Emlékezetem szerint a választások előtt viszonylag keveset foglalkozott a keleti nyitás gondolatával a biztos befutónak számító Fidesz, és annak vezére. Sokkal inkább hangsúlyozták, hogy Magyarországnak vissza kell szereznie (a szoclibsik által) elveszejtett nemzetközi tekintélyét, de hogy ezt a tekintélyt a Közel- és Közép-Kelet fél- vagy egészen diktatórikus berendezkedésű országival való stratégiai együttműködés révén kívánjuk megszerezni, arról nem nagyon esett szó. Azt gondolom Orbán nem is gondolt erre akkoriban. Ő azt képzelte, hogy a valódi szövetségeseink alig várják már, hogy a korrupt posztkommunista rezsim után jöjjön el végre az Európában erős többségben lévő néppártcsaládhoz tartozó Fidesz-országlás az elvitathatatlan tehetségű Orbán Viktorral […]

Jó dolog az árvíz elvtársak, elterelheti a figyelmet a kínos korrupciós ügyekről, mint pl. a trafik mutyi. Míg a kedves vezető megmenti a Margitszigetet, addig a trafik tender győztesei készülődnek a nyitásra, már alig van idejük arra, hogy megnyissanak, és csörgessék a kasszát hússzoros haszonnal a régi szerény nyereség helyett. És amíg a Kárpátok legújabb géniusza felhajózik Visegrádig, hogy ott is pávatáncoljon egy keveset a gáton, addig a régi, „nem nyert” sorsjegyet húzó trafikosok újra pályázhatnak, mert Pártunk és kormányunk nagy kegyesen engedélyezte, hogy az országos felháborodásra tekintettel újra nekifuthassanak a pályázatnak azok közül páran, akiktől a megélhetést és a […]

A gáton a cigány együtt lapátol a nyilassal, mert a rettenetes veszély elmosta az ellentéteket, melyek jó részét amúgy sem a személyekben rejlő okok, hanem az ország kritikán aluli állapota okozza. A víz nagy úr, az épeszű ember pedig ösztönösen tud súlyozni, első a létfenntartás ösztöne, minden más csak ez után következik. Így aztán alig van példa arra, hogy valaki kilógna a sorból, teszi mindenki a dolgát. Egy ember kivételével, aki mint pályatévesztett exhibicionista áll a gát tetején és magát mutogatja – neki ehhez nem kell széthúzni a harci kacagányát, és a sliccét sem kell lehúzni, ő ottan maga képezi […]

Nos, egy csúnya kis lopással kezdődött az egész, de hát, az ilyesmit fideszéknél már megszokhattuk. Ezzel együtt sikerült egy össznemzeti gagyit összehozni, aminek szövege igencsak veretes: Álmodtam egy barackfáról, ami alatt mindenki táncol/ Veled álltam egy hatalmas körben, a puha fűben, egy harmatos réten/ Kezeink összeérnek, talpaink egymásra lépnek/ Szemünkben a boldogság fénye ég / Állj be te is a körbe! /Táncolj, ahogy hajt a véred, érezd, hogy a föld szíve dobban veled, mert mind egyek vagyunk/ Érik már a barack, áldott föld gyümölcse. Tekintsünk el ennek az idióta szövegnek elemzésétől. Ezt már rajtam kívül sokan megtették. Ami pedig előadását […]

Nincs is szebb annál elvtársak, amikor egy demokráciának csúfolt országban a miniszterelnök kollégiumi szobatársa és a falubelije együtt nyernek sokmilliárdos állami megbízást. Kollegisztánban ez természetes, Simicska elvtárs és Mészáros Lőrinc elvtárs egy gyenge 4,5milliárdos (bruttó majdnem 6milliárdos) megbízást nyert éppen, de ehhez ők már hozzászoktak, ahol pályáznak, ott nyernek is. Legyen az állami földbérlet, vagy százmilliárdos vasútfejlesztés, a siker garantált. „Újabb hét, újabb közgépes munka. Ezúttal egy hulladékgazdálkodási társulásnak dolgoznak 4,5 milliárd forintért. Két konzorcium indult, a Közgép-vezette csoport nyert, amelyben részt vett a felcsúti polgármester cége is.” Mészáros elvtárs jó elvtárs, ő Felcsút polgármestere, a Puskás Faláb Akadémia elnöke, […]

