A belügy és a kútvíz története…

2017 március 22 8:12 de.21 hozzászólás

A Belügyminisztérium készülő rendelete szerint új űrlapot kell kitölteniük a magyarországi kutak tulajdonosainak, amely már nemcsak engedélyezéshez kell, hanem üzemeltetéshez és fenntartáshoz is.

Milyen jó lenne olyan országban élni, ahol egy ilyen rendelkezés olvastán nem az jut elsőként az emberek többsége eszébe, hogy: Na, a kútvízért is fizetni kell ezután!

Private+Water+Well

Pedig itt van az ideje, hogy a hazai vízkészletek, vízkivételi helyek állapotát felmérjük. Drága párom kamaszkorában vízkútfúrói mesterséget tanult, de később jártasságot szerzett a vízépítésben, hidrogeológiában, környezetvédelemben is. Munkás élete során főként termálkutak kiépítésénél dolgozott vezető mesterként. Ő és csapata emelt kutat a büki ”ordító” forrás fölé, nevükhöz fűződik a sárvári, visegrádi, veresegyházi hőforrások meglelése és megszelídítése. Szinte nem volt hely, ahol ne töltött volna hosszabb-rövidebb időt a kétségkívül gazdag magyarországi kincs hasznosításával. De épített kutakat Mongóliában, a vándorló nyájaknak, az országot behálózó vízvezetéket Líbiában. Kevesen tudják, de Kadhafi az olajjövedelmek jó részét költötte arra, hogy a sivatagos és száraz országot vízhálózattal lássa el. 13 évig dolgozott a felvidéki (akkor csehszlovák, ma szlovák) termálkutakon.

Ezek nem pár tízméteres kutak, van, ahol 1200 méterről lehet kibányászni az ásványvizet (az útba eső kőzetrétegekből kioldott ásványi anyagokkal dúsított vizet), vagy a földhő melegítette termálvizet. Mellékszál: a termálvíz is dúsan tartalmaz különböző ásványi anyagokat, ezért a felhasznált (kihűlt) víz tárolása nem egyszerű: a termálparadicsom hazájában, Szentesen egyelőre egy óriási tóban gyűlik a víz, ami sem ivásra, sem locsolásra nem alkalmas jelenlegi formájában. Lehetne például ez a magyar innováció húzó ágazata, már persze, ha nem verték volna tönkre a nemzetközi mércével is versenyképes magyar vízkutatást, vízépítést Bős-Nagymaros jelképpé emelt ügye kapcsán. Mellesleg a síkvidéki vízlépcső sem ördögtől való találmány, Ausztria pl. jól megvan a maga majd tucatnyi ilyen áramtermelőjével. Magyarország ebben is „jobban teljesített”: miközben vissza kellett fizetnie az addig felvett kölcsönöket, tönkrement a Szigetköz, de legalább a Duna sem hajózható. És ép maradhat a nemzetthy büszkeség is: a Duna eltereléséből egyetlen fillér hasznot nem húzott, nem keletkezett egyetlen milliampernyi áram sem…

Az addig itthon egyetlenként vízkutatással és kútfúrással foglalkozó ceglédi székhelyű cég is vegetációs állapotba került. A technológiai fejlesztés elmaradása – ami végső soron az egész feudálszocialista rendszer összeomlását okozta – itt is megmutatkozott. Nem volt már megrendelés országos méretű projektekre, viszont a víz árának exponenciális emelkedése miatt egyre nagyobb lett az igény házi vízellátó rendszerek, meg közepes méretű agrárvállalkozások vízellátásának biztosítására. Csakhogy a dízelolaj-faló szovjet URB berendezések az agrárgazdaságoknak túl drágák voltak, a kiskertek végébe meg be sem fértek.

Itt térnék vissza az engedélyezési eljárásokra. Nem tudom ma már, hányszor jött haza a párom elkeseredetten káromkodva: Ezek a marhák, egy 200 méterrel odébb lévő kút vízbázisára fúratnak! Remélem, legalább addig kitart a vállalt liter/perc hozam, amíg a számlánkat kifizetik.

Nem kevésbé háborította föl, hogy gyakran eltekintettek a megrendelők az engedélyek beszerzésétől. ”Már megint engedély nélkül fúrunk! Mit képzelnek ezek, a vízzel mindent lehet?”

