A béka feneke alatti tartománnyal már volt módunk megismerkedni. Most a béke feneke alatti rejtőző szándékokkal ismerkedhetünk. Ehhez ad útikalauzt a Népszavában megjelent írás. A leendő amerikai elnök még hivatalba sem lépett, máris betekintést engedett az ú.n. „béke” feneke alá. Ahonnan is éppen a háború bújik elő. Miniszterelnökünknek sikerült a hosszú ideje legháborúpártibb amerikai elnököt békeangyallá avatnia. Szerinte legyen elég a jámbor választónak annyi: az idealizált Trump győzi le a gonosz háborúpártiakat, hogy azután csőrében olajággal repkedjen a hálás emberiség feje fölött, szőke sörénye a felkelő nap, a felvirradó jobb jövő ígéreteként lobog utána. Miközben felhangzik „A béketábor legyőzhetetlen” című […]

Mottó: esetenként a józanság a háborodottság biztos jele. Egyszerű. 2×2. Nem? Bár a 2X2 néha 5, vagy akár harminc kettő. Az embernek is harminckettő foga van, vagy volt. Mégis egyszerű. Egyszerű, mint a három dimenzió: jobbra-balra, fel-le, előre-hátra. Egyszerű. Nem? Akár a kétszer kettő, ami néha öt. Egyszerű mint a három dimenzió, vagy a négy. Idővel (megspékelve) a három már négy, vagy tizenkettő, de adatbázisod n dimenziós mátrixa akár végtelen, vagy legfeljebb végtelen -1 dimenziós. Mekkora szám a végtelen -1? Óriási. Egyszerű mint az atom. Atommag és körülötte keringő elektron(ok), amit Bohr kitalált és egy Mengyelejev nevű alaposan összekevert. Aztán […]

2024-et írunk, és az Egyesült Államokban a politikai reklámköltségvetéseket elköltötték, a csecsemőket megcsókolták (vagy néhány esetben megharapta a hivatalban lévő elnök), a jelöltek és támogatóik kimerítették egymás szidalmazásának fegyvertárát, és a választók végre meghozták döntésüket. Most kezdődik a neheze. Igen, de az amerikaiak tényleg nem kedvelik egymást, nem bíznak egymásban, és a szavazatszámlálás folyamatába is legfeljebb közepesen bíznak. Egyre inkább hajlanak arra, hogy fejeket törjenek a nézeteltérések megoldására. Tehát a könnyű dolgoknak vége. Most kezdődik a neheze. egymást, nem bíznak egymásban, és a szavazatszámlálás folyamatába is legfeljebb közepesen bíznak. Egyre inkább hajlanak arra, hogy fejeket törjenek a nézeteltérések megoldására. Tehát […]

Napokra bezárták őket az alagutak mélyére. A terroristák felmentek, mert nem volt elég oxigén a légzéshez. Sosem volt elég víz. Mocskos matracokon aludtak, mocskos ruháikban. Kínozták és éheztették őket, néha egy fél pitát vagy két datolyát kaptak. A terroristák előttük ettek és ittak. „Egyszer megettek egy darab halat, és mi két teáskanállal ettünk belőle. Nagyon finom volt. Valaki, aki ért a főzéshez, gondolom a terroristák egyik anyja. Ez volt a legjobb dolog, amit ott ettem” – mondja Aviva Siegel, aki 51 napot töltött a Hamász fogságában a föld alatt, alagutakban és a terroristák otthonaiban, 13 gázai helyszínen. Fotó: A zsidó […]

Egyedül vagyunk-e a világmindenségben? Ez a kérdés már évszázadok óta foglalkoztatja az embereket, napjainkban pedig egyre többször kerül szóba. A vélemények megoszlanak. Az amerikai Harvard Egyetem elismert asztrofizikusa, a Csillagászati Tanszék korábbi vezető professzora eddig már kilenc könyvet írt a témában. Az Agave Kiadónál most megjelent legújabb, a „Csillagok között” komoly visszhangot keltett a tudományos világban. Új kérdéseket tesz fel, némelyikre választ is ad, miközben bebizonyítja, hogy túlélésünk kulcsa a természettudományos kíváncsiságunkban rejlik. Az UFO kifejezést (Unidentified Flying Object, magyarul: azonosítatlan repülő tárgy) ma már a gyerekek is használják. Van, akit érdekel, van, aki mosolyog rajta. A bizonyítékok olyan gyorsan […]

