A Momentum esete a pozitív nemzettudattal

2017 március 7 8:54 de.69 comments

Párttá alakult a Momentum Mozgalom. Nevet nem változtatnak, ezen a néven indulnak 2018-ban a választáson. Mint mondták, az a céljuk, hogy befejezzék a rendszerváltást.

A DK és az LMP üdvözölte a Momentum párttá alakulását, de a Momentum csak a DK-val kapcsolatban mondta, hogy köszöni, nem kér belőlük.

A Momentum az LMP-ről nem mondott semmit.

Hiába örült hát a Gyurcsány Ferenc és a DK a Momentumnak, az öröm nem kölcsönös. „A 2004-es népszavazás és a 2006-os őszi események megmutatták, hogy a baloldal válságba jutott; 2010 óta pedig a jobboldal, a jobboldali értékek képviselete is válságban van. Nincs szolidaritás a jobboldalon, nincs pozitív nemzetkép a baloldalon.”

Ezt Papp Gergő sajtóreferens mondta Gyurcsány szavaira reagálva.

Az a megfogalmazás, hogy a jobboldal 2010 óta válságban van, ebben a formájában azt sugallja, hogy a jobboldal 2010 előtt nem volt válságban. A 2006-os események szervezése, a TV székház előtti botrányban való részvétel ezek szerint nem válság volt, hanem a jobboldal normális üzemmenete.

Az a gondolat pedig, hogy a baloldalon nincs pozitív nemzettudat, azt feltételezi, hogy – legalábbis a Momentum szerint -, a jobboldalon van ilyen. A jobboldal nemzettudatát ismerjük. Már amennyiben elfogadjuk, hogy a magukat jobboldalinak mondók, vagyis a Fidesz és csatolt részei, jobboldaliak. (Nem azok egyébként, csak már annyiszor elmondták ezt, hogy lassanként maguk is jobboldalinak is képzelik magukat. Valójában a Fidesz egy bolsevik párt, amelynek élén évtizedek óta ugyanaz az örök és megbonthatatlan vezető áll. Egy olyan pártról beszélünk, ahol Orbán és körei, vagyis a Belső Párt tudta és beleegyezése nélkül semmi nem történhet.)

momentum

Ehhez képest lehet persze azt gondolni, hogy a baloldalnak nincs pozitív nemzettudata, de ehhez előbb tisztázni illene, hogy mit értünk pozitív nemzettudat alatt.

Mindenki mást. Mindenki azt gondolja magáról ugyanis, hogy neki pozitív nemzettudata van. Nem tudok arról, hogy lenne olyan párt, szervezet, vagy magánember, aki azt gondolná a saját nemzettudatáról, hogy az nem pozitív.

Nyilván a Momentum is azt gondolja a saját nemzettudatáról, hogy az pozitív. Joguk van ezt gondolni, az lenne a baj, ha mást gondolnának magukról.

Én is azt gondolom magamról, hogy pozitív a nemzettudatom. Azért gondolom ezt, mert látok magam előtt egy olyan országot, ahol normálisan lehet élni, függetlenül attól, hogy mit gondol az ember a vallásról, a politikáról. Szerintem az egy nagyon pozitív nemzettudat, ha az ember azt gondolja, hogy nem a rokonokat és a csókosokat kellene helyzetbe hozni, közöttük szétosztani a javakat, hanem olyan körülményeket kell teremteni, ahol a három T számít.

Tisztesség, tehetség, tudás.

Ahol az jut előre, aki szorgalmas, és nem az, aki ismeri Orbánt, vagy valamelyik alkutyáját.

Ez szerintem egy pozitív nemzettudat. Persze más nemzettudatok is lehetnek, és egyikünk sincs abban a helyzetben, hogy az övétől eltérő nemzettudatokat minősítse. Véleményünk persze lehet róla, mondhatjuk bármiről, hogy tetszik, és azt is, hogy nem tetszik.

Én azt gondolom, akkor fejeződik be a rendszerváltás, ha Magyarország olyan hely lesz, ahol nem csak a Momentummal, vagy bármely más párttal egyetértők érezhetik jól magukat, hanem azok is, akik mást gondolnak a világról, mint az éppen hatalmon lévők.

Föld S. Péter

69 Comments

  • Valóban nem egyszerű megfogalmazni a nemzettudatot. Kérdés, ki miben gondolkodik?

    Lehetséges etnikai nemzet és kultúrnemzet, de lehetséges államnemzet is. Melyik mit hordoz magában, ezt most itt nem részletezném, de talán várjuk ki, mit is ért a Momentum nemzettudat alatt.

  • “Nem lesz abból semmiféle megújulás, ha a politikusellenes rasszizmus bűnében meghenteregve a fiatal magyar elit egy tagja elitellenesnek hazudja magát, és mivel nem elég bátor ahhoz, hogy értékekről, vízióról vitatkozzon, így inkább leköpi tisztességes és fenyegetésben élő, eredményeket elérő ellenzéki politikusok munkáját.”
    Szigetvári “Tisztességes” Viktor
    ……..
    A baloldalon mindenki leszámol mindenkivel. Hurrá!

  • Tisztelt Humorista!
    ….”"”" Szerintem az egy nagyon pozitív nemzettudat, ha az ember azt gondolja, hogy nem a rokonokat és a csókosokat kellene helyzetbe hozni, közöttük szétosztani a javakat, hanem olyan körülményeket kell teremteni, ahol a három T számít.

    Tisztesség, tehetség, tudás”…..
    A kedves balos,liberes oldal 1945-től—mikor hatalmon voltak—– hányszor tartotta ezt be?????Ha ez megtörtént volna akkor le lehetne írni fentieket! Humorista,humorista,humorista!!! Ejnye,ejnye , ejnye!!!
    Ezé”’ a humoralistának is igazat kellene írni!!!
    Igaz üdvözlettel.

