A vörös-tengeri nyaralás legfőbb vonzereje persze maga a tenger és az itt töltött időnk elsősorban mégis inkább csak a fürdőzésről szól. Az utazási irodák elérhető áron kínálnak jól szervezett kirándulásokat is, ahol magyarul beszélő idegenvezető kíséri a csoportot és hívja fel a figyelmet a sok ezer éves kultúra számunkra bizony alig ismert csodáira. Érdemes egy-egy ilyen napot is beiktatni a pihenéssel eltöltöttek közé, ám az élményeink legjavát biztos, hogy a tenger adja! A Prima Life Hotel homokos tengerpartja a Makadi-öbölben, olyan, mint a Balaton. Jócskán lehet gyalogolni benne, mire végre derékig ér a víz. Kisgyerekek is sokáig elpancsolhatnak a vízben, […]

Rengeteg mindent tanítottak nekünk az iskolákban Egyiptomról. A történelmét, a fáraókat, azok sírjait, a kultúráját, a piramisokat – ezekről néhány szót mindenki tud mondani. Van viszont valami, amihez nem elég, ha csak forgatjuk a sok szép képpel megtöltött könyveket. Oda kell menni, besétálni a homokos partú, lassan mélyülő tengerbe, talán még tíz perc sem kell hozzá, hogy életre szóló, őszinte szerelem lobbanjon fel bennünk iránta. Lehet, hogy még az egyiptomi szakemberek sem tudják pontosan, összesen hány szállodájuk is áll a tengerparton, folyamatosan épülnek az újak. A régebbiek között viszont van egy, amelyik már a nevével kiérdemli a figyelmünket. Pontosan azt […]

Azt bizonyára sokan tudják, hogy az Európai Unió minden évben odaítéli az Európa Kulturális Fővárosa címet. Arról valószínűleg már kevesebben hallottak, hogy van ennek egy fiatalabb párja is, a Türk Világ Kulturális Fővárosa. Idén ezt a címet a törökországi Bursa nyerte el és ennek kapcsán bemutatót tartottak Budapesten, a Yunus Emre Török Kulturális Intézetben. Az Európa Kulturális Fővárosa cím odaítélését Melina Mercouri, a világhírű görög színésznő, énekesnő, politikus, később kulturális miniszter kezdeményezte 1983-ban. Néhány változtatás után, 2007-től kezdve évente két város osztozik a címen. A Türk Világ Kulturális Fővárosa cím – a TURKSOY javaslatára – 2012 óta létezik. A TURKSOY a […]

 Két szempontból is figyelmet érdemel a Fővárosi Nagycirkuszban megtartott különleges RAIN Esőcirkusz előadás. A közönség előtt adták át a „Karádi Béla emlékdíjat” és – mint az később kiderült – az ekkor bemutatott tizenöt műsorszámból tizenkettőben az Ukrajnából hozzánk menekült cirkuszművészek léptek fel. Karádi Béla a Magyar Cirkusz és Varieté Vállalat művészeti vezetője volt 1965-től 1982-ig, jelentős érdemei voltak az 1971-ben újjáépített Fővárosi Nagycirkusz újraindításában. Örökös nélkül hunyt el, 2016. május 25-én. Végrendeletében úgy rendelkezett, hogy a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ a ráeső örökségből díjat alapítson. A Karádi Béla Arany Emléklánc egy 140 g-os, 80 cm hosszú 14 karátos aranyláncból, valamint egy […]

Az elmúlt, már több mint két évtizedben Budapest kulturális életének mindig hangsúlyos pontja volt a nyárvégi Zsidó Kulturális Fesztivál. A 24. Fesztivál 2022. szeptember 4-től szeptember 12-ig várja a közönséget hét helyszínen: a Dohány utcai, a Frankéi Leó úti, a Hegedűs Gyula utcai és a Rumbach utcai zsinagógában, a Bálint Házban és idén először lesznek fesztiválprogramok a Madách Színház Tolnay Szalonjában, valamint a Magyar Zene Házában is. A színes kínálatban könnyű- és komolyzenei koncertek, irodalmi- és gyermekprogramok szerepelnek, hazai és a külföldi művészek előadásában. A zsidó naptár a gyász és az öröm váltakozó ritmusa alapján határozza meg a zsidó emberek mindennapjait […]

