl ki ebbõl a gyönyörû költeménybõl, melyet végül is a reálitás zár le:…. Mikor láthatlak ujra, nem tudom már,/ ki biztos voltál, súlyos, mint az zsoltár,/ s szép mint a fény és oly szép mint az árnyék,/ s kihez vakon, némán is eltalálnék,/ ……Mindent, amit remélek/ fölmértem s mégis eltalálok hozzád;/ megjártam érted én a lélek hosszát,/…s országok útjait; bíbor parázson,/ ha kell zuhanó lángok közt varázslom/ majd át magam, de mégis visszatérek;/
    ha kell , szívós leszek, mint fán a kéreg,/ s a folytonos veszélyben, bajban élõ/ vad férfiak fegyvert s hatalmat érõ / nyugalma nyugtat s mint egy hûvös hullám:/ a 2×2 józansága hull rám.
    1944 nyarán a Heidenau lágerben írt költemények voltaképpen elégiák. A Hetedik Ecloga, Levél a hitveshez cimû versek, s ilyen a Á La Recherche címû verse is. Közös bennük a fájdalmas vágyakozás az elmúlt ídõk idilljei, a szerelem, a társak, barátok után. Az Á la Recherche … francia címe Marcel Proust: Az eltûnt idõ nyomában c.regényére utal. A költõ arra a kérdésre keres választ, hogy vajon miért tûntek el a barátok a háború sodrásában? Radnóti arra figyelmeztett , hogy az emlékeket gondosan õrizzük meg, mert azt a kort, azokat az eseményeket már mégegyszer nem élhetjük meg. ..mert ami volt annak más távlatót ád a halál már.- A befejezõ sorokban mégegyszer megídézi a múltat és elbúcsúztatja barátait: Ülnek az asztalnál, megbújnak a nõk mosolyában / és beleisznak majd poharunkba, kik eltemetetlen,/ távoli erdõkben s idegen legelõkön alusznak.
    A Nyolcadik Ecloga is a lágerben született meg, augusztus 23-án. A Költõ párbeszéde, Náhum prófétával, melyben a költõ rokonságot érez a Prófétával, õt is élteti a méreg, hisz: ..Próféták s költõk dühe oly rokon…
    A Lager Heidenau fogjainak – a többi táborhoz viszonyitva- elviselhetõbb bánásmódban volt részük, a táborparancsnok, Száll Antal hadnagy résztvétet érzett az ártatlanul elhurcolt emberek íránt, s igyekezett könnyíteni a barbár munkakörülményeken.Radnóti itt találkozott ismerõseivel , s átadta verseinek másolatát Szalai Sándor szociologusnak megõrzés végett. A nyári hónapokban a költõ is õrizte életkedvét és testi erejét. Verseivel foglalkozott és résztvett kultúrális elõadásokon. Jó barátságba került Lorsi Miklós hegedûmûvésszel is. A tábori életnek ezeket a békésebb emlékeit a költõ fogolytársa mondta el: “ A lágerben szombat este megengedték, hogy egy, vagy másfél órával tovább égjen a villany és beszégethessünk, vagy énekelhessünk. Az elsõ szereplõ hegedûs Lorsi Miklós volt, másodiknak Radnóti Miklós, aki Nem tudhatom címû versét szavalta el. Utána mások is szerepeltek, de megkértük Radnótit, hogy szavaljon még.. Elmondta azokat a verseit, amik ma – úgy tudom- “töredék”-ként szerepelnek a verskötetekben. Végûl megkértük, hogy mondja el mégegyszer a Nem tudhatom cimû verset :
    Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent,
    nekem szülõhazám itt e lángoktól ölelt
    kis ország, messzeringó gyerekkorom világa.
    belõle nõttem én,
    mint fatörzsbõl gyönge ága
    s remélem, testem is majd e földbe sülyed el.
    Itthon vagyok. S ha néha lábamhoz térdepel
    egy-egy bokor, nevét is, virágját is tudom,
    tudom, hogy merre mennek, kik mennek az uton,
    s tudom, hogy mit jelenthet egy nyári alkonyon
    a házfalakról csorgó , vöröslõ fájdalom…

