Csak a helyszínnel. „Kedden adták át a Nemzeti Egységes Kártyarendszer első darabjait. A jelenleg érvényes diákigazolványok helyett mostantól aki újabb diákigazolványt igényel, már chippel ellátott igazolványt kap, és a jövőben már csak RFID-csippel ellátott igazolványokat fognak előállítani. Első körben a diákigazolványok esetében lép életbe az új rendszer, és bevezetik az oktatói, illetve kormánytisztviselő igazolványt. A kormány tervei szerint a későbbiekben valamennyi személyazonossági okmányt RFID-chippel látnak el, majd az összes okmányt fel fogja váltani egyetlen kártya.” Aki eddig homokba dugta a fejét és azt hangoztatta, hogy a társadalom feletti teljes ellenőrzés nem lehetséges – mi több, összeesküvés-elmélet – annak ideje elgondolkozni egy-két […]

Ez az írás, műfaját tekintve nyílt levél, ám minden kialakult szokásjognak ellentmond. A nyílt levelet valamilyen nagy emberhez írják, általában nagy emberek. Most egy kis ember ír egy másik kicsinek. Írás közben őszölő bajszú barátom mosolygós arcát látom magam előtt. Vita közben is mosolyog, alkoholmentes sört iszik, és szép a kutyája. Ő F. Csaba. Kedves Csaba! Írod nekem, hogy „Baloldali szimpatizánsként a fenti levelet visszautasítom! Én is Magyarországon élek, és nem „burokban” A jogállam a „sértetteknek ” is jogállam, nem csak a „………” !” 1. (F. Csaba) Tudod Csaba nemrég egy cigány polgárjogi aktivista elküldött a „büdös picsába”. Így járnak, […]

Július 1-én Jeruzsálemben Magyarország Tel Aviv-i nagykövetsége és a HOH jeruzsálemi szervezete közös megemlékezést tartott a Holokauszt 70-ik évfordulója kapcsán. Úgy véljük, hogy dr. Nagy Andor, Magyarország izraeli nagykövetének ott elhangzott beszéde olyan elemeket tartalmazott, amely magyar politikus szájából – aki saját véleménye mellett természetesen kormánya álláspontját is képviseli – rendhagyó: ritkán hallani ilyen, kényes témákat, a magyar nép és a magyar zsidóság kapcsolatát bátran érintő felszólalást. Ezért a szerkesztőség úgy döntött, hogy leközli az egész beszédet. Nagyon szeretnénk remélni, hogy néhány más megnyilvánulással együtt ez a szónoklat, a problémák nyílt feltárása a két nép kapcsolatában egy új, régen várt, […]

1. Ha azt mondod egy cigányra, hogy cigány, egy zsidóra, hogy zsidó, ettől még nem vagy rasszista. 2. Ha a cigány szóról gondolkodás nélkül a lopásra asszociálsz, és azt gondolod, hogy a cigányoknak a lopás a „vérükben van”, akkor bizony rasszista vagy. Ugyanez a helyzet, ha a zsidó szóról a kizsákmányolás és a világuralom jut eszedbe, méginkább, ha azt feltételezed, hogy minden zsidó kőgazdag. 3. Rasszista vagy akkor is, ha a nyolc osztályoddal nehezen emészted, hogy zsidó kollégád a maga két diplomájával és a tieddel össze sem hasonlítható szorgalmával gyorsabban emelkedik a vállalati ranglétrán, mint te. 4. De nem vagy […]

Olvasóink már bizonyára értesültek arról az újkeletű hagyományról, amely futótűzként terjed az elmúlt néhány évben Magyarországon. Ennek lényege, hogy ha a náci érzelmű szélsőjobbos személyeknek, vagy szervezeteknek nem tetszik valakinek a fizimiskája, vagy nem értenek egyet a véleményével, akkor honlapjaikon világgá kürtölik az illető neve mellett a telefonszámát, a lakcímét és igy bátorítják a szélsőjobbos közönséget, hogy a rokon,- vagy ellenszenvét “hazavigye” a szóbanforgó ellenzőjükhöz. Ezúttal is valami hasonló történt, a Budapest Pride felvonuláson egy ellentüntető betört a felvonulás területére, ott felmászott az egyik teherautóra és ott a jelenlevőkre szitkokat és átkokat szórt. A jelenlevő rendezők közül hárman eltuszkolták és […]

