A Fidesz immár két évtizede uralja a magyar jobboldalt, mégsem nyújt politikai otthont azon magyar konzervatívok számára akiket nem lehet lázba hozni sorosozással, nyugatellenességgel, Putyin-pártisággal, migránsozással és korlátlan demagógiával. A Szegedi Kattintós című blog szerzőjének reflexióját osztjuk meg a KMH olvasóival, aki szerint a Magyar Demokrata Fórum kimúlása (kicsinálása) a magyar konzervatívok tragédiája. Szerintük a Fidesz valószínű az Új Kezdet nevű új konzervatív pártkezdeményezést is eltapossa. A torz magyar politikai struktúra miatt érezzük úgy, hogy skatulyába vannak zárva azok a honfitársaink, akik jobboldali alternatívát keresnek maguknak. Vannak ugyanis olyan Fideszre szavazók, akik nem szeretik a diktatórikus kormányzást, nem szimpatizálnak sem […]

Több mint 2,2 millió rab tengődik amerikai börtönökben. Kanadához képest hosszabbak a letöltendő börtönbüntetések és kevesebb hangsúlyot fektetnek a rehabilitációra. A harminc éves Justin O’Brien egy rab a sok közül Kentucky államban és immár egy ideje a levelezőtársam. Az amerikai börtönökben nincsen internet, viszont van egy belső email és telekommunikációs rendszer, amely fejlettségében a kilencvenes évekbeli világhálójára hasonlít. Leginkább így váltunk leveleket. Én megírom számítógépemen, 40 centbe kerül elküldeni és hétköznap néhány órán belül – miután átesik egy szűrön – levelezőtársam meg is kapja. Egy közös gépen olvashatja ezt el a börtönben és 15 perce van arra, hogy választ írjon. […]

Petrovics Sándorral álmodtam az éjjel, bár nem vagyok benne biztos, hogy álom volt-e, rémálom, vagy valóság. Rám nézett vékony szomorú arccal, és azt mondta: Piatrik Judit, mondd meg nekem, mi történik itt mostanában? Hol van az az ország, az a magyarság és az az emberiség, akikért mi éveken át készen álltunk harcolni és a végén meghaltunk értük? Mire volt jó a mi március tizenötödikénk? Minden évben visszafordul az idő kereke? Ezen a napon valaki feláll a Nemzeti Múzeum lépcsőjére és elszavalja a Talpra magyart, amit én a nyomda előtt tettem meg? Aztán lejátsszák a nap eseményeit, még esernyőt is nyitnak, ha […]

Kedves KMH! Az alábbi levelet ma reggel kaptam. Mire én itt a British Columbia-i Victoriában felébredtem, odahaza már lement a március 15.-i „ünnepség”. Érdekes ünnep az, ahol egy ország szanaszét ünnepel, nincs egyetlen közös gondolat, érzés, tenniakarás. Évek óta ugyanazokra a lózungokra tapsikol a néhányszáz bérnéző, a fizetett lengyelek, akik egy szót sem értenek, a szónok kidagadt nyaki erekkel ordítja a süketségeit.. Operett ország, operett nép? Még. De meddíg? Thomas Grawelly Kedves barátom, esküszöm megpukkadok! Meghallgattam Orbán beszédét és elkezdtem szégyellni, hogy magyar vagyok, bár az ő “etnikai szempontból homogén” kifejezése szerint nem vagyok az. E mellett az eddigieknél sokkal […]

Így ünnep előtt gyerekek hadát terelik a Petőfi Irodalmi Múzeumba, hogy elmagyarázzák nekik, ki is volt Petőfi Sándor. A kiállítás egyetlen sunyi inszinuáció, megrágalmazza a költő személyét, a szabadság eszméjét, minden polgári jogot és szociális haladást. Petőfit gyávának, s rossz választásai során magát veszedelmekbe manőverező lúzernek állítja be. Ezért a cím „Ki vagyok én?“, vers népies korszakából, és az alcím „Petőfi választásai“. Viszonylagos jómódban telik gyerekkora, de a család tönkremegy, és ő jelentkezik a hadseregbe, ahol „halovány katona“. Ezután színésznek áll, nagyon szűkösen él, 1844 telén verseivel elindul Debrecenből Pestre. A Nemzeti Kör, Vörösmarty Mihály, liberális értelmiségiek és a nemesi elit […]

