Richard James feleségével és gyermekeivel egy évvel ezelőtt menekült el Pakisztánból, hogy aztán a Karitász és Székely János püspök segítségével találjon új otthonra. A család – a korábban kereskedelmi menedzserként dolgozó apa, a katolikus iskolát igazgató, angoltanár végzettségű anya, a fogorvosi pálya felé tekintgető lányuk és a papi hivatás iránt érdeklődő fiuk – két évvel ezelőtt döntött úgy, hogy elhagyják Pakisztánt. – Ha fizikai erőszakot nem is tapasztaltunk, de érezhető egy fokozatos nyomás a keresztények és minden nem muzulmán ellen. Amikor fiatal voltam, egészen más volt a helyzet: a különböző vallások gyerekei együtt játszottak, együtt nőttek fel, mindenki barátságos volt. […]

Persze, általában nem maguktól, hanem egy önjelölt vezető által vezérelten. Persze, néha ez a vezető nem is annyira önjelölt, pláne, ha Messiásnak hívják, akkor sem, ha Nemzetvezetőnek, Diktátornak se úgy születik valaki, node, autokrata azért saját magába vetett hitéből – és tévedhetetlenségéből – lesz. A bimbózó kommunizmus és a soha fel nem épült szocializmus – pedig mennyit dolgoztunk rajta! – ön- vagy mások által jelölt nemzetvezetői mind rendelkeztek egy pufferrel, ami köztük és szeretett népük közt állt. Úgy hívták: titkárság. Első sorban szűrőként – nehogy már minden féle csip-csup üggyel zavarják a Nagy Embert – másod sorban tehermentesítésként, a Nagy […]

Június 7-én hivatásos katonává avatták Orbán Gáspárt, Orbán Viktor miniszterelnök fiát. Az eseményt nem verték nagydobra, a helyi újság és a televízió beszámolt ugyan a 22 katona eskütételéről, ám arról nem történt említés, hogy Orbán Gáspár is köztük van. Az avatáson egyébként az újdonsült katona apja, és nagypapája Orbán Győző is tiszteletét tette. Orbán Gáspár volt már minden. Futballistának indult, akárcsak az édesapja, de neki sem jött össze a nagy kaland. Nem bizonyult elég kitartónak, vagy/és tehetségesnek. Pedig, jól indult minden, de aztán valami, valahol eltörött. Lehet, nem is Gáspár akart futballista lenni, hanem csak apja álmodta meg neki ezt […]

Jelenleg már – próbaüzemben – a nagyközönség számára is megnyitotta kapuit a Párisi Udvar Hotel Budapest. A Ferenciek terén álló Párisi Udvar, Budapest egyik legismertebb, Európában is egyedülálló épülete, melynek teljes felújítása öt évvel ezelőtt kezdődött. A történelmi jelentőségű helyreállítás szigorú műemlékvédelmi szabályok szerint, szakrestaurátorok bevonásával, a legkiválóbb szakemberek közreműködésével zajlott. A mai Ferenciek tere és a Petőfi Sándor utca sarkán az 1810-es években is a város egyik legelőkelőbb háza állt, Pollack Mihály tervezte, báró Brudern József számára. Az 1817-ben felépült üzlet- és lakóházat már akkoriban is Párisi Udvarnak nevezték. Az épületet 1906-ban megvásárolta a Belvárosi Takarékpénztár és 1912-re – […]

Ugye azt senki nem gondolja komolyan, hogy Schmuck Andor bejelentkezésével egy újabb ellenzéki jelölt indul a főpolgármesteri székért. Orbán sajtója ezt szajkózza, és ahogy látom, „ezen az oldalon” is többen átveszik ezt a mantrát. Nos, sem Schmuck, sem a többi futóbolond nem ellenzéki jelölt. Épp ellenkezőleg. Létezésüknek egyetlen értelme van, mégpedig az, megosszák az ellenzéki tábort és szoros verseny esetén annyi szavazatot vegyenek el az ellenzék valódi jelöltjétől, amennyi ahhoz szükséges, hogy Tarlós István, a Fidesz budapesti helytartója a helyén maradhasson. Az ellenzéknek Budapesten három jelöltje van: Karácsony Gergely, Kálmán Olga és Kerpel-Fronius Gábor. (Névsor szerint írtam.) Közülük egy indul […]

