A brit The Economist című hetilap három szóban foglalta össze Torontót, Kanada legnagyobb városát: “szép, de sóher.” Toronto önkormányzatának 575 millió dolláros deficitje van és a pénzhiány megnehezíti a város által szponzorált szolgáltatások fenntartását. Éppen a napokban rázta meg David Miller, a város polgármestere alaposan a torontói lakosságot amikor elmondta, hogy a Sheppard-Yonge és Don Mills közti metróvonal bezárását fontolgatja a pénzhiány miatt. A 6,4 kilométer hosszú vonal összesen öt évvel ezelőtt kezdte el működését és megépítése 1 milliárd dollárba került. Egy 25 centes vonaljegy áremelkedés is valószinű, mely a buszra és a metróra egyaránt vonatkozik. Adam Giambrone, a torontói tömegközlekedési vállalat (TTC) elnöke szerint a helyzet “nagyon traumás” és elmondta, hogy a tömegközlekedés számára “ez a nap volt a legsötétebb az utóbbi 10 évben.” Szeptemberben dönt Toronto önkormányzata a Sheppard metró sorsáról, de a legtöbb elemző szerint a bezárás túlságosan drasztikus lenne és nem valószínű, hogy elrendeli a városháza.

Ha nem volt elég a tömegközlekedés körüli nehézség, elképzelhető, hogy a torontói lakosság az ingatlanadó 10 százalékos emelésével is számolhat, ugyanis Miller polgármester szerint ez hozzájárulna a költségvetés helyreállításához. Toronto problémai a kilencvenes évek elején kezdődtek el, amikor a kanadai föderális kormány részben úgy talált megoldást saját államháztartási hiányára, hogy csökkentette a tartományoknak átutalt pénzt. Ontario tartomány pedig úgy reagált a föderális kormány megszorításaira és az elvonásokra, hogy a városi önkormányzatokat bízta meg a különféle szociális szolgáltatások finanszirozásával. Torontó ezeket a programokat az ingatlanadóból származó bevételből probálta fenntartani.

Most Miller azt akarja elérni, hogy Ontario kormánya vállaljon pénzügyi felelősséget a szociális programokért és egyben adjon több támogatást Torontónak. Miller egyik ötlete az lenne, hogy minden hat centből amit Ontario beszed a 6%-os tartományi ÁFA-ból, adjon vissza egy centet a városoknak. Egyes elemzők szerint azonban van egy másik megoldás. Torontó bevezethetne egy külön forgalmi illetéket azok számára, akik személyautóval akarnak közlekedni a városközpontban. Ez a megoldást nem csak, hogy segítené helyreállítani a költségvetést, de a légszennyezést is mérsékelné.

Torontó jelenlegi lakossága 2,5 millió. A külvárosokkal együtt pedig 4,7 millió a térség lakossága.

 -Á.C.

Az Ottawa Citizen című napilap információi szerint hamarosan megszűnik a kanadai parlament konyhája, mely 1867 óta finom és elegáns fősztjéről és az általa felszolgált inyencségekről volt híres. Ezentúl egy ottawai külvárosi üzemben előre elkészített ételeket szállítanak teherautón a parlamentbe, ahol majd ezeket felmelegítik a képviselőknek. Hamarosan ezzel az új helyzettel barátkozhatnak meg federális politikusaink.

Az üzemet a közeljövőben építik fel 21 ezer négyzetlábnyi területen, a főváros keleti részén.  Stephen Harper konzervatív kormányának tervei szerint egy magánvállalat építené fel az ételelkészítő üzemet, melyet megvásárolna a Korona.  Így továbbra is egy királyi középületben készülnének el a parlamentben felszólgált ételek.  Néhány konzervatív képviselő is csak most hallott először a tervről. Pierre Poilievre, a kormánypárt egyik ottawai képviselője láthatóan meglepődött amikor egy újságíró megkérdezte véleményét az új üzemről és a készételekről. “Micsoda? Remélem, hogy nem kerül majd sokba az adófizetőknek–”válaszolt Poilievre.  Libby Davies, az Új Demokrata Párt egyik képviselője  kritikusan fogadta a hírt. “Minek kell máshonnan szállítani az ennivalót, amikor itt helyben meg van az ételkészítéshez szükséges gyakorlat és felszerelés?”–mondta Davies.

