A kanadai jobboldalt támogatja a legnagyobb zsidó hetilap
A The Jewish Press című amerikai hetilap egy csütörtöki szerkesztőségi cikkben jelezte, hogy Stephen Harper kanadai konzervatív miniszterelnököt támogatja és erre ösztönzi valamennyi szavazásra jogosult kanadai zsidót az október 19-én megrendezésre kerülő szövetségi választáson. A lap szerint azért kell egy negyedik ciklusra újraválasztani a kanadai kormányfőt, mert „Izrael hűséges támogatója.” A lap ugyanakkor jelzi, hogy nem könnyű körülmények közt kampányol a Konzervatív Párt, hiszen a csökkenő olaj árak komoly gondokat okoztak Kanada gazdaságának, különösen Alberta tartományban, amely egyben a kanadai jobboldal fellegvára.
„Harper úr volt az első kanadai miniszterelnök aki felszólalt a Knessetben. Ekkor jelentette ki az izraeli törvényhozásban, hogy Kanada ‘tűzön vízen át’ támogatni fogja Izraelt. Harper úr messze meghaladta a nyugati vezetők szokásos Izrael-barát szavait. A kanadai kormányfő morális relativizmussal vádolta Izrael bírálóit. És miközben elmondta, hogy az Izraelt érintő bírálat nem feltétlenül egyenlő az antiszemitizmussal, hozzátette, hogy ‘mi másnak hívhatjuk azt a kritikát, amely kizárólag a zsidó államot érinti és lényegében megtagadja tőle a jogot, hogy önvédelmet gyakoroljon?'”–jegyzi a The Jewish Press.
Stephen Harper Benjamin Netanyahu-val Ottawában. Fotó: Fred Chartrand/The Canadian Press.
Harper korábban elmondta, hogy szerinte a mai antiszemitizmus lényege, hogy Izraelt bírálva támadják egyesek a zsidókat.
„Fontos lenne, hogy Harper úr hangja visszhangozzék a nemzetközi porondon”–írja a lap.
A The Jewish Press hetilap 50 ezer példányban jelenik meg New Yorkban, de Kanadában és szerte az Egyesült Államokban is olvassák.
De nem csak a New York-i lap támogatja a kanadai konzervatív kormányfőt, hanem a Torontóban nyomtatott Canadian Jewish News című hetilap is. A CJN felmérést végzett a kanadai zsidó közösségben, amiből kiderült, hogy a legnagyobb kanadai zsidó lap olvasói közül a Konzervatív Pártot támogatók aránya 44 százalék. A Liberális Pártra 40 százalék és az Új Demokrata Pártra 14 százalék voksolna. Érdekes ugyanakkor, hogy a kanadai zsidóságban aránylag alacsony azok aránya (23 százalék), akik elsőorban Izrael-barátsága miatt szavaznának Stephen Harper pártjára.
Benjamin Netanyahu hálás köszönetet mond Stephen Harper-nek. Fotó: Sean Kilpatrick/Canadian Press.
Author: Christopher Adam
A Kanadai Magyar Hírlap alapítója és főszerkesztője. A montreáli Concordia Egyetemen diplomázott történelemből. Master of Arts fokú képzését a Carleton Egyetemen, PhD-jét az Ottawai Egyetemen szerezte, szintén történelemből. A KMH-n kívül a Hungarian Free Press című angol nyelvű lap főszerkesztője. 2015-ben Szabad Sajtó díjjal tüntették ki a Kanadai Magyar Hírlapot. A díjat Christopher Adam vette át Budapesten a Szabad Sajtó Alapítványtól.
Aczél Gábor
Andy Boyer
Aszalos Sándor
Avi ben Giora
Bogdán Géza
Búzás Huba
Christopher Adam
Egri-Eiben István
Endre István Simay
Eörsi Mátyás
Éry Balázs
Fényes István
Föld S. Péter
Gadó György
Garai-Édler Eszter
Georgina Bojana
Gere Gábor
Gergely Beatrix
Göllner András
Gulyás András
Hirschler Tamás
Hollósy Gerti
Ille István
Kalmár Szilárd
Kerekes Sándor
Kertész Ákos
KMH Vendégszerzők
Kopácsi Judith
Lázár György
Petényi Judit
Rátesi Margit
Révay András
Róna György
Rosu Mária
Szigetvári Viktor
Szücs Balázs
Szukits Rezső
10:54 de.