    És az utolsó versszak:

    Hiszen bûnösök vagyunk mi, akár a többi nép,
    s tudjuk miben vétkeztünk, mikor, hol és mikép,
    de élnek dolgozók itt, költõk is bûntelen,
    és csecsszopó, akikben megnõ az értelem,
    világit bennük, õrzik , sötét pincékbe bújva,
    míg jelt nem ír hazánkra béke ujja,, mert ez a szívünkhöz szólt,”
    …… a mi akkori érzéseinket fejezte ki, és nagyon tetszett mindenkinek.

    1944 szeptemberben a németek a szovjet csapatok elõnyomulása hírére összegyûjtötték a hatezer külnbözõ lágerekben lévõ munkaszolgálatosokat a bori központi lágerbe. Radnóti ekkor írta az Elsõ Razglednyicát ( a razglednyica szerbül levelezõlapot jelent.) A Borban elhelyezett központi lágerben szörnyû körülmények és kegyetlen bánásmód fogadta õket. A láger fasiszta parancsnokai egyáltalán nem kímélték a foglyok erejét és életét. Alig kaptak enni, ütötték, rúgták õket, aki szökni probált, nyomban agyonlõtték.
    Ekkor-szeptember 15-én – fejezte be Radnóti Miklós az Erõltett Menet címû költeményét
    Erõltett Menet
    Bolond, ki földre rogyván fölkél és újra lépked,
    s vándorló fájdalomként mozdít bokát és térdet,
    de mégis útnak indul, mint akit szárny emel,
    s hiába hívja árok, maradni úgyse mer,
    s ha kérdezed, miért nem? még visszaszól, talán,
    hogy várja õt az asszony s egy bölcsebb halál.
    pedig bolond a jámbor, mert ott az otthonok
    fölött régóta már csak a perzselt szél forog,
    hanyatfeküdt a házfal, eltört a szilvafa,
    és félemelmtõl bolyhos a honi éjszaka.
    Ó, hogyha hinni tudnám: nemcsak szívemben hordom
    mindazt, mit érdemes még, s van visszatérni otthon:
    ha volna még! S mint egykor a régi hûs verandán
    a béke méhe zöngne, míg hûl a szilvalekvár,
    a nyárvégi csönd napozna az álmos kerteken,
    a lomb között gyümölcsök ringnának meztelen,
    és Fanni várna szõkén a rõt sövény elõtt,
    s árnyékot írna lassan a lassú délelõtt,-
    de hisz lehet még! a hold ma oly kerek!
    Ne menj tovább barátom kiálts rám! s fölkelek!

