Nemrég csatlakoztam a Szent József a Munkás lelkipásztori közösséghez, a kenyai Nakuru Egyházmegyében. Ez egy érdekes hely az előző lelkipásztori és képzési közösségemhez képest, amely Kisaju településen volt, Ngong Egyházmegyében. A két hely teljesen más: a mostani közösség mezőgazdasági jellegű (földművelés), míg Kisaju inkább az állattartásra épült. Mára megtaláltam helyemet új közösségemben hála Faustin és Soki atyáknak. Együtt vitorlázunk és evezünk az oblátus karizmánk hajóján, miközben válaszolunk a közösség és a helyi emberek szükségleteire. A Covid világjárvány idején sok fiatal nem jár iskolába, és valószínűleg nem is nagyon foglalatoskodnak. Néhányan frusztráltak és erősen inni kezdtek, amit nemrég saját szememmel is […]

Folyamatosan hallom, olvasom, hogy majd 2022, meg majd az összefogás… Mintha az egy varázsszó lenne. Lehet, hogy az. De kérdés, hogy nem-e az a rosszabb, ha azzá válik? Többször, több helyen leírtam, hogy ez így nem fog menni szerintem. Márpedig egy közös kompromisszumos program kialakítása mellett egyre jobban elmegy a gőzös. Egy vállalkozásnál, ha eredményre számítanak, akkor először meghatározzák a célt, aztán az eszközt és és módszert. Majd ehhez kiválasztják az ezt képviselni, végrehajtani legjobban, leghitelesebben képes vezetőt. Jelenleg ilyen, minden résztvevő által képviselt, mindenki, és senki programját megvalósító, közös kompromisszumos program nincs. Vagy nincs kommunikálva, ami egyre megy. Ha […]

Kulcsár Zoltán: Magyar sors Kárpátalján Tartalom: 11. A szovjet megszállás kezdete 12. A francia kém 13. Egy mozdonyvezető utolsó útja A szovjet megszállás kezdete Nagyszőlősre 1944. október 24-én vonult be a Vörös Hadsereg és ezzel egy új, sötét korszak kezdődött az emberek életében. Sokan – joggal – azt gondolták, Kárpátalja újra Csehszlovákiához fog tartozni, ám nem így történt. 1944. november 13-án a 4. ukrán front törzse parancsot adott ki, miszerint a magyar és német nemzetiségű, 18 és 50 év közötti férfiak jelentkezzenek a legközelebbi szovjet katonai parancsnokságon. Hozzanak magukkal némi élelmet, háromnapos helyreállítási munkában kell részt venniük. Ez a „kis […]

Népünk Boldogsága úgy gondolja, hogy darabra. Persze, ehhez is ért, mint minden máshoz. Mert hát, szerinte kedden-szerdán meglesz a 3,5 millió beoltott kipcsak, így már semmi akadálya nincs a nyitásnak. Sejtem, hogy Népünk Boldogsága nem teljesen normális, az ilyesmi ugyanis nem darabszám függő. Pláne, hogy a 3,5 millió semmire nem bizonyíték, hacsak nem a kiadott vakcinaszámra. De ez őt hidegen hagyja. Na, nem azért, mert ennyire buta – részben azért – hanem, mert nagy rajta a nyomás. Mivel ma Orbanisztánban minden felől ő dönt, most botor módon magára húzta a víruskezelést, amit rendesen elb…szott. De természetesen mindenkit meggyógyítunk – jelentette […]

Orbán Viktor sportember. Volt. Talán. De maradt. Mármint megmaradt a VIP-páholy iránti érdeklődése. Amennyiben szeret VIP-páholyból vigyorogni a lentebb kiabáló tapsoló tömegre. Ami természetesen nem jelenti azt, hogy a nemzetközi szervezőknek beígért telt-házas focin az istenadta majd tapsolhat az ő focibarát vezérének a Puskás Arénában. Miközben persze Orbán Viktornak az sem nagy kockázat, ha mégis. Valószínűleg sok-sok méteres körzetében nem lesz olyan, akinek a testi és szellemi tisztaságát nem tesztelik előtte alaposan. A lelátók népe meg csinál, amit akar. Meg amit tud. Két-három héttel a meccs után. De arra, hogy személyesen mi lesz velük arra, a kormányhoz méltó cinizmussal azt […]