„Ennek az országnak a sorsát csak egy polgári középerőkből álló kormány tudja megnyugtatóan rendezni. Olyan polgári liberális kormány, amely nem enged sem egy jobb-, sem egy baloldali etatista gazdaságpolitika csábításának. Csak egy ilyen liberális kormány látszik alkalmasnak arra, hogy megértesse a polgárokkal, hogy a privatizáció lehetőség, hogy meggyőzze őket arról, hogy minden olyannyira várt intézkedés – legyen szó nyugdíjról, gyedről, családi pótlékról, munkanélküli-segélyről – csak akkor lehetséges, ha előteremtjük hozzá a szükséges pénzt. Márpedig pénz csak piacgazdaságban terem, pénz és piac pedig nincs a pénzforgatáshoz értő vállalkozók, tőkések nélkül… Hangulatkeltés folyik a bankárok, a bankok, a pénztőke és a nemzetközi […]

Ötven év elsuhant feletted Múltad, őseid elfeledted Roncs elméd mélyére temetted Őket, kik mára már méltatlanok Hogy felmenődként emlegessed. Nyolc évet veled fémjeleznek Történészek majd, – meglehet. Egy országot kellene vezetned, De te csak egy felet vezetsz Szétszakítottad nemzeted. A fémjeled, melyet kivívtál Nem arany, platina, nem ezüst Réz az, olyan, mint ócska üst, Réz – szépen csillogó gagyi, Ostobáknak főzött fagyi. Melyet benyalnak mindazok, Kiknek egy rendszer sem adott, S kiktől az ország sem kapott Semmit, soha, mert ők a lusták, Vagy szorgalmasan ostobák. Mikor indultál, mennybe mentél Egy ország reménysége lettél. Mára birkák vezére vagy. Te vagy nyáj […]

Persze, már régebben is léteztek, de fajjá csak az utóbbi egy évben váltak. Úgy hívják őket, hogy homo socialsovinisticus reflectans. Érdekes faj. Egyedének biztosan van holmi köze a homo erectushoz, de a homo sapiensé válása előtt biztosan megakadt a fejlődésben, a homo ludens pedig elérhetetlen távolságra van tőle. Önálló gondolata, véleménye nem nagyon van, de kiválóan jártas a különféle pártbrosúrák olvasásában. Rendszerint ugyan abban sem jut tovább a harmadik oldalnál, de az addig befogadottakat aztán oda-vissza fel tudja öklendezni, mint a bagoly az emészthetetlen zsákmányrészeket. Persze, érthető. Bár az evolúció folyamán ő is arra a fejlődési fokra jutott, hogy – elvben […]

Mielőtt bárki félreértené: a cigire és a fagyira gondolok. Az egyiket szívni, a másikat nyalni szokták. Atvitt értelemben… Szív egy csomó kisboltos. Ma például egy csepeli emlegette keresetlen szavakkal a kormányt, amikor beugrottunk cigiért. Már egyetlen dobozzal se volt neki, mert hiába felel meg minden feltételnek, „jóindulatúan” figyelmeztették, hogy meg se próbáljon pályázni. Amíg három százalék volt a haszonkulcs, azért tartott dohányárut, hogy az is legyen. Most, hogy tetemes haszna lehetne rajta, nem árulhatja, mert ellenzéki. A boltosokkal szívnak a vevők. Június elsejével megszűnik az is, hogy az utolsó szál cigivel a kezünkben lecsoszogunk a szomszédba. Lehet, hogy öt buszmegállónyira […]

Mikor a Fidesz vezető típusainak elemzését megejtettem, sokan kifogásolták, hogy panel ízű, általános, nem személyre szabott – bár akadt, aki már akkor is be tudott volna bárkit a típusba helyettesíteni. Nos, alant olvashatók a konkrét behelyettesítések. Igaz, hogy elmekórtani elemzés alapján, de kétségtelenül a valóság talaján állva. Mivel a kórtani leírásban többször is olvasható Orbán neve (ne strapálják magukat a megszámolással, 23-szor került kiemelésre a neve, de csak azért, hogy lepipáljam a jobboldali sajtó gyurcsányozó/bajnaizó szaporaságát) nincs kétségem a felől, hogy hívei – akik előtt követendő példaként lebeg a kézcsókos hibbant öregasszony és a nem kevésbé mentális zavarral küzdő, Orbánt […]