Valójában ez az elnevezés nem is egészen pontos. A kor nagyjából igen, de hogy sportág? Akkor még biztosan nem volt az. Sokkal fontosabb volt. Ma úgy hívjuk muaythai, de ezt hallván hányan tudják – úgy nagyjából – mit is takar ez a szó? Nem is igen volna értelme erről fejtegetésekbe bocsátkozni, ha a napjainkra sporttá vált egykori harcművészet magyar képviselői a közelmúltban nem értek volna el figyelmet érdemlő sikert. A muaythai története a thai nép története. Amikor a burmai hadsereg elpusztította Ayuthaya királyi várost, elégtek az állami irattárban az értékes, a muaythai keletkezésével és történetével kapcsolatos iratok is. Azt a […]

Mostanában egyre gyakrabban találkozunk ezzel a névvel, így hát fejtörő versenyeken is feladható kérdés lehetne: Hol van és pontosan mi Ras Al Khaimah? Röviden összefoglalva, hétezer éves múltra visszatekintő városállam a Perzsa-öböl partján. Mintegy kétszáz évvel ezelőtt a Brit Birodalommal állt háborúban, napjainkban viszont már az Egyesült Arab Emirátusok része, hatodik legnagyobb városa. Mindinkább vonzó turisztikai célpontként hívja fel magára a figyelmet.  Ez a figyelemfelkeltés nem is eredménytelen. Már jelenleg is a világ leggyorsabban növekvő úti céljai közé tartozik, nem véletlenül. Az Egyesült Arab Emirátusok legészakibb emírsége, de a tagok között nincs kemény határellenőrzés, szabadon lehet utazni egyikből a másikba. Az […]

 A Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestülete az idén a 25. alkalommal hirdette meg a nagy népszerűségnek örvendő Év Fagylaltja versenyt. A negyedszázados születésnap szép évforduló, hát még akkor, ha ebben az egész ország érintett. Céljuk volt – mint korábban mindig – a hagyományos, jó minőségű kézműves fagylalt népszerűsítése, hogy a magyar cukrászat egyre jobb fagylaltokat kínáljon vendégei számára. A díjnyertes fagylaltokat ugyanis az egész ország területén kóstolhatjuk majd! A versenyre három kategóriában lehetett nevezni. Az „A” kategória, a cukrászdák, fagylaltozók versenye kétfordulós volt. Ebben a kategóriában olyan fagylaltokkal indulhattak, amelyek természetes alap- és járulékos anyagokkal, természetes állomány javítóval készülnek. Az […]

 Amint arról korábban már beszámoltunk (https://kanadaihirlap.com/2022/04/17/protokolldesszert) az ötlet még tavaly nyáron fogalmazódott meg, és idén áprilisban jelentették be, hogy a Magyar Cukrász Ipartestület, a Nemzetközi Protokoll Szakemberek Szervezete, a Gróf Széchenyi Család Alapítvány, valamint a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum egyszeri, különleges, gasztrodiplomáciai desszertpályázatot hirdet. A verseny eldőlt, az eredmény kihirdetésére július 7-én került sor a Stefánia Palotában. A zsűrizés megkezdése előtt – a házigazda nevében – Zsiga Tamás László, a HM humánpolitikáért felelős helyettes államtitkára köszöntötte a zárkörű rendezvényre meghívottakat. „A desszert nélküli étkezés olyan, mint a nyakkendő nélküli öltöny” – idézte a modern francia konyha megteremtőjének, Fernand Pointnak […]

 A Magyar Nemzeti Galéria egyik legnépszerűbb programsorozata, a Borszerda, idén is várja a képzőművészet és a bor iránt érdeklődő látogatókat. A rendezvény ismét színes programot kínál júliusban: szerda esténként 18 órától különleges kiállítások, érdekes tárlatvezetések és előadások, zenei műsor és borkóstoló várja a művészet rajongóit. Ilyenkor a Galéria este fél tízig tart nyitva, a teraszáról, bort kortyolgatva, a pesti oldal panorámájában is gyönyörködhetünk. A Borszerda során félóránként kezdődő, különböző tárlatvezetéseken vehetnek részt a látogatók, de az este középpontjában mindig néhány nagy művész áll. Július 13-án Szinyei és Ferenczy, 20-án Munkácsy és Mednyánszky, 27-én pedig Courbet, Monet és Renoir alkotásaival ismerkedhet […]

