Éjszakánként elég meghökkentően viselkedik a tengerparti gyógyszálló egyik idős hölgylakója: mezítláb átmászik az ablakon, kiszökik a szanatóriumból, énekel a holdfényes kertben, sirályokat etet. Éjjeli bohém kiruccanásaival persze felrúgja az intézmény szabályait. Huncut szórakozottságán meg is ütközik a szanatórium hasonló korú, szintén magányos, kissé morózus főorvosa: nem igazán elnéző a „vétkező” nővel. Próbálja rendre utasítani. Aztán lassan mégiscsak meglágyul. Vagyis kénytelen engedni annak: találkozni sohasem késő, mindenkinek szüksége van valakire, a boldogság pedig nem kényszer, az jön, ha hagyjuk, és emlékeztet minket arra, hogy élünk, még akkor is, ha a jelen esetleg már csak pillanatokban mérhető. Alekszej Ny. Arbuzov kétszereplős darabja […]

Írta: Federico García Lorca Fordította: Imreh András Ez a mű García Lorca legtitokzatosabb drámája. Megírásakor, 1931-ben, maga a szerző a „bemutathatatlan színház” darabjai közé sorolta. Mégis, már 1936-ban elkezdődtek a próbái Madridban, majd a költő halála miatt a bemutató elmaradt. A darab főhősének, a Fiatalembernek öt évet kell várnia, hogy feleségül vehesse menyasszonyát. A várakozás örömteli a számára, mert így a valóság nem zavarja álmodozásában. Öt év múlva a Menyasszony lakásán zajló találkozás szakítással végződik. A Fiatalembernek ekkor eszébe jut a Gépírólány, akinek közeledését korábban visszautasította. Felkeresi őt, abban reménykedve, hogy mellette megtalálja élete szerelmét. Különös szereplők (a Halott fiúcska, a Döglött […]

Kovács Adrián – Galambos Attila: A Pendragon legenda Szerb Antal fantasztikummal teli, fordulatos regénye jócskán megelőzte a korát. Nem véletlen, hogy alapanyagául szolgált több színpadi és egy 1974-ben készült filmes feldolgozásnak, ez utóbbiban a főbb szerepeket Latinovits Zoltán és Darvas Iván alakították. Ezúttal zenés színházi adaptáció született Kovács Adrián zeneszerző és Galambos Attila szövegíró tollából. A kalandregény hangsúlyai áthelyeződnek az érzelmekre, a minden racionális meggondolást elsöprő szenvedélyekre, de a történet lényege változatlan: Bátky doktor, a londoni tanulmányúton tartózkodó magyar bölcsész meghívást kap Pendragon urától a kies Walesbe, ahol az érdeklődése fókuszában álló középkori titkos társaság, a Rózsakeresztesek után nyomozhat. A […]

Az arany meg az asszony Az arany meg az asszony című opera, ahogyan az alapjául szolgáló Krúdy-színjáték is, azt a gondolatot hirdeti, hogy milyen balga a férfi, aki az arany csengéséért lemond az asszony szerelméről. A történet hősei: egy marcona zsoldoskatona és egy szomorú ifjú asszony. Kettőjük közé áll oda csábító varázsával – és az alkimista férj közvetítésével – a gazdagság hívságos fénye, hogy vesztét okozza a katonának, aki botorul elfordul a szerelemre hívó szívtől, mert megbabonázza az arany pogány csengése. A csábítás vétkétől ugyancsak nem mentes zsoldoskapitány, miután a házaspár szállást ad neki, színészek segítségével igyekszik némi felfordulást okozni […]

Richard Rodgers – Oscar Hammerstein II. Molnár Ferenc Lilioma, a vagány, de az élet dolgaiban nehezen eligazodó hintáslegény és a feltétel nélküli szerelemmel szerető kis cselédlány története a magyar drámairodalom egyik legmeghatóbb és legmegrendítőbb darabja. Nem véletlen, hogy a művet korábban Puccini és Gershwin is szerette volna megzenésíteni, ám a jogokat az író csak később, amerikai emigrációja idején adta oda a New York-i Broadway  egyik legendás szerzőpárosának. A zeneszerző Richard Rogers és a librettista Oscar Hammerstein 1945-ben írt musicalt a jólelkű de meggondolatlan városligeti csibész életéről, haláláról és túlvilági kalandjairól. Bár a zenés változat alkotói a mesét egy észak-amerikai tengerparti […]

