Kulcsár Zoltán: Magyar sors Kárpátalján Tartalom: Megjegyzés: korábbi fejeztek a linkre kattintva olvashatók Boldog békeidők Ugocsa vármegyében A Nagy háborúban és az összeomlás után Kisebbségben a Csehszlovák Köztársaságban 1920. június 4-én a Trianoni békediktátum értelmében Kárpátalja a megalakuló Csehszlovák Köztársasághoz került jogilag, Podkárpátszka Rusz néven. A magyar lakosság száma rohamosan csökkeni kezdett, ezzel párhuzamosan sok ezer cseh lakost telepítettek be Kárpátaljára. Közülük került ki Erzsébet nagynéném férje, Zámorszki Félix, aki nem volt rossz ember, nagyon jó hentes volt és Nagyszőlősön laktak 1939-ig. Két kislányuk magyar óvodába járt. (A Csehszlovák Légió egyik alakulata a keleti fronton – a Légió tagjai sokat […]

„Mert mindig van fény” – mondta Amanda Gorman költő az Egyesült Államok történelmének második katolikus elnökének szerdai beiktatásakor. Aztán hozzátette: „ha csak elég bátrak lennénk ahhoz, hogy lássuk / Ha csak elég bátrak lennénk ahhoz, hogy világossággá válljunk.” Aznap korábban Joe Biden, a Szent Máté apostol székesegyházában tartott misén vett részt. Az olvasmányban Ézsaiás prófétától hallotta, hogy „a fény úgy fog kitörni, mint a hajnal”. Reményekkel teli első elnöki beszédében visszhangozta ezt a témát, felszólítva az amerikaiakat, hogy írják meg együtt az egység, a gyógyulás és a tisztesség amerikai történetét. Még a 30. zsoltárt is idézte, miszerint „Siralmamat vígságra fordítottad, […]

Kulcsár Zoltán: Magyar sors Kárpátalján Tartalom: Megjegyzés: korábbi fejeztek a linkre kattintva olvashatók Boldog békeidők Ugocsa vármegyében A Nagy háborúban és az összeomlás után A harmonikus fejlődésnek és a békés életnek az első világháború vetett véget. Senki sem gondolta volna a kezdetén, hogy olyan borzalmas és hosszú lesz, rengeteg véráldozattal, amely óriási tragédiával végződött Magyarország számára. Nagyapám a kezdetétől harcolt a háborúban, mint huszár a Magyar Királyi Kassai 5. honvéd Huszárezrednél. Több fronton is megfordult és csak 1918. február 1-én mentették fel bizonytalan időre a szolgálat alól – bizonyára a korára és a sok gyermekére való tekintettel. Ugocsa vármegyét közvetlenül […]

Kedves Olvasó, Zoltán barátom önéletrajzi kisregényét a következő hetekben, fejezetenként összesen huszonkét részben közöljük. Heti egy közléssel huszonkét hét nagy idő, ám Kulcsár Zoltán által megélt nyolcvan évhez képest pillanat. A szerző mindig ott élt, de hazája változott: Volt Magyarország, Csehszlovákia, Szovjetunió ma pedig Ukrajna. Néha komikus a váltás: Este még Benes a Horthy utáni vezér, reggel már Sztálin. És változtak a rendszerek is. Minden változott, csak Zoltán, és az ott élő tarka nemzetiségű barátai maradtak, akik voltak: emberek. Róluk, RÓLUNK(!) emberekről szól e kisregény. Jó olvasást kívánok! Szukits Rezső *** Kulcsár Zoltán: Magyar sors Kárpátalján Tartalom: Boldog békeidők Ugocsa […]

Fizikai Kutatóintézet, 1997. jan.13. Ezúton tudatjuk mindazokkal, akiket illet, hogy hétfő reggel 7 óra 36 perc 40 másodperckor a II. épület első emeleti folyosóján a 109-es szoba elé kihelyezett üres hullámpapír monitordoboz mögött kettő darab hatalmas, emberevő bengáli királytigris mintázatú süldőmacskát találunk. A veszedelmes vadállatok a közeledésünkre fenyegető morgással, fújással és köpködéssel reagáltak, majd hátrálva megpróbáltak véres vadászösztöneiknek megfelelő támadó pozíciót felvenni. Minthogy a dolog váratlanul ért minket, teljesen fegyvertelenek lévén erőteljes sziszegő hangokkal és határozott lábdobogásokkal igyekeztünk eltéríteni őket támadó szándékuktól, ami részben sikerült is, mivel az egyik szörnyeteg az emeleti nyitott folyosóablak felé vette az irányt, és egyetlen […]