A jelenlegi tervek szerint az üzem két éven belül elkészül és akkor váltják fel a fagyasztott, felmelegítendő készételek a jelenlegi parlamenti konyhát.

-Á.C.

2007 június 27-én volt a Montreáli Magyar Bizottság választó közgyűlése. Az előzőleg tartott vezetőségi gyűlésen, aminek dátumán a volt vezetőség mandátuma hivatalosan lejárt, az elnök, Herédi István és vezetősége lemondott és a vezetést az alelnökök, Deák Ferenc SJ és Nt. György Attila vették át. A választási közgyűlés elhalasztása a jelölt vezetőség kérésére történt. Oka, hogy a múlt évben tartott október 23-i ötvenes évfordulóra tartott megemlékezés eredménye anyagi hiányt mutatott. Ezt a hiányt az új vezetőség, érthető módon nem vállalta, így amíg azt ki nem egyenlítették, a választást felfüggesztették.

Az elmúlt hetekben tartott sikeres jótékonysági party, Ciamarra Júlia rendezésében, meghozta a bevételt, amivel ezt a hiányt rendezni lehetett, ezáltal megszűnt az akadály az új vezetőség megválasztása előtt. Így a Montreáli Magyar Bizottság új elnöke Csukly Andor és a két alelnök Androvich Tamás atya és Nt. György Attila. Az új pénztáros Palkó Alíz, a titkár Zalai Marianne és a szervező-rendező pedig Madarász Viktória. Bencsics Klára lett az új jegyző és a pénztári ellenőrök pedig Mitnyán Pál és Farkas Attila. Szima Ilona és Szabó György került a végrehajtó bizottság élére. A Montreáli Magyar Bizottság új honlapját pedig Laza György kezeli. Az új vezetőség munkájához sok szerencsét, erőt és egészséget kivánunk!

-A Magyar Krónika nyomtatott változatában megjelenő cikk nyomán

Szeptembertől öt magyar kurzust indít a Torontói Egyetem. Ez derül ki a Kenyeres János professzorral készült interjúból, mely a Magyar Élet című torontói hetilap legujabb számában került publikálásra. 2005 óta dr. Kenyeres János vezeti a Torontói Egyetem magyar programját és elmondása szerint szeptembertől az öt kurzusból az egyik a magyar filmművészettel foglalkozik, valamint lesz egy óra Magyarország szerepéről Európában, melynek címe “A totalitarizmusból a demokráciába: az elmúlt évtizedek történelme, a magyar társadalom változásainak tükrözése a kultúrában,” illetve egy másik kurzus pedig, mely megvizsgálja a nemzeti identitás és az egyszerre több nemzethez való tartozás Magyarországra és Közép-Európára jellemző kérdéseit és tulajdonságait. Ezen kivül haladó magyar nyelvtan órákra is lehet jelentkezni az ősztől.

Somorjai Ágnes, a Magyar Élet főszerkesztője és kiadója megkérdezte, hogy Kenyeres professzor lát-e különbséget a kanadai és a magyarországi egyetemi oktatási módszerekben? “Az oktatási módszerek nagyon hasonlóak, lényeges különbséget nem látok. Az oktatás szerkezete is igen hasonló: a magyar egyetemek is bevezetik/bevezették a BA, MA és PhD szintű oktatást. Viszont nagyon is érezhető, hogy a Torontói Egyetem anyagilag jobb helyzetben van, mint az Eötvös Loránd Tudományegyetem: Torontóban több pénz jut kutatásra, konferenciákra és az oktatás technikai eszközeinek fejlesztésére, beleértve a könyvtárak beszerzéseit is. (…) Persze különbségek is vannak: a kanadai multikulturalizmus az osztályteremben is érződik, a diákok nemzetiségi összetétele sokszínűbb, mint Magyarországon általában. Az is elmondható általánosságban, hogy a kanadai diákok elvárásai magasabbak az oktatással és a tanárokkal szemben. Ebben bizonyára szerepe van annak, hogy tandíjat kell fizetniük: a pénzükért cserébe magas színvonalú oktatást várnak el. Ebből a szempontból úgy érzem, jótékony hatása van a tandíjnak: az egyetemi oktatásért a legtöbb diáknak meg kell dolgoznia, így aztán nagyon komolyan veszi a tanulást, és jobban fel tudja mérni az oktatás értékét is”–mondta Kenyeres professzor.