  • Bár ezek a fiuk az szdsz-s nemzettudatot ismerik csak! nem -de?

  • Az utolsó négy paragrafus a legfontosabb, de sajnos Magyarország esetében ezek mind csak utópiák.

  • Ifjoncék korán égtik a hidakat. Még mielőtt átkelnénk rajta.
    Egy alig párnapos pártnak ne kikötései legyenek, hanem kompromisszumkészségei.
    A politika nem az, amit odahaz művelnek. Az Nemzeti Coitus. (Mindenki gyaktat mindenkit.) A gond az, hogy ezek a fiatalok ebben nőttek fel, ezt látták a felmenőktől, a politikusoktól.
    Asszem, cseppet elszálltak maguktól. Ha valaki megnyer egy sakkjátszmát, attól még nm lesz sakk világbajnok.
    Hamár most gond nélkül lemondanak a biztos szavazók támogatásáról, akkor még a küszöböt sem fogják.
    Erről a kivl, kivelnem dologról annyit, hogy vacsoraasztalnál lehet megválogatni, hogy kivel.
    Mentőcsónakban ilyesmi lehetetlen.
    Haviszont arról van szó, hogy rájöttek, politikusként akár hozzáértés, elvek, valós tevékenység nélkül is biztos jövedelemhez lhet jutni, akkor mégcak hibáztatni sem tudom őket,- már egy újbb álom szakadt szét.
    Mármint az, hogy a következő generációk okosabbak, tiztességesebbek lesznek.:(

  • falusi!
    03.07.1:38

    10 pontos hsz – ezt helyettem is írtad!

  • Jól beletenyerelt a MoMo a darázsfészekbe.

    A ballibek szerint az a jó magyar, aki lehetőleg kerüli a nemzet kifejezést, de még a nemz, nemezcsizma és nemezis szavak se ajánlottak, ha politikai karrierről álmodsz, és nem a fideszben.

    Szeressük egymást gyerekek, mert az a legszebb kincs c. örökbecsű slágert kéne Himnusszá tenni, ha ki akarjuk fejezni fenti szerző nemzetről vallott elképzeléseit.

  • Hazai Lámpa:
    “A ballibek szerint az a jó magyar, aki lehetőleg kerüli a nemzet kifejezést, de még a nemz, nemezcsizma és nemezis szavak se ajánlottak,”

    „Sok haza-puffogtatás, sok semmi, de szörnyű magyarság, / Bundás indulatok: oh, be tatári műv ez!
    (Kisfaludy Károly)

  • Besancon, 10 pontos hsz. ezt helyettem is írtad:)

  • No lám, kialakult a “nemzeti egység”. Azonos platformra kerültek itt a különböző politikai nézeteket vallók, egyformán ócsárol az Orbán-hívő és liberális, a magát baloldalinak jelelő. A másik blogban felzárkózott Boda Marcsi is. Ez ám a “nemzeti egység”! :-D

  • Nem szoktam utólag kiigazítani a sajnos elég gyakori elgépeléseimet, de most muszáj, mert a Kisfaludy idézetnél értelemzavaró az elütés. Tehát helyesen:

    “Sok haza-puffogtatás, ok semmi, de szörnyű magyarság, / Bundás indulatok: oh, be tatári műv ez!”

  • Kedves Belzebub!
    (2017 március 7. 7:17 du.)
    Ezt meg te írtad helyettem… :D :D :D

  • Köszöntő

    Ne szemérmeskedjünk, a nemzet szó gyöke a nemzés.
    Mert ugyibár egy nemzet létrejöttét valaki – legalább egy Árpád, vagy egy Vajk (István) – nemzése előzi meg… Etimológiailag ugyanúgy, mint az ugyancsak gyönyörű fejezet szavunk is, ami egy írott szakasz, avagy egy oszlop befejeztét jelenti és természetesen nem a lefejeztét…
    Tehát drága véreim most, a Nemzet-közi Nőnap alkalmából mindannyian az ismeretlen Árpádné* nemzetanyánk, és a német Gizella gyermekeiként szeressük egymást… :-)
    ˙

    .
    * Árpád fejedelem feleségét ugyanis nem örökíti meg a történetírás, ami a Kárpátmendence felé veztő hosszú vándorlás során akár több ismeretlen fogoly v. rabszolga származású nemzeti ősanya létrejöttét is feltételezi a magyarság nemes családfáján…

  • To whom….
    A “nemzet” definiciója:
    “Egy ÁLLAMOT ALKOTÓ NÉP, azonos nyelvű, kultúrájú, közös történelmi gyökerű, azonos jogú polgárok tartós szövetsége”
    Bárki behelyettesítheti önmagát ! És tegye is meg…

  • Alma!
    márc.08.3:26

    Jaj de jó,jaj de jó – mindannyian jártunk a “Baszmannaja utcában” -:)))

  • Belzebub
    2017 március 7
    7:17 du.

    “Ördög már veletek, oltottmész-ruhám dörög,
    zsinórzata villám, nem esem hanyatt se orrlag,
    angyalaim karolnak égbe, s majd krónika csácsog:
    címere hárfa – hungarus volt, istentelen.”

    Nagy László: Balassi Bálint lázbeszéde

  • málnaszőr
    2017 március 8
    4:13 de.

    Nekem inkább a bíró jutott eszembe a Ludas Matyi rajzfilmből.:) Aki a vásáron fölolvassa Döbrögi parancsát, hogy a Mátyás név mindörökre eltörlendő a megyében.

    “- … de még a Máté, Mózes, maxi maxi … Maximillián nevek is” hatóságilag tiltottak!