Barátaink, ismerőseink fellelkesültek, amikor megtudták, hogy „kútfúró”. Jaj, hát nekem nagyon kéne egy kút, a locsoláshoz. A szomszédnak is van, alig pár méter! Mire a párom: Az talajvízre épült, a talajvíz meg éppen a legnagyobb szükség, száraz nyarak idején húzódik mélyebbre – nem sok hasznát venné. Arról nem is beszélve, hogy a főváros, meg a nagyobb városok kb. 50 kilométeres körzetében locsolásra sem alkalmas, annyira szennyezett. Nekem is megtiltotta, hogy a szomszéd telkén, de a határon lévő, közösen használt kútból a veteményt locsoljam. A virágokra mehet, de salátára, répára nem. 9 méter mély, ez talajvíz – mormogta a bajsza alá.

Tőle tudom azt is: ne öntsem a leves maradékot az utcai kanálisba, mert az az esővíz elvezetésére szolgál, és tisztítatlanul megy a Dunába.

Mindezek fényében: a szörnyű az, hogy egy ártatlan, ráadásul szükséges rendelettervezet kapcsán nekem is az jut eszembe: miért a belső rendért felelős Belügyminisztérium? Miért nincs, a kiművelt főkön kívül Magyarország egyetlen természeti kincsének számontartásának, okos felhasználásának miniszteriális felelőse? (A környezetvédelmet már meg sem említem: a ma regnálók szemében az is valamilyen sorosista akadékoskodásnak számít.) Miközben már a százat közelíti a cirkalmas, nem is mindig érthető kormánybiztosi felhatalmazottak száma.

Persze az is egyre nyilvánvalóbb: nemcsak nekem, vagy más állampolgároknak, akár a névleg hatalomban lévőknek, vagy azok szavazóinak sincs közük a következményekhez: majd eldönti a mamelukhad ura és parancsolója.

Rátesi Margit

21 hozzászólás

  • A síkvidéki vízlépcső hatalmas károkat okozott volna a Duna élővilágában, és a Dunakanyar látképét is tönkretette volna. Más kérdés, hogy a lehető legrosszabbul jöttünk ki Bős-Nagymaros felmondásából. Ezért viszont nem a zöld mozgalmak, hanem az aktuális magyar kormányok a felelősek!
    Ma Magyarországon – a hatályos törvényekre fittyet hányva – boldogtalan, ha van elég pénze, furat rétegvíz kutakat minden engedély nélkül, sokszor a legelemibb előírásokat sem betartva. Az első vízadó réteg, az úgy nevezett talajvíz gyakorlatilag mindenhol szennyezett. Az alatta lévő rétegeket pedig a szakszerűtlenül kialakított kutak veszélyeztetik, csak, mivel ezek nagy része eleve illegálisan készült, kinek lesz kapacitása felmérni őket? Megint, a kevés jogkövető állampolgárról húzz le még egy bőrt az állam?

  • Én is úgy tudom, hogy Ausztriában hegyvidéki vízierőművek vannak. Nem tudom, a Duna kör mennyiben hibás abban, hogy a legrosszabb verzió valósult meg a vízlépcső ügyben, de biztos nem csak az ő felelősségük, de ugye könnyű rájuk mutogatni. Sokáig ez a rendszerváltás emblémája volt, mint az első civil mozgalom, ma is ezt a kort szimbolizálja, de inkább negatívan, ti. hogy lehet elcseszni egy országot …
    Emlékszem, Pokorni mennyit zizegett Bős-Nagymaros ügyben a Horn-kormány idején. A tévében azzal érvelt, hogy tizenöt méteres vízfal árnyékában melyik család élne szívesen?
    A vízművesekről meg annyit, bár a jelenlévők mindig kivételek, hogy a kádári időkben vajon mennyire volt divat a képzésükben a környezettudatosság? Hány olyan szakma van manapság Magyarországon, ahol a kádári világ él tovább a felső szinteken? Ma pont ez volt a téma a Szabadfogásban a foci kapcsán.

    Pár éve a földterületeket is elkezdték összeírni bejelentés alapján, aztán abbamaradt az egész, szerintem a kútügy is elcsitul majd.

  • Hazai L: Nézd meg már léci a térképet! Ausztria jórésze valóban hegyvidék – kivéve Duna-völgy sávját. Azt már nem tudom, hogy a Duna vájta-e magának a sík völgyet, vagy épp fordítva: azért folyt erre, mert itt nem akadt az útjába hegy – erre egy földtörténeti szakember tudna válaszolni. De az tény: a Duna ausztriai szakaszán nincsenek olyan szintkülönbségek, hogy a lezúduló víz helyzeti energiáját lehetne áramtermelésre hasznosítani, csak duzzasztással működők. A duzzasztás a síkvidéki erőművek jellemzői, és ennek környezetre gyakorolt hatásáról folynak a viták.
    A “kádár korban” nem volt tilos környezetvédelemről beszélni – bár azokban az években még sehol a világon nem kapott kellő figyelmet a Föld megvédése. Az írásban említett szakember még a “kádárkorban” figyelt fel a környezetvédelemre, és akkor folytatta ilyen irányú tanulmányait is.