2006-ban 72 diák iratkozott be a Torontói Egyetem magyar programjába.

-A Magyar Élet nyomán

2007. július 10-én elhúnyt Fehéregyházi Tibor, a Saskatoon városi színház igazgatója és rendezője. Ezen kivül Winnipeg, Edmonton és Thunder Bay színházaiban is vezető pozíciót töltött be. 2005-ben megkapta az Order of Canada kitüntetést kimagasló munkájáért.

Fehéregyházi Tibor 1932-ben született Budapesten és az 1956-os magyar forradalom után menekült Kanadába. Először Olaszországba került, aztán onnak érkezett Kanadába. Montreálban telepedett le ahol elvégezte felsőbb tanulmányait. 1966-ban a manitobai Winnipegbe költözött, ahol a Royal Winnipeg Ballet-nek lett a produkciós menedszere. 1969-ben pedig a Manitoba Theatre Centre igazgatója és rendezője lett. 1975-től Winnipegen kivül Edmontonban, Thunder Bay-ben és Saskatoon-ban is dolgozott. 1982-ben került a Saskatchewan tartománybeli Saskatoon Persephone Theatre rendezőség élére.

A rendezésen kivül Fehéregyházi Tibor számos filmben is szerepelt, mint például Keleti Márton, Az Élet Hídja (1955) című filmben, valamint Makk Károly A 9-es kórterem (1955) című produkciójában.

Fehéregyházi Tibor Saskatoonban húnyt el hosszú betegség után.

-Á.C.

Stephen Harper kanadai miniszterelnök hivatalos chilei utján elmondta: Kanada létezése e legjobb bizonyitéka annak, hogy az amerikai földrész országai követhetik a szabadpiac gazdaság elveit és a demokráciát anélkül, hogy az Egyesület Államok közvetlen befolyása és hatása alá kerüljenek.  Harper 2007 július 17-én elhangzott beszéde felvázolta konzervatív kormányának külpolitikai céljait, melynek központjában áll Kanada szerepének növelése a térségben.

Harper szerint a kanadai harmadik utas modell, mely egyesíti a szabadpiac elvét  a szociális igazságossággal, követendő példa lehet Dél Amerika számára. “Egyesek ezen a kontinensen azt hiszik, hogy csak két lehetőség van: visszatérhetnek a gazdasági nacionalizmushoz, a tekintélyelvű politikai rendszerhez és az osztályharchoz, vagy épp olyanok lehetnek mint az Egyesült Államok. Ez természetesen teljes nonszensz. Kanada puszta létezése ékes bizonyítéka annak, hogy e két lehetőség közti választás félrevezető. Kanada egy nyitott és demokratikus társadalom, mely a G8 országai közül a legerősebb gazdasággal rendelkezik. Ugyanakkor Kanada egy büszke és független ország. Politikai felépítésünk jelentősen eltér attól ami az USA-ban található és társadalmi értékeink sem azonosak”–mondta Harper Santiagoban, Chilé fővárosában, utalva többek között Kanada állami egészségügyi rendszerére.

A kanadai miniszterelnök méltatta Chilé politikai és gazdasági rendszerét és jelezte, hogy Kanadával együtt a dél-amerikai ország modellként szolgálhat a régióban. Harper arra is utalt, hogy ideje lenne csökkenteni a kanadai külpolitika európai hangsúlyát és inkább Latin Amerikára kéne koncentrálni. Harper személyes beszélgetést folytatott Michelle Bachelet chilei elnökasszonnyal és találkozott Santiago gazdasági vezetőivel is. 

