Nyitra a legrégebbi városok egyike Szlovákiában. Hét dombra épült, mint Róma és már korán a kereszténység fontos színhelye lett. Ez volt Pribina fejedelem székhelye, ő építtette fel a városban az első keresztény templomot – 828 körül. Az első írásos feljegyzések róla 871 – 873 körül keletkeztek, a nevét „A bajorok és karintiaiak megtérítése” című iratban említik először. A Nagymorva Birodalom idején Nyitra és környéke volt az egyik legnagyobb településrendszer Közép-Európában. A város Pozsonytól 92 kilométerre, keletre, a Kisalföld északi peremét érintő Nyitrai-dombvidéken, a névadó Nyitra folyó völgyében emelkedő hét dombon fekszik. Magyarországról nézve a Komárom – Érsekújvár vonal egyenes meghosszabbításának […]

Az ottawai Beechwood temetőben állították fel a világ első 1956-os emlékművét. Néhány lépésnyire innen nyugszanak kanadai katonák és rendőrök, korábbi miniszterelnökök, vezető politikusok, egy főkormányzó, a vörös csillag és sarló-kalapács árnyékában a kanadai marxista-leninista párt alapítója, illetve mindenféle életútat bejárt kanadai. De amikor szombat délelőtt ellátogattam Kanada nemzeti sírkertjébe, hogy kisfilmet készítsek lapunknak, a számomra leginkább szívszorongató látvány a csecsemő korban, vagy kisgyermekként meghaltak fiatalok sírjai voltak — akár a Maggie, akit szülei 1877-ben temettek el (sírköve ma már alig látható), vagy az elmúlt években elhúnyt gyerekek, akiknek sírjait játékok és plüssmackók veszik körül. A Beechwood temetőt 1873-ban alapították meg–alig […]

Immár öt éve Ottawa belvárosától körülbelül négy kilométerrel keletre lakom. Első lakásomat Ottawa Vanier körzetében vettem. Ez egy olyan környék, ahol a utcanevek, a szobrok, a parkok és a templomok erősen utalnak a körzet francia és katolikus örökségére. A korábbi Vanier városa–amelyet 2001-ben csatoltak Ottawához–az Eastview nevet viselte 1969-ig. Ekkor döntött úgy Gérard Grandmaître polgármester, hogy ideje lenne a településnek egy olyan nevet adni, amely jobban tükrözi a demográfiai valóságot–nevezetesen azt, hogy a város akkor még francia többségű volt. A város és ma pedig a körzet Georges Vanier (1888-1967), Kanada első francia anyanyelvű főkormányzója után lett elnevezve. Vanier azért is […]

Időben és térben oly messzire nézek most, amilyenre alig van példa az én életemben. Test és szellem együtt a csúszdán vissza a helyre és az időbe, ahol és amikor még sosem látott semmit. Pedig igazán ártatlanul, észrevétlenül kezdődött azzal, amikor Janet megkérdezte hol van Kerestir és nekem fogalmam sem volt róla. Nem hangzik magyarnak, nem várható el tőlem… De hadd látom a Google-t! Egy értesítés érkezett emailben, hogy aki a maga javára imát rendelne a Kerestir Rabbi sírjánál, az ma jelezze, mert arra már holnap sor kerül, mondta a szöveg: egy angol héber, jiddis keverék nyelven. Immár felcsigázott kíváncsisággal hamarosan […]

Említettem már itt, hogy ugyan a világban nem sokfelé jutottam el, de Magyarország sokféle arcát ismerem. Fontos, hogy a városokba, falvakba, tanyákra nem bámészkodni mentem, hogy kipipáljam a jáki templomot vagy a nagycenki Széchenyi birtokot, hanem dolgom volt. A haknibrigáddal nevetést vittünk. Néha szégyelltem, hogy milyen színvonalút. De úgy 1990 óta minden szégyenérzetem elmúlt: a félig-meddig amatőrszintű társulat minden bugyuta poénját alulmúlta azóta a tévékanálisok „szórakoztató” kínálata. Nekem minden város, falu, vagy tanya élményeket jelent – szerintem ebből táplálkozik a hazaszeretet. Besancon azt mondja: Sopron. Nekem Sopron vasöntöde, meg egy olyan zárkózott város, mintha kiáradt volna az utcáira a Storno-házban […]