    Az igazi, végsõ, “erõltetett menet”, csak most következik igazán. Szeptember 17-én indították útnak Bor tábor foglyait Belgrád felé. A táborban olyan hírek terjedtek el, melyek szerint a rabokat két csoportra osztják , aki az induló csoportba kerül, az életben maradhat, aki az ott maradóba, azt lemészárolják. Radnótit a második csoporthoz osztották be, de sikerûlt az elsõ csoport tagjaihoz csatlakoznia. Akkor még nem tudhatta, hogy a munkatáborban maradtak rövid ídõn belûl kiszabadulnak, míg az õ útjuk az abdai tömegsír felé tart.
    Az elsõ csoport Belgrádon és Pancsován keresztûl érkeztek Magyarország akkori határához. Újvidéken megszálltak és meleg ételt kaptak, s reménykedni kezdtek, hogy mégiscsak túlélik a szörnyûségeket. Ezt a halvány reményt fejezi ki oktober 6-án írt Második Razglednyica idillbe futó képsora. A hazai földre érkezett magyar munkaszolgálatosok reménye hamar szertefoszlott. A magyar keretlegényeket egy SS különitmény váltotta fel, amely szörnyû vérfürdõt tartott a cservankai téglagyárban elhelyezett foglyok között. A vérengzés Ószivácon megismétlõdött, ezeket a borzalmakat Kõszegi Ábel írja le: “Ószivácon egy lovas SS csapat csatlakozott .a kisérethez. Lépésben lovagoltak az ötszáz ember mellett, hátukon géppisztoly.
    A téren visszavonuló német sebesûlt katonák, kilõtt ágyúk vonulnak el. A munkaszolgálatosok örömüket fejezik ki.. Az amúgy is elkeseredett SS legények megdûhödnek. ”Le az utról !Feküdj! Fejeket le!” Orditja a parancsnok. Mindenki a földhöz lapul, néhányan egymásra esnek.. Találomra szoritják a tarkókra a géppisztolyt. A felül fekvõket gyilkolják elõször. Az árokban holttestek fekszenek. Egyeseket felállitanak és úgy lõnek rájuk. Lorsi Miklóst , a muzsikust egy lovas rendõr szólitotta magához. Elvette a hegedûjét , és rálõtt. Még él, Radnóti és egy társa belékarolnak és probálják az árkon átsegiteni az útra. “Der spring noch auf!” (Ez még fölkel)-üvölti, mire egy legény odaúgrik és közvetlen közelrõl tarkon lõvi a hegedûmûvészt, aki az árokba zuhan.
    Ezt az eseményt örökitette meg Radnóti élete utolsó versében, 1944 oktober 31-én a Negyedik Razglednicába.- A költõ felidézi Lorsi Miklós hegedûjének pattanó húrját , a gyilkosok szavait , s a közös tragédia félelmetes fényében felvillant elõtte saját halála is.
    Mellézuhantam, átfordult a teste/ s feszes volt már, mint húr, ha pattan./ Tarkólõvés. –Így végzed Te is,-/ súgtam magamnak, – csak feküdj nyugodtan./ Halált virágzik most a türelem,- Der springt nouh auf, -hangzott fölöttem./ Sárral kevert vér száradt fülemen.
    A fogolycsoportot, amelyhez Radnóti is tartozott, Mohácson, Szentkirályszabadján, Pannonhalmán át hajtották a nyugati határhoz. A költõ teljesen legyengûlt állapotba került, mozogni, beszélni is alig tudott. Huszonkét végsõkig elcsigázott , járóképtelen betegeket két kocsira rakták.
    November 9-én a két szekér Györbe marad le a menettõl. A korház elé mennek, de nem fogadják be õket, nincs hely. Az iskola szükségkorházába sem mehetnek. Átmennek Györön , a Rábca -hídon Abdába érkeznek. A gát tetején út van, a két kocsi végighajt a töltésen, kifogják a lovakat. A munkaszolgálatosokat leparancsolják a kocsikról, ásót adnak a kezükbe, gödröt kell ásniuk. Délután négyre készül el a nagy gödör.”Leszállni”! Mindenki leszáll a kocsikról, a magatehetetleneket társaik támogatják le a töltés oldalán. Az elsõ lõvésekre a foglyok nem fordulnak el. Nézik, amint két társuk arccal bukik a gödörbe. A következõk, parancs nélkül állnak a sír szélére. Az altiszt és egy katona egész közelrõl lõvik tarkón az embereket. Huszonegy ember.
    Vass István szavaival zárom a megemlékezést: “ Radnóti nemcsak egy izgalmas mûvet , tökéletesen nagy verseket hagyott ránk örökbe, hanem az emberi és mûvészi helytállás zavarba ejtõ, képtelen és mégis kötelezõ példáját.”

  • Kicssit hosszú itt, de ez a komplett cikk, sajnos a fényképe lemaradt!

  • Tüske Zsófia
    2017 március 4
    2:52 du.

    Miért is nem vagyok meglepve, hogy egy sorba állítod magaddal meg Smitt Máriával?:)

    Vannak elfogultságai Szakálynak, amik nálam átlépnek egy határt, de azt nem lehet rámondani, hogy amatőr vagy hazudik.

  • Figyelő
    2017 március 4
    11:11 de.

