„A 15. századtól a prágai zsidókat kötelezték arra, hogy halottaikat városukon belül temessék el. Így alakult ki a világon egyedülálló Régi zsidó Temető (Židovský hřbitov). Mivel a többi temető felszámolásakor azokból is ide hozták a sírköveket, a temetőben (Široká u. 3.) mintegy 12 000 síremlék zsúfolódik össze. A helyszűke miatt több rétegben temetkeztek, így valójában több mint százezer ember nyugszik itt. Az utolsó temetés 1787-ben volt. Az ide temetettek közül legismertebb a Löw rabbiként ismert Judah Löw ben Bezalel (1523–1609) – a legenda szerint ő készítette a Gólemet. A sírkő repedéseibe sokan cédulára írt rövid üzenetet dugdosnak három kívánsággal, hogy […]

Régi-új zsinagóga (Staronová synagoga). „Ez a zsinagóga, a legérdekesebb nevű épülete Prágának. Amikor a 13. században megépítették, ez volt az új, szép zsinagóga, ezért úgy is hívták, hogy az Új zsinagóga. Amikor később egy új zsinagóga építésébe kezdtek, akkor ez a zsinagóga lett a régi, és így kapta a mai nevét is, Régi-új zsinagóga. 1270 és 1280 között épült, lenyűgöző épület, amit a mai napig is használnak. Franz Kafka is idejárt ebbe a zsinagógába, amikor Prágában élt, sőt itt tartották a bar mitzvah-ját is.” (Prága info) „Közép-Európa legjelentősebb kora gótikus zsinagógáját 1270-ben építették, és eleinte Új zsinagógának nevezték. Jelenlegi nevét […]

Prágai zsinagógák — Pinkasz zsinagóga (Pinkasova Synagóga) „A legenda szerint nevét egy Pinkasz nevű rabbiról kapta, mivel az ő birtokában volt a zsinagóga területe a 14. században. Pinkasz rabbi ablakán egyik nap egy döglött majmot dobtak be, amely egy aranyműves tulajdonában volt. Ahogy az a főemlősöknél gyakran előfordul különböző dolgokat nyelnek le. Ennek a majomnak a gyomrában nagy mennyiségű aranyérmét találtak. Ennek árából kezdődött el a zsinagóga építése. Áron Horowitz 1519 és 1535 között családi imahellyé építtette át, amelyhez a XVII. században női karzatot toldottak. A többször átalakított épület végül reneszánsz köntöst kapott. Itt találjuk a világ egyik legdöbbenetesebb sírfeliratát: […]

A prágai zsinagógák közül a Spanyol zsinagóga (1. ker., Vezenska 141/1) a legdíszesebb. Ebben az épületben rendezték be „A cseh- és morvaországi zsidók története” kiállítás második részét (a polgári jogok kivívásától napjainkig). Helyén már a 12. században állt egy imahely. A „spanyol” elnevezést a 20. század elején kapta. Az imaházat 1868-ban teljesen átépítették, de megőrizték a mór stílusjegyeket. Belső díszítése is a szefárd hagyományokat őrzi, és igen hasonlít a spanyolországi Alhambra enteriőrjéhez. A Spanyol zsinagóga orgonistája és karnagya volt František Škroup, a cseh nemzeti himnusz szerzője.. (Wikipédia) Fotók: Gergely Bea    

Kosztolányi Dezső A hídon Húsz éves voltam és egy éjjel tíz óra tájt, színház után a nyári csillagokra nézve haladtam által a Dunán, köröttem minden oly csodás volt, a híd, hegy tűzzáporba lángolt, alant zokogtak a habok, s egy téveteg hajó a vízben hintázva ballagott. És én megálltam álmodozva a lüktető mélység felett, fejem a hídkarfára nyomtam, szájam sirástól reszketett. Szellő bujálkodott a habbal, beszélt a víz susogva, halkal, titokzatos, bús volt az éj, s a selymes és szagos víz árja hullámos, tiszta, mély. Ma is emlékezem az éjre, üres vágyódással tele, egy céltalan nap tompa éjén bámultam a vizekre […]

