Milyen ország az, ahol a Magyar Szocialista Párt vezető tisztségviselőinek, illetve a párt aktivistáinak és szimpatizánsainak két nappal egy népszavazási kérdés beadása előtt ügyeletet kell tartaniuk a Nemzeti Választási Iroda bejáratánál, mert csak így remélhetik, hogy beadhatják a kérdésüket? Milyen ország az, ahol a magát legnagyobb ellenzéki erőnek gondoló, és ebből kifolyólag a kormány leváltására készülő (?) párt gond nélkül elfogadja a hatalom egyoldalú, igazságtalan játékszabályait, és ezzel úgy tesz, mintha lenne esélye a győzelemre, miközben tudja, hogy a hatalom még a saját maga által alkotott törvényeket sem tartja be, s ha érdekei úgy kívánják, bármikor újraírhatja azokat? Milyen ország […]

Most hát lassan elbúcsúzunk a demokráciától… Jó egy hete, hogy keresni kezdtem ezt a mondatkezdetet, mert amellett, hogy a prágai tavasz elfojtására emlékeztetett, nem jutott eszembe a fasizmusra vonatkozó folytatása. Írójáról az interneten alig-alig van információ, pedig a könyvespolcomon Jan Zábrana két magyarul megjelent krimijét Hasek, Capek, Hrabal, Kundera, Páral és Skvorecky köteteinek szomszédságában – Eduard Fiker A C-L sorozat című detektívregénye mellett – helyeztem el. Ennek nagyobb a jelentősége, mint gondolnák, mert a legismertebb, klasszikusoknak nevezhető krimiírók (Conan Doyle, Samuel Dashiell Hammett, Agatha Christie, Erle Stanley Gardner, Edgar Wallace, Maurice Leblanc, John Grisham, Raymond Chandler) rengeteg könyve is a […]

„Április négyről(!) szóljon az ének…” – zengett a dal „üde mámoros ajakkal”, még alig harminc évvel ezelőtt is ezen a napon. Munkaszünet és tanítási szünet volt, kitüntetések garmadája hullott az érdemesek közé. (Március 15-e csak tanítási szünet volt, de munkanap.) Úgy tűnik, a rituálé nem változik – legfeljebb másik napra esik. A kilencvenes évek elején aztán megkérdőjeleződött ez a nap is: hogy nem is akkor volt, meg nem is úgy volt. Hogy éppen április negyedikén fejeződtek volna be a harcok Magyarország mai határai között? Bizonyosan nem, hiszen a háború még dúlt, még több mint 30 nap volt hátra, amíg a […]

Meghalt Kertész Imre – Magyarország első Nobel díjas írója – 87. életévében. A Budapesten született író gyerekként élte át a Holokauszt borzalmait. 1944-ben – több százezer magyar  zsidóval együtt – Auschwitz-be deportálták, végül pedig a Buchenwaldi haláltáborba került. Miután 1948-ban Magyarországon érettségizett, két lapnál dolgozott, nevezetesen a Világosságnál és az Esti Budapestnél. Az alapanyag, amiből végül megszületett Sorstalanság című remekműve évtizedek alatt állt össze. Ez a folyamat lényegében 1955-től egészen 1973-ig tartott, végül pedig 1975-ben került publikálásra az önéletrajzi ihletésű kötet. A történet Köves Gyuri életét mutatja be a Holokauszt idején. Kertész Imre is pont 15 éves volt amikor 1944-ben deportálték […]

Nincs mit megérteni, elemezni rajta. Az Orbán-rendszer egy fekete-fehér rendszer, amelynek az első percétől egyértelműek voltak a céljai, kristálytiszták jó és rossz határvonalai. Az ország, amelyben immár hat éve élünk, egyetlen ember erkölcsi és szellemi állapotának mikroszkopikusan pontos kivetülése. Ha ezt belátod, minden a helyére kerül benned. Akkor tudod, miért juthatott eszükbe, hogy a Vörösmarty téren autóparkoló legyen könyvhét helyett, tudod, miért tervezik ledózerolni a Déli pályaudvart, pedig még szükség van rá; akkor érted, miért esnek neki a ligetnek, holott nyomós érvek szólnak ellene, nem mellesleg, az a város szegényeinek egyetlen kikapcsolódása; és akkor azon sem csodálkozol, miért éri meg […]