Áprily Lajos „Tavaszodik” című verse jutott eszembe amikor az első igazán tavaszias napon sétáltam az Ottawa belvárosától pusztán 5 kilométerre fekvő Caldwell-Carver természetvédelmi területen. A tél jelei most már gyors tempóban halványodnak és egy kis szerencsével néhány napon belül a jég és a hó maradványait felszívja a víz és az ismét életre találó föld. A végtelennek tűnő tél a legtöbb ember számára valószínű nem tartozik az ottawai élet legkedvesebb oldalához. Ugyanakkor az is kétségkívül igaz, hogy nincs még olyan G7-es főváros, ahol a belvárostól és sűrűn lakott területektől szószerint néhány lépésre már kint is vagyunk a természetben. (A természetvédelmi területen […]

Folytassuk a képzelt vagy inkább – és ez a jobb – valóságos körsétát a Dunától keletre. Az országnak ezen a felén is öt gyönyörű Nemzeti Parkot találunk. Közülük három síkvidéki, bár a táj itt is változatos, kettőben viszont a hegyek az uralkodóak. Magunk mögött hagyva Pécs térségét és a testes villányi borokat, átkelve a Dunán, a Kiskunsági Nemzeti Park területére érkezünk. Aki nem akar Afrikáig utazni, hogy láthasson néhány homokdűnét, elég, ha eljön idáig. Az ország közepén, a kiskunsági homokhátságon évszázadok óta építi őket a szél. Sivatagról azét ne álmodozzunk, a Tisza menti ártéri erdőket, vízjárta gyepeket éppúgy megtaláljuk itt, […]

Közeledik a tartós jó idő és vele együtt néhány hosszú hétvége. Itt az alkalom kimozdulni végre otthonról, felfrissülni, feltöltődni élményekkel, új helyekre, új ízekre találni. Ráadásul még külföldre sem kell utazni érte. Talán kevesen tudják, de Magyarországon tíz olyan terület is van, ahol ezek mind, együtt fellelhetők! Tíz Nemzeti Parkunk is van. Aki Budapesten él és nem tud vagy nem akar sokat utazni, annak az ország egyik leggazdagabb élővilágú parkja, a Duna-Ipoly Nemzeti Park a legideálisabb. A Pilis és a Visegrádi hegység a fővárosiak körében régóta kedvelt kirándulóhely, a várhegyet nyáron, rendszerint hajóval keresik fel és gyalog mennek a csúcsig. […]

Van egy falu Albertirsa és Cegléd között, távolsága Budapesttől csak hatvan kilométer. Vonattal is autóval is jól elérhető, az erre járók többsége mégis csak átrobog rajta. Nincs itt semmi látnivaló – gondolják, pedig tévednek. Látni-, enni- és innivaló is akad itt olyan, amiért érdemes megállni, akár egy egész napra is. A 4463 lakosú község első okleveles említése 1281-ből ered, de a terület már sokkal korábban lakott volt. Neve a honfoglaló magyarsággal együtt bejött, török eredetű barsziloktól származik, az évszázadok során alakult át és lett a barszilból bercel, majd a közelség okán a nagyobb település neve is hozzáragadt: mai neve Ceglédbercel. […]

Syracuse fénykora — mint sok más közepes méretű, eredetileg a helyi iparra épülő észak-New York-i város- – az ötvenes években volt. Hosszú évtizedek óta tart az ilyen városok leépülése, a lakosság csökkenése (Syracuse lakossága 1950-ben 220 ezer volt, mára csak 143 ezerre tehető) és belvárosainak kiüresedése. De Syracuse-ban néhány éve fektetnek nagyobb hangsúlyt a belváros fellendítésére, amit a turisztikán keresztül kívánnak elérni. Amikor úgy döntöttem, hogy szombat reggel beülök régi, de lojális Ford Focusomba, az vonzott az Ottawától csaknem 300 km-rel délnyugatra fekvő Syracuseba, hogy egy többnyire újszerűnek számító konstrukcióban igyekezték bemutatni a városközpont történelmét és nevezetességeit. (Syracuse belvárosa. Fotó: […]

