Mintegy 200 millió forintot ad az amerikai külügyminisztérium a közép-európai régióban működő független sajtónak. Ennyivel járul hozzá ahhoz, hogy a kormányoktól független műhelyek ne menjenek tönkre, és tudják teljesíteni azt, ami amúgy minden médiának a feladata volna: a pártatlan és tisztességes tájékoztatást. Csak látszólag sok pénz a 200 millió forint, Mészáros Lőrinc például le sem hajol ekkora összegért, de vannak olyan újságíróműhelyek, amelyek számára a túlélést jelentheti az így elnyert néhány milliós támogatás. Az átlagember persze többnyire nem fogja fel, hogy számára is fontos a sajtó szabadsága, sokan azt hiszik, hogy a sajtószabadság az újságírók magánügye, nekik fontos, hogy megírhassák […]

Eredetileg a magyarországi belpolitikáról akartam írni, ezúttal az ellenzékieket bírálva – el is kezdtem, és bizonyosan be is fejezem majd. De úgy gondoltam, lazítsunk egy kicsit. Tudni kell, hogy sokféle honlap hírlevelére, fórum beszélgetéseire bejelentkeztem – van időm, megtehetem. Nem nagy ügy kitörölni azt a napi 80-100 e-mailt – és had örüljön az a webáruház, fórum stb., hogy mennyi követője van. Gyakran kitöltök egy-egy közvélemény-kutató kérdőívet is, és ez vezetett arra a felismerésre, hogy tökéletesen igazuk van a marketingeseknek, amikor csak a fiatalokat, középkorúakat veszik célba, általában 39 éves korig. Hogy miért? Az íveken olyan kérdésekkel találkozom, amiken csak vigyorgok. […]

Különleges, új színházi évadra készül a Budapesti Operettszínház. Új vezetéssel és új szemlélettel, de változatlan elkötelezettséggel a nézők iránt. A változást a célkitűzés is jelzi, mely szerint a 2019/2020-as évadban az Operettszínház már nemzeti dalszínház legyen! Igyekeztünk úgy összeállítani ezt az évadot, hogy szolgáljuk a nézőt, a műfajt és a művészetet – kezdte a bemutatást Kiss-B. Atilla, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas, a Budapesti Operettszínház 2019. február 1-től hivatalba lépett főigazgatója, akit korábban operaénekesként ismerhetett meg a közönség. A színház új logója is ezt az új arculatot próbálja tükrözni. Egy kicsit archaizál, egy kicsit szecessziós, benne egyenlő mértékben, egymás mellett és […]

Rembrandt halálának 350. évfordulóján a magyarországi neoavantgárd néhány immár klasszikusnak tekinthető Rembrandt-parafrázisát mutatja be a Magyar Nemzeti Galéria legújabb kamarakiállítása. A tárlaton többek között Lakner László Rembrandt tanulmányok (1966) című festményét, Birkás Ákos Rembrandt, az önarckép fantomja (1977) című konceptuális fotóművét, illetve Forgács Péter Idő/közben: Rembrandt morfok (2006) című videoinstallációját láthatja a közönség. 2018 decembere óta látható a Magyar Nemzeti Galériában az 1800 utáni Nemzetközi Gyűjtemény fő műveit bemutató kiállítás. A tárlat egyik különlegessége, hogy a teremsor közepén egy szürke színnel jelölt „átmeneti zónában” kialakított kabinetterem kamarakiállításokat befogadó projektteremként funkcionál. Így ez az elképzelés az 1800 utáni Nemzetközi Gyűjtemény 2009-ben […]

Újabb csodálatos könyv látott napvilágot a Kossuth Kiadó gondozásában. Két fotóművész, Vizúr János és Kércz Tibor felvételeiből válogatva állt össze magyar és angol nyelven az „Álmodó Vizek” című kötet, melynek képeiből június 12-ig kiállítás is látható a Természettudományi Múzeumban. Napjainkban folyamatosan beszélünk arról, hogy a víz mennyisége, tisztasága mennyire fontos mindannyiunk számára. Ez az album igencsak inspiráló lehet arra, hogy ezt komolyan gondoljuk és tegyünk is érte valamit. Az embernek a víz többet jelent, mint puszta létfeltételt – emlékeztetett rá a könyv bemutatásakor Zsila Sándor fotóművész. Minden érzékszervünknek ad valami pozitív ingert. Szánkba véve – bár erre korántsem mindig gondolunk […]

