2007 szeptember 25-én Nathan Hornburg lett az afganisztáni háború legujabb kanadai  áldozata. Éppen egy tankot szerelt Kandaharban amikor eltalálta őt egy gránát. Négy kanadai katona megsebesült ugyanebben a támadásban, de sérüléseik nem életveszélyesek. A 24 éves Hornburg Alberta tartományból származott és a King’s Own Calgary Regiment ezred tagjaként vett részt az afganisztáni misszióban.

Hornburg augusztusban került a közép-ázsiai országba. A CTV információi szerint a fiatal katona barátai le akarták beszélni Hornburg-ot a misszióban való részvételről, de ő lelkesen várta a telepítést. Idáig 71 kanadai katona halt meg Afganisztánban 2003 óta.

Kanadai Magyar Hírlap

Fölényesen győzött Pauline Marois, a Parti Québécois (PQ) vezetője a Charlevoix választókerületben rendezett időközi választáson. A választásra 2007 szeptember 24-én került sor. A kerületet korábban is a szeparatista párt képviselte a québeci törvényhozásban és a PQ győzelme boritékolható volt, mivel a Liberális Párt nem indított  jelöltet Marois ellen. A liberálisok egy régi hagyomány szerint jártak el, miszerint nem indítanak jelöltet ott ahol egy ellenzéki párt vezetője indul a választáson. A jobboldali Action Démocratique (ADQ)–mely jelenleg a hivatalos ellenzéket alkotja a tartományi törvényhozásban–nem követte a liberális példát és Conrad Harvey-t indította Marois ellen. De a PQ így is 59 százalékkal győzött és az ADQ egy távoli második helyen végzett.

A liberálisok 48 képviselővel rendelkeznek a 125 mandátumból álló québeci törvényhozásban, míg az ADQ-nak 41 és a PQ-nak pedig 36 képviselője van.  

Az eredmény Charlevoix-ban: (Részvételi arány: 58.5%)

59.16% - Pauline Marois - Parti Québécois

37.04% - Conrad Harvey - Action Démocratique

  2.10% - David Turcotte - Zöld Párt

  0.70% - Paul Biron - Kereszténydemokrata Párt

  0.40% - Claude Gagnon - Független

  0.33% - Daniel Laforest - Független

  0.27% - François Robert Lemire - Parti République

Kanadai Magyar Hírlap

           2007 szeptember 16-án búcsúzott a montreáli Magyarok Nagyasszonya Egyházközség Deák Ferenc S.J. plébánostól, aki 1975 óta végez lelkipásztori szolgálatot Montreálban. Egyben hivatalosan átvette az egyházközség vezetését Androvich Tamás atya. Tamás atya beiktatására és Deák atya búcsúztatására több mint 500-an voltak jelen az ünnepélyes szentmisén és az azt követő fogadáson. A szentmisén beszélt Mgr. Michel Parent, a montreáli nemzetiségi egyházak püspöki helynöke, aki említette, hogy ő személyesen is ismerte a franciául anyanyelvi szinten beszélő Deák atyát és hogy mennyire fog hiányozni neki. Ugyanakkor örömmel fogadta Tamás atya kinevezését és említést tett arról is, hogy az új, fiatal plébános már Kanadában (Winnipegben) született. Mgr. Parent reményét fejtette ki, hogy Tamás atya is több mint harminc évig fog szolgálni Montreálban, követve elődje példáját.

A misén szintén jelen volt Jaschko Balázs jezsuita atya Torontóból és Lóczy Tamás, az ottawai László László atya küldöttje. Kiss Barnabás, az észak-amerikai magyar katolikusok püspöki megbizottja is jelen volt. Jaschkó atya a mise utáni fogadáson arról beszélt, hogy mennyire sajnálja a magyarországi Jezsuita Rend, hogy Deák atya távozásával megszűnik montreáli tevékenységük. De mondta: a rendszerváltás előtti hosszú évtizedek miatt, egyszerűen nincsen elég pap, hogy újat küldjenek a montreáli magyarokhoz. A fogadáson Roy Marika, az egyházközség világi elnöke is felszólalt és Deák atyának mondott köszönetet a hosszú évek folyamán végzett tevékenységért.

Egy nyitott és befogadó közösség

Deák atya vezetése alatt valóban sokat fejlődött az egyházközség. A rendkivül dinamikus plébánosnak köszönhetően felépült a templom melletti Ifjúsági Otthon és egyre több fiatal vett részt a Montreáli Magyar Iskolában, a Cserkészetben és a népitáncban. Deák atya mindig nagy hangsúlyt fektetett az ifjúságra és azok is otthon érezték magukat az egyházközség gazdag kulturális programjain és az Ifjúsági Otthon kereteiben működő szervezetekben, akiknek kevés tapasztalataik voltak az egyházzal és a vallással. Deák atya alatt igazi ekumenikus szellemben működött a montreáli egyházközség, mely nyitott és befogadó volt mindenki számára. Ebben a tekintetben követendő példaként szolgálhat a Magyarok Nagyasszonya Egyházközség más kanadai és magyar egyházközségek számára. Deák atya láthatta, hogyan nőtt fel egy egész generáció 32 éves szolgálata alatt. Azok a gyerekek közül akiket még ő keresztelt meg a hetvenes években, illetve a nyolcvanas évek elején már sokan megházasodtak és nekik is születtek gyermekeik. Vannak tanárok a Magyar Iskolában, akik évekkel ezelőtt diákként tanultak ott. Késöbb pedig tanárként tértek vissza. Ez a Cserkész-csapatoknál szintén fennáll.