A Cote St. Luc városnegyedben, Libman a konzervatív párt képviselője és erős politikai kampányt vezet a választáson.
Házról házra járt szavazatot gyüjteni pártjának.
Ez az első alkalom, mikor ilyet láttam a konzervatív párt részéről.
11:42 de.
ES??
kit kene tamogatni mast? Csak nem a palastin terroristak segget nyaldoso baloldalt??
12:40 du.
barlev:
Mi a búbánat van ott ?
Hallom hogy a rohattak bicskával öldösik a népet.
Tisztességben megöszült háziasszonyok bevásárló-táskájából sodrófa áll ki, másképp nem szállnak buszra.
A szarházi elnökük ujabb akciókra bujtogat.
Mi lesz ebből ??!
1:47 du.
barlev, kicsit lemaradt.
Ez egy Észak Amerikai országról szól.
Azt támogatja, akit jónak lát.
Demokrácia van, ha nem tudná.
1:59 du.
Lenyegeben en csak azert megyek el a szavazni mert Harper nyiltan Izrael-parti.
A kenderszivastol elhulyult a megvalasztasa utan mar masnap elitelne Izraelt, mert Izrael megvedi magat.
2:08 du.
Már írtam máshol is, Kanadában NINCS jobb és baloldal. Itt Liberális és Konzervatív párt van.
2:11 du.
A kanadai politikai viszonyokhoz nem tudok hozzászólni, de az biztos, hogy Harper idézett megállapítása végre egy becsületes és tisztességes vélemény. A tárgyról magáról önmagában tekintve is lehet véleményt alkotni, nem csak az aktuális politikai számítás adhatja a politikus szájába a mondandót? (Hacsak nem emögött is valami háttérszámítás rejlik. Remélem, hogy nem.)
2:25 de.
Mást jelent Európában és mást a tengerentúlon a bal és jobboldaliság.
2:32 de.
Ebben kivételesen egyetértek Figyelő 2,08-cal,
azzal a fenntartással, hogy az egyes táborok neve nem, vagy nem feltétlenül fejezi ki azok nézet, illetve cselekvési rendszerét.
A történelmi tapasztalat is messzemenőkig ezt igazolja.
3:50 de.
Figyelő és Goló !
A politikai (választási) csoportok neveit illetően is egészen más a helyzet…
Például, a magyar konzervatívok nemzeti alapon még mindig a régi feudál-reakciós rendi világ hamuján merengenek a
„Régi dicsőségünk, hol késel az éji homályban?” szellemén, ÉS
még véletlenül sem a modern, demokratikus, liberál-kapitalista, vállalkozásbarát gazdaságcentrikus, rendszer felvirágoztatásán.
Az sem zavarja őket, hogy abban a régi rendi, „nemzetes uramék” világában a szavak szintjén kívül a kutyát sem érdekelte a nemzeti mibenlét kérdése. A nemzetté válás kérdése csak a felvilágosodással és a polgári forradalmakkal került napirendre, amit aztán a felbomló arisztokrácia igyekezett kisajátítani a maga számára. Így keveredett egymással a liberalizmus és az ún. konzervativizmus… Sokan viszont tévesen ma a kapitalizmust vélik a konzervativizmus megtestesülésének.
10:36 de.
Nem tudom, ki hogy van ezzel, de egyesek azt állitják, hogy a konzervatízmus alap eszméje ezen alapszik:
Isten, haza, család.
7:01 du.
Figyelő!
Isten, haza, család, ezeket nyugodtan a magáénak vallhatja minden választási irányzat.
Ezt a hármas jelszót is kisajátítják és ráfogják, hogy ez a konzervatívizmus. Csak úgy mint a nemzetiszín kokárda, amelyre a Vezér rásütötte, hogy „aki velünk van az tűzze ki!”. Ezzel rögtön fizikailag is ketté osztotta a nemzetet.