    Részlet Fazekas művéből:
    “hanem a’ Lúdas név annyira fészket
    Vert szívébe, hogy a’ vídék Lúdját kiölette,
    Mert tsak Lúd tollat látott is, azonnal elájúlt;
    Még a’ Ludimagistert is ki akarta tsapatni
    A’ Jószágából; “

  • Talán érdekes lenne elmélázni azon, mit hozott nekünk – és másoknak – a “nemzet” fogalom változásai és elterjedése.

    A fogalmak értelmezése korszakonként változik. Horthy például büszkén vallotta magát antiszemitának, fasisztának és ellenforradalmárnak. De ma már ezek a fogalmak nem okoznak bennünk büszkeséget, ezeket az érdemeket még a Jobbik is rátartian elutasítja.

    Valami ilyesmi történt a “nemzet” fogalmával is.

    Kezdetben a nemzet valamiféle származási rokonságot jelentett, amelyet azonban csak a nemesség tartott számon, tehát a nemesség volt a NEMZET.

    Történelemből nem vagyok túl jó, de a nemzet, mint államalapító egység talán Bismarck fejében született meg. A laza szervezésű Német-Római Császárság – ami gyakorlatilag egy üres cím volt – önálló kis német despoták játszótere volt. Őket egyesítette Bismarck német nemzet címen… Ezzel egy kicsit lefejezte a német kultúra sokszínűségét (Bach, Beethoven, Goethe és mások csodálatos örökségét), viszont a tudomány és az ipar (fegyvergyártás, vegyipar, stb…)sokat nyert vele, mert egyesíthették az anyagi ráfordításokat.

    Talán itt még lehet vitatkozni a nemzetfogalom hasznosságáról, de amikor ugyanezt az itáliai városállamok is végigcsinálták, ők is egy siralmas nagy és kevésbé kulturált országot hoztak létre a XX. századra, még annak ellenére is, hogy a célt, a Habsburgoktól való szabadulást elérték.

    Nálunk is a XIX. század elején a nemzetfogalom a Habsburgok ellen lett kifejlesztve, miközben arról teljesen megfeledkeztek az őseink, hogy a mi ősi országunkat (Nagy Magyarország, Kárpátmedence) korántsem egy nemzet lakta, mindössze csak addig egy nemzet (a magyar) uralta… Sajnos nekünk még a Habsburgoktól sem sikerült ezen az nemzetisekedő úton megszabadulni.

    Összefoglalva tehát a “nemzet” fogalom államformára vonatkoztatott kiterjesztése egyáltalán nem pozitív eredménnyel zárult. Hab a tortán, hogy az I. Világháború után éppen a hazug és ostoba nemzetfogalom jegyében zúzták szét a mi országunkat, mert mindenkinek “járt” egy nemzetállam, szlováknak, szlovénnek, horvátnak, rácnak…

    Váltig csodálkozom is, ki az a hülye magyar, aki ezt a fogalmat még mindig szentségnek tartja? (Ez egyébként Horthy kemény munkájának az eredménye, akik akarják, ám dicsérjék.)

  • Ami engem illet, nem is a magyar nemzetre vagyok büszke, hanem a magyar nyelvre (anyanyelvemre), a kárpátmedencei népek meglehetősen egységessé összeállt kultúrájára, ezeknek a népeknek az államformáló nagy embereire (például a horvát Zrínyi Miklósra, az oláh gyökerű Mátyás királyra, stb…stb… :D) És legfőképpen szűkebb hazám, Budapest nyitott, toleráns német-zsidó-magyar-tót keverék kultúrájára.

  • Pozitív nemzettudat kb. az ami Szlovákiában, Romániában, Ausztriában, Csehországban, Svájcban, Franciaországban, USA-ban, stb. tapasztalható. Függetlenül attól, hogy a hatalmat gyakorló kormányok “jobboldaliak” v. “baloldaliak” (az idézőjel tudatos).

    A kérdés az, hogy Magyarországon miért nem pozitív a nemzettudat? Költői a kérdés?

  • Ötvenhatos: Ez a definíciót honnan vetted? Mikori? Mi van a több nép alkotta egy állammal (Németország, Kanada, Románia)? És mi van a több államban élő néppel? Az nem nemzet? Mint pl: magyarok, kínaiak, oroszok stb.

  • Nemnyugdíjas koromban elég sok európai tudományos konferencián vettem részt. Itt találkoztunk a szakma nem magyar képviselőivel is, voltunk velük közös vacsorán, baráti beszélgetéseken, stb…

    Akkor állapítottuk meg a magyar kollegákkal, hogy legjobban a bécsiekkel értjük meg egymást. Minden tréfa, vicc ült vica-versa. Úgy tűnt, egy srófra jár az agyunk.

    Hát csak úgy mondom…

  • Besancon
    2017 március 8
    7:40 de.
    Jerevánban azt Baszarovszkaja ulicának híjják.. :D

  • Almási Alma
    2017 március 8
    12:40 du.
    Galambocskám, a bécsiek nyelvezete, (szófordulatokra gondolok) humora, és humorérzéke áll legközelebb a magyarihoz. Következő lépcső az angol. Főleg a szóviccei, faviccei ütősek ungarischéül is. ( Na jó, nem minden szót, szófordulatot lehet szó szerint lefordítani, de lgtöbbjére van megfelelő hazai hasonlat.

  • És mit szóljanak a belgák? Summa summarum, létezik tehát politikai nemzet, államnemzet, kultúrnemzet, etnikai nemzet. És vajon, az államnemzet egyben nemzetállam? Biztosan tud itt mindenki rájuk egy-egy országpéldát. Vagy nem.
    (ötvenhatos melyiket idézhette?)