Deák atyát még az utóbbi években is foglalkoztatta a fiatalok bevonása az egyházközség életébe. Amikor 2002 decemberében megalakult a Hungaro Relacio (HUREL)–Montreáli Magyar Fiatalok Köre, Deák atya mindig helyet biztosított az Ifjúsági Otthonban a szervezet filmvetítéseire, a partykra, gyűléseire és egyéb programjaira. 2004-ben pedig támogatta a Hurel azon kérelmét, hogy integrálódhasson az egyházközség életébe. Egy évre rá a plébánia volt a Hurel által rendezett Magyar Fiatalok Nemzetközi Konferenciájának legnagyobb támogatója.

Talán egy anekdóta jellemzi legjobban Deák atya hozzáállását. 2003-ban és 2004-ben a Hurel rendszeresen szervezett röplabda-meccseket a templomhoz közeli Jarry Parkban. Számos alkalommal Deák atya is megjelent ezeken a vasárnapi délutánokon és az akkor 80 év körüli plébános legalább annyira szívesen vett részt a játékban mint a húsz-harminc éves fiatalok.

Köszönet Deák Atyának

Az egyházközség hívei nyilvánosan is köszönetet mondtak Deák atyának. “Bárhonnan is tekintünk az elmúlt 32 évre, talán sok mindent lehetne mondani Deák atya tevékenységére, de egyet nem, hogy nem volt hű. Deák atya hűséges pap és plébános volt. Szívén viselte az egyházközösség sorsát, és mindig szem előtt tartotta a hívek javát. Sokszor lemondván saját kényelméről és pihenéséről, sajátmagát nem kímélve, az egyházközséget szolgálta. Önzetlenül szolgált, feláldozta önmagát, Krisztust követte Isten legnagyobb dicsőségére és a hívek üdvösségére. Kedves Deák atya! Köszönjük, hogy értünk voltál, értünk szolgáltál, és értünk éltél. Köszönjük, hogy életedet nekünk adtad. Megfizetni és meghálálni munkádat nem tudjuk. Mi csak annyit tudunk kérni, hogy a jó Isten fizesse meg az értünk végzett tevékenységedet.”

Egy új korszak kezdete

Androvich Tamás atya energikusan kezdte el plébánosi tevékenységét. A szentmisén egyre többször hallunk modernebb, gitárral kisért énekeket, melyek vonzók lehetnek a fiatalok számára. Azzal hogy ő már Kanadában született és folyékonyan beszél angolul, szorosabbá fűzheti a második, illetve harmadik generációs kanadai magyarok kapcsolatait az egyházzal. Az, hogy az egyházközségnek végre van egy új internetes honlapja szintén nagyon pozitív fejlemény.

Sok sikert kivánunk Tamás atyának és további jó egészséget Deák atyának!

Kanadai Magyar Hírlap

1976 óta először egyenlő a kanadai dollár értéke az amerikai dollárral. A loonie 2007. szeptember 20-án, reggel 10 óra 59 perckor érte el Greenback értékét. A nap végére pedig egy kanadai dollár  99.87 amerikai centen zárult. Voltak akik azzal ünnepelték a loonie emelkedését, hogy gyorsan átváltottak kanadai dollárt amerikaira. Néhány ottawai átváltó ma reggelre majdnem ki is fogyott a Greenbackből.

Idén a kanadai dollár értéke több mint 15 százalékkal emelkedett az amerikaival szemben. De az emelkedés mértéke akkor érzékelhető legjobban ha belegondolunk abba, hogy 2002-ben egy loonie-ért összesen 62 amerikai centet kaptunk Ez volt a kanadai dollár mélypontja. A mostani magas dollár Kanada erős gazdaságának köszönhető, illetve annak hogy egyre magasabb az olaj és az arany ára a világpiacon. Az úgynevezett “credit crunch,” ami egyre jobban érezhető az Egyesült Államokban, szintén hozzájárult a kanadai dollár emelkedéséhez.

A magas kanadai dollár pozitív fejlemény azok számára, akik az Egyesült Államokban töltik nyaralásukat, valamint az internetes vásárlóknak, akik legtöbbször amerikai dollárban fizetnek. A kanadai turizmusra viszont negatív hatással van a magas dollár, hiszen így egyre drágább országunk amerikai látogatók számára. A Statistics Canada már jelezte, hogy  júliusban hét százalékkal esett a látogatók száma a tavalyi adatokhoz képest.