 Magyarország harmadik legnagyobb zsinagógájának épülete Pápán áll, 1846. szeptember 11-én avatta fel Lőw Lipót rabbi, aki később lelkész százados volt Kossuth seregében. A roppant leromlott állapotú épületben 2012. július 15-én egy fénykép és dokumentum kiállítás nyílt meg „Elfeledett szomszédaink – Családok, sorsok történetek a pápai zsidóság két évszázadából” címmel. A kiállítás sorsa legalább olyan hányatott lett, mint a neki helyet adó épületé. Jelenleg Budapesten, az újpesti UP Rendezvénytérben látható július 30-ig, hétköznapokon (hétfőtől péntekig) 14 és 18 óra között. A belépés díjtalan.  A kiállítás anyagát dr. Gyekiczki András, szociológus, jogász, „vasszorgalommal” gyűjtötte össze és 2012-ben Rajk László látványtervével mutatták be […]

Első alkalommal találkozhat a magyar közönség Henri Matisse műveivel átfogó, reprezentatív kiállításon a Szépművészeti Múzeum most megnyílt tárlatán. A párizsi Pompidou Központtal együttműködésben megvalósult – több mint 150 művet felvonultató kiállítás nyolc csoportban mutatja be Matisse munkásságát, a korai alkotásoktól egészen az ötvenes években készített művekig. Érintve az életmű olyan központi kérdéseit, mint a vonal és a szín viszonya vagy az enteriőr és az alak összefüggései.  A kiállítás időrendben vezet végig a művész életművének meghatározó szakaszain. A korai évek útkeresése után látványosan bontakozik ki a tiszta szín festészete, melynek megtalálása a művész „fauve” periódusának legfőbb célja volt. Az első világháború […]

A Múzeumok éjszakáján két rendezvénynek is otthont adott Budapesten a Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia templom. Nem meglepő, hogy az évenként megrendezett és roppant népszerű rendezvényhez a főváros legöregebb temploma is csatlakozott, hiszen ez az épület már önmagában felér egy múzeummal. Az altemplomban megtartott második előadás a fővárosi fürdőkultúráról szólt és bár témája – első hallásra – nem nagyon illet a helyszínhez, rövidesen kiderült; az előzetes feltételezés téves volt, két okból is. Állításunkat, mármint hogy ez fővárosunk legöregebb temploma, illik alátámasztani. Régészeti leletekből megállapították, hogy ahol a jelenlegi templom áll, ott egykor az úgy nevezett Contra-Aquincum területe volt. A 200-as évektől egészen […]

 A Múzeumok éjszakáján két rendezvénynek is otthont adott Budapesten a Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia templom. Nem meglepő, hogy az évenként megrendezett és roppant népszerű rendezvényhez a főváros legöregebb temploma is csatlakozott, hiszen ez az épület már önmagában felér egy múzeummal. Az altemplomban előbb a szlovákiai Gömör-vidék középkori templomainak freskóiról, ezt követően pedig a fővárosi fürdőkultúráról hangzott el egy-egy – nagy érdeklődéssel kísért – előadás. A templomokról szóló előadás aktualitását az adta, hogy közel egy évi várakozás után Európai Örökség címet kaptak a gömöri templomok középkori freskói. Az Európai Örökség cím jelenlegi formájában 2013 óta létezik, eddig 48 európai helyszín viselheti és […]

 Ma reklámgrafikának nevezzük, régebben egyszerűen plakát volt a neve és száz évnél is több már, hogy elborítja utcáinkat, kiköszön a kirakatokból. Lépten-nyomon találkozunk vele, legtöbbször rá se hederítünk, de – valljuk be – azért néha akad egy-kettő, amelyik néhány másodpercre foglyul ejti a tekintetünket. Színvonaluk különböző és bár híres festőművészt valószínűleg mindenki tud mondani, a szakembereken kívül ki az, aki legalább egy plakátrajzolónak tudja a nevét? Adósságát ebben a tárgyban bárki könnyen törlesztheti majd, ha ellátogat a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumba és eltölt egy ki időt Gönczi Gebhardt Tibor alkotásai között. Bár utcai plakátokról, reklámcédulákról van szó, az alkotás kifejezés […]