  • Talalom (10:52 d.e.)
    Tetemrehivásom helyett, 50 mp-en belül a google-keresővel megtalálod a hiteles/hivatalos definiciót. Üdv’ (r.t)

  • Alma! Jeles!!!
    Hozzátenném: talán nem annyira a német egyesülés, mint a francia forradalom (1789) – illetve a felvilágosodás manapság annyira kárhoztatott elvei hozták a nemzeti eszményt. Addig ugyanis a nemesség – vagyis a hűbérurak – iránt hűség volt a fontos, sőt, a hűbérurak(és bandériumaik) egymás ellen is márászkodtak, a legfőbb hűbérúr – vagyis az isteni hatalommal felruházott – király (császár stb.) – címének megszerzéséért. Ezek a folyamatok évszázadokon keresztül zajlanak, eltérő időben. Hiszen még Európában (a fejlett) is vannak népek, amelyek most küzdenek a nemzeti elismerésükért: baszkok, katalánok, stb. Németország a XIX. sz. végére egyesült, de azért hallgasd meg, hogy ugrat egy szász egy bajort. Vagy egy cipszer egy tirpákot Magyarországon.
    Az USA-nak meg Kanadának “szerencséjük” volt: elődeik gondosan kiirtották az őslakosságot, és tekintve, hogy jórészt protestáns köznép volt a bevándorló tömeg, kihagyhatták a hűbéri rendszer visszahúzó elemeit. Mi meg itt, a Lajtától az Uralig a mai napig küzdünk ezzel. Az Uralon túl még csak nem is küzdenek – van erről egy brilliáns könyv: Az ázsiai termelési mód a címe, és Polányi Károly nemzetközi hírű magyar gondolkodó írta. (Chris! Úgy tudom kelet-európai történelemmel foglalkozol. Ne hagyd ki: a hetvenes években jelent meg. Nekem megvan, magyarul persze. Ha nem tudod megszerezni, szólj, valahogy elküldöm. A XX. sz. első felében írta, amikor még nem tudhatott a globalizációt elindító infokommunikációs robbanásról, de igen elgondolkodtató mű.)
    A “nemzetállam” az egyik legmerevebb, (hogy csúnyábbat ne mondjak) hamis fogalom. Az állam egy racionális keret, közmegegyezéssel kialakított szabályrendszer, ami segít, hogy ne együk meg egymást. A nemzet meg egy lelki, érzelmi – azt ne mondjam szakrális – fogalom, ami meg ahhoz segít, hogy otthon érezhesd magad a világban. Pl.: én az Európai Unióban élek (szeretnék élni), mint államban, a Kárpátmedence Duna partján tartózkodom, és magyar vagyok. Magyar lennék akkor is, ha bárhová mennék, ezt a nyelvet ismerem, szeretem, az itt élőkkel tudok (vagy nem tudok) szót érteni. De ha nem is tudok szót érteni, azt is értem, mitől, miért nem. Nem vagyok a magyarságomra különösebben büszke, mégis, ha valami szép, jó: film, könyv, tánc, vagy C-vitamin, Rubik-kocka, az anyag rácsszerkezetének térképe (Szilárd Leó) magyar észből jelenik meg a világban, megdobban a szívem. Mint amikor a fiam kap kitüntetést, elismerést. Annak is örülök, ha más nemzet fia-lánya sikeres, csak nem úgy.
    Figelőnek: még szerencse, hogy sokunkból kiveszett – vagy nem is plántálták belénk) a XX. sz. első felének “nemzettudatát”, az örök sértődött, a születés jogán előnyöket követelő, érzelmi, lelki szegénységben szenvedő, irigy és vélt kisebbrendűségétől szenvedő, urai előtt hajbókoló, szolgáiba belerúgó “úri” tudatot.

  • Ja, Ötvenhatos. Magamtól is tudtam, hogy a nemzetállam olyan államot jelent, ami etnikailag homogén, szuverén állam. Csakhogy ez egy marhaság, az infokommunikációs technika korában. Fentebb írtam, miért. de ha nekem nem hiszel, legalább az első “magyar” királynak kéne: az egynemű nemzet esendő és gyenge. Tényleg egy zseni volt ez a Vajk (bocsi István), hogy ezer évekre látott előre…

  • talalom
    2017 március 9
    4:47 de.

    Megkérdezném, bár úgyse kapok választ, hogy te hogyan küzdesz manapság a “hűbéri rendszerrel”? Válaszolni nem szoktál, mert neked ugye büdös mindenki, akire te önkényesen rásütötted a náci bélyeget …

    A 2. vh. előtti arisztokrácia és dzsentri a mai Magyarországon már labdába se rúg. A régi grófok ivadékai vagy emigráltak vagy színészként, építészként dolgoznak vagy más polgári foglalkozásban, pl. Reviczky Gábor.
    Az igaz, hogy van elitizmus, például az 50-es évekbeli pártarisztokrácia leszármazottai mondják ma is a tutit, és nemcsak a baloldalon vannak.

  • Almási Alma
    2017 március 8
    9:22 de.

    A nemzet fogalom a nagy francia forradalomban született.

    1. A harmadik rend a labdaházban kikiáltotta, hogy “Mi vagyunk a NEMZET!” Addig csak a nemesek és a papság tartozott oda, a polgárság nem.

    2. A francia az egyedüli forradalmi nemzet, amelyik vezeti a többi népet a szabadság felé. Eltörli a régi dinasztiákat és a katolikus egyház uralmát.

    Napóleont ennek megfelelően a liberális nemesek felszabadítóként, az arisztokraták haramiaként fogadták, az angolok meg gazdasági vetélytársként. Az európai abszolút monarchiák még valami negyven évig fönntartották magukat az agyaglábú Szent Szövetség rendszerével.