  • Ez is sok szempontból megközelíthető kérdés.
    Kezdve onnan, h Földanyánk egy hatalmas desztilláló berendezés is (ennyit a víz meg nem újulásról).
    Hazánkban területi átlagban és éves átlagban négyzetméterenként jelenleg legalább fél köbméter kiváló ivóvíz minőségű lágy (közel desztillált víz) minőségű eső esik.
    Emellett van a napi felpárolgás-harmat mikro körforgás.
    Terjed a Kárpátmedence (mára lerombolt) tájépítettségéről való tudás is.
    Ezzel Kapcsolatban Hazánk be is volt vízi kerekezve.
    Ez a duzzasztható tórendszerrel együtt hatalmas tárolós energia rendszer.

  • nos, van felelős gazda, részben a Vízügy, részben a Katasztrófaelhárítás, bár ez utóbbi illetékessége éppolyan kérdéses, mint a belügyé. aki alaposabban tanulmányozza a vonatkozó rendeletet – 1995.évi LVII . törvény – egyértelműen kiderül,hogy vízbázist érintő, ipari felhasználást célzó vízkivételről van szó. azonban ez nem buli, ezzel nem lehet megfejni a pórokat, így szándékosan félreértelmezték, és a háztartási célú vízkivételre is kitaláltak egy formanyomtatványt, amit eleve lehetetlen hitelesíttetni, hiszen pl. egy 1986-ban fúrt kút esetében honnan a bánatból kerítsék elő a licensszel rendelkező kútfúró mestert – már, ha egyáltalán olyan fúrta? namármost, lesz ilyen pár millió Orbanisztánban, azok megbüntetése jó bevétel lesz az államnak! persze, lehet utólag is legalizáltatni, akad erre szakosodott cég, csekély 220ezer forintért meg is csinálja.

  • talalom
    2017 március 22
    7:05 du.

    Ausztriában biztos nincs ilyen óriás síkvidéki erőmű, mint Bős. Ott a környezetvédelem már a hatvanas években megjelent a lakosság körében.

    Magyarországon a 80-as évekig tiltottak voltak az ilyen civil szervezetek, utána is csak klubként működhettek, pl. Biokultúra. Az állami cégeknél a szakma helyett szerintem inkább a Párt aktuális irányvonala döntött, ami a szovjet szokásokat másolta, nem a nyugatit. Ezt onnan gondolom, hogy nem a tájkíméletről híresek a szocialista kori óriás beruházások.

    Azt nem vonom kétségbe, hogy lehettek szakemberek, akik nem értettek egyet a központi iránnyal.
    Hogy a kutaknál mi lehetett az oka, hogy nem vették szigorúbban az engedélyeket? Talán nem volt életszerű a szabályozás. Mindenesetre fura, hogy neked a rendetlenség se jó, de ha a fidesz rendet akar tenni ezen a téren, azt is kritizálod.

  • Miért a Belügy Minisztérium? Mert a katasztrófavédelem a belügy alá tartozik, és néhány éve a katasztrófavédelem alá integrálták be a vízügyet. A környezetvédelemnek, természetvédelemnek, és a vízügynek 2010 óta nincs minisztériuma, 2014 óta pedig külön államtitkársága sem. A vízügy a BM alá, a másik kettő pedig az FM alá tartozik.

  • Ez a rendelkezés még a víz konzorciumosítási program részeként jött ki.
    Ehhez minősítették át a vizet élelmiszer kategóriába.
    És ezért állították át a víz elszámolást a vízművek felé lakásonkénti közvetlen elszámolásúvá.
    Nagyon úgy néz ki, ezt a programot sem viszik már végig.

  • Ille István
    2017 március 23
    1:55 de.

    Mivel az ilyet ellenőrizni nehéz, ezért csak a besúgásra számíthatnak. Az meg nehezen elképzelhető, hogy a hasonlóan illegális kútról locsoló szomszédok feljelentsék egymást.

  • 1. Ausztriában van síkvidéki dunai erőmű – vagyis duzzasztással működő.
    2. Minden ilyen építkezés a táj megváltozásával jár: így jött létre Magyarország második legnagyobb tava a Tisza-tó.
    3. Minden esetben vannak előnyök és hátrányok, ezeket jó, ha a szakemberek veszik számba.
    4. A Bős-Nagyamaros-i erőműre vonatkozó elképzelések már a XIX. sz-ban is léteztek, konkrét tervek formáját az 1930-as években öltötték – nem “szocialista elképzelés”. Csak korábban közbeszólt a háború.
    5. Földművelésügyi minisztériumra bízni a környezetvédelmet: kecskére a káposztát.
    6. Minden normális ember vágyja a rendet. De nagyon nem mindegy, hogy egy közösség hogyan alakítja ki azt a “rendet”.
    Példaképp: Aki “vízügyről” beszél, és a katasztrófa-védelemhez sorolja a területet, az ártalomként tekint a vízre. Holott gazdálkodni kellene vele, pl. azért, hogy a forró nyarakon ne sújtsa aszály fél Magyarországot.