Akkor megkérdezném magácskától, hogy Kossuth Lajos, Petőfi Sándor, vagy Deák Ferenc ugyan konzervatívok voltak e ?
Namegaztán, mindegy, hogy melyik istent szeretjük, vagy ez be van határolva ?
A Haza pedig minden itt élő hazája e, vagy csak azé, aki azt megérdemli ?
7:19 du.
Tud e arról kegyed, hogy nemzetünk bölcs Vezére az egyik március 15-i múzeumkerti országos ünnepségen színész által előadott, Petőfi: A XIX.század költői című verséből több szakaszt egyszerűen kigyomláltatott. Csupán azokat húzta ki, amelyek nem klappoltak az ő „konzervatív” politikájával.
Hát csak úgy kérdem Öntől, kedves Klára asszony, hogy egy a saját állítása szerint konzervatív vezető megtesz ilyen hamisítást a nemzet költőjével, sőt magával a nemzettel ?
10:43 du.
A konzervatízmus egy nemzetköszi fogalom.
12:58 de.
Kedves Figyelo!
Ahogy azt a Dubois nagyjabol elmagyarazta, a konzervatizmus nem valamifele homogen, es foleg nem allando dolog. Terben es idoben valtozo.
Eredetileg a kiralysag intezmenyenek visszaallitasara talaltak ki, es azota is altalaban azt jelenti, hogy valami regebbihez akar visszaterni. Ez a „regebbi” viszont minden korban mas es mas volt. Nem csak korban, de minden orszag eseteben is mas es mas.
Nemetorszagban pl. elkepzelheto lenne, hogy a naci part konzervativnak hivja magat, mert valamikor naci orszag volt.
Ezert van aranylag nagy kulonbseg pl. a magyar es a kanadai konzervativok kozott is.
1:00 de.
Upszi:
… mert valamikor Nemetorszag naci orszag volt.
9:09 de.
Kedves Moshe, sajnos már éltem a nácizmusban, de nem állitanám konzervatívnak.
A maga elferdült módján, nemében forradalmi volt, hiszen csak hitlert kellett hallgatni a rádión…..miket üvöltött.
Hogy a németek között, van olyan aki esetleg visszasírja, az nem konzervatív, hanem neo-naci.
4:01 du.
Kedves Figyelo!
Termeszetesen a nemet nacizmus kialakulasakor nem lehetett konzervativ, hiszen egy uj dolog volt.
A konzervativ valami regebben ismert dologhoz akar visszaterni.
Ebbol a szempontbol nezve tehat egy ma elo nacit, aki vissza akarja allitani a naci rendszert, eppenseggel lehetne konzervativnak is tekinteni. Ez persze nem tetszik olyan konzervativoknak, akik a demokracia valamelyik regebbi valtozatahoz ereznek affinitast.
Hogy mast ne mondjak, amikor a „bal oldal” – amelyik manapsag mar teli van tuzdelve szocialistakkal es kommunistakkal – azt mondja a nacikra, hogy azok a „szelsojobboldalt” kepviselik, akkor tkp. azt hazudjak, hogy a nemzeti *szocialistak* a konzervativokhoz tartoztak es tartoznak. A szegeny, allitolagosan bal oldali elvtarsaknak nehez beismerniuk, hogy a nacik, mint szocialistak, tkp. az o elvtarsaik, csak valamelyest elternek a velemenyeik egymastol.
A nacik meg csak kozel sem johetnek a demokratikus jobboldalhoz.
De, mivel van arra lehetoseg, hogy ma emberek vissza akarjanak terni a naci rendszerbe, azokra az emberekre ra lehet fogni a szo szoros ertelmeben, hogy ok konzervativok – mert valami regebbi utan sovarognak.
Ennel jobban nem tudom elmagyarazni.
4:07 du.
Kedves Figyelo!