Nincs ebben semmi túlzás, Mátyás király felséges lábai is tapodták a tatai vár köveit – jelenlétét ma már emléktábla hirdeti – bár akkor ő még nem sejthette, hogy a vár egyszer majd a török hódítók birtokába kerül. Ám annak valószínűleg ő is örült volna, ha tudja, hogy késői utódai milyen bravúros csellel foglalták vissza a hadászati szempontból roppant jelentőséggel bíró várat. Kezdjük talán ott, hogy a XVI. századi török hódítás során Tata vára a török-magyar harcok állandó színterévé vált. Ha Tata négybástyás vára török kézen van, az komoly akadálya sikeres dunántúli keresztény hadmozdulatok indításának. Egyik legnevezetesebb ostroma 1597. május 23-án […]

Emlékszünk még a sárazsadányi szőlőkre? Amikor nem volt taggyűlés? Orbán Viktor első miniszterelnöksége idején történt mindez, akkor mondta a megjelent a tagtársaknak, hogy ne mi kapjuk a legtöbbet. És tényleg nem ők kapták a legtöbbet. Csak a második legtöbb támogatást nyerte el az a társaság, amelynek a miniszterelnök felesége, Lévai Anikó is tagja volt. A korrupciós botrányt azzal a cinikus bírósági végzéssel úszhatták meg az érintettek – Orbán és társai – hogy az összejövetel hivatalosan nem minősült taggyűlésnek. Most meg itt ez a meglehetősen zavarbaejtő fotó. A Miniszterelnök Sajtóiroda tette közzé, június 4-én készült, a Nemzeti Összetartozás Napján, Széphalmon, a […]

75 évvel ezelőtt 150 ezer kanadai, amerikai és angol katona gyülekezett az angliai partokon hogy megkezdjék a normandiai partraszállást. D-nap a vég kezdetét jelentette a német fasisztákra és szövetségeseikre, a világháborút Hitler és csatlósai elveszítették. A további harc értelmetlen volt, de Horthy Budapesten Trianonra hivatkozva a Szövetségesek elleni harcra buzdított. 14 ezer kanadai vett részt a partraszállásban, 900-an már a francia partok elérésekor elestek és további 2000 került német fogságba. Justin Truedeau miniszterelnök is ott volt a mostani 75-ik évfordulóra szervezett D-napi ünnepségen; a kanadai média idős veteránokat méltatott, sok helyen tartottak megemlékezéseket. Ott voltak az EU vezetői, az angol […]

Giacomo Puccini: Turandot a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon Puccini utolsó és talán legcsodálatosabb műve, egyben első mesealapú operája középpontjában az izzó, de elfojtott szerelmi szenvedély áll. A frenetikus és nagyformátumú zenemű a címszerepében Rálik Szilvia, főszerepekben pedig olyan sztárénekesekkel kerül bemutatásra, mint a kiváló fiatal szoprán énekesnő, a román Cristina Pasaroiu és az argentin operalegenda José Cura. A kínai hercegnő története valójában egy perzsa meséből ered, Gozzin kívül Schiller is feldolgozta. Puccininak nagyon megtetszett a történet és aktívan részt vett librettistái, G. Adami és R. Simoni munkájában. „Én azt tartom, hogy a Turandot a legtermészetesebb és legemberibb színdarab Gozzi összes színpadi műve közül” – írta a zeneszerző […]

Palkovics László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium vezetője kedden este 10 óra tájban benyújtotta a Magyar Tudományos Akadémia kutatóhálózatának kiszervezéséről szóló törvényjavaslatot. A kiszervezés ebben az esetben azt jelenti, hogy a kormány elvenné a Magyar Tudományos Akadémiától a teljes kutatóhálózatát, mindemellett arra is kötelezné az Akadémiát, hogy a vonatkozó vagyonelemeket adja át ingyenes használatba az újonnan létrehozott, Eötvös Loránd Kutatási Hálózat néven futó szervezetnek. Most nem a törvénytervezet sokak által vitatott tartalmáról kívánunk megemlékezni, hanem a módszer aljasságára hívnánk fel a figyelmet. Nemcsak arról van szó, hogy a magát kulturális bizottságnak nevező grémium fideszes nímandjai megalázták az akadémia nemzetközi hírű […]