  • 1. HL! Általában válaszolok, bár nem mindig érdemes.
    2. Soha nem nácizok, mégpedig azért, mert nagyon sajnálom, hogy a nacionalizmus alapvetően szép eszményét sárba taposták fogalmatlan soviniszta és irredenta barmok, még ha csak a csonkított formáját is.
    3. Nem az arisztokrácia vagy a nemesség egészére jellemző a születés jogán követelőzés, az örökös rinyálás, az irigység, szellemi és lelki sivárság, az empátia hiánya, a felfelé nyalás, lefelé taposás. Ezért írtam “úrit”, azt is idézőjelben.
    Ami meg a pártarisztokráciát illeti: főként a leszármazottait. Miért ne gondolkodhatna másképpen a gyermek, mint a szülei? Némiképp érthető, hogy azok a fiatalok foglalkoznak politikával, akik már otthon is hallottak közös ügyekről, eszmékről, tévedésekről. Bizonyos értelemben fel vannak vértezve némi ismerettel, tudással. Antall József és köre sem Pallasz Athéné fejéből pattant ki.
    A Kádár-rendszer egyik, lehet, hogy nem szándékolt pozitív következménye volt a társadalmi mobilitás. Különben hogy lehetett volna egy kőbányai üzemvezető+párttitkár fiából, meg egy pápai takarítónő fiából az ország miniszterelnöke? (A falusi pártitkárt se sorolnám a “pártarisztokrácia” körébe.)

  • talalom
    2017 március 10
    3:01 de.
    Kössz, ez szép volt!

  • Úgy tűnik, nem fogalmaztam pontosan. A soviniszta, irredenta mellé be kellett volna tenni a rasszizmust is. Bár a sovinizmus implicite tartalmazza a rasszizmust is, hiszen a más népek becsmérlése, a saját nép (bár többnyire ez csak a népnek arra a részére vonatkozik, aki minden fenn tartás nélkül soviniszta) felsőbbrendűnek tartása maga a rasszizmus. (Megrémültem, hogy Orsós megdicsért:)))

  • Orsós Elemér

    talalom
    2017 március 10
    4:38 du.
    Kár volt megrémülnöd, mert a fent említett izmusok egyikére sem találnál tőlem utalást, ha mégis az csak az időnként rámtörő fiatalkori szenilitás tudat alatti csínye lehet! :-(

  • talalom
    2017 március 10
    3:01 de.

    Kossuth és a liberális nemesek találták ki, hogy a nemzetiségek olvadjanak be lassan a magyarságba. Pont azért, mert a forradalmi Franciaország volt ebben is a példaképük, amelyik egynyelvű volt.
    Széchenyi ebben a kérdésben másképp gondolkodott, ő megjósolta a nemzetiségek önállósodását.
    Ugyanis a kisebbségek értelmisége ugyanúgy felvilágosodott, mint a magyar ellenzék.

    Kossuth úgy gondolta, hogy a nemzetiség “ki van fizetve” azzal, hogy egyenjogú állampolgár lehet. A Habsburgok meg területi autonómiával kecsegtették őket, pl. Szerb Vajdaság, persze hogy ez volt a vonzóbb.

  • Persze, nevetségesnek találom Kanadát és az USA-t egy nemzeti államhoz hasonlitani, némelyik ezer és annál öregebb nemzet.
    ti. a fenti két állam nem egy nemzet, hanem a világ minden oldaláról bevándorolt emigránsokból alakult, akik magukkal hozták saját, ősi gyökereiket. Az USA-ban pl. az északi része, valamikor tiszta német lakosú volt, Philadelphiát németnek akarták anno nyilvánítani.

  • Kis Ferenc
    2017 március 8
    10:02 de.

    “Költői kérdésére” a feleletem az, hogy 1945-től volt idő a magyarokból ezt az érzést kiölni. Mást sem tettek! Lényegében, az 56-os forradalomnak is, egyik oka ez volt.Az egyetemisták lázadása ennek alapján indult el, ha valaki nem ismeri a 14 pontot, amiben meghatározták követelésüket, szívesen beteszem ide. 45 óta hány generáció nőtt fel, vagy jobban mondva 1957 óta, és a negatív nemzetellenes szöveg terjedt, mint a tűz.
    Csak olvasni kell néhány itteni beírást, megállapítani lehet, hány éves az illető!

  • Nem vagyok “bűszke” mert magyar vagyok, mert senki sem tehet arról hová születik. De soha nem tagadtam meg magyarságomat, és nem szégyenlem. Ha valaki magyar érdekelje a magyar történelem, a magyar irodalom, akkor tudásban magyarnak számít.
    Gyermekeim , akik mind már Kanadában születtek tudnak magyarul, sőt írni és olvasni is, mert a helyi magyar szombati iskolába is elvittem őket. Ők kanadai magyarok és nem szégyellik, mind volt már Budapesten, nem is egyszer.

  • Egy egészséges nemzeti tudatnak, semmi köze nincs a rasszizmushoz, vagy más nemzetek lenézéséhez. Szerintem, a hazáját szerető nép többre viszi, mint amelyik nem.Én elismerem más nemzetek nemzeti érzését és eredményeit is.
    Mikor Kanadába érkeztem 57-be, nagyon bántott, hogy a kanadaiakból teljesen hiányzott ez az érzés. Hál Isten, egyik miniszterelnökűnk bevezette később a kanadai zászlót, a kanadai himnuszt és azóta mintha ez a szellem megjavult volna.

  • Pozitív nemzettudatos üdvözlettel :::::

    NA ÉS???

    …… “” “”””Soproni Tamás az Echo Tv-ben védte meg Mécs Jánost – Mécs Imre egykori SZDSZ-es képviselő fia –, aki egészen pontosan azt írta a blogjában, hogy ::::::
    rühellem a vidékieket, pedig nem kellene szegényeket, mert liberális vagyok meg minden, szóval melegek, cigányok, hajléktalanok, meg egyébként mindenki okés, na de a vidékieket nem tudom megszokni.”””””……
    Igazán megértő üdvözlettel.