A nyugati vezetők mai normandiai találkozója számos különböző szinten szimbolikus jelentőségű, mivel azok a nemzetek, amelyek csapatai nyolc évtizeddel ezelőtt megrohamozták a partokat, a múlt és a jelen háborúiról gondolkodnak. A ma végig zajló ünnepségek azonban azt is jelzik, hogy a világ talán utoljára ünnepelheti azt a maroknyi túlélő katonát, tengerészt és repülőgép-vezetőt, akik 1944. június 6-án a náci ágyúk fogai közé rohantak – és elbúcsúzhatnak. A D-nap veteránjai számára, akiknek többsége már legalább közel százéves, fogy az idő. Ezt a tényt fájdalmasan hangsúlyozta Bill Cameron haditengerészeti veterán halála, aki a hivatalos kanadai veteránügyi küldöttség tagja lett volna. Pénteken halt […]

Nagy valószínűséggel a kedves olvasó sose hallotta a Kristi Noem nevet. Jogos is, ha sose hallottak róla. Ő Del-Dakota kormányzója, de hát Magyarországon a lakosság óriási többsége erről az államról azt se tudja, hogy hol van. Biztos lehetsz benne, hogy a dél-dakotaiak többsége se tudja, hogy Hungary az egy ország (vagy esetleg egy éhes állatfajtát hívnak igy). Az állam GDP-je negyede mint hazánké, igaz ezt hazánk lakosságának a tizedével érik el. Szóval egy kis, nem egészen egy millió lakosú állam kormányzója a hölgy, egyébként 53 éves. Többek között arról lett ismert az elmúlt években, hogy kiállt az abortusz betiltásáért, és […]

Tel-Aviv és Jeruzsálem utcáit a múlt hétvégén hatalmas kormányellenes tüntetések lepték el, emlékeztetve a kormány igazságügyi reformterve elleni hónapok óta tartó tiltakozásokra, amelyek az október 7-i mészárlás után hirtelen véget értek. Vasárnap Jeruzsálemben becslések szerint 100 ezren vonultak az utcára, túszdrágaságot és új választásokat követelve. A tüntetések a héten is folytatódtak. És ha ez nem lenne elég rossz, Benjamin Netanjahu ezután sérvműtétre ment. A kórházi ágyában fekve bizonyára úgy érezhette, hogy a falak kezdenek bezárulni körülötte. Nemcsak a világ színpadán szigetelődött el egyre inkább, hanem az izraeli közvélemény nagy részének bizalmát is elvesztette. Az Izraeli Demokrácia Intézet múlt hónap végén […]

Donald Trump volt elnök azt követően nyilatkozott újságíróknak, hogy egy bíró március 25-én úgy döntött, hogy április 15-én kezdődik a New York-i hallgatási pénzügyben indított pere. A megjegyzései ijesztőek voltak. Trumpnak igaza volt, amikor azt mondta: „Ilyenre még nem volt példa az ország történetében”. Valóban. A többi nem igazán volt szónoklat. A szónoklatoknak lehet összefüggésük. Amikor Trump egy kampánygyűlésen szónoklatba kezd, a volt elnök általában megtalálja a hangnemet, és a tömeggel közösen csinál némi call and response-t. A panaszok listája lehet, hogy hamis és furcsa, de legalább valamennyire világos és lineárisan előadva. Ez most más volt, inkább egy rosszul szerkesztett […]

Alekszej Navalnij meggyilkolásában van valami, ami emlékeztet engem Magyarország mártírhalált halt miniszterelnökének, Nagy Imrének a sorsára – annak ellenére, hogy a két ember és a körülményeik között égbekiáltó különbségek vannak. Nagy sok szempontból ambivalens politikai figura volt. Kommunista volt és maradt, aki 1956. október 23-án egy népfelkelés kellős közepén találta magát. A kormányzásért küzdött a példátlan felfordulás és a remény idején – az utcai követelések és a rend helyreállításának szükségessége közötti egyensúlyozás lehetetlen és nem igazán irigylésre méltó feladata volt, és tennie kellett ezt anélkül, hogy átlépte volna Moszkva vörös vonalait. Végül Magyarország túllépte ezeket a határokat, és a Szovjetunió […]

Az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata (EJEE) volt az ezüstös fény a történelem legfeketébb felhőjén – egy olyan évszázadon, amelynek még a felét sem töltötték be, és amely magában foglalt két szörnyű világháborút, totalitárius mészárlásokat és a Shoát. A december 10-i 75. évfordulója méltó az ünneplésre, még akkor is, ha az emberi jogok alapjai talán kevésbé biztosak, mint 1948-ban voltak. 1945 júniusában, még a második világháború befejezése előtt, San Franciscóban megszületett az Egyesült Nemzetek Szervezete, amelynek alapító okiratának preambulumában a következő hangzatos szavak hangzottak el: „Mi, az Egyesült Nemzetek népei … megerősítjük az alapvető emberi jogokba, az emberi személy méltóságába […]