A magyar „örökségi nyelvnek” számít Kanadában – harminc egyéb kisebbségi nyelvvel együtt. Ez annyit jelent, hogy szövetségi szinten a fontosabb kormányzati, vagy közszolgálati információk sokszor magyarul is megjelennek. Igy történt ez az Elections Canada videója esetében is, melyben magyarul is elmondják, hogy miképpen lehet felkerülni a választói névjegyzékbe és egyben voksolni az október 19-én megrendezésre kerülő szövetségi választáson. Most aztán senkinek sem lehet kifogása, aki életvitelszerűen Kanadában él és jogosult szavazni! Hallgassátok meg az Elections Canada szép kanadai magyar reklámfilmjét! A 2011-es népszámlálás szerint a magyar anyanyelvűek száma Kanadában összesen 67.920 állampolgárra tehető. Közülük 60.970 anyanyelvi szinten, vagy felsőfokon beszél […]

Sok egyéb rossz tulajdonságom mellett érdeklődéssel olvasgatom a magvas és kevésbé magvas gondolatok alatt megjelenő „nép hangját” – azaz a kommenteket (vagyis kommentárokat). Nem, nem akarom a nyelvem köszörülni a mindenütt fellelhető súlyos nyelvhelyességi szabálysértéseken, az időnként suta fogalmazásokon, de még a vicsorgó indulatos kitöréseken sem – akad ezekből mindkét oldalon elég. Hanem rájöttem a magyar nép nagy titkára. Nevezetesen arra, miből él a magyar? Legalábbis a kommentelők szerint. Mert magam el nem tudom képzelni, hogyan lehet lakást fizetni, ruházkodni, vagy akár csupán enni 22.500 vagy 49 ezer forintból. Esetleg semmiből. Az én jövedelmem még a nettó minimálbérnek is kétszerese, […]

Alex Johnstone – a dél-Ontario-i Hamilton városi iskolabizottág tagja – most a baloldali Új Demokrata Párt (NDP) színeiben indul az október 19-ei kanadai országos választáson. A héten általános döbbenetet okozott, amikor bevallotta, hogy mindeddig soha nem hallott Auschwitzról, a hírhedt koncentrációs táborról, melynek minden harmadik áldozata magyar állampolgár volt. Azért került elő Auschwitz a kampányban, mert egy kanadai szatirikus lap előszedett egy hét évvel ezelőtti Facebook-bejegyzést Alex Johnstone-tól, melyben egy péniszhez hasonlította Auschwitz kerítését egy barátja által posztolt fotón. „Jéé, ezek lennének a hírhedt lengyel pénisz alakú villanyoszlopok!”–viccelődött Johnstone a barát által feltöltött koncentrációs tábort ábrázoló fotóin. Johnstone védekezése – […]

Hogy ebben az országban Orbán első hatalomra kerülése óta szellemi kútmérgezés folyik, az soha nem volt kétséges. A társadalom végzetes megosztottságát, magyar és magyar szembeállítását neki köszönhetjük. De neki köszönhetjük a Horthy-rendszer sunyi rehabilitálását, beleértve egy-két netto nyilas piedesztálra emelését is. Neki köszönhetjük 1956 eszményeinek végleges sárba tiprását, a demokratikus államberendezkedés szétverését, a lopakodó diktatúrát. Legutóbb, mikor bejelentette a Honvédség saját irányítása alá vonását, már fel se hördült a társadalom, simán lenyelte, hogy ez az univerzális zseni újabb területet kotort maga alá. Elképesztő, hogy milyen következetlen társadalom a mienk, a mai napig nagy szemforgatások közepette sápítozik a Kádár-rendszer belső elhárításáról, […]

A menekültügy nem egy belpolitikai tanulsággal is szolgált, illetve szolgál folyamatosan. Orbán politikájának nemzetközi patthelyzete ismert. A belpolitika diktatúra-irányú elmozdulása is köznapi téma. Vagy az lehetne. Az ellenzék körében azonban, sajátosan, szintén hozzájárul a kép tisztulásához. Az LMP már korábban letette a hűségesküt Orbánnak, amikor Schiffer nyomjelzőt javasolt a menekültekre. Most pedig az MSZP tette le az eddig kezében gyűrögetett álarcot. Az Index híre szerint legalább is valami ilyesmi látszik kirajzolódni, ha az ott megjelent véleménnyel nem is tudok mindenben egyet érteni. Ott ugyanis olyasmit írnak, hogy a most meghirdetett, pozitív semlegességnek keresztelt, ebihal-taktika kontrasztban áll az eddigi kemény bírálatokat […]