    Én nem mondtam, hogy ne ismerjük el az érdemeit, ha vannak. De szobrot inkább Klebersberg Kunónak kéne állítani, bár igaz, hogy Kuno ellen meg a numerus clausus miatt tiltakoznának. Mondjuk Kunóról van utca elnevezve, ráadásul a szocializmusban is viselte az az utca a nevét, amit a megyeszékhelyünkön ismerek.

  • Tüske Zsófia

    Figyelő,

    köszönöm az alapos munkát és a hosszú munkát jelentő begépelést.
    Annyi kiegészíteni való lenne még hozzá, hogy

    “A munkaszolgálat történetének egyik legvéresebb eseményéről Radnóti csak Szentkirályszabadján értesült. Ő ugyanis az egyik 500 fős, spontán szerveződő csoportban, német katonai felügyelet mellett elhagyhatta Cservenkát. Radnóti csoportja azonban csak látszólag volt jobb helyzetben, mert a német katonák és a helyi német polgári lakosság folyamatosan gyilkolta és megalázta a Zomborra érkező munkaszolgálatosokat. Az összesen legalább ötszáz ember halálát jelentő, Radnótinak Mohácsig, másoknak Bajáig tartó gyalogmenet után a csoportok magyar katonai felügyelet alá kerültek és vonattal érkeznek meg Szentkirályszabadjára október 27-én. Kádár István tavaly elhunyt közgazdász személyes közlése szerint itt találkozott a “rossz állapotban lévő, tönkrement ruházatú” Radnótival….. A “tömeggyilkosság körülményeinek tisztázása céljából” indított nyomozás megállapítja, hogy Radnóti csoportja október 30-án reggel indul el Szentkirályszabadjáról Győr felé. A csoportot a szentesi születésű, akkor 31 éves Pataki Ferenc főhadnagy és az akkor 38 éves Juhász Pál főhadnagy vezette, továbbá “12 beosztott tiszt és 102 keretlegény” kísérte. Az utak telítettsége miatt a menet nem a legrövidebb úton haladt Győr felé, hanem kitérőket tett, először Dudar, majd Pannonhalma, végül pedig Ménfőcsanak felé. Az összefoglaló jelentés szerint az “elindulás előtt kihirdették Marányi Ede alezredes parancsát, melyben utasította a keretlegénységet, hogy mindegyikük egy husángot vegyen a kezébe, és az útközben lemaradozó munkaszolgálatosokat azzal kényszerítsék a továbbmenésre. Ezenkívül utasításba adta azt is, hogy azt a munkaszolgálatost, aki szökést kísérel meg, agyon kell lőni.”

    van itt néhány forrás is: ezt Csapody Tamás írta: Abdai gyilkosok (ebből idéztem a fentieket) http://nol.hu/archivum/lap-20090425-20090425-11-330285

    http://szabogyorgy.blog.hu/2009/05/05/radnoti_gyilkosa

  • Kedves Zsófi, természetes az én írásom nem történelmi volt, hanem irodalmi. Volt József Attiláról is, sajnos azt elvesztettem saját dokumenteim közül.

  • Figyelő
    2017 március 5
    1:08 de.

    Szép irodalmi összegzés.

    Radnóti lehet, hogy nem tartotta számon a zsidóságát, de a hitsorosai igen. A Szegedi zsinagóga topikban valaki azt írta, hogy szerinte a zsidó népről szól az a rész, hogy csecsemők és költők is élnek köztük. “A sötét pincékbe bújva” kitétel e verzió mellett szólhat.

    Egyébként egy magyartanár fölfedezett egy képzavart a Nem tudhatomban: “mint FATÖRZSBŐL gyenge ága … remélem hogy testem is majd e FÖLDBE süpped el”.

  • “mint fatörzsbõl gyönge ága
    s remélem, testem is majd e földbe sülyed el.”
    Ne haragudj, de nekem így van meg ez a szóveg a Radnóti összes-ből.