Minden államnak joga és kötelessége van megvédenie saját határait. De ami Magyarország déli határain történik, az nem határvédelem, hanem sokkal inkább szadista kegyetlenkedés migránsok ellen. A MIGSZOL nevű civil csoport (Migrant Solidarity Group of Hungary) gyűjtötte össze a migránsok és menekültek vallomásait a magyar hatóságok embertelenségéről. * I. Egy januári éjszakán próbáltam meg átlépni a magyar határon. Eredetileg 48 emberrel együtt indultam el, de kilencen megijedtek, mielőtt a kerítéshez értünk volna, úgyhogy ők úgy döntöttek, hogy inkább visszamennek. Nekünk, többieknek sikerült átjutnunk a magyar oldalra. ​Az erdőben nagyjából 15 kilométert tettünk meg a határtól észak felé, amikor autók hangját hallottuk […]

Hogyan néz ki az, amikor egy Fidesz-rajongó, vagy egy békemenetes elhiszi, hogy a kormánypárt vesztíteni soha nem fog és, hogy az Orbán rezsim működése egy hosszú diadalmenet, miközben egyszer csak bekopog a keserű valóság? Körülbelül így… * Boda Marcsi hozzászólása a KMH-ban 2017. február 17-én 12.52-kor: 138 ezer kellett, írnak 139.200, 262 és itt 266 ezerről! Vajon melyik hiteles forrás?? Az is kérdés, hogy vajon mennyi lesz érvénytelen (például sok buzgó idióta több helyen is aláírt, amit kiszűrnek.) Aztán Tarlós nem nyilatkozott a rendezés visszavonásáról és a kormány sajtóban(több újság) közölte, hogy ha az eredmény szerint szükséges,akkor kiírja a szavazást!!!!! […]

Az Armel Opera Festival idén ünnepli 10. születésnapját. A jubileumi évben különleges külföldi (Berlin, Lipcse, New York, Bécs, London) és hazai (Budapest) programokat szervezünk, beleértve az idei fesztivált is, amely 2017. június 28-július 4. között kerül megrendezésre Budapesten és Bécsben. Nagy izgalommal várjuk legközelebbi eseményünket, Kökény Tamás nagybőgő virtuóz koncertjét, amelyre március 1-én kerül sor New Yorkban, a Carnegie Hallban. Tamás az Armel Opera Festivaltól kapta a koncert lehetőségét a Virtuózok Tehetségkutató Versenyen elért eredményéért. A 10 éves jubileumi évben az Armel vizuális megjelenése is változik. Az új arculat tervezője Czakó Zsolt grafikusművész. És készülünk a következő évi fesztiválra is, […]

Azt képzeltem, hogy Magyarország egy amolyan átlagos: közepes életszínvonalú és másban is jó közepesen teljesítő, kiemelkedőt legfeljebb néhány területen nyújtani tudó, de értelmesen gazdálkodó ország lesz 1990 után, ahol alapjában véve rendben, rendezetten zajlik az élet, több okod van bizakodásra, mint aggodalomra, jól öltözött, egészséges külsejű emberek között jársz-kelsz, egyszóval többé nem csak vágyakozol a Nyugat után, hanem ott is élsz. Ezen a paraméter-rendszeren belül sokféle változatot el tudtam képzelni, csak egyet nem: azt, hogy ebből mára semmi nem lesz, ellenkezőleg, a rohadt és gyűlölt Kádár-korszakot is tisztábbnak és becsületesebbnek kell mondanom, mint azt, amiben ma élünk. Minden egyes nap […]

Az Ottawai Magyar Rádió 2017. január 29-i műsorában megemlékezem szülővárosom egyik legmeghatározóbb napjáról, a cseh kiverésről. Megvallom, eddig csak történelmi dátum volt számomra is ez a nap, hiszen a város csak 1998-ban nyilvánította január 29-ét ünneppé, s ekkor került a “Civitas Fortissima” a város címerére, ami aztán Urbán Árpád parlamenti képviselőnk javaslatára 2005-ben országgyűlési megerősítést is kapott. 1918 tavasza és 1920 június 4-e között a trianoni szerződés előkészítése során a demarkációs vonalakat nem tartották tiszteletben “az Apró-Antant” országai. Egy kis város vasutasai nem tűrték az atrocitásokat és végül a megszállást, és visszavágtak. Az eredmény: Balassagyarmat Magyarország része maradt, míg több […]

