Kulcsár Zoltán sorozata — 18-19. rész A szovjet érában – a kommunista agymosás elfeledtetésére – számomra a természetjárás volt a legjobb ellenszer. A gyenge életszínvonalat és a külföldi utazások korlátozását nekem a gyönyörű táj ellensúlyozta, ezért gyakran szerveztünk egy-kétnapos, vagy a nyári szabadság idején akár hosszabb túrákat is a Kárpátok hegygerincére és a völgyekbe. Két nagyon tapasztalt természetjáróval is összehozott a sors, akiktől nagyon sokat tanultam, különösen Neumann Pista bácsitól. Ő 12 éves korától járta édesapjával a hegyeket, akit sajnos származása miatt 1944 áprilisában elvittek, és a családjából Pista bácsi mellett, aki munkaszolgálatos volt Erdélyben, csak Ferenc öccse maradt életben. […]

Egyébként is készültem, de akkor döntöttem el véglegesen, hogy mindenképpen elmegyek a hétfői tüntetésre, amikor a Pesti Srácok újságírója arra kérte a rendőrséget: aki részt vesz , „azt legyen kedves név szerint felírni. Ezek az emberek szerintem potenciális pedofilok.” „Aki tud, az készítsen mindegyikről fotót.”. Sokminden voltam már, de potenciális pedofil még nem. Ezt ki kellett próbálnom, még ha nem is vagyok túl fotogén. De mivégre ez az egész mocsokság, hogy a melegeket egy törvényben összemossák a pedofilokkal? Mintha bizony minden pedofil meleg, és minden meleg pedofil volna. Elég a pedofil rémtettekről szóló tudósításokat olvasni. Hány olyan van, ahol a […]

Kulcsár Zoltán: Magyar sors Kárpátalján Mikor bevonultam, sejtettem, hogy nehéz évekre számíthatok, de ami rám várt felülmúlta az elképzeléseimet. Először is nem közölték velem, hová visznek. Tíz napig utaztunk a vonaton, mikor megérkeztünk Szibéria közepére, Uszojle-Szibirszkoje városába, nem messze Irkutszktól. A hőmérséklet mínusz 35 fok lehetett. Mivel ilyen hidegre nem számítottunk sokunk nem is volt kellően felöltözve, emlékszem, simléderes sapkám nem védte a füleimet a csikorgó hidegtől, állandóan dörzsölnöm kellett őket. Érkezésünk előtt a városban felszámoltak egy Gulág tábort, amelyben téglagyárat működtettek. Ez a gyár nagyon elavult technikával termelt, óriási hőségben kellett a forró téglákat kipakolni, majd a nyers téglákat […]

Mély szomorúsággal értesültünk Lilly Toth (született Gluck) holokauszt-túlélő és a Montreáli Holokauszt Múzeum önkéntes dolgozója haláláról. Lilly a Holokauszt oktatás lelkes támogatója volt és életéből sok évet áldozott a múzeumi önkéntes munkára. Hagyatékára sokan fognak emlékezni. Lilly 1925-ben született Budapesten, egyetlen gyermekként. A holokauszt idején elvesztette családját, és a szomszédoknál bujkált, amíg fel nem jelentették őket. Lilly csodával határos módon túlélt egy kivégzési kísérletet a Duna partján. Miután elszabadította magát barátjától akihez hozzá lett kötve, sikerült elúsznia, és végül egy zsidó kórházba jutott. A háború hátralévő részét egy nyilas épület takarítójaként élte túl. Amikor kitört a 1956-os magyar forradalom, Lilly […]

A Szeplőtlen Szűz Mária Missziós Oblátusai (OMI) nevű római katolikus rend kanadai rendtartománya adminisztrálta a szövetségi kormány részére azt az egykori indián bentlakásos iskolát a Brit Columbia-i Kamloops nevű városban, ahol a héten 215 gyermek földi maradványait fedezték fel. Országszerte félárbócon vannak a kanadai zászlók valamennyi szövetségi kormányzati épületen és intézményen. A kanadai oblátusok a következő nyilatkozatot osztották meg a sajtóval. Magyar fordítás: KMH.  Rendünk nevében szeretném kifejezni szívből jövő szomorúságomat és őszinte sajnálatomat a mély fájdalom miatt, amelyet az eltemetett gyermekek maradványai felfedezése okozott, elsősorban a Tk’emlúps te Secwépemc nemzet és más érintett őslakos közösségek számára is, különösen az […]