Mintegy 200 millió forintot ad az amerikai külügyminisztérium a közép-európai régióban működő független sajtónak. Ennyivel járul hozzá ahhoz, hogy a kormányoktól független műhelyek ne menjenek tönkre, és tudják teljesíteni azt, ami amúgy minden médiának a feladata volna: a pártatlan és tisztességes tájékoztatást. Csak látszólag sok pénz a 200 millió forint, Mészáros Lőrinc például le sem hajol ekkora összegért, de vannak olyan újságíróműhelyek, amelyek számára a túlélést jelentheti az így elnyert néhány milliós támogatás. Az átlagember persze többnyire nem fogja fel, hogy számára is fontos a sajtó szabadsága, sokan azt hiszik, hogy a sajtószabadság az újságírók magánügye, nekik fontos, hogy megírhassák […]

Eredetileg a magyarországi belpolitikáról akartam írni, ezúttal az ellenzékieket bírálva – el is kezdtem, és bizonyosan be is fejezem majd. De úgy gondoltam, lazítsunk egy kicsit. Tudni kell, hogy sokféle honlap hírlevelére, fórum beszélgetéseire bejelentkeztem – van időm, megtehetem. Nem nagy ügy kitörölni azt a napi 80-100 e-mailt – és had örüljön az a webáruház, fórum stb., hogy mennyi követője van. Gyakran kitöltök egy-egy közvélemény-kutató kérdőívet is, és ez vezetett arra a felismerésre, hogy tökéletesen igazuk van a marketingeseknek, amikor csak a fiatalokat, középkorúakat veszik célba, általában 39 éves korig. Hogy miért? Az íveken olyan kérdésekkel találkozom, amiken csak vigyorgok. […]

Különleges, új színházi évadra készül a Budapesti Operettszínház. Új vezetéssel és új szemlélettel, de változatlan elkötelezettséggel a nézők iránt. A változást a célkitűzés is jelzi, mely szerint a 2019/2020-as évadban az Operettszínház már nemzeti dalszínház legyen! Igyekeztünk úgy összeállítani ezt az évadot, hogy szolgáljuk a nézőt, a műfajt és a művészetet – kezdte a bemutatást Kiss-B. Atilla, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas, a Budapesti Operettszínház 2019. február 1-től hivatalba lépett főigazgatója, akit korábban operaénekesként ismerhetett meg a közönség. A színház új logója is ezt az új arculatot próbálja tükrözni. Egy kicsit archaizál, egy kicsit szecessziós, benne egyenlő mértékben, egymás mellett és […]

Rembrandt halálának 350. évfordulóján a magyarországi neoavantgárd néhány immár klasszikusnak tekinthető Rembrandt-parafrázisát mutatja be a Magyar Nemzeti Galéria legújabb kamarakiállítása. A tárlaton többek között Lakner László Rembrandt tanulmányok (1966) című festményét, Birkás Ákos Rembrandt, az önarckép fantomja (1977) című konceptuális fotóművét, illetve Forgács Péter Idő/közben: Rembrandt morfok (2006) című videoinstallációját láthatja a közönség. 2018 decembere óta látható a Magyar Nemzeti Galériában az 1800 utáni Nemzetközi Gyűjtemény fő műveit bemutató kiállítás. A tárlat egyik különlegessége, hogy a teremsor közepén egy szürke színnel jelölt „átmeneti zónában” kialakított kabinetterem kamarakiállításokat befogadó projektteremként funkcionál. Így ez az elképzelés az 1800 utáni Nemzetközi Gyűjtemény 2009-ben […]

Újabb csodálatos könyv látott napvilágot a Kossuth Kiadó gondozásában. Két fotóművész, Vizúr János és Kércz Tibor felvételeiből válogatva állt össze magyar és angol nyelven az „Álmodó Vizek” című kötet, melynek képeiből június 12-ig kiállítás is látható a Természettudományi Múzeumban. Napjainkban folyamatosan beszélünk arról, hogy a víz mennyisége, tisztasága mennyire fontos mindannyiunk számára. Ez az album igencsak inspiráló lehet arra, hogy ezt komolyan gondoljuk és tegyünk is érte valamit. Az embernek a víz többet jelent, mint puszta létfeltételt – emlékeztetett rá a könyv bemutatásakor Zsila Sándor fotóművész. Minden érzékszervünknek ad valami pozitív ingert. Szánkba véve – bár erre korántsem mindig gondolunk […]