Elfelejtettem irni, hogy szerintem a „neo-naci” egy elfuseralt kifejezes, bar meg kell hagyni, hogy nem ismerem a nezeteiket. Lehet, hogy valamelyest kulonboznek az o nezeteik a hitleri nezetektol. Azonban van egy olyan gyanum, hogy semmi kulonbseg nincs a naci es a „neo-naci” kozott.
4:20 de.
Mostse Akivagy!
Azzal hogy egyenlőségjelet teszel a szocialisták (mérsékelt marxisták), a kommunisták (marxisták), tehát a baloldal és az úgynevezett nemzetiszocialisták (nácik) közé, leköpöd azon tízezrek(!) emlékét, akik az első náci koncentrációs táborok áldozataivá lettek… E sommás és alattomos ítéleteddel ráadásképp megalázod még polgári demokratikus oldalt is, amely jóhiszeműen naivságával(?) békés lehetőséget nyújtott a Hitleráj demokratikus hatalom átvételéhez, hogy aztán a saját, polgári színe java is a szélsőjobb, azaz a náci rendszer áldozatává váljék.
A nácizmus igenis a szélsőkonzervatív reakció, a nacionalista jobboldal édes testvére. Röviden Kruppok, Schaktok, a Wagner stb. család és más mágnások nélkül soha nem jutottak volna hatalomra…
8:18 de.
Moshe Akiva
2015 október 18
12:58 de.
Magyar konzervatívok?
Te most hülyéskedsz…
7:45 du.
voronyezs,
Azzal hogy egyenlőségjelet teszel a demokratikus jobboldal es a nemzetiszocialisták (nácik) közé, leköpöd azon tízezrek(!) emlékét, akik az első náci koncentrációs táborok áldozataivá lettek. (Ismeros a mondat?)
A nemzeti szocialistak szocialistak voltak. Sokkal inkabb, mint Sztalin, Brezsnyev, Rakosi, Kadar, Mao es a tobbi valaha is, vagy azok a korrupt gazemberek, akik ma szocialistaknak hazudjak magukat Nyugat-Europaban, vagy Kanadaban.
(Na jo, kicsit hasonlitott ugyan a nacik cocjalizmusa a mohamedi cocjalizmushoz, ok is a rablott holmibol teremtettek meg a joletet a sajat embereiknek, de hat ez nagyjabol alma-vagya minden mas cocjalistanak is.)
Tehat csak relax: A nacik a baloldalhoz tartoznanak, ha demokratikusak lennenek. De mivel nem kedvelik a demokraciat, elegge nehez oket akar a demokratikus jobb, vagy baloldalhoz besorolni.
Epp ezert tartom undoritonak a mai allitolagos baloldal propagandajat, amikor „szelsojobbnak” titulaljak a nacikat, akiknek semmi kozuk a demokratikus jobbhoz.
Ugyanakkor, ha valaki azt mondja, hogy a nacik cocjalistak reven a bal oldalhoz tartoznak, ugyanezek a „baloldaliak” azonnal megsertodnek.
Jotanacs: Ha nem akarsz megsertodni, te se sertegess!
Falusi,
Ha elhitted volna nekem, hogy a konzervatizmus nem valami allando jelenseg, hanem valtozo terben es idoben, nem kedeztel volna ilyen butasagot.
Persze hogy vannak konzervativok Magyarorszagon, csak nem eppen mindegyik demokrata.
Termeszetesen nem is nagyon lehet oket hibaztatni, hiszen Magyarorszagon 1989-ota van eloszor demokracia, igy tehat a magyar konzervativ vagy a jo kis kommunista, vagy a Horthy rendszert sirja vissza, vagy a Habsburg Birodalom tetszene neki … esetleg eppen Bocskai koponyegben rohangal, mert neki a feudalizmus azon szakasza tetszik valamiert, vagy csak nem tudja mit csinal szegeny.
Nyugaton, ahol mar tobb evszazados hagyomanya van a demokracianak, a konzervatizmus tobbnyire a demokracia valamelyik korabbi szakaszahoz szeretne visszaterni, legalabbis reszben.
Mindkettot konzervativnak hivjuk, de mas es mas.