Justin Trudeau miniszterelnök kijelentette, hogy kormánya további szankciókat fontolgat Fehéroroszországgal szemben, válaszul egy újságíró hétvégi letartóztatására. Közben az autokratikus rezsim bejelentette, hogy bezárja ottawai nagykövetségét. Vasárnap a Ryanair Athénból Vilniusba  tartó 4978-as járatát egy fehérorosz vadászgép bombariadó miatt eltérítette és minszki leszállásra utasította. A leszállás után a száműzetésben élő Roman Protasevics fehérorosz újságírót és barátnőjét, Sofia Sapegát leszállították a gépről és letartóztatták, mielőtt a gép folytathatta volna útját. Protasevics az őrizetbe vétele után hétfőn késő este egy rövid videoklipben a fehérorosz állami televízióban látható volt, amint „bevallja” az ellene felhozott vádak egy részét. „A fehérorosz rezsim viselkedése felháborító, törvénytelen és […]

Justin Trudeau miniszterelnök még e hónapban hivatalos bocsánatkérést tervez az olasz-kanadai közösségtől amiatt, ahogyan számos honfitársunkat internáltak a második világháború alatt. Ez lenne az ötödik bocsánatkérése a múltbeli igazságtalanságokért, amióta 2015-ben miniszterelnökké választották. Amíg ellenzéki képviselő voltam, én is a bocsánatkérés mellett érveltem a japán és olasz kanadaiaktól azért, ahogyan bántak velük a világháború alatt. De ma már másképp látom a helyzetet. Azóta Pierre Trudeau néhai miniszterelnök álláspontja felé mozdultam el. Ő úgy érvelt, hogy egy kormánynak nem az a kötelessége, hogy jóvátegye a múltat. Az alsóházban kijelentette: „Az a célunk, hogy korunkban igazságosak legyünk”. Arra bátorított minket, hogy tanuljunk […]

Kulcsár Zoltán: Magyar sors Kárpátalján Tartalom: Élet a szovjet paradicsomban Tanulmányaim és munkába állásom Élet a szovjet paradicsomban A kárpátaljai magyarok ugyan elkerülték a benesi kitelepítések kálváriáját, de nekik más megpróbáltatások sora jutott osztályrészül – a „málenkíj robot” kálváriája. Nem elég, hogy újra kisebbségi sorsra jutottak, elkülönítve az anyanemzettől, de már 1945-től elkezdődött a terület teljes bolsevizálása is. Bevezették az egypártrendszert, 1946-tól pedig kolhozokba kényszerítették a gazdákat. De nem csak a nagygazdákat, hanem azokat is, akik csak az előző év tavaszán megkezdődött földosztás során jutottak egy kicsinyke sajáthoz. Ez a földosztás sem volt a magyarságra nézve kedvező, hiszen a magyarok […]

A magyarországi deportálólágerekből 1944. április utolsó napjaiban indultak útnak az első szerelvények az auschwitzi haláltáborba. Kistarcsán április 28-án mintegy 1800 zsidót zsúfoltak be marhavagonokba, és még beszállás előtt kirabolták őket, még az élelmiszereiket is elvették. Az ártatlanul elhurcolt emberek többségét elgázosították. 1944. április végén a mai Kerepestarcsa internálótáborából és Bácstopolyáról indultak el az első halálvonatok Auschwitzba. Kistarcsán az akciót Hermann Krumey – Adolf Eichmann helyettese – irányította, a végrehajtáshoz aktívan asszisztáltak a magyar államszervezet hatóságai. Az 1944. április 28-29-én és április 30-án bevagonírozott magyar zsidó mártírok vasúti szerelvényei április 30-án és május 2-án érkeztek meg Ausvhwitzba, ahol 486 férfit és […]

Nemrég csatlakoztam a Szent József a Munkás lelkipásztori közösséghez, a kenyai Nakuru Egyházmegyében. Ez egy érdekes hely az előző lelkipásztori és képzési közösségemhez képest, amely Kisaju településen volt, Ngong Egyházmegyében. A két hely teljesen más: a mostani közösség mezőgazdasági jellegű (földművelés), míg Kisaju inkább az állattartásra épült. Mára megtaláltam helyemet új közösségemben hála Faustin és Soki atyáknak. Együtt vitorlázunk és evezünk az oblátus karizmánk hajóján, miközben válaszolunk a közösség és a helyi emberek szükségleteire. A Covid világjárvány idején sok fiatal nem jár iskolába, és valószínűleg nem is nagyon foglalatoskodnak. Néhányan frusztráltak és erősen inni kezdtek, amit nemrég saját szememmel is […]