Nincs ebben semmi túlzás, Mátyás király felséges lábai is tapodták a tatai vár köveit – jelenlétét ma már emléktábla hirdeti – bár akkor ő még nem sejthette, hogy a vár egyszer majd a török hódítók birtokába kerül. Ám annak valószínűleg ő is örült volna, ha tudja, hogy késői utódai milyen bravúros csellel foglalták vissza a hadászati szempontból roppant jelentőséggel bíró várat. Kezdjük talán ott, hogy a XVI. századi török hódítás során Tata vára a török-magyar harcok állandó színterévé vált. Ha Tata négybástyás vára török kézen van, az komoly akadálya sikeres dunántúli keresztény hadmozdulatok indításának. Egyik legnevezetesebb ostroma 1597. május 23-án […]

Emlékszünk még a sárazsadányi szőlőkre? Amikor nem volt taggyűlés? Orbán Viktor első miniszterelnöksége idején történt mindez, akkor mondta a megjelent a tagtársaknak, hogy ne mi kapjuk a legtöbbet. És tényleg nem ők kapták a legtöbbet. Csak a második legtöbb támogatást nyerte el az a társaság, amelynek a miniszterelnök felesége, Lévai Anikó is tagja volt. A korrupciós botrányt azzal a cinikus bírósági végzéssel úszhatták meg az érintettek – Orbán és társai – hogy az összejövetel hivatalosan nem minősült taggyűlésnek. Most meg itt ez a meglehetősen zavarbaejtő fotó. A Miniszterelnök Sajtóiroda tette közzé, június 4-én készült, a Nemzeti Összetartozás Napján, Széphalmon, a […]

75 évvel ezelőtt 150 ezer kanadai, amerikai és angol katona gyülekezett az angliai partokon hogy megkezdjék a normandiai partraszállást. D-nap a vég kezdetét jelentette a német fasisztákra és szövetségeseikre, a világháborút Hitler és csatlósai elveszítették. A további harc értelmetlen volt, de Horthy Budapesten Trianonra hivatkozva a Szövetségesek elleni harcra buzdított. 14 ezer kanadai vett részt a partraszállásban, 900-an már a francia partok elérésekor elestek és további 2000 került német fogságba. Justin Truedeau miniszterelnök is ott volt a mostani 75-ik évfordulóra szervezett D-napi ünnepségen; a kanadai média idős veteránokat méltatott, sok helyen tartottak megemlékezéseket. Ott voltak az EU vezetői, az angol […]

Giacomo Puccini: Turandot a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon Puccini utolsó és talán legcsodálatosabb műve, egyben első mesealapú operája középpontjában az izzó, de elfojtott szerelmi szenvedély áll. A frenetikus és nagyformátumú zenemű a címszerepében Rálik Szilvia, főszerepekben pedig olyan sztárénekesekkel kerül bemutatásra, mint a kiváló fiatal szoprán énekesnő, a román Cristina Pasaroiu és az argentin operalegenda José Cura. A kínai hercegnő története valójában egy perzsa meséből ered, Gozzin kívül Schiller is feldolgozta. Puccininak nagyon megtetszett a történet és aktívan részt vett librettistái, G. Adami és R. Simoni munkájában. „Én azt tartom, hogy a Turandot a legtermészetesebb és legemberibb színdarab Gozzi összes színpadi műve közül” – írta a zeneszerző […]

Palkovics László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium vezetője kedden este 10 óra tájban benyújtotta a Magyar Tudományos Akadémia kutatóhálózatának kiszervezéséről szóló törvényjavaslatot. A kiszervezés ebben az esetben azt jelenti, hogy a kormány elvenné a Magyar Tudományos Akadémiától a teljes kutatóhálózatát, mindemellett arra is kötelezné az Akadémiát, hogy a vonatkozó vagyonelemeket adja át ingyenes használatba az újonnan létrehozott, Eötvös Loránd Kutatási Hálózat néven futó szervezetnek. Most nem a törvénytervezet sokak által vitatott tartalmáról kívánunk megemlékezni, hanem a módszer aljasságára hívnánk fel a figyelmet. Nemcsak arról van szó, hogy a magát kulturális bizottságnak nevező grémium fideszes nímandjai megalázták az akadémia nemzetközi hírű […]