A Topálovity család különös, és mégis hétköznapi família. Ebben a családban nincsenek nők, csak apák és fiúk. Minden apának egy utódja, aki tovább viszi a nevet és a foglalkozást, azaz az üzletet. Öt generáció huszonöttől százhuszonöt éves korig látható a színen, illetve a Végtelen Nyugalom Kft. nevű koporsógyártó cég működése. A koporsógyártás azonban csak fedőtevékenység; valójában a temetőből lopatják ki a használt koporsókat, és ezeket restaurálva újként adják tovább Piton Bill segítségével. Száz év alatt közel húszezer koporsót loptak, a családi hagyományokat folytatni kell. Azonban a legifjabb Topálovity, Mirko éppen ezt nem akarja, sőt, ki akar szállni az üzletből, megtörve […]

“1948. március 10-én késő éjszaka tűz ütött ki az Asheville-i Highland Pszichiátria főépületében. A tűz váratlanul gyorsan terjedt. A tűzoltók erőfeszítései ellenére kilenc beteg meghalt. A tűzvész áldozatai között volt a világhírű író, F. Scott Fitzgerald felesége, Zelda. Holttestét csak a papucsa alapján sikerült azonosítani.” Előadja: Horváth Lili Fordító-dramatrug: Zöldi Gergely Jelmez: Béres Móni Súgó: Lovass Ági Fény: Fogarasi Zoltán A rendező munkatársa: Gáspár Anna Rendező: Gergye Krisztián  – onewoman show egy utolsó felvonásban – A GK Társulat és a Manna produkciója (forrás: színház) Fotók: Gergely Bea  

A Magyar Televízióban 1968-ban bemutatkozó Mézga család c. rajzfilmsorozat azonnal az egész ország kedvence lett, történetén több generáció nőtt fel. Mézgáék a gyerekeken kívül a felnőtteket is lenyűgözték, a sorozatból több széria is készült, melyek rendre megdöntötték a nézettségi rekordokat. A felejthetetlen, örökzöld történet egy zenés vígjáték keretében kerül végre színpadra 2019 áprilisában, Szűcs Gábor rendező, Deák Lőrincz Andrea író és Mészáros László zeneszerző közreműködésével. A Mézga Család c. zenés színpadi vígjátékban a Romhányi – Nepp –Ternovszky nevekkel fémjelzett eredeti mű alapján elevenednek meg a közkedvelt karakterek. Életre kel Géza, Paula, Kriszta, Aladár, Blöki és Maffia, természetesen a sorból Máris […]

Musical két részben, a Váci Dunakanyar Színház és a Gózon Gyula Kamaraszínház előadása Az 56 csepp vér szerzőpárosának legújabb musicalje! A zeneszerző Mihály Tamás, aki az Omega együttes tagja volt korábban. Horváth Péter József Attila-díjas író, drámaíró jegyzi A padlás című musical szövegkönyvét is. A Canterbury mesék lapjai mai környezetben elevenednek meg. Az ember hatszáz év alatt mit sem változott és a dolgok ma is ugyanúgy történnek, mint akkor. Szerelem és halál, hűség és árulás, bűn és megbocsátás, csábítás és megcsalás – mesék az EMBERRŐL egy XXI. századi, világvége hangulatot árasztó romkocsmában, sok zenével. A musicalt Horváth Péter fogja színpadra […]

A Magyar Nemzeti Táncegyüttes Mátyás királyról szólómesék és történetek birodalmába hívja a nagyobbacska gyerekeket. A tanulságos történetek elmesélése során segítségünkre lesz Mátyás király udvari történetírója (vagy inkább okos udvari bolondja?), a híres Galeotto Marzio. Az ő segítségével megismerjük az igazmondó juhászt, Mátyás szép és okos feleségét; Beatrix királynét éppúgy, mint a gonosz kolozsvári bírót, sőt azt is megtudhatjuk, hogyan is lett király a magyarok vezérlő csillaga: a mi igazságos Mátyás királyunk. Táncolják:  Magyar Nemzeti Táncegyüttes A meséket színpadra írta: Zs. Vincze Zsuzsa Koreográfusok: Appelshofer János, Sánta Gergő, Zs. Vincze Zsuzsa, Zsuráfszky Zoltán Díszlettervező: Tóth Kázmér Jelmeztervező: Zs. Vincze Zsuzsa Zene: […]