Kanada már évek óta fontos szerepet játszik Dél-Amerikában és az utóbbi évtized során a kanadai befektetések elérték a 100 milliárd dollárt.  

                                                                                     -Á.C.

2007 július 16-án egy 30 éves rekordot döntött a kanadai dollár amikor egy dollár elérte a 96 amerikai centet a napi árfolyamon. Utoljára 1977-ben volt ilyen erős a kanadai dollár az amerikai valutához képest. A CAD emelkedése részben az USA dollár gyengülésének köszönhető, de annak is, hogy az utóbbi hetek során pozitív gazdasági prognózisok láttak napvilágot Kanadában és egyre többet lehetett hallani különböző nagy országos cégek egyesüléseiről.

A kérdés most már csak az, hogy még mennyire emelkedhet a kanadai dollár értéke? Egyes elemzők szerint elképzelhető, hogy a közeljövőben egy CAD-ért egy amerikai dollárt kaphatunk a pénzváltásnál. Utoljára 1976-ban volt egyenlőség a két észak-amerikai pénznem között. Jack Spitz, a National Bank Financial egyik igazgatója elmondta a  The Globe and Mail című torontói napilapnak, hogy akár már 2008-ban megszülethet az egység a két pénznem között. Éppen ezért valószínű, hogy most nem éri meg amerikai dollárra váltani megspórolt kanadai pénzünket, hiszen néhány hónapon belül még többet lehet majd kapni érte.

Az utóbbi évek során a kanadai dollár értékének folyamatos emelkedésének lehettünk tanui. 2001-ben még 65 cent körül mozgott egy CAD, de már 2004 elején megközelítette a 75 centet. 2005 elejére pedig már áttörte a 80 centes küszöböt.

-Á.C.

Jelentősen vezet a Konzervatív Párt a legújabb Environics pártpreferenciás felmérés szerint. De mint kiderül, a kormánypárt előnye most sem lenne elegendő a parlamenti többség megszerzéséhez.  Stephen Harper miniszterelnök Konzervatív Pártjára 37% szavazna, ha ‘ma’ lennének a választások.  A Liberális Párt továbbra is második helyen áll 28%-al. A legnagyobb ellenzéki pártot követi a baloldali Új Demokrata Párt (17%), a Zöld Párt (11%) és a szeparatista Bloc Québécois (7%).

A felmérés az egyéni politikai vezetők népszerűségét is mérte. Az eredmény szerint Stephen Harper kormányfő első helyen áll (36%). Őt követi Jack Layton, az Új Demokrata Párt vezetője (20%), aztán Stéphane Dion, a Liberális Párt vezetője (16%). Elizabeth May, a Zöld Párt elnöke áll negyedik helyen (5%). Québec tartomány szavazói között Gilles Duceppe, a Bloc Québécois vezetője 17% támogatottságot tudhat magáénak.

A közvélemény-kutatás eredményeivel bizonyára egyik párt sem lesz elégedett. A legtöbb elemző szerint a konzervatívoknak legalább 40% kell ahhoz, hogy többséget szerezzenek a kanadai parlamentben. Ezen kivül Torontóban, Kanada legnagyobb városában továbbra is főlényesen vezet a Liberális Párt (43%) a konzervatívokhoz képest (34%). Montreálban, az ország második legnagyobb városában pedig változatlanul a Bloc Québécois van első helyen (31%), a liberálisok pedig messze másodikok (20%). A konzervatívok Montreálban továbbra is nagyon gyengék (17%). Az ország legerősebb konzervatív fellegvára Alberta tartomány, ahol 57% szavazna a kormánypárta, 15% a liberálisokra és 14% az Új Demokrata Pártra.

-Á.C.

Elesett hat kanadai katona Afganisztánban amikor 2007  július 4-én egy elrejtett bomba felrobbantotta gépkocsijukat . A robbantás Kandahartól 20 kilométerre történt. Idáig 66 kanadai katona halt meg a 2001 óta tartó afganisztáni háborúban. A túlnyomó többségük az elmúlt két év alatt esett el.