Most a hétvégén a Margitszigeten fotóztam (képek később jönnek). Barátnőm, aki szintén fotós azt ajánlotta a munka végeztével menjünk el a Római partra körülnézni, egy kicsit a környezetet fotózni. Autóval szinte pillanatok alatt ott voltunk. Nem hittem a szememnek. Igaz erre soha nem jártam, de amit itt láttam, meglepett. Vendéglátó egységek, kerthelyiségek egymás mellett, mint a Balaton parton, vagy a tengerparton. Az illatok és színek kavalkádja, itt egy lángos sül, ott egy keszeg.. Csábító, de hová üljünk be, a választás nehéz. Végül egy igazi retro különlegességet választottunk: Fellini Római Kultúrbisztró hirdeti a tábla. A bemutatkozó oldalukon ezt írják: Ezek vagyunk […]

A címet kezdő szó bizonyára sokaknak ismeretlen. Illenék is megmagyarázni, de ezzel egy kicsit még adósak maradunk. Elöljáróban csak annyit, hogy bár komoly történelmi háttér rejtőzik mögötte, most inkább felhőtlen szórakozásra utal. Kezdjük talán ott, hogy a XVI. századi török hódítás során Tata vára a török-magyar harcok állandó színterévé vált. Ha Tata négybástyás vára török kézen van, az komoly akadálya sikeres dunántúli keresztény hadmozdulatok indításának. Egyik legnevezetesebb ostroma 1597. május 23-án volt, amikor gróf Pálffy Miklós, a császári seregek vezére csellel visszafoglalta a tatai várat a törököktől. Ennek állít emléket egy hagyományos rendezvény, melyet az idén már tizedik alkalommal szerveznek […]

A Pannonhalmi Bencés Főapátság 996-ban alapított, és azóta is folyamatosan működő Szent Benedek-rendi monostor, Magyarország egyik kiemelkedő történelmi emlékhelye, egyházi és művészettörténeti központja. A KMH magyarországi fotósa, Gergely Bea viszi Önöket egy kis túrára képeivel… 

Közös tájékoztatón mutatta be 2017. évi kínálatát a Német Turisztikai Hivatal és az MSE Tours Utazási Iroda. Az együttműködésre jó okuk van, ugyanis valóban különleges év az idei: 500 éves a reformáció! Annyi bizonyosra vehető, hogy ha mást nem is, legalább a nevét mindenki hallotta már Luther Mártonnak. Ötszáz évvel ezelőtt, 1517. október 31-én szögezte ki 95 tételét Wittenbergben a vár templomának kapujára. Alapjaiban támadta meg ezzel a katolikus egyház vagyoni politikáját, határozottan ellenezte a búcsúcédulákkal való kereskedést. Ez volt talán a legfőbb bűne, de nem az egyetlen. Ekkor vette kezdetét mindaz, amit ma reformációnak hívunk, ami kiterjedt az egyház- […]

Róma kimeríthetetlen, Róma megismerhetetlen, Róma megunhatatlan. Ezeket az állításokat turisták milliói erősíthetik meg, akik időről-időre, már sokadszor térnek vissza az Örök Városba és mindig találnak ott újat, felfedezni valót. Ámde mégis! Olaszország – sok egyéb mellett – a borairól is híres, és aki ott jár, szeretne egy kicsit közelebbről is megismerkedni velük. Ez a vágy sem teljesíthetetlen. Róma közelében is nyílik rá alkalom. Vonattal mindössze huszonöt percnyi távolságra fekszik Rómától egy kedves kisváros: Frascati. Az ókori nevén Castelli Romani-nak nevezett területen már i.e. 1000-ben is szőlőt, bort termeltek. Róma síkságáról Néró, Lucullus, Ciceró költöztek fel ide. Valóban fel, mert ez […]