  • hazai lámpa
    2017 március 5
    8:07 du.
    Lemaradt, a másik idéeztadről a megjegyzésem.
    A 40 es években bizony bombázták már Budapestet és sok időt töltöttünk a pincékben, A másik idézet erről szólt.

  • Képzavar? Nahát! Ejnyebejnye, Radnótikám…

  • Az egyetlen árnyék ennek a zseniális vívónak az előéletére,hogy zsidó apa és zsidó anya gyermeke volt.Ezért nem csoda,hogy a horthy fasizmus éveiben nem ismerhették a nevét.Az utókor pedig folytatta a nem ismerést.Akit lehet elfelejtik ma is ugyan ebből az okból.

  • Figyelő 5,19

    Nagyon helyesen azt írja itt, hogy “azoknak az országoknak a fő témája a sport, amelyek nem tudnak másban feltünni a világ porondján”. “Ez a tendencia volt a magyaroknál a szovjeturalom alatt.”

    Képzelje Klára asszony, az orbáni Magyarországra is pontosan ez a tendencia a jellemző. Ennek kszönhetők pl. a gombamód szaporodó stadionok és más sport-létesítmények, amik jóformán semmit nem hoznak a közös konyhára, miközben országunk gazdasági növekedése és a nép életszínvonala is egyre a “béka sägge alatti szinvonalat” követi…

    Megjegyzem, hogy ön jól látta azt, amikor ez az olimpia komédia játszódott, és helyesen azt mondta, hogy ezzel még maga sem ért egyet.

    .

  • Gerti! 8:11

    Honnan veszi, hogy “a keret” önkéntesekből állt volna, amikor a munkaszolgálatos századokat és azok ún. keretét az illetékes kiegészítő hadparacsnokság tényleges katonákból állította össze. Ezek a magyar hadsereg egyenruháját hordták [nem a nyilas pártszolgálatosokét] és függelmi vonatkozásban is az illetékes felsőbb katonai parancsnokság alá tartoztak.

    Ezen túlmenően, az oda sorozott falusi legények közül sokuk lakóhelyén nem is volt nyilas pártszervezet…
    Az persze egy más lapra tartozik, hogy sok keretlegény antiszemita, vagy nyilasérzelmű volt…

    .

  • Ja meg még egy, Gerti !

    Azt hiszem az már csak szemlélet és nézőpont kérdése, hogy melyik a rosszabb, hogy Radnóti Miklós, a magyar irodalom költőzsenije “tömegsírig vezető” kegyetlen kálváriáját nem a magukat arra hivatottnak nyíltan valló nyilasok, avagy ugyancsak hivatásos [valahol ő is önkéntes] katonatiszt és az annak beosztott “egyszerű” sorkatonái okozták e…

    .

    Üdv!

  • Frau Beobchterin! 11:11

    Bár lassan itt tisztába leszünk a maga diszlexiás zavaraival, de mégis elcsodálkozik az olvasó, hogy maga mégis úgy h a z u d i k, mintha könyvből olvasná. Jelölt kommentjében például kapásból azt állítja, hogy Hóman Bálintot érdemei ellenére “mégis felakasztották” – így.
    Az igazság pedig az, hogy azon túl, hogy az ítélete nem volt kötél általi halál, hanem életfogytig tartó börtön, Hóman a Váci Fegyházban 1951-ben természetes halállal halt meg.

    Fönti blöffjét vonja vissza, legyen szíves!

    .

  • málnaszőr
    2017 március 22
    7:21 de.
    Azé’ este ott meg magát más is, mint sport..
    Néhány Nobel díj abból az időből:

    1961 Békésy György orvosi
    1963 Wigner Jenő fizikai (megosztva)
    1971 Gábor Dénes fizikai
    1976 Daniel Carleton Gajdusek orvosi (megosztva) szlovák-magyar származású amerikai Nobel-díjas
    1976 Milton Friedman közgazdasági magyar származású amerikai Nobel-díjas

Leave a Reply


Trackbacks

This site is protected by Comment SPAM Wiper.