Valami nagyobb dolog történik a politika világában és úgy általában a nyugati társadalmakban. E rovat megírásakor még mindig nem tudjuk az amerikai elnökválasztás végeredményét. Lehet, hogy egy ideig nem is tudjuk. Az eredmény most már csak néhány államon műlik, köztük Michigan, Wisconsin és Pennsylvania. A bizonytalan eredmény kizárja a teljes számvetést azzal, amit a választási eredmények elmondanak a politikáról, a közpolitikáról és az amerikai társadalom szélesebb körű tendenciáiról. De ez nem jelenti azt, hogy nem kezdhetünk el bizonyos konklúziókat levonni az eddig ismertek alapján – beleértve természetesen Donald Trump elnök és Joe Biden volt alelnök közötti verseny váratlan szorosságát. Hadd […]

A kanadaiak félve figyelik, amint amerikai szomszédaik szavaznak egy olyan kampány után, amely a választók megfélemlítésével, az erőszakkal való fenyegetéssel és a demokrácia esetleges felbomlásának veszélyével és aggodalmaival járt. Ezt a nézetet tükrözi a Leger és a Kanadai Tanulmányok Szövetsége által készített új közvélemény-kutatás, amely szerint a megkérdezett kanadaiak egyértelmű többsége aggódik attól, hogy az Egyesült Államok „társadalmi káoszt” fog szenvedni a következő hetekben és hónapokban, amennyiben nem lesz egyértelmű nyertese a Donald Trump és Joe Biden közötti politikai párbajnak. Ezt a félelmet az a feltételezés vezérli, hogy Donald Trump amerikai elnök nem fogadja el a vereséget, ha valójában vereséget […]

(Sorozatunk utolsó részét olvashatják. Mai cikkünk az első, második és harmadik rész folytatása.) MEGOLDÁSOK Ezzel az utolsó résszel sokat pepecseltem. Megoldási kilátásokat kerestem, de a realitások világában nemigen látok semmit. Még ami első pillantásra reménykeltő volt a számomra, közelebbről nézve az is kétségesnek bizonyult. Az előző részben azt ígértem, keresek olyan MÉM-eket, amelyek ellenállnak a PÉNZ-ISTEN hatalmának valahogy úgy, ahogy a Mindenható Isten fogalmának ellentmondott valamikor a művészet, és a tudomány. Mert ezekre már nem lehet számítani, hiszen a PÉNZ-ISTEN mindkettőt bedarálta, ahogy azt már az előző részben megmutattam.. Inkább tehát elsőként azokra az egyezményekre gondoltam, melyek a XX. század […]

Ferenc pápa negyven szülővel találkozott a vatikáni San Damaso udvarban, ahol elmondta: „gyermekeit az Isten úgy szereti, amilyenek”, aztán hozzátette: az egyház pedig azért szereti őket, „mert ők Isten gyermekei.” A pápa szavai mintegy 40 olasz anyával és LGBTQ-gyermek édesapával folytatott rövid, magántalálkozás során hangzottak el. A szülők az olasz Tenda di Gionata (Jonatán sátra) nevű egyesület tagjai voltak, amely a LGBTQ keresztényeket és családjaikat támogat. Az egyesület olyan katolikus egyházi lelkipásztori munkásokkal is együttműködik, akik már hosszú évek óta az LGBTQ közösség szolgálatában állnak. A találkozót a Vatikán nem jelentette be, de erről az Avvenire, az olasz püspökök konferenciájának […]

„Nem, meseország nem mindenkié, csakis és kizárólag azoké, akik a rend és a rendezetlenség időben és térben végtelen küzdelmében a rend oldalán állnak.” – írja Bogár László a Magyar Hírlapban kedden megjelent, Nincs mese című írásában. A véleménycikk a közelmúltban megjelent, nagy port kavart kötetre reagál, mely klasszikus népmesék újracsomagolását tartalmazza kisebbségi főszereplőkkel: romákkal, fogyatékkal élőkkel, vagy épp homoszexuális irányultságúakkal. „A mássággá átkeresztelt rossz először persze mindig szerény, és csak azért könyörög, hogy hadd létezzen ő is, hiszen ő is a világ része. Aztán ha megesett rajta a jó szíve, a másság szintet lép, és azt kéri most már kicsit […]