A legujabb hat áldozatból négyen a Princess Patricia’s Canadian Light Infantry nevű zászlóaljhoz tartoztak, egy pedig a Royal Canadian lovastüzérséghez, és egy a Royal Westminster ezredhez. A katonák közül öten Alberta tartományból származtak és egy pedig British Columbiából. Az elesett katonák névsora: Jordan Anderson, Jefferson Francis, Matthew Johnathan Dawe, Cole Bartsch, Colin Bason és Lane Watkins.

Jack Layton, a baloldali New Democratic Party (NDP) vezetője kijelentette, hogy ideje lenne átgondolni Kanada katonai szerepvállalását Afganisztánban. Ugyanakkor elmondta, hogy az elesett katonákat teljes tisztelet illeti. “Kanadaiak országszerte megemlékeznek az elesett katonákról és az érintett családokat gondolataikban és imáikban tartják”–mondta Layton.

Stephen Harper miniszterelnök azonban elmondta, hogy szerinte most nem lenne helyes az Afganisztánból való kivonulásról beszélni. “A parlament 2009 februárjáig jóváhagyta a jelenlegi missziót. Természetesen a mai nap nem alkalmas arra, hogy megvitassuk a misszió jövőjét. Erre van az alsóház”–mondta Harper újságíróknak Halifaxban. A miniszterelnök korábban kijelentette, hogy csak akkor hosszabbítaná meg az afganisztáni missziót, ammennyiben a három ellenzéki párt is egyetértene ezzel. De erre jelenleg nincs sok esély, hiszen a Liberálisok, az NDP és a szeparatista Bloc Québécois mind ellenzi az esetleges meghosszabbítást.

                                                                                                                                    -Á.C.

Az áprilisban Kanadában járt Sólyom László Köztársasági Elnök bíztató ígéretekkel tért haza: nem kell már sokat várni a kanadai magyaroknak a két ország közötti kulturális csere-egyezmény megszületésére, és reméljük vízum ügyben is előbb –utóbb változás következik be. Fejér és Veszprém megye Közgyűlése, valamint a megyeszékhelyek, Székesfehérvár és Veszprém városa civil szervezetekkel összefogva úgy döntött, tettekkel lobbizik az egyezmény megszületéséért. Ennek érdekében, röviddel később, már egy ünnepélyes kanadai –magyar találkozókra került sor Fejér és Veszprém megyében.  

A kanadaiak számára gesztusértékűnek számító közösségépítő tervet a kanadai nagykövet, Robert Hage  is örömmel üdvözölte, ezt hivatalos üzenetben meg is erősítette azon a  Közép-dunántúli találkozón, ahol a nagykövetséget Agnes Pust, a Kanadai nagykövetség  politikai és pr tanácsosa képviselte.

A 2007. június 2-ai hétvégén, Fejér megye Önkormányzata, valamint Veszprém Megyei Jogú Város meghívására Székesfehérváron és Veszprémben megtartották az Ontario tartománybeli kanadaiak és közép-dunántúli magyarok első kulturális találkozóját, amelynek eredményeként többszintű kulturális, turisztikai-és gazdasági együttműködésre kerül sor a két ország közösségei és szervezetei között.                   

Fejér megyében, Gombaszöginé Dr. Balogh Ibolya-a megyei közgyűlés elnöke- fogadta és látta vendégül a kanadai magyar szervezetek képviselőit. A kanadaiak csoportját Takács Katalin vezette, több kanadai magyar szervezet képviseletében. A Kanadai- magyar Oktatási Alapítványt Ádám Christopher montreáli történész képviselte. A díszebédre Székesfehérvár város, valamint a megye közigazgatási és gazdasági vezetői, valamint civil kulturális szervezeteinek képviselői is meghívást kaptak, így találkozhattak, és megbeszéléseket folytathattak honfitársaikkal. Székesfehérvár megyei Jogú város képviseletében dr. Csapó Csilla alpolgármester, a magyar és kárpátaljai gazdasági kamara képviseletében Radetzky Jenő elnök vett részt tanácskozáson. A kanadaiak körében a legnagyobb sikert a Fehérvári Huszárok egyesületének kapitánya aratta, aki díszegyenruhában vett részt az ebéden, és az azt követő városnéző sétán. A vendégeket Székesfehérvár belvárosában Balsay István megyei alelnök kísérte.