Bár ez a történet ugyan csak részben igaz, abban sincs köszönet, mégis jó lenne hinni benne… Jó lenne hinni, hogy a Gyurcsány-Bajnai-féle kormányzással összehasonlítva és az európai uniós tagállamok eredményeit nézve a Fidesz-kormány immár sokkal jobban teljesít, mint azt eddig a rendszerváltás óta bárkinek is sikerült elérnie. Hogy jó úton haladunk, s hogy végre sínen vagyunk. Hogy a rezsicsökkentésnek is megvan az alapja, tehát ne féljünk, mert már csak pár évet kell várni, és ha Orbán urunkkal az élen ismét a Fidesz-kormány marad hatalmon és nem szavazunk bizalmat egy Mesterházy-féle újfent „népnyüvő” koalíciónak, úgy jön a magyar, tejjel-mézzel folyó Kánaán. […]

Pártokat az emberek hajdan azért hoztak létre, hogy harcolni tudjanak érdekeik érvényrejuttatása érdekében. Parlamentet meg azért, hogy ezeket az érdekeket össze tudják hangolni, hogy kiszűrjék az érdekellentétekből fakadó erőszakos megoldásokat, hogy viszonylag élhető, nyugodt társadalmat hozzanak létre. Persze az évszázadok során ez a rendszer alakulgatott, attól függően, hogy melyik párt milyen mértékben tudta érvényre juttatni az általa képviseltek érdekeit az anarchiától az önkényuralomig terjedő skálán. A világban zömében osztályalapon szerveződtek a pártok, mert az azért hamar kiderült, hogy nehéz egy pártba terelni a libát a rókával, a kecskét a farkassal, – bár a fasizmus korporatív államának voltak erre irányuló törekvései […]

Szép kis ország az, ahol egy jogász-paraszt kormány megsértheti a tulajdonhoz való jogot, a párt propagandát nemzetközi szintre emeli, a mellettük demonstráló kamu civil szervezetet pénzeli, trafikokkal juttatja biztos jövedelemhez a rokonaikat, a végletekig elszegényített magyar elhunytakat pedig a családtagoknak kell elkaparniuk. Mert Mutyifölde olyan hely, ahol két nap alatt törvényileg meg lehet szüntetni a közpénzek elköltésének nyomon követését is, arra hivatkozva, hogy túl nagy macera összeszedegetni a számlákat, amiket magukra költöttek a mi adóforintjainkból. A tulajdonjog megsértésének tényállását nem akárki mondta ki, hanem a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága. „Magyarország megsértette a tulajdonhoz való jogot azzal, hogy egy elbocsátott […]

Ül Viktor a karosszékben és olvas. Hiába mondja neki Anikó asszony, hogy le kéne már feküdni, nem hallgat rá, pedig a Professzor Úr megmondta ezerszer, hogy az ő állapotában ez mennyire veszélyes. Nem az a legnagyobb veszély, hogy majd megint a nyelvét kezdi lengetni különféle rendezvényeken, világ csúfjára, bekövetkezhet ennél súlyosabb helyzet is, például leharapja a bögre fülét, mert hirtelen az a meggyőződés keríti hatalmába, hogy az a legjobb az egész reggeliben, oszt megakad a torkán. Miután a szobában ott heverészik fehér botja mellett fekete szemüvegben a hideg kandalló előtt a fideszes potentátok számára ingyenesen és ingyenes élelemellátmánnyal kiutalt vak […]

A „népképviselet” jelenleg ebben a csodálatos épületben működik önzően, becstelenül. Történelmünk sötét idejét megidézve megvalósította az államosítás legszörnyűbb, harácsoló formáját. 386 ember! Többségük megszavazott zsinórban olyan törvényeket, amit ésszel fel sem fogtak! Pillanatnyi előnyökért eladták magukat a tisztesség látszatára sem adva. Egy gombnyomással elvették az egész nemzet jogát, amit még a háború után is, a szinte teljesen megsemmisített állapotban ez az ország megőrzött és tovább fejlesztett! Segítségükkel torz, hűbéri struktúrát felépítő, bebetonozó hatalmat és védelmet adtak 1 azaz egy emberen keresztül maguknak a magyar nemzet minden állampolgárát kisemmizve, jövőjükből kiforgatva. Miért nem halljuk ezt minden közszolgálati riporter kérdésében? Miért nem […]