Az alábbi sorokat Budapesten tartozkodó, egyébként a tengerentúlon lakó barátom irta, aki meg akarta őrizni névtelenségét. A barátom engem kért meg, hogy magyarra fordittassam és közöljem irását. Az irás eredetileg angolul jelent meg a Hungarian Spectrum-ban, 2020 szeptember 17-én. Frank Tibor, Kanada   Néhány nappal ezelőtt Orbán Viktor büszkén jelentette be, hogy ő maga és a magyar egészségügyi rendszer állig felfegyverkezve és kitűnő állapotban néz szembe a COVID válsággal. Ez egy abszolút hazugság, amint azt a következő igaz történet tökéletesen illusztrálja. Anna néni (85), aki bárki édesanyja vagy nagynénje lehetett volna, nemrégiben az Uzsoki kórházban COVID fertőzés miatt halt meg. […]

A budapestiek és józsefvárosiak előtt sem ismeretlen a botlatókövek látványa. Egy kő – egy név – egy emlékezet: ez a mottója a járdára rögzített emléktábláknak, melyekből ma már Gunter Demnig alkotóművésznek köszönhetően Európa-szerte több mint 70.000 található. Az egykori lakhelyek előtt elhelyezve emlékeztetik a város lakóit és látogatóit a náci szörnytettek személyes áldozataira. Ezúttal rendhagyó módon a kerületi önkormányzat kezdeményezte és támogatta az emlékkövek letételét. A hozzátartozók kérésére a Teleki Téri Imaház és a Gláser Jakab Emlékalapítvány közreműködésével, valamint a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület szervezésében 2020. szeptember 17-én újabb 8 botlatókő letételére került sor a VIII. kerületben. Horovitvz László előimádkozónk […]

Nagyjából harminc éve, hogy Magyarország gondolt egy nagyot, és felszámolta iparát és a mezőgazdaságát. Tette ezt abból a megfontolásból, hogy mindentől meg akart szabadulni, ami a kommunista, de leginkább a szocialista múltra emlékeztette. És ami a legfontosabb, hogy utat nyithasson a nyugati tőkének. Aki köszönte szépen, pár év késéssel meg is érkezett, és azóta is vígan viszi ki az országból az ezermilliárd forintokat, míg a lakosság felé, az éppen aktuális kormány azzal büszkélkedik, hogy az átlagbér már 1000 euró. A statisztikából kihagyják másfél millió ember bérét, akik jellemzően 100.000 forint körül keresnek, a többiekét pedig olyan számítással mérik, ami elképesztő […]

Weigelsberg Leó a Pester Lloyd néhai szerkesztője, a Wurm-udvarban levő Braun-féle kóser vendéglőben ebédelt délután két óra tájt egy börziáner (tőzsdés) barátjával, aki azután ugyancsak a Zugligetbe készült, mint ő maga is. A börziáner friss Pester Lloyd-ot tett ki maga elé az asztalra, hogy majd elolvassa odahaza. Megebédeltek. Ebéd után a börziáner magához intette Braun vendéglőst, és azt mondta neki: — Braun úr! Amit ettem, a libamáj elsőosztályú volt. Mondja, nem adhatna egy egész nyers libamájat, hogy kivigyem a villámba? — Kérem, szolgálhatok vele — felelte a vendéglős. Azzal kiment, és behozott tálban egy egész nyers libamájat. A börziáner fogta […]

A XX. SZÁZAD Az előző részekben arról írtam, hogyan indult útjára a Mindenható isten MÉMje, hogyan hozott létre nagy birodalmakat, és hogyan változtatta meg az emberiség ősi, természetközeli életmódját két-háromezer év során a mai, pénzre alapozott, valóságtól eltávolodott életvitelre. Ezzel a világgal a legutóbbi 500 év alatt új MÉMek vették fel a harcot a maguk eszközeivel. A reneszánsz művészet, a matematikára és mérésekre alapozott tudomány, és számos más dolog, például a felvilágosodás („vissza a természetbe!”), valamint utoljára Marx elmélete. Ezt a körülbelül háromezer plusz ötszáz éves folyamatot viszonylag könnyű volt átlátnunk, hiszen mi már csak visszatekintünk, de nem éltünk benne. […]