Kulcsár Zoltán: Magyar sors Kárpátalján Tartalom: 11. A szovjet megszállás kezdete 12. A francia kém 13. Egy mozdonyvezető utolsó útja A szovjet megszállás kezdete Nagyszőlősre 1944. október 24-én vonult be a Vörös Hadsereg és ezzel egy új, sötét korszak kezdődött az emberek életében. Sokan – joggal – azt gondolták, Kárpátalja újra Csehszlovákiához fog tartozni, ám nem így történt. 1944. november 13-án a 4. ukrán front törzse parancsot adott ki, miszerint a magyar és német nemzetiségű, 18 és 50 év közötti férfiak jelentkezzenek a legközelebbi szovjet katonai parancsnokságon. Hozzanak magukkal némi élelmet, háromnapos helyreállítási munkában kell részt venniük. Ez a „kis […]

Feltaláltunk magunknak egy senkiházi falusi suttyót, a saját magyar népmeséink legkisebb testvérét a pisaszagú faluvégéről, felemeltük, odaadtunk neki mindent, aztán megint azt hittük, ő lesz a következő igazságos Mátyás király. Most meg áll a kötélfüles szatyrával ugyanaz a magyar paraszt az egyik stadion előtt, szürcsöli a sörét, vágja hozzá a disznósajtot, és nem érti, hol csúszott el a dolog. Ez a Mátyás se igazságos, ez se romantikus hős és még egy piti bűnöző is, a magyar meg ezt se érti, hogy ez hogy lehet. Nem is fog soha semmit érteni ez a szerencsétlen nép. Elkúrta egy évszázad harmadát arra, hogy aztán egy […]

Látni nehéz. Egy idõben elemi rész fizikával, konkrétan buborékkamrás felvételek kiértékelésével foglalkoztam. A buborékkamra egy hatalmas tartály, amelyben felhevített folyadék van. A részecskegyorsítóba helyezve a rajta áthaladó protonok, elektronok és más részecskék „kondenz buborék csíkot” hagynak maguk után egy rövid ideig, és ha ezt jó ütemben két nézõpontból lefényképezik, akkor ezeket a fotókat vizsgálva találhatunk érdekes eseményeket és jelenségeket. A mi dolgunk az volt, hogy ezeket a fotókat (sztereopárokat) beszkennelés után kiértékeljük, és az egyes események fizikai paramétereit kiszámítsuk. Nem volt könnyû feladat, mivel akkor a legnagyobb, több szekrény nagyságú, klímával hûtött, zümmögõ óriásgépek memóriája nem volt több, mint 64 […]

Itt van a mindig várt tavasz és vele Peszách, a kalászérés, az árpa aratás ideje. Legszebb családi ünnepünk első napjaiban, a széder estéken egymás mellett foglal helyet a família apraja-nagyja, nagyszülő, unoka, esetleg dédunoka. Több hetes készülődés előzi meg e jeles napokat. Kitakarítunk a házunkból minden kovászosat, kicseréljük az edényeket, káseroljuk a tűzhelyeket. Gondoskodunk a maceszról, borról, húsvéti fűszerekről. Purim után már nem eszünk maceszt Peszáchig, hogy annál ízletesebb legyen a „nyomorúság kenyere”, amikor a széder vacsorájánál elfogyasztjuk. Akár a gondosan rendezett közösségi széderen veszünk részt, vagy a meghitt családin, mindkét esetben a főszereplő a gyermek. Ő teszi fel a […]

„Érleli gyümölcsét a fügefa és a virágzó szőlők illatoznak. Kelj föl, kedvesem, szépségem, jöjj már! Galambom a sziklahasadékban, a lejtő (lépcső) rejtekében! Mutasd meg arcodat, hallasd a hangodat, mert kellemes a hangod és bájos az arcod! Fogjátok meg a rókákat, a kölyökrókákat, a szőlőpusztítókat, virágzó szőlőink pusztítóit! Szerelmem az enyém és én az övé vagyok. Övé, ki a liliomok között legeltet. Ha hűs szél támad és megnyúlnak az árnyak, jöjj vissza szerelmesem, a hegyszakadékon át, gazellához, vagy fiatal szarvashoz hasonlóan!” (Énekek Éneke 2,13-17) Az Énekekben gyakran előforduló, állatvilágból vett hasonlatok között előkelő helyet foglal el a galamb. Ebben nincs semmi […]