Márkus László : Pest megér egy estet Járt-e fenn a Halászbástyán, hogyha már a nap lement? S esti csókját takarta-e árnyával a Parlament? Tudja-e hogy éjszaka egy árkád mélye mily sötét? Mit tud Pestről, aki mindezt nem próbálta még. Kóboroljon vélem át egy éjszakát, Pest megér egy estet! Ránk kacsintja minden ház az ablakát, Pest megér egy estet! És ballagunk kis óbudai utca kövén, s a sziget ölén, s a hidak tövén, száz kis holdsugár a Duna vizén, csillagfény és ráadásul én! S hogyha mindez túl kevésnek hatna tán, ez csupán a kezdet. Látni fogja már az első csók után, […]

Egy New York City-ből Isztambulba repülő gép a Nova Scotia tartománybeli Halifax-ban szállt le vasárnap hajnalban, amikor bombafenyegetést kaptak a Halifax-i repülőtér toronyirányító munkatársai az éppen kelet-Kanada felett repülő török nemzeti légitársaság járatra. Landolás után a kanadai királyi lovasrendőrség (RCMP) kiürítette a 256 utast. Hajnali négy utánra sikerült rendőri kutyákkal átvizsgálni a Turkish Airlines gépét – illetve az összes utast kihallgatták – és csak ezek után adták vissza a repülőt a kanadai hatóságok a török légitársaságnak. Öt utas nem volt hajlandó felszállni a járatra, annyira meg voltak ijedve. Ők a Halifax Stanfield Nemzetközi Repülőtéren maradtak és a török légitársaság nem biztosítja továbbutazásukat, […]

Fecskében süttette a már így is vérvörös testét egy középkorú férfi a strandon, miközben egy mellette lévő régi fekete magnóról zengett az ABBA. „I work all night, I work all day, to pay the bills I have to pay, Ain’t it sad; And still there never seems to be a single penny left for me; That’s too bad…”–szólt a dal, miközben pár méterrel odébb egy farmerben és hosszú újjú ingben felöltözött idősebb, portugál, vagy esetleg olasz kinézésű férfi nagy sóhajjal leült egy kerti székbe és törvényt szegő módon kinyitott egy doboz sört. (Kanadában nem lehet alkoholt fogyasztani közterületen, már pedig a Westboro […]

„A bosnyákok meg horvátok egyszerűen ölik egymást ezért”–mondja a fiatal piaci árús, miközben rámutat egy kosárnyi friss TV paprikára. „Én ezt magyar paprikának hívom”–teszi hozzá, miközben megveszem tőle a kosár jelentős részét. Hátam mögé nézek gyorsan–bosnyákokat, illetve horvátokat nem látok sehol. A legtöbb kanadai szupermarketben valóban nem árulnak TV, vagy sárga magyar paprikát, tehát ha itt valaki lecsót főz (márpedig én erre készültem), akkor zöld, piros és sárga kaliforniai paprikával kell „megbírkózni,” ami bár szép színt ad az ételnek, de valahogy mégsem az igazi. Július és október között a szombat délelőttöket a lakásomtól alig egykilométernyire felállított kis közösségi piacon töltöm. […]

Kérsz egy hot dogot? Teszi fel nekem a visszutasíthatatlan ajánlatot reggel 10-kor egy idős, mosolygós baptista. Szóval ingyen virsilivel kezdődött a napom a dél-Ontario-i Brockville városában, ezen a Szent Lőrinc folyó menti, roppant rendezett történelmi településen. A város valamennyi temploma, közintézménye és számos 19. századi villája nyitva állt a látogatók előtt ezen a napos, langyos hétvégén és a helyiek lokálpatriotizmusa mindenhol érzékelhető volt. Az anglikánok nagy lelkesedéssel mesélték el, hogy három történelmi templomukat (az egyiket már bezárták) történetesen három elkülönített társadalmi réteg frekventálta, nevezetesen a társadalom gazdasági és kulturális krémje, a középosztály és végül az alsóosztály. Míg a középosztályi templomának […]