Az államhatáron túl polgárháború zajlik. A nyugat és a mi politológusaink szeretnék ezt orosz-ukrán háborúnak beállítani, de aki kicsit is ismeri a történelmet, az tudhatja, hogy ez nem igaz. Ami Ukrajnában történt és történik, az az ukrán nacionalisták- újfasiszták és az orosz nemzetiség között folyó polgárháború, mely Ukrajna orosz népessége szempontjából többé-kevésbé érthető. Egyik nemzeti kisebbség sem szereti azt, ha aktuálisan a többségi nemzet nacionalistái kerülnek hatalomra, mert – többnyire jogosan – attól tartanak, hogy ez megszerzett jogaik elvonásával, nemzetük-nemzetiségük háttérbe szorításával jár majd együtt. Arról nem is szólva, hogy az ukrán nacionalisták számára az ellenség mindig az Orosz Birodalom […]

A miskolci polgármester-jelölés kapcsán, úgy tűnik, glaszékesztyűvel kezdik a porréteg vastagságát vizsgálni néhány egykori megnyilatkozáson. Mármint Pásztor Albertnek, többek között a cigányság integrációjával kapcsolatos, vélemény-nyilvánításáról. A témát többrendbelileg csepegtetik a vízcsapból, tehát bárki bőséggel fanyaloghat, vagy csapkodhat azzal kapcsolatban. A vélemények széles skálán mozognak. Beleértve azt is, hogy globálisan fasiszta, lokálisan meg vállalhatatlan alak. Ahogy ennek az ellenkezője is hallható. A Varánusz szerzőjével jobbára egyetértve ezt a helyiekre lehet és kellene bízni. Már csak azért is, mert pár száz kilométerről mindig baromi egyszerű megmondani azt, hogy kit kell akár akarata ellenére is boldogítani. S miként. Nem vitatva, hogy vannak olyan […]

Csak, hogy ne vegyük már annyira komolyan egymást… Két lány a Széchenyi fürdőben. Az egyik nagyon szőke, a másik nem.   –          Te Julcsi! –          Mmmmm… –          Az a pasi figyel minket! –          Melyik pasi? –          Hát az, ott, napszemüvegben és fürdőgatyában! –          Aha. Van itt vagy 50 pasi, napszemüvegben és fürdőgatyában. Mi lenne, ha konkrétabb lennél? –          Hát, az, ott! –          Az ég szerelmére, ne mutogass, olyan vagy mint egy szemafor! Inkább írd le, merre van! –          Hogy írjam le? Se papír, se toll nálam! De várjál csak, itt van egy papírzsepi, majd a rúzsommal… –          Állj már le! […]

Nemzeti hír. A nemzeti Bocskai ruhában díszelgő népnemzeti földművelésügyi miniszter nemzeti oligarcha barátja, feketén levágatott egy nemzeti lépfenével fertőzött nemzeti szarvasmarhát. A nemzeti lépfenével fertőzött nemzeti húst, átadta egy nemzeti étteremnek, ahol a nemzeti szakácsok nem álltak a helyzet magaslatán, ugyanis a nemzeti marhagulyáslevestől – legnagyobb sajnálatunkra, – megbetegedtek nemzeti emberek. /Akiknek egyébiránt mielőbbi teljes gyógyulást kívánunk!/ A nemzeti Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Hivatal Állat-egészségügyi Diagnosztikai Igazgatóságának nemzeti vizsgálata a nemzeti helyszínen még fellelhető nemzeti fagyasztott húsból kimutatta a nemzeti lépfene baktériumot. Így a nemzeti hír, „jogerős”. Most már csak az a nemzeti kérdésem, hogy a nemzeti FM miniszter, mit keres még […]

Volt egyszer egy doktori. Lett egy egyszerűsített doktori. Főpróbával a Vezér székfoglalójához. A kancellárihoz. Mert a királyság csak az után jön. Esetleg Pannónia Főkapitánya néven. Addig a serték és perték kapnak egy kis egyetemi baksist. Had seperjenek. Tudást. Kifele. Bárki professzor lehet. Nagyjából ezzel közölte a nagy hírt a HVG. Ennek alapja a felsőoktatás legújabb törvényi felülszabályozása. S az egyik nagy újdonság tényleg az, hogy bukfencológiai tanszékvezető lehet az, akit a Vezér arra alkalmasnak tekint. Azonban mégis a végéről, az egyetemi kancellária intézményétől érdemes indulni. Mert ez egy viszonylag könnyen átlátható intézkedésnek látszik. Gyakorlatilag politikai komisszárt kapnak az egyetemek azzal, […]