Feltaláltunk magunknak egy senkiházi falusi suttyót, a saját magyar népmeséink legkisebb testvérét a pisaszagú faluvégéről, felemeltük, odaadtunk neki mindent, aztán megint azt hittük, ő lesz a következő igazságos Mátyás király. Most meg áll a kötélfüles szatyrával ugyanaz a magyar paraszt az egyik stadion előtt, szürcsöli a sörét, vágja hozzá a disznósajtot, és nem érti, hol csúszott el a dolog. Ez a Mátyás se igazságos, ez se romantikus hős és még egy piti bűnöző is, a magyar meg ezt se érti, hogy ez hogy lehet. Nem is fog soha semmit érteni ez a szerencsétlen nép. Elkúrta egy évszázad harmadát arra, hogy aztán egy […]

Péntek reggel 9 órakor, összesen kilencvenkilencet kongott a harang a kanadai Parlament felett a Béketoronyban. Szerte Ottawa belvárosban hallani lehetett ahogyan az ország megemlékezik az április 9-én elhunyt Fülöp hercegre. Valamennyi kanadai kormányzati épületen félárbócon lógnak a nemzeti zászlók egészen péntektől Fülöp herceg temetésének napjáig, illetve pontosabban: a naplementéig. Jelenleg Kanada főkormányzó nélkül van (amiután az év elején a korábbi lemondott), így a Legfelsőbb Bíróság elnöke — Richard Wagner — tölti be ideiglenes ezt a szerepet. „Hosszú élete során királyi fensége, Edinburgh hercege a Brit Nemzetközösségének és Kanada népének szentelte életét. Több mint hat évtizedig állt a királynő mellett, állandó és […]

 Sokak érdeklődésére számot tartó könyv jelent meg a Pallas Athéné Kiadónál – még tavaly. Az olvasás első félórájában kissé komolytalannak, a szerző elszabadult fantáziája termékének tűnik. Ám mit szóltunk volna, mondjuk 1980-ban, ha valaki azt mondja; lesz egyszer a zsebünkben egy cigarettatárca méretű doboz, amivel telefonálni, táviratozni, fényképezni, rádiót hallgatni, újságot olvasni lehet. Látjuk vele, mi történik ugyanabban a percben a földgolyó másik oldalán, beszélhetünk külföldön élő rokonainkkal úgy, hogy közben látjuk is egymást. Hát nem biztos, hogy elhisszük, ma pedig már a gyerekeknek is van ilyen! Ezért inkább bánjunk óvatosan az előítéleteinkkel, ezzel a könyvvel kapcsolatban is! „A mesterséges […]

Jön föl a Jobbik, mint a talajvíz – ezt írtam sok évvel ezelőtt, az azóta a Népszabadsággal együtt bezárt Nolblogon. Arról a Jobbikról írtam ezt, amelyik a Fidesszel párban, egymást kiegészítve, kirekesztő és náci volt. Ezzel a Jobbikkal egyébként a Fidesznek akkoriban semmi baja nem volt, Orbán Viktor derék, nemzeti érzelmű ifjaknak nevezte őket 2003-ban, és sok sikert kívánt további politikai pályájukhoz. Nekem az a Jobbik nem tetszett, óvtam tőlük és szövetségesüktől, a Fidesztől Magyarországot. Mindezt azért kellett elmondanom, mert azt látom, hogy tanult barátaim a Facebookon, és ahol csak tehetik, ki vannak akadva azon, hogy a magát demokratikusnak nevező […]

Tavaly ilyenkor a járvány kezdeténél tartottunk és világszerte elmaradtak a húsvéti ünnepek és összejövetelek. Több mint egy évvel később Kanadában és Magyarországon egyaránt a harmadik hullám tombol, egyre többen kerülnek kórházba és az újabb lezárások, illetve korlátozások jellemzik alapvetően átrendeződött életünket. Kanadában eddig több mint 23 ezren haltak meg a Covid-19 betegségben, Magyarországon pedig csaknem 22 ezren. A pandémia mély károkat okozott, többek között a mentális egészség, a függőség, a mély magányosság és a családi megélhetések felbomlása területein. Húsvétkor, amikor a bibliai történetet követjük, egy lefelé vezető úton haladunk, mely út nem csak a kereszthez és a sötétséghez vezet, de […]

