Elhunyt február 1-én Mailáth István, a montreáli Magyar Krónika alapítója és kiadója, a helyi magyar közösség aktív tagja. Mailáth István (Stephan Mailath) Magyarországon született nemesi családba. Szülőföldjét 1947-ben hagyta el és 1950-ben érkezett Kanadába. A BMW-nél épített karriert és ott dolgozott évtizedeken keresztül. Amikor 1999-ben nyugdíjba ment, megalapította feleségével – Máriával – a Magyar Krónika című nyomtatott kéthetilapot. A lap elsősorban a helyi magyar közösség eseményeiről nyújtott beszámolókat, képes krónikákat, illetve egyéb kulturális és társadalmi jellegű cikkeket. A lap online változata mai napig létezik és Mailáth István az utóbbi években is aktív szerepet vállalt annak kiadásában. Mailáth Istvánt gyászolja 44 […]

Kulcsár Zoltán: Magyar sors Kárpátalján Tartalom:  Megjegyzés: korábbi fejeztek a linkre kattintva olvashatók Boldog békeidők Ugocsa vármegyében A Nagy háborúban és az összeomlás után  Kisebbségben a Csehszlovák Köztársaságban  Édesanyám öccse, Kakuk Imre, az 1920-as évek végén elvégezte a nagyszőlősi fémipari szakiskolát. Mivel az 1930-as évek elejére Európába is eljutott a gazdasági válság, nem tudott munkát találni. Ebben az időben találkozott Farkas Miklós sógorával, akinek szintén nehezebb volt akkoriban a megélhetés, és rábeszélte Imrét, hogy menjenek a Vereckei-hágón keresztül Lengyelországba, majd onnét a Szovjetunióba, ahol fognak munkát találni. Még egy nagyszőlősi barátjuk is csatlakozott hozzájuk, és különösebb gond nélkül eljutottak a […]

Az ember olykor beleéli magát, hogy a gyávaságnak, illetve trógerizmusnak vannak határai, illetve lejjebb már nincs is. Aztán jönnek Orbán Viktor nyilatkozatai. Igazolva, hogy valószínűleg olyan vezéri magasságokban van, ahol mindig van lejjebb. Nem mintha a járvány kapcsán pont egy konzultációra lenne szüksége az országnak. Mert az élet enélkül is elég csikorogva zajlott. Sokaknak annyira, hogy a csikorgás már kisiklás kísérő zenéje volt. Miközben az utóbbi hónapban sem volt mentes az élet a vakcinák körüli kommunikációs hullámoktól. Voltaképpen jóval több indulati véleményt lehetett olvasni, mint amennyire a szakmai megközelítések kezdtek volna dominálni. Beleértve azt is, hogy akár orvosi diplomával, de […]

December elején betértem a Montreal Road-i Salvation Army boltba – Ottawában – téli holmit adományozni. A parkolás közben észrevettem, hogy egy ottawai rendőrkocsi cirkált a parkolóban. A rendőrnő kiszállt a kocsiból, besétált az üzletbe és maszkkal gyorsan visszatért az autóhoz. Egy fiatal férfinak nyújtotta a maszkot, aki a kocsi hátsóülésén ült. Majd a bejárathoz kísérte őt. Csak póló és farmer volt rajta a téli hidegben. Eltévedtnek tűnt a fiatalember, de eszébe jutott megköszönni a rendőrtisztnek a kedvességet. Egyszerre léptem be az üzletbe velük. Kíváncsi voltam, de udvariasan elhúzódtam, miközben továbbra is figyeltem őket. A rendőr beszélt egy nővel, aki a […]

Húsznál is több, nyilván gondosan kiválasztott szerzőjőnek nevét nem ismerem, de elképzelhető teljesítményük eredményét a Népszabadság pártrovatának egykori kiszolgáltatott csicskásából (aki az akkor már végét járó Magyar-Szovjet Baráti Társaság rendezvényeinek volt a felelőse), a rendszerváltoztatás folytán egymást követően három sajtóterméknek is főszerkesztőjévé emelt, utóbb Sajtóklubalapító, Békemenetszervező pártszellemi véleményvezér Bencsik András szerkesztette ötszáznál több színes képpel és rengeteg grafikonnal illusztrált, tíz fejezetre osztott hatalmas és súlyos kötetbe, amely Magyarország 2010 és 2020 között végbement fejlődésének tényeit és adatait Összetartozunk címmel, Felemelkedésünk története alcímmel, kifejezetten olvasmányosnak hirdetett formában ismerteti, áttekintést nyújtva az alkotmányozás folyamatáról, az államszerkezet újjáépítéséről, a nemzetegyesítésről, a válságok megoldásáról, […]