A pszichiátriai rendelőben a gyógykezelés több veszéllyel jár, mint a betegség. De a legtöbb veszéllyel a titkárnői állás jár, amire Geraldine ártatlanul jelentkezik. Először vetkőznie kell. Majd azonnal öltöznie, mert betoppan a pszichiáter vérmes felesége. És nyomában zsarolója, a szoknyabolond londiner. Akit üldöz a rendőr. Szerencsére az egészségügyi hatóság főellenőre lesújt, ahol hibát talál – és ennek érdekében bármit képes félreértelmezni. Mire előkerülnek a kényszerzubbonyok és a pisztolyok, már csak annyi biztos: a váratlan esemény mindig bekövetkezik, amikor legkevésbé számítunk rá. Ilyen őrült napból egy elég az életben. Ezért találták fel a színházat, hogy az az egy viszont ki ne […]

PETRUSKA A reménytelen szerelemről, a naiv és meggondolatlan – és ezért bűnhődő – fiatal szívekről szóló PETRUSKA Sztravinszkij egyik kiemelkedően fontos alkotása, amelyben egyaránt fontos a gyermeki, meseszerű álomvilág és az abban rejlő rémálom is.  Sztravinszkij míves,expresszív zenei anyaga egyszerre idézi meg a századfordulós mesejátékok és mesebalettek színes világát, miközben a zeneszerzőre később is oly jellemző disszonanciák, széttartó zenei futamok sötétebb tónusokat adnak az eleinte könnyednek tűnő történetnek. A vásári játékok groteszksége találkozik az őszinte szerelem ideáljával, miközben a bábok és mozgatóik közti ellentét mintha a mi középpont nélküli, társadalmi struktúráiban töredezett valóságunkra utalna. Előadók: Szarvas Krisztina, Csere Zoltán, Schell […]

Grace és Gloria. Két nő találkozik az élet legnehezebb pillanatában. Az idős, halálos beteg Grace élete vége felé közeledik. Gloria önkéntes, aki a haldoklóknak segít eltávozni. Gloria kéretlen megjelenése és kényszeredett segíteni akarása mindkettejükben feszültséget kelt. Ám ahogy jobban megismerik egymást, felfedezik, mi mindent lehet a másiktól kapni és tanulni. Gloria az élet elengedésére akarja tanítani Grace-t. Végül Grace tanítja meg őt arra, hogyan kellene élni. A küzdelemben mindketten nyernek. A művet Zimmermann Claudia fordította. A szerző örököseinek az engedélyét a William Morris Endeavor Entertainment, LLC és a Hofra Kft. közvetítette. www.hofra.hu Grace: Kútvölgyi Erzsébet Gloria: Juhász Réka Rendező: Méhes […]

Dráma 1 + 1 részben A Hábetler család 100 éve Írta: Fejes Endre – Tasnádi István Fejes Endre a Rozsdatemetőben egy nyolcadik kerületi család életét mutatja be az első világháborútól a hatvanas évek elejéig. Tanácsköztársaság, fehérterror, Horthy-korszak, újabb világháború, Rákosi-korszak, ’56… és közben a család tagjai élik az életüket: házasodnak, gyerekeik lesznek, azok szerelmesek lesznek, és nekik is lesznek gyerekeik… A mindenkori gyerekek történetét a történelem nagy eseményei, a szülők bűnei, a szűkös lehetőségek határozzák meg. Az előadás nem ötven, hanem száz év történetét meséli el: Tasnádi István továbbírta Fejes Endre darabját, így egészen a kétezres évek elejéig nézhetünk „alulnézetből”, a […]

– (Ne csak) nézd, hogy telik ez a kurva élet! Írta: Anton Pavlovics Csehov Fordította: Radnai Annamária Miért nem élünk úgy, ahogy élhetnénk? Hamarosan jön a hájas lomhaság, eltompulás, teljes közöny minden iránt, kivéve, ami a test igénye, és aztán a halál. Elment az élet. Lever a víz, amikor erre a halálra gondolok. Hogy lehetne ezen változtatni? Csehov tizenhét évesen kezdett a Platonov megírásába. A szokatlanul szövevényes darabban, embrionális állapotban, felismerhető néhány későbbi csehovi mű. A terjedelmes anyagból minden előadásnak létre kell hoznia a maga Platonovját. „Itt küldöm Önnek… Marija Nyikolajevna. Ne ijedjen meg. A felét már kihúztam. Sok helyütt… még […]