Este és másnap reggel Veszprém városát csodálhatta meg a kanadaiak csoportja. A Veszprémi Várban rendezett díszvacsorán Veszprém város Önkormányzata nevében Porga Gyula alpolgármester, valamint Dr. Márfi Gyula veszprémi érsek köszöntötte a vendégeket. A találkozón Veszprém megye alpolgármestere Talabér Márta alelnök, valamint Dr. Rédey Ákos professzor, a Pannon Egyetem rektora, valamint veszprémi civil szervezetek vezetői is részt vettek. A kanadai nagykövetséget Agnes Pust tanácsos képviselte.

A találkozót kezdeményező Közösségi Kommunikációért Egyesület Fejér, Veszprém, és torontói képviselői nevében Nagy Judit elnök elmondta, hogy itthon levélben, majd Torontóban személyesen is felkeresték a köztársasági elnököt, és a kanadai nagykövetet, hogy beszámoljanak a közösség eddigi munkájáról. Utalt Dr. Sólyom László Köztársasági Elnök Torontóban tett nyilatkozatára amely szerint az Sólyom László „indokoltnak tartja, hogy többet tegyünk otthonról a második és a harmadik generációk magyarságtudatának megőrzéséért. Meggyőződése szerint nem lehetnek olyan gazdasági nehézségek, amelyek ne tennék lehetővé, hogy például az unokák magyar nyelvű oktatásához a magyar állam legalább valamilyen mértékű anyagi hozzájárulást ne adjon.” Fejér és Veszprém a köztársasági elnök szavaira máris tettekkel reagált, programokat indítottunk el, már ma- mondta Nagy Judit elnök. Agnes Pust -a Kanadai Nagykövetség tanácsosa a két ország között létrejövő felsőoktatási programról beszélt részletesebben, és üdvözölte a két megye szervezetei által vázolt programokat. 

Az identitás megőrzésére a veszprémiek és a fehérváriak –egyebek mellett- magyar történelmi emlékhelyek látogatását tartalmazó turisztikai programcsomagot fejlesztenek kanadai magyarok számára, a térség felsőoktatási intézményeinek bevonásával pedig hallgatói, és oktatói csereprogramot szerveznek, nyári egyetemet indítanak, a kanadai magyar nyelv és hagyománykultúra ápolását (pl. néptánc, lovaglás) ismeretátadást segítő csereprogramokkal, oktatóanyagokkal ( könyv, video, DVD ), a kommunikációt  pedig, média együttműködéssel kívánják segíteni.

Ez év júliusában már a két megye intézményei fogadják is az első ifjúsági csoportot, akik a térség legfontosabb történelmi emlékhelyein érdekes, interaktív programokon, történelmi játékokon vesznek részt. „A jó példa ragadós”, ezt bizonyítja, hogy a  Közép-Dunántúli régió harmadik megyéjének, (Komárom-Esztergom) intézményei és civil szervezetei máris jelezték, hogy már az idén nyáron kulturális programokra szóló meghívásokkal kívánnak kapcsolódni a magyarságtudatot ápoló turisztikai projekthez. 

A Közösségi Kommunikációért Egyesület szerint a gyors siker a honiak példaértékű összefogásának, no és az egyesületi célként megjelölt közösségi kommunikációnak köszönhető. Büszkék arra, hogy a magyarságtudat megőrzését célzó programokat és találkozókat a politika országos és helyi képviselői –pártoktól függetlenül- kiemelt témaként kezelték, így pl. a megyei intézményeken kívül  - Pál Béla régiófejlesztési tanácselnök kérésére -a Közép-Dunántúli Régió  Turisztikai Bizottsága, és Dr. Világosi Gábor országgyűlési képviselő is bekapcsolódik.