  • Éppen most láttam gyönyörű képeket Budapestről ahogy a tavasz virul ott máma.
    Mindig a problémákat, bajokat olvasom otthonról, milyen jó lenne, ha örülnének a mai tavasznak és a virágzó fáknak!
    Nálunk éppen havazik Kanadában.

  • Figyelő, sehol semmi probléma, mai is gyönyörű napunk volt, verőfényes napsütés, 22 fok. A gyümölcsfák elkezdtek virágozni, egész nap fütyülnek a feketerigók. A szomszédbácsival lepermeteztünk minden fát, ittunk két pálinkát meg egy hideg sört a végén, és várjuk a holnapi nagyon fontos portugál-magyar focimeccset. Semmi politika, csak derűs nyugalom és frissen sült tepertős pogácsa a diófa alatt elfogyasztva.

  • charlie
    2017 március 24
    4:04 du.
    Nem vagyok irigy természet, de most azért irigyellek benneteket!
    Ha ablakomból kinézek, csak hólepte háztetőket látok és havas fákat!

  • Ille Pityu 😀

    ISTENHOZOTT IDEHAZA !!!

  • Olvtársaim!

    Az ún. “kommunizmus” idején történt, hogy Olaszországban egy teljes falut sodort el egy átszkadt vizierőmű (gát) okozta szökőár. [Amúgy természetesen nem szándékkal, de több ilyen esemény is történt nyugaton.]

    A Bős-Nagymaros csak egy katalizátor szerepét töltötte be a korabeli aktuálpolitikai ellenzék rendszerváltó mesterkélt lendületében, aminek köszönhetően viszont ma drágább az áramunk, mint lehetne plusz még hiánmyzik az országszágból néhány négyzetrkilóméter is…

    .

  • Nekünk akkoriban telkünk volt, eyg kis fa bódéval tetézve (+budi) ott, Zebegény-Újvölgy nevű részén, fönn a hegyen, csodás panorámával. Mi már alig vártuk, hogy megépüljön a sportolásra is rendkívül alkalmas mesterséges tó.
    Ugyanakkor lent, a csodás völgyben kis patakkal, hétvégi telekkel és kacsalábon forgó villával rendelkezők nem akarták… Így aztán hozzákezdtek a tiltakozó gyűléseik szervezéséhez, amelyek épp keveredtek az országos politikai hordalékkal.
    Na tehát, ezek közül kerültek ki a leghangosabb . D u n a k ö r ö s . politikai aktivisták. – És ugye tiszta, önzetlen szándékkal. 😀

  • cukihara!

    Ha már katasztrófa – és vörösiiszap – emlékszel e amikor szintén Itáliában egy bánya meddőhányójának a tetején összegyűlt óriási tó söpört el egy egész falut ?

    Ezzel csak azt mondanám, hogy nem rendszerfüggő…

  • Lehet jól és rosszul is.
    Helyiségneveink is beszélnek az egykori tájépítettségünkről.
    A domb és hegyvidékiről is.
    Példul, a Mecseknádasd név is.
    Egy ideje úgy járkálok, h nézem a tájépítettség nyomait.
    A kiszélesített völgy aljak és a teraszosítottság maradványai jó nyomok.
    A sok településünkre jellemző keskeny völgy irányú parcellák is ennek maradványai. Általában pár épülettel megmaradt az a lakó zóna is amelyen az emberek a völgy aljába telepítés előtt éltek.
    Bulgáriában kolostor nézés közben tűnt fel(a kilencvenes évek elején jártam ott) az eső alapú vízgazdálkodás vízgyűjtő (tetővíz levezető) része.
    Helyenként még Hazánkban is láthatók nagyon hasonló megoldások maradványai.
    Ha jól emlékszem, akkor Argentínában tört ki majdnem forradalom, amikor a kormány meg akarta adóztatni a begyűjtött esővizet.
    Mára visszahűvösödött. Pécsett tíz fok körül volt délben.
    Az időjós kisbéka (köpönyeg) ígérete szerint, holnaptól elkezd visszamelegedni.

  • Kedves Charlie!
    Köszönöm szépen a kiigazítást.

  • És az általam jónak látott cikket is.

Leave a Reply


Trackbacks

This site is protected by Comment SPAM Wiper.