Történetileg kissé bizonytalan, legendaszerű a história, de makacsul tartja magát, hogy az 1200-as években, több keresztes hadjárat kudarca után, gyermekekből verbuvált keresztes sereget küldtek a Szentföld felszabadítására a muzulmán hatalom alól. Mint a Biblia mondja, szilárd hittel hegyeket lehet megmozgatni, csak hinni kell, és csodát tesz a Megváltó, a tiszta lelkű gyermekek puszta megjelenésére térdre hullanak, keresztet vetnek, megtérnek a pogányok, a ruháikat terítik a Jeruzsálembe diadalmasan bevonuló ifjonti sereg lábai alá, pálmaleveleket lengetve üdvözlik őket, a Boldogságos Szűz boldogan tekint le a mennyek országából, a római pápa lesz az egész világ vallási vezetője! Sajnos kissé másképp valósultak meg a […]

Valahogy hátrányos helyzetű vagyok. Korábban, valami felületesség okán beleolvastam az Agyar Hírlapba. Aszzem, Szun Ce –re való emlékezésem indokolta: „Ha ismerjük az ellenséget és ismerjük magunkat is, akkor száz csatában sem jutunk veszedelembe; ha azonban nem ismerjük az ellenséget, csak magunkat ismerjük, akkor egyszer győzünk, másszor vereséget szenvedünk; és ha sem az ellenséget, sem magunkat nem ismerjük, akkor minden egyes csatában feltétlenül végveszély fenyeget bennünket.” Mondjuk, az fentebb említett sajtóorgánumot olvasván nem kell aggódnom. Ezek nem ellenség. Ahhoz túl buták. Cserébe csak nekik vannak ellenségeik – az egész orbáni politika erre épül – normális ellenzéknek – de normális kormányzó pártnak […]

Giuseppe Verdi: Otello – a Magyar Állami Operaházban „Verdi 58 éves korában visszavonult és 15 évig nem írt új operát. Egy milánói vacsorának és a kitartó Giulio Ricordinak köszönhetően a Maestro mégis nekilátott egy új mű komponálásának, amit csak úgy emlegetett: „a Csokoládé-projekt”. Otello, a mór. A katona, a vezér, a szerelmes férj, akit minden érdeme ellenére sem fogad be Velence népe: örökre „fekete”, idegen marad. Egy beilleszkedni vágyó idegen sebezhetőségét pedig könnyen kezdik ki a hamis barátok – és a féltékenység. Az Otello remekmű. Kivételes, zseniális alkotás, amelyben a szerző új, mégis jellegzetesen „verdis” hangon szólaltatja meg a shakespeare-i […]

Ez az igazi, mivel a korábban közölt csak egy amatőr próbálkozás volt, amolyan kroki. Az, hogy eredetileg a kuruc-in-fos-on jelent meg – ami eleve kizárja, hogy a szerző nem, hogy plagizált volna, mert ahhoz olvasnia kellett volna Kende írásait, de az ilyesmi egy ilyen szennylap szerzőitől kizártnak tekinthető – nem javít a helyzeten, ezért álljon itt, egészen más minőségben a téma feldolgozása. A kurucos napló forrása leellenőrzésének elmulasztása miatt minden olvasónktól bocsánatot kérek.  A szerk. Nem újítok semmit avval, hogy a magyar jobb kórosan antiszemita, de némi furcsaságot látok abban a túlzott szeretetben, melyben a palesztinokat részesítik. Tudom, hogy ennek […]

Folytatódott a szerepmondás. A kandalló előtt álló asztalnál széles félkörben, ha jól emlékszem, még a következők ültek: Tamási, Németh László, Féja, Szabó Lőrinc és Németh Imre. Nem tudom pontosan sem a sorrendet felidézni, sem hogy ki mit mondott. Erre különben sem vállalkoznék, nem akarok más szájába egy hamis hangsúlyt sem adni. Fejemet csak arra késztetem, amit én mondtam. De egy jelenet mégis elém szökken. Valamelyikünk valamiről szólva Németh Lászlóra hivatkozott. Gömbös ekkor már előttünk állt, fél lábát a kandalló lépcsejére, egyik könyökét a kandalló párkányára támasztva. – Melyik közületek a Németh? Te? Németh csak bólintotta az igent. – Kozma nagy […]