A puszta túlélésért küzd az észak-Ontario-i Laurentian University, miután a csődvédelem maradt az intézmény utolsó mentőcsónakja. A járvány hatása miatt 10 millió dolláros hiánnyal zárta az állami egyetem a 2020-as évet és e hiány 70 százaléka a járvány egyik mellékhatása. Az egyetemi kollégium 30 százalékos kapacitással üzemel, mivel a városon kívüli és külföldi diákok többsége otthonról tanul. A költségek azonban alig csökkentek. „A legnagyobb erőfeszítéseink ellenére, a Laurentian Egyetem fizetésképtelen” — jelentette be Robert Haché, a Sudbury városban lévő intézmény elnöke. Az Ernst & Young Inc. lett a bíróság által kinevezve mint az egyetem csődvédelmi felügyelője. Ross Romano, Ontario tartomány egyetemekért felelős […]

Embörök! Mi ez a pánik? Párttól, kormánytól, felfogástól függetlenül szerintem akkor tesszük a legtöbbet magunkért és egymásért, ha nem vesztjük el a józan eszünket. Kétségtelen: a despotáknak nagyon kedvez az ilyesmi: járvány, földrengés, más természeti katasztrófa ürügyén ugyanis nagyobb ellenállás nélkül lehet csorbítani az emberek jogait gyülekezésre, tiltakozásra vagy csak a vélemények kifejtésére. Egyelőre – de csak egyelőre! – felesleges itt kz-kről, meg Gulagról delirálni. De könnyen lehet az egészségügyi karanténból elkülönítő tábor… (Már most is vannak olyan jelek, amikről Buzatti: Hajtóvadászat öregekre c. könyvében olvastam a hatvanas években.) Az ismeretlentől mindannyian félünk: öregek és fiatalok, betegek és egészségesek, magyarok […]

Szívbetegként, nyolcvanegy évesen szerettem volna megtudni, nem azt, hogy mikor, hanem, hogy az oltakoztatási terv szerint mely oltóhelyen szándékoznak engem beoltani, hogy erről engem miképpen értesítenek, továbbá, hogy valóban választhatok-e a vakcinák közül. Mindezt nem tudtam meg, mert a kormányzati vakcinaregisztrációs oldal feltüntetett telefonszámán, aki a hívásomat fogadta, bármit kérdeztem is, az oltakoztatatásnak a megrendelt vakcinák érkezésétől függő menetéről, továbbá az oltakoztatatandó csoportok általam (és nemcsak általam) ugyancsak ismert besorolásáról beszélt, majd hangoztatott kétségeimet eloszlatandó arról tájékoztatott, hogy természetesen van oltakoztatási terv, de az nem nyilvános. És ez verte ki nálam a biztosítékot. Amit leplezni igyekezve, nagyot nyelve tettem fel […]

A nemzet miniszterelnöke ráérzett arra, hogy a magyaroknak elegük van a korlátozásokból. Szeretnénk visszakapni a régi életünket, ami nem volt mindig jó, de legalább normálisnak látszott. Orbán Viktor rájött, hogy pártoktól, felekezetektől függetlenül, mindenkinek elege van a bezártságból. Még a fideszeseknek is tele van a hócipőjük, bár ők nincsenek abban a helyzetben, hogy ezt bevallják. Amerika ebből a szempontból szerencsésebb hely: ott a republikánusok közül sokan kimutatták, hogy elegük van Donald Trumpból. Megmaradtak republikánusnak, de Trump eszelősségéből nem kértek. Nálunk nincs olyan fideszes, aki merne szembeszegülni Orbánnal. Aki szembeszáll vele, többé nem fideszes. De nem erről szeretnék írni, hanem arról, […]

Kulcsár Zoltán: Magyar sors Kárpátalján Tartalom: Megjegyzés: korábbi fejeztek a linkre kattintva olvashatók Boldog békeidők Ugocsa vármegyében A Nagy háborúban és az összeomlás után Kisebbségben a Csehszlovák Köztársaságban 1920. június 4-én a Trianoni békediktátum értelmében Kárpátalja a megalakuló Csehszlovák Köztársasághoz került jogilag, Podkárpátszka Rusz néven. A magyar lakosság száma rohamosan csökkeni kezdett, ezzel párhuzamosan sok ezer cseh lakost telepítettek be Kárpátaljára. Közülük került ki Erzsébet nagynéném férje, Zámorszki Félix, aki nem volt rossz ember, nagyon jó hentes volt és Nagyszőlősön laktak 1939-ig. Két kislányuk magyar óvodába járt. (A Csehszlovák Légió egyik alakulata a keleti fronton – a Légió tagjai sokat […]