83 éves korában elhunyt Pozsgay Imre, a magyarországi rendszerváltás egyik személyisége. A róla szóló méltatások jelentős része ellentmondásos jellemnek minősíti, pedig nem volt az. Az 1933-ban, a Győr-Sopron-Moson megyei Kónyban született fiatalember a Lenin Intézetben tanult, 1950-ben a Magyar Dolgozók Pártjának – a Rákosi vezette MDP-nek lett tagja. 1956-ban belépett az MDP utódpártjába, a Magyar Szocialista Munkáspártba, ahol jellegzetes karriert futott be. Az ország másik felében, Bács-Kiskun megyében lett a Marxizmus-Leninizmus Egyetem igazgatója 1965-ig, majd a megyei pártbizottság sajtóalosztályának vezetője. 1970-ben védte meg filozófusi kandidátusi értekezését. Kormányzati pozíciót 1975-ban kapott: oktatási miniszterhelyettes lett, egy év múlva a tárca vezetője. 1982-től […]

A KMH-ban már korábban beszámoltunk egy felmérésről, mely szerint növekedésnek indult – hosszú stagnálás után – a Jobbik mögé harmadik helyre szorult Magyar Szocialista Párt (MSZP). Akkor még nem lehetett tudni, hogy egy egyszeri emelkedésről van szó, vagy esetleg egy trendről. Most úgy tűnik, hogy valóban erősödik az MSZP, miközben a Fidesz és a Jobbik népszerűsége stagnál–legalábbis is ez derül ki a Publicus felmérésből. A kanadai magyarok nagy része egyáltalán nem hall semmit a pedagógus-tüntetésekről, illetve a március 30-ra tervezett sztrájkról és azt gondolhatják, hogy Orbán Viktor keményen demagóg szavai a menekültekkel kapcsolatosan, illetve a menekültügy napirenden tartása továbbra is […]

Juhász Péter, illetve Szigetvári Viktor, a magyarországi Együtt nevű párt politikusai a magyar lakosság segítségét kérték, hogy minél hatékonyabban lehessen feltárni Orbán Viktor miniszterelnök vélhetően korrupción keresztül szerzett, de a nyilvánosságtól kínosan eltitkolt vagyonát. A tervek szerint, a lakosság szerzi be a bizonyítékot, az Együtt segít abban, hogy a média is bemutassa azt a tágabb közösségnek, Juhász Péter pedig jogi útra tereli az ügyet. Kanadai olvasóink közül néhányan talán nem tudják, hogy kiderült: Orbán Viktor nagy valószínűséggel egy eltitkolt hatvanpusztani kastélybirtokon él, nem pedig abban az aránylag szerény felcsúti házban, amiről eddig tudott a média. Juhász Péter ezt egyre inkább firtatta […]

Mert mi nem vagyunk olyanok. Ezt úgy tíz évvel ezelőtt egy szocialista polgármestertől hallottam, miután az utcán azzal szólítottam meg, hogy miért nem szabadulnak meg a Fidesz hivatalban maradt néhány fontos emberétől. Említettem pár nevet, talán már nem is emlékszem rájuk. Emlékszem viszont arra a demokratikus gőgre, amivel a polgármester visszautasította a felvetésem. Bár akkoriban már ellenzékből is lényegében Orbán Viktor diktált, de a mégiscsak hatalmon lévő MSZP egyik ismert embere úgy vélte, hogy „mi nem lehetünk olyanok, mint ők”. Büszkén ásták a saját és a mi sírunkat. Ugyanakkor kétezer márciusában Áder csak belesúgott valamit Györgyi Kálmán legfőbb ügyész fülébe, […]

Miközben minden korábbinál mocskosabban beszélt a magyar miniszterelnök politikai ellenfeleiről, Magyarország legfőbb szövetségeseiről és a szír polgárháború menekültjeiről, nem kerülheti el figyelmünket a tény: 2016. március 15-én Orbán Viktor valójában az Európai Unió ellen beszélt. Egészen pontosan egy új, ma még nem létező, éppen csak formálódó új Európai Uniót próbált szétverni, amikor az Európai Egyesült Államok ellen beszélt. Az Együtt régóta mondja, hogy akár a menedékkérők elleni lázító népszavazás, akár a kvóta-ellenes, minden elemi szolidaritást nélkülöző orbáni politika, mind-mind arról szól, hogy a közeljövőben egyszer lehessen szavazni Orbán szándéka szerint hazánk és az Európai Unió viszonyáról. Ha nem egy erre […]