Fekete György nyugalmazott történelemtanár a Szombat című folyóiratban bírálta szerzőnk, Garai-Édler Eszter cikkét a német megszállási emlékműről, illetve a MAZSIHISZ szervilis, alattvaló leveléről, melyet a szervezet Orbán Viktornak írt. Szerzőnk írása 2014 június 30-án jelent meg a Kanadai Magyar Hírlapban. Az alábbiakban Garai-Édler Eszter válaszát olvashatják. *** Érthetetlen és haszontalan? Válaszféle az egy metodikai tekintetben kifogásoltnak vélelmezett újságcikkem bírálatára (amelyet csatolok). Attól tartok, miniszterelnök úr, hogy nem az emlékmű felállítása elleni bojkott, hanem az emlékmű felállításához való ragaszkodása a botrány. Akár egy ilyen mondatot is tartalmazhatott volna a protokolláris szabályokat betartó levél, mert a protokoll az udvariasságot és az udvariaskodás kerülését […]

Zerkovits Győző az ELTE-re járt. Épp a könyvtárba igyekezett. Babits Mihály verseit kereste. Ahogy felért az épületbe, már tudta hova kell mennie a verseskötetért. Mindennek megvolt a helye és tudta, hogy Babits Mihály hol található. Ahogy a verseskötetek között válogatott, más is megtetszett neki. Mögötte egy mackós termetű, de jóképű fiatalember állt aki író volt. Ő egészen más könyveket keresett. Ő már Babitson rég túljárt. Endre a tollforgatónak szemet szúrt ez az egyetemista. De úgy csinált mintha nem vette volna észre, Győző azonban megpillantotta a harminc év körüli írót. -Uram! – Tessék! – Itt Babits Mihály verseit megtaláltam, de nem […]

Miközben a devizahitelesek kedvéért éppen próbálja a kormány bedönteni a bankszektort, tovább zajlanak a nyilatkozatháborús előjátékai a Budapest Pride-nak is. A kapcsolat elég nyilvánvaló a két jelenség között. Megosztják a kommunikációt. Gazdaságilag az előbbi, szociológiailag az utóbbi jelezhet egyfajta kommunikációs töréspontot.  A bankokat ugyanis nem kötelező szeretni, de azóta jelentős tényezői a gazdaságnak, amióta az első váltókereskedő felállította a maga asztalkáját. A hatalom részéről lehet persze úgy okoskodni, hogy a magán-nyugdíjpénztárak „megvédése” nyomán eltapsolt irgalmatlan pénzeket valahonnan be kell nyúlni ismét. Ez azonban hosszú távon nem feltétlenül a gazdasági növekedést szolgálja. A haveri körben szétosztott vagyonok, és a külföldön elköltött […]

Olga amolyan megtűrt volt nagynénjénél, lévén, hogy az anyja, úgy egy éves korában, egyik napról a másikra meglépett egy dzsidáshadnaggyal, otthagyva Olgát nővére gondjaiba. Apja meg nem nagyon kerülközött, de hát Olga nem tudhatta, hogy ez így nincs rendjén. Ha Olga olvasta volna Hamupipőkét, igencsak ráismert volna saját sorsára, de hát nem igen olvasott ilyesmit. Nem csak azért, mert mesekönyvvel még csak nem is találkozott, hanem, amikor már elbírta a moslékos vödröt – az pedig úgy 10 éves korában lehetett – nagynénje kivette az iskolából. Minek az a nagy tudás, hangoztatta, én is épphogy le tudom írni a nevemet, és […]

Ezt a nevet Olga „adományozta” neki, Olga, a búza szőke hajú, ungvári lány, akinek kék szeme csak úgy világított pisze orra felett. Haját, mint a szalmafonatot tekerte körbe a fején, a szája meg be nem állt, csak csacsogott, csobogott, mint egy vidám kis csermely. Mamuska, mit gondolsz, melyik blúzomat vegyem fel ehhez a szoknyához? Mamuska, nem túl mély a kivágása ennek a ruhának? Mamuska, én olyan, de olyan szerelmes vagyok! Általában havonta egyszer szokott mély szerelembe esni, minek alanya hol egy fess katonatiszt, hol egy kócos diák, máskor meg egy kipedrett bajuszú vigéc volt, ilyenkor mindig Mamuskához telepedett, és csak […]