„Mert mindig van fény” – mondta Amanda Gorman költő az Egyesült Államok történelmének második katolikus elnökének szerdai beiktatásakor. Aztán hozzátette: „ha csak elég bátrak lennénk ahhoz, hogy lássuk / Ha csak elég bátrak lennénk ahhoz, hogy világossággá válljunk.” Aznap korábban Joe Biden, a Szent Máté apostol székesegyházában tartott misén vett részt. Az olvasmányban Ézsaiás prófétától hallotta, hogy „a fény úgy fog kitörni, mint a hajnal”. Reményekkel teli első elnöki beszédében visszhangozta ezt a témát, felszólítva az amerikaiakat, hogy írják meg együtt az egység, a gyógyulás és a tisztesség amerikai történetét. Még a 30. zsoltárt is idézte, miszerint „Siralmamat vígságra fordítottad, […]

[Figyelem! Az alábbi szövegben tizenötször fordul elő a maszk!] Vírushiszti – ha ezt hallotta Esti Kornél, fütyölve a nyelvi jelenségeket tudományosan leíró szenvtelenség kötelmére, előrántotta 38-as Smith and Wessonját, és lelőtte az illetőt, mint egy kutyát. Olykor még meg is erőszakolta őket, de ezt ő maga is túlzásnak tartotta. [Gyűltek az utálatos, szalonképtelen szavak; e.g. gyűlölködés – ezt, a többnyire csak címig jutó olvasó, a felháborodás, méltatlankodás, szörnyülködés, megvetés, számonkérés, felelősségre vonás helyett használja, alaptalanságot sugalló, szándékos demagóg félreértésként – de a szavak csodálatos életéből a szavakkal való csodálatra cseppet sem méltó kilátástalan küzdelem lett.] Vírushiszti – használójának a mentősök, […]

A helyzet komolyabb annál, minthogy politikusokra lehetne bízni a megoldást. Hiába hazudják, hogy a szakemberekre támaszkodnak, a napnál is világosabb, hogy csak azoknak a szakembereknek a véleményére hallgatnak, akik azt mondják, amit ők hallani szeretnének. Hogy ami keletről jön, jó, ami nyugatról, az gyanús. Igen, az oltásról van szó, vagy ismertebb nevén az oltakozásról, ahogyan azt az országos tiszti főorvos asszonyság volt szíves említeni. És most tényleg nem arról kívánunk vitatkozni, hogy melyik oltás jó, és melyik kevésbé, mert ehhez hozzávetőlegesen épp annyira értünk, mint Orbán Viktor. Magyarul: semennyire. Szakemberekre kellene bíznunk a kérdés kezelését, olyan hozzáértőkre, akiken nincs politikai […]

Véletlen egybeesés lehetett, hogy pont új év napján a kezembe került egy írás Lionel Trilling néhai amerikai irodalomkritikustól. A regényről írt, pontosabban annak tulajdonságairól. Szerinte a regény az erkölcsi képzelet katalizátora, hiszen arra szólít fel mindannyiunkat, hogy őszinte önvizsgálatot végezzünk és hogy szemléletesebbé válljuk. Ha így fogjuk fel az irodalmi regény célját és hatását, a közösségi médiával való ellentét nem is lehetne nagyobb.  A véres randalírozás és pucss-kísérlet ami Washingtonban történt és amit az Egyesült Államok elnöke szított saját törvényhozása, alelnöke és országa ellen nem más mint a több mint négy évnyi közösségi médiában történő töretlen lázítás eredménye. És természetesen a szemléletes, […]

Kulcsár Zoltán: Magyar sors Kárpátalján Tartalom: Megjegyzés: korábbi fejeztek a linkre kattintva olvashatók Boldog békeidők Ugocsa vármegyében A Nagy háborúban és az összeomlás után A harmonikus fejlődésnek és a békés életnek az első világháború vetett véget. Senki sem gondolta volna a kezdetén, hogy olyan borzalmas és hosszú lesz, rengeteg véráldozattal, amely óriási tragédiával végződött Magyarország számára. Nagyapám a kezdetétől harcolt a háborúban, mint huszár a Magyar Királyi Kassai 5. honvéd Huszárezrednél. Több fronton is megfordult és csak 1918. február 1-én mentették fel bizonytalan időre a szolgálat alól – bizonyára a korára és a sok gyermekére való tekintettel. Ugocsa vármegyét közvetlenül […]