  • Kedves Figyelő!
    Érdfekes, hogy te is másképpen beszélsz, amikor a “hazáját szerető” emberről, és amikor a “nemzettudatról” beszélsz. Bizony, pont ez a különbség…

    A nemzettudat, mint fogalom – már elnézést – egy baromság…

  • Számomra a Momentum is egy éhes párt amit jól kell lakatni.Az a párt aki nem képes összefogni hiteltelen,megélhetési.az a párt aki a aláírásgyűjtéskor elfogadta a demokratikus pártok,civilek gyűjtését,saját eredményének hirdeti hiteltelen.az a párt aki az aláirások jó felét gyűjtőket elfelejti számomra hiteltelen.Megkérdezem milyen párt lehet az ahol a tagok legnagyobb része fideszes családból jött.Milyen párt az ahol szidják a baloldalt és szót sem szólnak a mai hitvány fideszről,jobbikról.Számomra az LMP is ilyen hiteltelern.

  • A nemzeti érzésnek semmi köze nincs rendes államokban a politikához.
    Sajnos, a magyaroknál és talán más hasonló országoknál ez ma is állandó probléma.
    Én csak a hosszú német, majd orosz megszállást okolom ezért , mert teljesen olyan generációk nőttek fel, melyek bizony ma is zavarban vannak.

  • Pedig a vidéki magyarok, a valódi magyarok. A pesti magyar, egészen más fajta, az pesti!
    Ezeket kéne Mécs fiának megismerni.

  • Aha! Kedves Figyelő, ezek szerint van IGAZI magyar (a vidékiek) és pestimagyar, aki NEM AZ IGAZI… :D

    Szavamra, akinek zavaros magyar identitása van, az te vagy…

  • Figyelő!

    Mi az, hogy “valódi magyarok” – a többi hamisítvány?
    És Ön milyen magyar? Sem ez, sem az – tehát van harmadik kategória is? Azám, az “igazi magyarok” azaz az erdélyiek, mert eddig őket tartotta a legmagyarabb magyaroknak, de úgy tűnik Ön oda sem fér be, hát akkor Önben milyen magyart tisztelhetünk?
    Sok butaságot írt már,de a jelen állás szerint ez mindet veri!

  • Besancon,

    élnek nem kevesen, akiknek az életéveik számának gyarapodásával egyre jobban csökken a szellemi teljesítőképességük. Közéjük tartozik Figyelő. S hogy ki a valódi magyar, azt majd Figyelő megmondja.

  • Almási Alma
    2017 március 14
    6:13 de.
    Sajnálom, de a pesti magyar teljesen el-amerikásodott, utánozz minden külföldi divatot, neki az jelent valamit ami külföldi stb. A vidéki magyar, becsüli a földet ami kenyeret ad neki és a régi hagyományokat őrzi.
    Ez van. Különben én is pesti vagyok, azaz budai.

  • Besancon
    2017 március 14
    10:26 de.
    Valóban, az erdélyi magyarokat tartom legjobban magyar hazafinak.
    Már én kétszer “betértem “oda, több hetet töltöttem ott.Maga mikor tölt ott egy pár hetet?
    Válasz kérdésére, én emigráns magyar vagyok, egy idegen nyelvterületen és itt is halok meg.

  • Alma, még annyit szeretnék Neked mondani, hogy azt kérdezed feljebb, mit hozot nekoünk a haza? valami lyesmi.
    ERre John F. Kennedy beszédével tudok csak válaszolni forditásban, “Te mit tettél a haza érdekébe?”

  • Kedves Figyelő!

    _A pesti magyar stájer-német-zsidó-tót-magyar keverék…
    _A dunántúli magyar stájer-sváb-magyar-horvát keverék…
    _A tiszántúli magyar szerb(rác)-magyar-kun-tót keverék…
    _A dunatisza-közi magyar tót-kun-magyar-szerb-horvát keverék…
    _Az északi magyar tót-magyar-lengyel keverék…

    Melyik szerinted az IGAZI?

    Olyasmit pedig én sohasem kérdeztem senkitől, hogy mit hozott nekünk a HAZA, összetévesztesz valakivel.

    Hogy én mit tettem a hazáért? Talán nem sokat, de annyit bizonyosan, mint te, vagy BÁRKI…

  • Drizari, az emberekről az őket ismerő környezet mondja meg a verdiktet. Például, hogy életvitele alapján szorgalmas,identitását, hazáját szerető magyar e, vagy sem.
    Aki meg egy tisztességben megöregedett hölgyet sérteget, arról meg az az általános verdikt, hogy bunkó.

  • Kedves Figyelő, véleményét alátámasztandó ajánlanám az Ízőrzők – című sorozatot. Ezt itthon támadták – mert magyarkodik, meg nácik csinálták stb. – de a Duna TV leadta.
    Remélem örömet szerzek vele, az egész sorozat minden része nagy élmény.
    …….
    https://www.youtube.com/watch?v=ueXBK8aNoH0
    ………

  • charlie,

    sértés rá nézve, ha azt írtam volna: vén kurva. De nem írtam.

  • Charli!