Tudják Önök, hogy mivel foglalkozik egy rendkívüli és meghatalmazott nagykövet? Nos a válasz senki előtt sem titok többé: a rendkívüli és meghatalmazott nagykövetnek ugyanaz a dolga, mint Balog Zoltán lelkész úrnak, aki nemrég még romaügyi biztosként szolgálta Orbán Viktort és a magyarságot. Áder János ugyanis egy május 31-i, Magyar Közlönyben megjelent határozatában rendkívüli és meghatalmazott nagykövetnek nevezte ki Balog Zoltánt. Nem egy kamu állás ez, mint gondolnánk, nem olyan, hogy az ember csak ül egész nap, és várja a pénzes postást, hogy mikor hozza már a fizetést. Sok elfoglaltsággal jár az ilyen beosztás, és, nem mellesleg, nagy felelősséggel. Legalábbis ez […]

A szerző – Búzás Huba – jelentős alakja a kortárs lírának. Éjféltől hajnalig játszódó – Föld! Föld! – vesztőhelyünk című – grandiózus elbeszélő költeménye szervesen kapcsolódik korábbi művei összetéveszthetetlen költői nyelven alkotott képi és formavilágához, amely kezdettől helyet követelt és szerzett magának a magyar irodalom kincsestárában. E megrázóan szép alkotása is képzettársítások hordozta tudatfolyam-líra, mintha hajótörött rapszódoszok zsonganának az Agora partvidékén – a szerző fejében. Hangján mégis a XXI. századi ember kiált – egy kórházi ágyon, súlyos műtétet követően – „a szellem nagyjaihoz”: az értelemig ordít föl, hogy a Föld „életünk új tavaszának bölcsőhelye” legyen, ne vesztőhelyünk. A világirodalom e […]

A magyarországi európai parlamenti (EP) választásokról már szinte mindent elmondtunk – és mindennek az ellenkezőjét is – talán ideje lenne a várható közeljövőről ejteni néhány szót. Bár ehhez le kell szögeznem, hogyan látom én a május 26-ai eredményeket. Tehát: 1.Kétségtelenül a kormányerő győzött, hiszen kilenc évi rettenetes kormányzás után is a maga oldalára tudta állítani a szavazópolgárok majd ötödét. Ami ebben az esetben a szavazott polgárok több mint felét jelentette, annak ellenére, hogy a tavalyi hazai voksoláshoz képest jelentősen csökkent szavazói száma. Azt a +2% százalék szavazatát a kétséges érvényességű voksokból szedhette össze: a határon túli állampolgárok szavazatából, hiszen a […]

Éjszakánként elég meghökkentően viselkedik a tengerparti gyógyszálló egyik idős hölgylakója: mezítláb átmászik az ablakon, kiszökik a szanatóriumból, énekel a holdfényes kertben, sirályokat etet. Éjjeli bohém kiruccanásaival persze felrúgja az intézmény szabályait. Huncut szórakozottságán meg is ütközik a szanatórium hasonló korú, szintén magányos, kissé morózus főorvosa: nem igazán elnéző a „vétkező” nővel. Próbálja rendre utasítani. Aztán lassan mégiscsak meglágyul. Vagyis kénytelen engedni annak: találkozni sohasem késő, mindenkinek szüksége van valakire, a boldogság pedig nem kényszer, az jön, ha hagyjuk, és emlékeztet minket arra, hogy élünk, még akkor is, ha a jelen esetleg már csak pillanatokban mérhető. Alekszej Ny. Arbuzov kétszereplős darabja […]

Az terjed a Facebookon, hogy május 31-én, pénteken este tűzijáték volt a Várban. Petárdák is durrantak, valakik nagyon örülhettek valaminek. Többen megjegyezték, hogy Orbán Viktor miniszterelnök aznap ünnepelte 56. születésnapját. Ha valóban volt tűzijáték, nem valószínű, hogy a parádés pirotechnikai program ezzel a nevezetes eseménnyel volt összefüggésben. Az viszont biztos, hogy nem messze a miniszterelnök Várbeli munkahelyétől, halottak voltak a Dunában. Többségében koreai turisták, akiket egy kirándulóhajón ért utol a halál szerda este. A felkutatásukra rendszeresített mentőhelikopterek a földön maradtak. „Az időjárási körülmények nem tették lehetővé a helikopterek bevetését” – ezt közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság a Népszava kérdésére, miután a […]