Sajnos óhatatlan gondolatok betolakszanak az elmébe, mert 1848. március 15. végérvényesen a szabadság jelképévé vált. Ezektől a gondolatoktól függetlenül inkább annak örülök, ha március 15.-ét pusztán a márciusi ifjakra emlékezve ünnepeljük, ha ez az ünnep tiszta marad, ha abba a néhány emlékező percbe, ami Róluk szól, nem keveredik bele semmilyen aktuálpolitika. Ez az ünnep a közös ünnepünk, a történelmünk, a múltunk egy pillanata, egy dicsőséges pillanata. Aztán persze más kérdés, hogy az ünnep után, az akkori dicső történések kapcsán kiben milyen gondolatok ébrednek és hogyan hasonlítják az akkori bátor és lelkes forradalmárlelkű ifjak tetteit a mai lehetőségekhez. 1848. március 15. ünnepét, […]

Az én gyerekkoromban nem volt nyilvános, hivatalos ünneplése március tizenötödikének, de az iskolában magyar órán osztályonként megünnepeltük. Az utolsó két évben apám volt a magyar tanárom, szép megemlékezések voltak. Őt nem nagyon érdekelte a hivatalos mértéktartás, saját indíttatása szerint, mindenféle történelmi érdekességet, izgalmas részleteket felhasználva, verssel, prózával fűszerezve emlékeztünk. Mit jelentett nekem gyerekkoromban március tizenötödike? Valami hősies, patetikus, misztikus, nagy ünnepet. Amikor még nem értettem, akkor is éreztem, hogy a magyar történelemben ez egy kiemelkedő, meghatározó és sorsdöntő esemény volt. Az ünnepségek hangulata mindig nagyon magával ragadott, izgalmat, lelkesedést, az akkori eszmék iránti lobogást éreztem, valami minden más alkalomtól eltérő […]

Magyarország a napokban adta át a Nemzetközi Holokauszt-emlékezési Szövetség soros elnökségét Romániának. A kormányzat emlékezetpolitikájának legfőbb jellemzője – még az elnökség évében is (2015. március 9.–2016. március 8.) –, hogy szinte kizárólag rasszistákról neveznek el közintézményeket, közterületeket, csakis antiszemiták tiszteletére állítanak fel szobrokat, vagyis 2015–2016-ban is az ordas eszmék szításában jeleskedett a kormány. Idézzünk fel néhány példát… A Hóman-szobor felállításának terve csak hazai és nemzetközi nyomás hatására bukott meg. A műemléket Székesfehérváron állami tulajdonú területen, 15 millió forintos Igazságügyi Minisztériumi támogatással óhajtották volna megjeleníteni. Vigaszul, idén, március 16-án a Hóman Alapítvány nemrégiben elhunyt ötletgazdája, kurátora, Varga Sándor András kapja meg […]

Érdekes nap volt a tegnapi Magyarországon. Dél körül a kormányülést megszakítva, migrációs válsághelyzetet jelentett be a kormányszóvivő. Volt olyan híradás, amely rendkívüli állapotról szólt. Pintér Sándor rövid tájékoztatójában annyit közölt: a katonai és rendőri egységek gyorsan a határra juthatnak, ahol felkészültek a kerítés továbbépítésére a román-magyar határszakaszon. A belügyminiszter szerint a válsághelyzet amiatt állt elő, hogy a menekülők elől Szlovénia, Macedónia, Horvátország és Szerbia is lezárta a határait, így nem tudni, milyen reakciót vált ki a több tízezer, Görögországban és Törökországban rekedt emberből az utak elzárása. A Helsinki bizottság szerint nincs indoka a válsághelyzet bejelentésének, hiszen a helyzet a magyar […]

Az Orbán kormány által létrehozott Terrorelhárítási Központ (TEK) bejelentette: „a védett személy” biztonságának érdekében, az erőszakszervek megmotozhatják a 2016. március 15-én tüntető ellenzékieket. Ez válasz arra, hogy a Demokratikus Magyarországért Civil Társaság tüntetést jelentett be a nemzeti ünnep alkalmából a budapesti Múzeum körútra. (A szerk). * Lezárathat a TEKeTEK, igazoltathat a TEKeTEK, átvizsgálhat a TEKeTEK, lefoglalhat a TEKeTEK, távoztathat a TEKeTEK. Ti félTEK! Ti nagyon-nagyon félTEK-TEK-TEK-TEK-TEK. De mit képzelTEK? Hogy nemzeti ünnepünk csakis a tiéTEK? Meg akik nekTEK lefeküdTEK. Meg akiket megvetteTEK, vagy csupán a részvételért megfizettetteTEK? Bennünket bolondnak hiába vélTEK, tudjuk, hogy a mi pénzünkkel van tele a zsebeTEK! Nem, mi nem végzünk […]