Évek óta kerülöm Kanada nemzeti légitársaságát és ezzel bizonyára nem vagyok egyedül. Mogorva és fukar kiszolgálás jellemző nagyon sok járatukra és messze alulteljesít a transzatlanti útakon, hogy ha az európai légitársaságokhoz hasonlítjuk. Az Air Canada legfejebb az amerikai cégekhez képest tud csillogni. De a WestJet – Kanada legnagyobb diszkontos légitársasága – bejelentette, hogy tengeren túlra fog terjeszkedni és immár a szezonális dublini és glasgowi járatokon kívül, Londonba is repülnek majd. (Jelenleg Boeing 737-es gépekkel repül a WestJet a kanadai keleti partról Írországba és Skóciába, ami igencsak szokatlan megoldás egy hosszútávú úton!) 2016-tól kezdve London Gatwick repülőterére indít járatokat. Boeing 767-es gépeket fog […]

Montreál Holokauszt Emlékközpontja mindenképpen érdekes, tanulságos látnivaló lehet mindazok számára, akik a magyarországi Vészkorszak iránt érdeklődnek. A város egykori népes és aktív magyar zsidó közössége szerepet játszott abban, hogy a múzeum több helyen emlékezik meg a magyar zsidók deportációjáról, a magyarországi antiszemitizmusról, valamint Raoul Wallenberg budapesti embermentő tevékenységéről. Néhány napja voltam Montreálban és úgy döntöttem, hogy ellátagotok az 1976-ban megalapított, több mint 10 ezer tárgyból és 536 videóra rögzített visszaemlékezésből álló emlékközpontba, és megosztom fotóimat a KMH olvasóival… A Montreáli Holokauszt Emlékközpont az 5151 chemin de la Côte-Sainte-Catherine alatt található. Ez az egyetlen olyan észak-amerikai múzeum, amely francia nyelven is bemutatja […]

Westmount nem az egyetlen angol többségű település Québec tartományban, de kétségkívül az egyik leglátványosabb és legrendezettebb ilyen enklávé Montreál szigetén. A település 1874-ben alakult és azon kívül, hogy részben hegyoldalon helyezkedik el, leginkább a viktoriánus, illetve a neogótikus építészet jellemző rá. Westmount jelenlegi lakossága 20 ezerre tehető és 55 százaléka angol anyanyelvű, 20 százaléka pedig franciául beszél otthon. Érdemes még megemlíteni, hogy a magyar anyanyelvű lakosság itt eléri az egy százalékot. A nyolcvanas évek végén, illetve a kilencvenes évek elején én is Westmountban éltem szüleimmel együtt. Most viszont éppen Montreálban voltam a hosszú hétvége alatt és gondoltam, hogy részben nosztalgiából, részben […]

Szeretem baszkurálni az amerikai határőröket. „Ki nyerte meg az 1812-es háborút?”–kérdezte tőlem az amerikai, miközben lapozgatta útlevelemet az Ogdensburg-Prescott hídnál felállított határátkelőnél. „A kanadaiak, természetesen!”–mondtam álnaív mosollyal. „Nem, nem és nem! A britek nyertek, ti még akkor nem is léteztetek!”–vágta hozzám az amerikai, akinek ezek szerint nem mindegy, hogy ki gyújtotta fel sikeresen és égette szénné a Fehér Házat: a britek, vagy az akkor még „formálisan” tényleg nem létező kanadaiak. Mindenesetre, miután meggyőződött arról, hogy én csak kirándulni jöttem New York államba, további vallatás nélkül beengedett az USA-ba. A határ kanadai oldalán az utolsó települést Johnstown-nak hívják. Egy poros határmenti […]

Sok szempontból csupán nemzeti mitósz, hogy Kanada „északi ország,” hiszen a kanadai lakosság 75 százaléka egy keskeny sávon belül él, kevesebb mint 160 kilométerre az USA határától. Fővárásunk – Ottawa – is alig 120 kilométerre fekszik az Egyesült Államoktól és most, hogy végre itt a tavasz, előszedtem útlevelemet, beültem a még mindig hűséges tíz éves Ford Focusomba és a vasárnap délutánt a határvidéken töltöttem. A Cornwall-Akwesasne-Massena útvonal különösen sokszínű, hiszen a térség a Mohawk indián nemzet, a lojalista angol kanadaiak, a kanadai franciák és észak-New York állam kisvárosi lakosságának találkozása. A St. Andrews West nevű tizenkilencedik századbeli községben álltam meg […]