    Utóbbi állításodra tudsz konkrét példát is vagy csak a hangulat keltése a célod? Ugyan mondd már meg kik támadták – meghatározó fórumokra gondolok nem arra, hogy láttad azt aki hallotta mikor mesélték, hogy kinek nem tetszett! Nem gondolnám,hogy ez az esetenként kb félórás adás bárkinél is oly módon kiverte volna a biztosítékot, hogy külön támadást intéznének ellene, na pláne “náci kezeket sejtenének benne”!
    Én láttam egy pár részt,igaz már ment az adás mikor kapcsolgatás közben megálltam, az elejétől még sosem volt szerencsém látni, csak egy egy részét, de szerintem egy abszolút ártatlan, kissé naiv beállítottságú, különösebb dramaturgiát, rendezést,stábot nem igényelő összeállítás. Szeretem a helyi sajátosságokat,szokásokat, mindennapos ízeket bemutató műsorokat,főleg ha nem egy erőltetetten laza penthaus konyhában párolják a semmit a valamivel, hanem létező, kézzelfogható ételeket mutatnak be létező mázas edényekben, vagy nefelejcses, lekopott zománcú tálakban az összes kellékkel, helyi kántorral,rétessütő asszonnyal,szőlőlugasban heverésző macskával, vagy özvegy Darázs Jenőné Joli nénivel akinek fiatalkori fényképe az “uráéval” együtt ott díszeleg a szoba falán, vagy mindjárt a helyi dalkör gyöngykalárisos “féketős” asszonyságaival! Ezek a képsorok mondhatnám személyes ismerőseim, gyerekkoromban gyakran töltöttem a nyarakat vidéki rokonaimnál. Fel nem foghatom, hogy ki és miért nácizná le a készítőit? Szerintem garantáltan összetéveszted valamivel, nagyjából sejtem is hogy mivel, de nem segítek, majd rájössz! Nos az a műsor valóban nem mentes a “echte magyarkodástól”, erőltetetten eredetieskedő és szerintem feleslegesen bratyizós – de ez csak egy vélemény,az enyém. Ám nem gondolnám, hogy akár az a műsor is “nácik által csinált” lenne!

  • Figyelő !

    2017 március 14
    11:53 de.

    Nem szeretném lelombozni, de azt hiszen némileg előnyben vagyok ami Erdélyt illeti – bár azt sem gondolnám, hogy ez bármelyikünknek érdem, vagy hátrány lenne, pusztán egy tény. Ön kétszer két hétre (?)eljutott Erdélybe, és ettől Erdély szakértőnek érzi magát! Ezeket az utazásokat kb 25. alkalommal említi, mint valami egészen extra dolgot,ami az elmúlt 60 év alatt történt Önnel, valószínű a közel 6 ezer km távolság miatt, de próbálja már megérteni, hogy ez mással is megtörténhet/tett, bármely magyar földi halandóval, mi ugyanis némileg közelebb vagyunk hozzájuk és szinte alig van magyarországi magyar akinek valamilyen úton módon ne lenne kapcsolata Erdélyben élő állampolgárokkal,akár családi, rokoni, baráti szálakon!

    Édesapámnak jó néhány rokona, barátja, közeli ismerőse élt (és még ma is élnek leszármazóik) Székelyudvarhelyen, és Kovászna megyében, és az elmúlt évtizedekben míg édesapám élt, számtalanszor jártunk náluk – mi még a rendszerváltás előtt is többször voltunk Székelyudvarhelyen, a nyolcvanas években pedig egyenesen családostól, egy nagy esküvőn! Ha egy hétre mentünk biztos, hogy kettő lett belőle, mert nem eresztettek, mindenhol kellett aludni, vagy legalább vacsorázni, szabály szerint versengtek melyik nap kié legyen! Igaz, ha ők jöttek Magyarországra, hallgatólagosan de ugyanezt elvárták tőlünk is, csak mert ez nekik természetes volt! Ám, mielőtt mentünk, sosem felejtették el a “rendelést leadni” (kozmetikumok, fűszerek, gyógyszerek, krémek, nehezen vagy kint nem kapható cikkek) És később, még apukám halál után (1997) is voltunk kétszer a férjemmel, de ő nem igazán érezte magát jól, ezért lassan leálltunk – az öregek ott is kihaltak, a fiatalabbak meg nagyon szétszéledtek a világ különböző pontján dolgoznak, tanulnak, házasságot kötöttek stb. Ám miután már nyitott a határ jó ideje szabadon mozoghatnak ők is, már nem olyan szenzáció egy egy Mo.-i vagy Erdélyi utazás. Tehát pontosan tudom miről beszélek. Ők ugyanolyan magyarok, mint bármelyikünk, se jobb se rosszabb, miként a “vidéki magyarok” is annyifélék ahányan vannak és pusztán attól, hogy valaki Budán született és itt él, miért lenne kevésbé magyar, mint a győri, miskolci, nádudvari, hollókői,veszprémi,vagy tiszakécskei stb magyar? Szándékosan soroltam az ország különböző pontjairól helyeket, de bármelyiket írhattam volna!
    Azok a sztereotípiák melyek Önnek a vidéki léthez kötődnek illetve inkább kötődtek, már nagyon régen nem léteznek, és szerintem Önnek is inkább csak a távolság és a 60 évnyi megszépítő múlt mondatja azt, hogy a vidéki ember “verejtéke adja a kenyeret”, földszeretete, ragaszkodása a magyar földhöz, jelenti az igazi magyarságot. Ez már régen csak egy dédelgetett legenda, ne ragaszkodjon hozzá, ráadásul nevetségesen avitt! A vidéki magyarnak nincs földje, vagy ha van nem igen tud mit kezdeni vele, max egy konyhakertje, gyümölcsöse, az meg sok budapestinek is van! A vidéki ember már rég nem süt kenyeret, hanem megveszi a Tescóban, vagy az Aldiban, jó esetben a COOP -ban, vagy a helyi vegyes boltban háromszoros áron! A vidéki emberek már nem aratnak nincs mit, gázzal fűtenek, ha ki tudják fizetni, ha nem – nehezen szerzett fával, ha az sincs, semmivel, max. hulladékkal!
    A vidéki emberek zöme máról holnapra él, akár a budapestiek. Régen járhatott Budapesten, ráadásul úgy látom nagyon rossz megfigyelő, ha a pestiekról az jutott eszébe melyet fentebb leírt, és akkor is az Ön emlékezetében élő régi pesti szokásokat vélte látni, felfedezni!
    Téved, a vidéki emberek ugyanúgy szeretnék a divatot, ahogyan a pestiek, csak hogy kevesen tudnak “elamerikásodni” – akárhol laknak is! Mert nincs rá érkezésük, pénzük igényük is csak módjával! Akikről Ön beszél az a magyaroknak egy igen sajátos fajtája, azok akikről Ön tud! A vidéki magyar semmivel sem őrzi jobban a hagyományait, mint a pesti, mert ahhoz kellene egy erre való igény, tartás, polgári öntudat és némi gazdasági stabilitás – enélkül nem hagyományőrzésnek hívják, nem a múlthoz való ragaszkodásnak, hanem irgalmatlan szegénységnek!

