Választások előtt méltósággal viselkedni, utána –  a győztes pártnak, önmagát tömjénezni nem, de tennie, tennie kell(ene)! – mindazokért, akik egy jobb életben reménykednek. Hihetetlenül aktuálisak ezek a latin közmondások. Üdvös volna, ha országunk házában az ott ülésező politikusok, képviselők néha előkapnák azokat a könyveket, melyekből kiolvashatnák, hogyan is kellene viselkedniük. Ott, ahol neves elődök helyein ülnek. Ad astra per asperas. Tövises az út a csillagokig. Alea iacta est. A kocka el van vetve. Amicus Plato, magis amica veritas. Barátodért se tagadd az igazat. Szó szerint: Szeretem Platót, de jobban szeretem az igazságot. Animae scrinium est servitus. A szolgaság a lélek börtöne. Aurea mediocritas. Az arany középút […]

1. Ferenc kőrúti bérház. A régi típusú, tágas lift „ünnepélyesen” viszi a kis családot a második emeletre: babakocsiban takaróban, pólyában az újszülöttet, az ifjú szülőket és a büszke, mosolygós Dédnagyapát. Még csengetni sem kell, Dédnagyanya frissen vasalt kötényében, a küszöböt még át sem lépve, az ölelésével állítja meg a boldog, húszéves kismamát: – Ettől a perctől kezdve nem lesz nyugalmad! Ha sír, ha nem sír, ha közeledben van, vagy távol, mindig reszketni fogsz érte! Tanúsíthatom, azóta 43 év telt el, így volt, így lesz, mindörökre. 2. A pompásan sikerült lakodalom után, a fiatal pár egymás tekintetét kereste. Kézen fogva szöknek, futnak a boldogságuk felé. […]

Az ünnep meg ami előtte, alatta, mögötte és utána van… A Karácsony, az év egyik legszentebb ünnepén, szívünk körül melegséget érzünk. Körülöttünk minden ragyog, a családok is a meghittségre készülnek. Vannak olyan gyermekek akiknek nincs része ebben a világot átölelő fényben. Bármi okból elszegényedve, vagy elárvultan, magukra maradnának. De ilyenkor segít, a sok-sok, szeretetteljes kéz, mely az SOS Gyermekfalukat tartja egyben és életben. Joggal teszem fel a kérdést, – amit rajtam kívül – a tehetséges zeneszerző és előadó Zorán is elénekel gyönyörű dalában: „hány perc az ünnep, mond, meddig tart…” Kérlek, kedves Olvasónk, kattints a linkre, amit a YouTuberól hoztam át. Az […]

Fázósan húzza összébb magán a fekete, kopottas szvetterét. Székét is közelebb vonta a már kihűlő sparhelthoz. Besötétedett, csak a vörösen pislákoló parázs izzik, csendben a masina tűzterében. Ültéből nehézkesen kelt fel, hiába, az évek és a sok munka kitörölhetetlenül beleásták magukat inas testébe. Egyre többször nem akar mozdulni a láb, mert a fájdalom a gyorsabb. A kéz sem mindig úgy dolgozik már, ahogyan azt „tőle” elvárná. Görbedt vállain hetvenhárom év örömét, reményét, bánatát és keservét cipeli. A külső ajtót is becsukja. – Áh’ az onokák nem jönnek mán. Írtak vón’ legalább! – Bánatát könnytelenül, magányosan sírja el. Szíve a torkában […]

„Együttműködést kezdeményez a Fidesz a „tisztességesen dolgozó” alapítványokkal arról, hogy milyen jogszabály-módosítások szükségesek az egyszázalékos felajánlásokkal való visszaélések kiszűréséhez – ez a legújabb „híre” a fideszes médiagépezetnek, amelyet tegnap a kormánypárt kommunikációs igazgatója, Kocsis Máté tálalt a nyilvánosságnak. A VIII. kerületi polgármester azonban megszólalásával gyakorlatilag leleplezte a Fidesz valódi szándékait, miszerint a szervezetek közötti szelektálással párhuzamosan el fogják lehetetleníteni a kormánypárt működésével kritikus civilek működését. A törvénymódosítások ugyanis elméletileg a visszaélések felszámolását céloznák, viszont azokról csak az általuk kiválasztott, „tisztességesen dolgozó” szervezetekkel óhajtanak egyeztetni. Csakhogy egyelőre nem világos, mi lesz a tisztességesség mércéje, hiszen a javaslatokkal éppen a tisztességtelen cégeket […]