A Közösségi Kommunikációért Egyesület szerint a példaértékű összefogás jó kulturális alapot teremt majd a térségben, a két ország üzletemberei közötti gazdasági kapcsolatok fejlesztésére.        

-Közösségi Kommunikációért Egyesület

A 2007 július 3-án közzétett Canadian Press-Decima Research közvéleménykutatás szerint, a kanadai lakosságnak 60% hisz abban, hogy Istennek közvetlen, vagy közvetve szerepe volt a világ teremtésében. A kutatás legérdekesebb eredménye mindenképpen az, hogy a számok szerint bizonyos kérdésekben a Liberális Pártra szavazók vallásosabbak mint a Konzervatív Párt támogatói. A felmérés szerint a liberális választók 41% gondolja azt, hogy Istennek valamilyen szerepe volt a világ teremtésében, míg a konzervatívoknál ez az arány 34%. Ugyanakkor a liberálisoknál nagyobb azok aránya akik szerint Istennek semmilyen szerepe sem volt a teremtésben (31%) mint a jobbközép kormánypártnál (22%).

Ha a tartományokat nézzük, akkor Québecben a legszkeptikusabbak. Itt a lakosság 40% szerint Istennek semmilyen szerepe sem volt az evolucióban. British Columbiában csak 31% híve az Isten-nélküli evolúciónak, míg a Prairie tartományokban (Manitoba, Saskatchewan és Alberta) a szkeptikusok aránya összesen 21%.

Ha az Egyesült Államokban készült hasonló felmérésekhez hasonlítjuk a jelenlegi kutatást, akkor kiderül, hogy az amerikai lakosság továbbra is vallásosabb a kanadainál és, hogy az evolúció és a bibliai teremtés közti vita sokkal megosztóbb mint Kanadában. Az amerikai lakosság 85% szerint az Isten közvetlen, vagy közvetve teremtette a világot.

       -Á.C.

 Jean Chrétien, Kanada egykori liberális miniszterelnöke megkapta az Order of Canada kitüntetést. A Rideau Hall 2007 Június 29-én tájékoztatta a médiaorgánumokat a legújabb kinevezésről. Chrétien 1993 és 2003 között vezette Kanada liberális kormányát, három cikluson, illetve tíz éven keresztül. Miniszterelnökségén kivül Chrétien 33 évig volt parlamenti képviselő Ottawában és 1968-tól miniszterként szolgált Pierre Elliott Trudeau volt miniszterelnök liberális kormányában.

Chrétien 1934-ben született Shawiniganban egy 19 gyermekből álló kanadai-francia családba. Egy gyermekkori betegsége miatt arcának egy része megbénult. Egyetemi tanulmányait az Université Laval-on végezte el jogból és 1963-ban választották meg a Québec tartományban lévő Saint-Maurice—Laflèche választókerület liberális képviselőjének.

Miniszterelnöksége alatt Chrétien legnehezebb politikai kihivása a québeci szeparatizmus elleni harc volt. Liberális politikusként Chrétien mindig is egy centralizált, egységes kanadai föderációban hitt. Miután a québeci szeparatista erők elvesztették az 1995-ös leszakadásról szóló referendumot, Chrétien behozta a Clarity Act nevű törvényt, mely meghatározta, hogy milyen szigorú körülmények között lenne hajlandó a kanadai kormány tárgyalásokba kezdeni Québec leszakadásáról. Többek között a Clarity Act kimondta, hogy Québec nem szakadhat el Kanadától ha “csak” 50% plusz egy szavazattal nyer a szeparatista oldal. Ennél meggyőzőbb többséggel kell, hogy nyerjenek de pontos százalékot nem határozott meg a törvény.

Chrétien 2003 novemberében mondott le a miniszterelnökségről és a kanadai Liberális Párt vezetéséről. Utódja Paul Martin volt pénzügyminiszter lett aki 2006 január 23-án elvesztette a választásokat, részben a Chrétien korszak korrupciós ügyei miatt. Ezzel véget ért a 12 évig tartó liberális kormányzás és átvette a hatalmat az új Konzervatív Párt, Stephen Harper miniszterelnök vezetésével.

                                                                                                                    -Á.C.