  • Almási Alma
    2017 március 14
    1:33 du.

    Sebő Ferenc: az akadémián azt fontolgatták, hogy minek a népzenét énekelni, mert az egy letűnt agrártársadalom kultúrája. Megjegyzem, a cikk szerint némelyik kutató a saját szakterületébe is bedilizhet, pl. minek gregoriánt énekelni, ha az már kihalt?

    http://www.mozgovilag.hu/2850/

  • Drizari
    2017 március 14
    10:57 de.
    Kívánom, hogy magának is legyen annyi szellemi képessége, majd ha ennyi idős lesz, mint az enyém! Az anyjának milyen a szellemi képessége? Csak kérdem.

  • Almási Alma
    2017 március 14
    1:33 du.
    Magyarnak tartod magad vagy nem? Ha igen, akkor ennek a sok keveréknek vagy egyik leszármazottja!
    Sajnálom. Különben, a legtöbb európai nép is hasonlóan van, sok minden fajta ősök keveréke.
    Nagyon érdekes kutatást végez az egyik lányom, a DNA-n keresztül kutatja a család eredetét. Ma már ezt is lehet.

  • Kedves Jani, köszönöm, igen élveztem a linkben látottakat.

  • Besancon tökéletesen jellemezte Figyelőt 2017 március 14-én 7:16 du-kor.

    Beleragadt a magyar falu életének múlt századi 40-es és 50-es éveinek képébe, szemei előtt lebeg a mai napig az akkori Budapest kávéházainak vendégköri látványa. Nem képes szabadulni a magának kialakított “magyar haza” látványától, ő azt szeretné látni, ami rég elmúlt és ami vissza már soha többé nem jön.

  • Besancon, a liberálisok “meghatározó fóruma” többek között a Heti Hetes nevű, magyarokat gúnyoló műsora, ennek rendszeres megtekintését úgy látom kihagyta. Pedig láthatta volna, ahogy a Duna TV műsorait egyenként kiosztják.
    Amúgy az Ízőrzők minden képkockája cáfolja a vidéki emberekről alkotott hamis képét, ajánlom a végignézését.

  • hazai lámpa
    2017 március 14
    8:21 du.

    “Sebő Ferenc: az akadémián azt fontolgatták, hogy minek a népzenét énekelni, mert az egy letűnt agrártársadalom kultúrája. Megjegyzem, a cikk szerint némelyik kutató a saját szakterületébe is bedilizhet, pl. minek gregoriánt énekelni, ha az már kihalt?”

    Tudjuk, Kodály akarta eltörölni a népzenét a komcsivilágban, a többiek csak majmolták Kodályt.

    Tényleg, a gregoriánok már valóban kihaltak valamikor XVI. században. A törökök irtották ki őket, irmagjuk sem maradt volna, ha mi, magyarok (európa megmentői) egy-két éneküket meg nem védjük az iszlám harcosoktól karddal…

  • Drizari
    2017 március 15
    2:01 de.
    Besancon tökéletesen jellemezte Figyelőt

    Kedves elvtársak, menjenek a komcsi szövegükkel valahová!

    Magukból indulnak ki, nem szoktam hazudni, arról nem is beszélve, hogy semmi érdekem nem fűződik ahhoz hogy erről írjak.
    Ahogy írtam kétszer voltam Erdélyben, és Felvidéken.Az erdélyiek valóban sokkal jobban tartják magyar hagyományaikat,magyar nyelvük SZEBB, mint a pestié! Én főváros lakosa voltam, és nem 6 ezer km. távolságból ítéltem meg őket, hanem személyes tapasztalatból amit 2005-be és 2009-be tapasztaltam.
    A felvidéiek kevésbé magyar érzelműek és a magyar nyelv sem megy már jól.

  • Almási Alma
    2017 március 15
    5:05 de.
    Nem hinném, hogy Kodály el akarat volna törülni magyarországiaknál a népzenét, hiszen ő létesitette a gyermekek nevelésével és Bartók segítségével egyáltalán, hogy maradandó lett a népzene otthon.
    Sőt, egy “apostola” magyar zenetanár kijött Montrealba és vele létesítettük Montrealban a montreali Kodály Zene Társaságot,.
    Tíz évig működött, először egy helyi zenetanárral, aki szintén ismerte a Kodály módszert, majd Takács Miklós professzorral . Én 27 magyar gyereket szerveztem itt be, akik szombati zeneórákra jártak hozzá, köztük az én 4 gyerekem is.

  • Kedves Figyelő!
    Ideje megtanulnod a sorok közt olvasni…
    :D :D :D

  • naháááát, ennyi nemzetet??? minek az, a véleményem szőr dzsón falstaff a becsületről: egy szó, mely elillan, mint fing (shakespeare cizelláltabb ennél és aszongya mint lehellet)

    nem ezen kell csámcsogni, hanem kompromisszumokat kötni és szövetkezni acél érdekében, hogy legyen jobb mindenkinek, és nemcsaka fidexkft és belfingjainak

    a többi etimológia és annyit is ér….dolgozni kell ez a MOMO nagyon momózik dehát még nem tuggyák??? hogy majd lesz választás és mindenféle x-ek és abból jó ha sokat kap de legalábbis a többieknél többet és a demagógiával nem lehet tartósan …ugye momokáim és a kedves nemzett ami ómagyarra ferdítve aszt is jelenti, hogy meg van b…szva

Leave a Reply


Trackbacks

This site is protected by Comment SPAM Wiper.