Az Élet és Irodalom szabadpolcán található a lap mai számából Christopher Adam cikke az 1976-os montreali olimpiáról, Montreáli kaland, 1976 címen. A cikket jelenleg az ÉS honlapján olvashatják – előfizetés nélkül is -, valamint a hetilap ma megjelent nyomtatott számában. „A rossz emlékű olimpia és a stadion Montreal egyik szimbólumává vált. A modern organikus építészeti stílust képviselő stadion távolról látható, ma a montreali láthatár meghatározó eleme. A montreali olimpia pedig intő jel mindazon városok számára, amelyek lelkes pályázatokkal állnak elő. Van, amikor a nemzetépítés és a patriotizmus abban mérhető, mennyire határozottan tudunk nemet mondani az ilyen kalandokra.” A teljes cikk […]

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer az Amerikai Egyesült Államok, ahol üldözték a katolikusokat. Így kezdődik a 100 évvel ezelőtt indult történet, amely után másként tekintünk napjaink iszlamofóbiájára. Egy évszázaddal ezelőtt amerikaiak milliói tartottak attól a vallási csoporttól, amely fegyverarzenálokkal készül egy titkos, előre megtervezett hatalomátvételhez az Egyesült Államokban. A rettegett csoport, amely nőket tart fogva és elöljárói kíméletlenségükről váltak híressé nem a muszlimok voltak. Hanem a veszedelmes római katolikusok. A Los Angeles Times-ban 2015-ben megjelent riport beszámol egy katolikus ellenes hetilapról, amely címoldalán mindenkit óva intett a kíméletlen papságtól, illetve beszámol zárdákban fogva tartott nőkről és a római […]

Endre Farkas egy montreáli magyar származású író, illetve költő. Legújabb könyve Never, Again címen jelent meg angolul és abból a KMH testvérlapja, a Hungarian Free Press hozott le részleteket.  Most Kürtösi Katalin kanadai irodalom-szakértő magyar nyelvű fordításának köszönhetően és a szerző engedélyével adunk betekintést a könyvbe. A magyar fordítás eredetileg a Tiszatáj című művészeti folyóiratban jelent meg.  1956 november Egyre hangosabb a morgás, morajlás. Hallott már ilyet. Kinyitja a szemét, de sötét van, semmit sem lát. A morajlás egyre közelebbről jön. Egész testében remeg. Valami van az arcán. Olyan, mintha egy kövér kéz volna. Kezével odanyúl, hogy ellökje. Letépi magáról a […]

Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke és verőlegénye bejelentette: a Magyar Helsinki Bizottságot, a Transparency International-t és azt A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) nevű szervezetet, amely pont Orbán Viktoréknak is jogi segítséget nyújtott tíz évvel ezelőtt ki fogják söpörni Magyarországról. Hozzátette: „minden eszközzel el kell innen takarítani” őket. A Magyar Helsinki Bizottságnak rossz híre van a likvidálással fenyegető Fidesznek… Németh Szilárd, a Fidesz frakcióvezető-helyettese tegnapi sajtótájékoztatóján úgy nyilatkozott: megengedhetetlen, hogy egyes civil szervezetek támadják a magyar kormányzati álláspontot, ezért ezeket a szervezeteket „minden eszközzel vissza kell szorítani”, és Magyarországról „el kell takarítani”. Ma az ATV-ben – a Magyar Helsinki Bizottságot kifejezetten megemlítve […]

2017. május 27-29 között kerül megrendezésre a Kanadai Magyarságtudományi Társaság (HSAC) és a Amerikai Magyar Tanárok Egyesülete (AHEA) közös konferenciája a torontói Ryerson Egyetemen a magyar kultúra, történelem, néprajz, irodalom, nyelvészet, szépművészet, zene és más kapcsolódó tudományokról. Eddig csaknem 30 előadó jelentkezett és az eddig beküldött előadás-tervezeteket és kivonatokat az AHEA honlapján lehet megtekinteni. A konferencia elsődleges nyelve az angol, ugyanakkor egy-egy előadás, téma vagy akár panel magyar nyelven is folyhat, közös megegyezés esetén. A lajstrom még bizonyára bővülni fog, hiszen 2017. január 15-ig lehet jelentkezni előadásokkal. A programot ezt követően véglegesíti a HSAC és az AHEA közös bizottsága . A magyarságtudományi […]