Az Üzemi lapok vezetőségénél is dolgoztam. Feladatom volt – többek között -, a nyomdánál megrendelni a lapok nyomtatását és példányszámát. Ezenkívül ellenőrizni a kihelyezett szerkesztőségeket. Ebben a munkakörben is szerettem dolgozni. Így jutottam el a régi Sörgyári Dolgozó, a Jövő Mérnöke és a többi üzemi lap szerkesztőségeibe. A szobám a Hírlapkiadó Vállalat félemeletén, a Corvin Áruház felőli sarkán volt. Leárazásoknál, akciók alkalmával láttam a sok vásárlót, akik a nyitás előtt már felsorakoztak. Ilyet mostanában, nem látni. De az ünnepek előtti színes forgatagot sem, az ajándékkal, csomagokkal teli kezeket, önfeledt, mosolygó arcokat sem. Azok az ünnepek szerényebbek voltak, mégis gazdagabbak. Ez ellentmondás, […]

Ígéretemhez híven folytatom a Hírlapkiadó Vállalat berkeiben lévő Nők Lapja Szerkesztőségében dolgozó munkatársaim felsorolását. A Kanadai Magyar Hírlap kedves Olvasóinak javasolom, szerezzék be az itt, az írásban felsorolt könyveket, nyomozzanak a fotók után. Gyöngyszemei a magyar irodalomnak, a fotóművészetnek, igazi, elavulhatatlan, veretes, szellemi értékek. Földes Anna. Életrajza majd művei. Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar-angol szakos hallgatója; valamint a Március Tizenötödike és a Szabad Ifjúság munkatársa volt. 1952–1956 között az Irodalmi Újság újságírója volt. 1957–1991 között a Nők Lapjánál  hihetetlen aktivitással dolgozott,  sok-sok évig kulturális rovatvezetője volt a lapnak. 1980–1990 között a Színházi Kritikusok Nemzetközi Szövetségének VB tagja, 1985–1997 között a magyar tagozat elnöke volt. […]

Emelkednek, emelkednek a különféle tarifák, közös költség, zöldség meg a gyümölcs is stb.. Ezért a csóró pesti ember iparkodik a lakótelepi lakásától meg- és kiszabadulni. A város vonzáskörzetében egy testhez álló, kedves kicsi házat akar megvásárolni. Nagy telekkel! A feje vágyakkal, a két keze tenni akarással van tele. Minél nagyobb telket akar, mert, hogy majd ő gazdálkodni akar. Persze állatokat is vásárol, ezután érik majd a szerencsétlent, az apró és nagyobb meglepetések! UTAZÁS Romantikus a vonat, még érdekes is. Egy darabig. De akkor koppan a pesti ember, amikor arra ébred meg, hogy ugyebár a vonat is sínen megy, a metró is, […]

Így a hatodik X után jó néha visszalapozni. Magyarországon, Budapesten vannak helyek, ahová képtelen vagyok elmenni. Ha csak arra utazom, akkor is könny szökik a szemembe. Visszaperegnek a régi élmények, események, amelyek megtörténtek velem. Azt mondják, veszíteni tudni kell. Tanulgatom, de nem sikerül. Sok évig abban a házban dolgoztam, különféle minőségben, napjaimat ott töltöttem. Az ott megtapasztaltakról nem kronológiai sorrendben, több részben számolok be. Alcim: Hirlapkiadó Vállalat, Budapest VIII., Blaha Lujza tér Budapest legforgalmasabb tere. Igen, ebben a videóban még látni a régi Nemzeti Színházat, amit elbontottak. Sokat elmond a közhangulatról és közállapotokról, hogy amikor egy évvel a tervezett robbantása […]

Egy fiatal pedagógus pontokba szedte, melyek is a munkaköri kötelességeik. Amikor elolvassuk, óhatatlanul felmerül bennünk a kérdés, egy kőművesnek napi max. tíz órában kell falat építenie, hőségben és hidegben (hja, ez maximálva). Hazamegy és lepihen. Alvása nyugodt. A fizikai fáradtság kipihenhető. Egy pedagógus? Mikor pihen? Az annyira irigyelt „szabad nyári” hónapjai is betáblázva, vagy ha nem, akkor sincs nyugalma. Amikor pihenhet(ne), családjával foglalkoz(hat)na, akkor is ott kattog az agyában a rábízott tanulók egyike-másika. Élet- és családi körülményeik miatt. Nyugodt alvásáról nem beszélek, mert a stressz, az idegi fáradtság kipihenhetetlen! Mindezt mennyi pénzért? Valamikor tisztelettel szóltak egy pedagógushoz, ma már ezt […]