Az Európai Unió a menekültekkel kapcsolatban elfogadta a kvótarendszert. Ezzel, látszólag, Orbán Viktor politikája hatalmasat zakózott. Olyan meggyőző látszattal, hogy az első nyilatkozatok alapján például a DK fel is ült a pillanatnyi benyomásoknak. Holott valójában megerősítették Brüsszelben a Fidesz-kormány politikáját. Nem menekült-ügyben, hanem általában. A menekültek tekintetében tulajdonképpen a kvótarendszer kisebb megterhelést jelent, mint a szabad áramlás biztosítása, vagy az érkezettek számolatlan táborba-rendezése. Ezt egy idő óta abban az összefüggésben emlegetik, hogy érthetetlen: a magyar kormány miért kel ki a kvótarendszer ellen. Holott az egyik cél nyilvánvaló. A kvóták meghatározásánál, hacsak egy kicsit is figyelnek a humanitárius szempontokra, akkor a […]

Egyes jelek szerint kedves betegnek ma megint rohama volt a Parlamentben. Amnéziás rohama. Már megint úgy emlékszik, hogy megváltotta a világot. Jézus előtt. Isten még kicsit kapaszkodik ugyan a bokájába, de ő a Nagy Orbán Viktor már letudta. Istent. Az ördög nevében. Az eszéért cserébe hatalmat kapott. Az eredménye az esztelen hatalomgyakorlás. Ami az amnéziás rohamot illeti, az a jelenleg aktuális stressz-hatásoknak megfelelően a menekültüggyel kapcsolatos. Azt a kijelentését, hogy egy lendületből megdicsérte a civileket a munkájukért, majd kiemelte a kormány által, a segélyszervezeteknek adott adományokat, sokan úgy értették, hogy a civileket emlegette, mint anyagilag támogatott csoportot. Ezt a menekülteket […]

Új jogosítványokat kapott a Honvédség, tekintettel az országot ért támadásra. A kalifa csapatai hangosbeszélők bevetésével terrorizálják az országot, beözönlenek a nyitott kapukon és lefejelik a rendőrök új technikai felszerelését, a viperát. Rogán és stábja hevenyészeti védelembe ment át a Pasa parkban, a ravaszság ebben az, hogy ha jön a janicsár, akkor majd azt hiszi, hogy elöljárója lakik a szegénysoron. A kormányszóvivő a fürdőkádban ülve gyakorolja a müezzin imára szólító szavait, a Seregek Ura meg írja a kiáltványt: csapataink harcban állnak, a kormány a helyén van. Ez legalább akkora hazugság, mint a menekülteket segítő civil szervezetek támogatása, de annyira jól hangzik. […]

A „Think Hungary – More than expected” címmel Magyarországról készült rövid kis imázsfilm annyira népszerű, hogy számtalan külföldi díjat is elnyert. Értékelték többek között a sanghaji Turisztikai Vásáron, a cannes-i Corporate Media and TV Awardson, a berlini Tourism Media Award, Arany Városkapu turisztikai film- és multimédiaversenyen, legutóbb pedig Kolumbiában, az ENSZ Turisztikai Világszervezetének közgyűlésén lett első helyezett. Ez a mindössze pár perces imázsvideó a Magyar Turizmus Zrt. megbízásából készült, méghozzá azzal a nem titkolt szándékkal, hogy tudtára adja a világnak: Magyarország egy jó hely, ahová érdemes ellátogatni. Sőt. Magyarország nemcsak jó hely, hanem egy biztonságos ország is, tele sok szép, […]

Volt egyszer egy tizenvalahány éves fiú, aki Pesten élt egy kis amerikai-brit-kanadai-ausztrál társadalmi buborékban a kilencvenes évek derekán. Azt álmodta meg magának, hogy filmrendező lesz, vagy író, vagy esetleg költő. Aztán valamikor egyetemista éveiben – immár Kanadában – rádöbbent arra, hogy meg is kéne valamiből élni…és így gravitált a roppant lukratív történelmi szakma irányába… Privátban nem csak közéleti, vagy tudományos írásaim vannak, de valahol a fiók mélyén forgatókönyvek is. Régóta vártam arra a pillanatra, hogy forgatókönyvem végre életre keljen. Pont ez történt vasárnap, amikor két tehetséges, fiatal kanadai színésszel, egy kamerással és egy hangmérnökkel neki láttunk egy kisfilmet forgatni David and […]