Látni nehéz. Egy idõben elemi rész fizikával, konkrétan buborékkamrás felvételek kiértékelésével foglalkoztam. A buborékkamra egy hatalmas tartály, amelyben felhevített folyadék van. A részecskegyorsítóba helyezve a rajta áthaladó protonok, elektronok és más részecskék „kondenz buborék csíkot” hagynak maguk után egy rövid ideig, és ha ezt jó ütemben két nézõpontból lefényképezik, akkor ezeket a fotókat vizsgálva találhatunk érdekes eseményeket és jelenségeket. A mi dolgunk az volt, hogy ezeket a fotókat (sztereopárokat) beszkennelés után kiértékeljük, és az egyes események fizikai paramétereit kiszámítsuk. Nem volt könnyû feladat, mivel akkor a legnagyobb, több szekrény nagyságú, klímával hûtött, zümmögõ óriásgépek memóriája nem volt több, mint 64 […]

Amikor kiderült, hogy Orbán Viktor a héten Üzbegisztánba utazik, már sejtettük, hogy nagy dolgok vannak készülőben. Jelentéktelen, piszlicsáré ügyekkel a miniszterelnök ugyanis nem foglalkozik, az ő figyelme kizárólag fontos feladatokra fókuszál. Ezért nem foglalkozik üzleti- és nőügyekkel, az ilyeneket alsóbb szintekre delegálja. A valóság azonban a legvadabb várakozásainkat és találgatásainkat is felülmúlta: az Orbán társaságában ugyancsak ideiglenesen Üzbegisztánban állmásozó Nagy István agrárminiszter bejelentette, hogy Üzbég-Magyar Burgonyakutató Központot avattak Taskentben. Tegyük a szívünkre a kezünket: régóta vártunk erre a pillanatra. És nem csak azért, mert ilyen eddig még nem volt, de azért is, amit Nagy István az avatás kapcsán elmondott: Hogy […]

Ahogy a múltkor kezdtem, csak ismételni tudnám: Az ember olykor beleéli magát, hogy a gyávaságnak, illetve a hatalmi trógerizmusnak vannak határai, illetve lejjebb már nincs is. Aztán kiderül, hogy ez mekkora tévedés. Most ez annak kapcsán jutott eszembe, hogy a legújabb hírek szerint a járványhelyzet valós megoldásának lassítására az önkormányzati szakrendelők, illetve háziorvosok kerülődnek, kerülődhetnek a központi irányítás mocsarába. Amiben posvány van, de más aligha. Ami egyébként szinte független is a járványtól. Természetesen nyilván nem teljesen független, de a kialakult helyzetben, pontosabban a szakrendelők benyúlása szempontjából valószínűleg a vezéri pánik a jelentősebb. Ennek kapcsán tekintsünk el, többek között, attól a […]

Itt van a mindig várt tavasz és vele Peszách, a kalászérés, az árpa aratás ideje. Legszebb családi ünnepünk első napjaiban, a széder estéken egymás mellett foglal helyet a família apraja-nagyja, nagyszülő, unoka, esetleg dédunoka. Több hetes készülődés előzi meg e jeles napokat. Kitakarítunk a házunkból minden kovászosat, kicseréljük az edényeket, káseroljuk a tűzhelyeket. Gondoskodunk a maceszról, borról, húsvéti fűszerekről. Purim után már nem eszünk maceszt Peszáchig, hogy annál ízletesebb legyen a „nyomorúság kenyere”, amikor a széder vacsorájánál elfogyasztjuk. Akár a gondosan rendezett közösségi széderen veszünk részt, vagy a meghitt családin, mindkét esetben a főszereplő a gyermek. Ő teszi fel a […]

„Érleli gyümölcsét a fügefa és a virágzó szőlők illatoznak. Kelj föl, kedvesem, szépségem, jöjj már! Galambom a sziklahasadékban, a lejtő (lépcső) rejtekében! Mutasd meg arcodat, hallasd a hangodat, mert kellemes a hangod és bájos az arcod! Fogjátok meg a rókákat, a kölyökrókákat, a szőlőpusztítókat, virágzó szőlőink pusztítóit! Szerelmem az enyém és én az övé vagyok. Övé, ki a liliomok között legeltet. Ha hűs szél támad és megnyúlnak az árnyak, jöjj vissza szerelmesem, a hegyszakadékon át, gazellához, vagy fiatal szarvashoz hasonlóan!” (Énekek Éneke 2,13-17) Az Énekekben gyakran előforduló, állatvilágból vett hasonlatok között előkelő helyet foglal el a galamb. Ebben nincs semmi […]