Kanadai Magyar Hírlap

Amennyiben a kanadai kormány nem törli el a vízumkényszert Magyarországgal, Lengyelországgal, a cseh és szlovák köztársaságokkal, Romániával, Bulgáriával és Latviával szemben, elképzelhető hogy csak vízummal utazhatnak majd a kanadaiak Európába. Ezt üzente Franco Frattini, az Európai Unió egyik biztosa a kanadai kormánynak. “Amennyiben nincsen előrehaladás a vízum-ügyben, biztosan lesznek tárgyalások az esetleges ellenlépésekről”–hangoztatta Frattini. Az EU biztos szerint Stephen Harper, Kanada miniszterelnöke megigérte egy júniusi találkozón, hogy konzervatív kormánya átvizsgálja az egyes EU tagok ellen alkalmazott vízumkényszert. De eddig nem történt érdemi haladás ebben az ügyben.

Diane Finley bevándorlási miniszter egyik szóvivője elmondta, hogy Kanada a közeljövőben valóban átvizsgálja a vízumkényszert. De erre valószínű, hogy leghamarabb 2008-ban kerülne sor.

Heves szóváltást váltott ki a vízum-ügyről közölt tudósítás a CTV kanadai televízió honlapján, ahol a legtöbb hozzászóló bírálta az EU fenyegetését. “Ha akarok Európába utazni, majd kiváltok egy vízumot”–írta ‘David.’ “Mi mégis mikor csatlakoztunk az Európai Unióhoz? Elegem van abból, hogy más országok diktálják bevándorlási politikánkat”–írta Frank Buchan. “Hány kanadai van eltemetve Európában arrogáns európai vezetők és önérdekű külpolitikájuk miatt?”–kérdezte ‘Martin.’ “Szerintem bojkottálni kéne az EU-t! Biztosan kárt okozna majd gazdaságukban és mi pedig úgy is mehetünk másfelé nyaralni”–írta ‘Anita’.

De nem mindenki értett egyet a kanadai vízumkényszer fenntartásával. ‘Monika’ a  vízumkérvények bürokratikus feldolgozását bírálta. “Csak azért mert valaki az egykori kommunista országokból származik nem jelenti azt, hogy feltétlenül Kanadában szeretne élni”–jelezte ‘Monika.’

A legtöbb elemző szerint az EU nem gondolja komolyan azt, hogy vízumkényszert vezetne be a kanadai állampolgárokkal szemben, mivel ez valóban negatívan befolyásolná az európai turizmust.

Kanadai Magyar Hírlap

Győzött Stephen Harper Konzervatív Pártja a Québec tartománybeli Roberval–Lac-Saint-Jean választókerületben a 2007. szeptember 17-én rendezett federális időközi választásokon. A kerületet–mely eddig a szeparatista Bloc Québécois kezében volt–59.4%-os többséggel nyerte meg a kanadai kormánypárt. Ezzel Harper jelentősen megerősítette pozícióját vidéken, ahol a konzervatívok egyre inkább átveszik a kanadai föderalizmust védelmező szerepet, amit eddig a Liberális Párt töltött be.

A Bloc Québécois egyetlen vigasza tegnap este az volt, hogy legalább a  Saint-Hyacinthe–Bagot nevű választókerületet képes volt megtartani. De itt is megerősítette pozícióját a Konzervatív Párt. A jelenlegi eredmények után, kissé átrendeződtek a viszonyok a kanadai parlamentben. A konzervatívok 126 képviselővel rendelkeznek, a liberálisoknak pedig 96, a Bloc Québécois-nak 49 és az új demokratáknak 30 képviselőjük van.

Az eredmények Roberval–Lac-Saint-Jean-ban: (Részvételi arány: 46.7%)

59.4% - Denis Lebel - Konzervatív

27.0% - Céline Houde - Bloc Québécois

  9.6% - Louise Boulanger - Liberális

  2.3% - Éric Dubois - NDP

  1.7% - Jean-Luc Boily - Zöld Párt

Az eredmények Saint-Hyacinthe–Bagot-ban: (Részvételi arány: 42.1%)

42.1% - Eve-Mary Thaï Thi Lac - Bloc Québécois

37.5% - Bernard Barré - Konzervatív

  7.9% - Brigitte Sansoucy - NDP

  7.4% - Jean Caumartin - Liberális

  3.7% - Jacques Tétreault - Zöld Párt

  1.2% - Christian Willie Vanasse - neorhino.ca

  0.2% - Michel St-Onge - Canadian Action

(Az Elections Canada eredményei alapján - 2007. szeptember 18., 00:39 ET)

Kanadai Magyar Hírlap

Thomas Mulcair, az Új Demokrata Párt (NDP) Outremont-i képviselő-jelöltje  győzött a 2007. szeptember 17-én rendezett időközi választásokon és ezzel kiütötte a Liberális Párt kezéből egyik legerősebb québeci bázisát. A liberálisok 1935 óta minden federális parlamenti választáson (kivéve egy időközi szavazáson) győztek az outremonti választókerületben, mely magába foglalja Montreál egyik előkelő francia többségű negyedét. Az eredmény különösen fontos győzelmet jelent a baloldali NDP számára, hiszen Mulcair lett a párt első québeci képviselője. Thomas Mulcair, Jean Charest québeci liberális kormányának volt az egykori környezetvédelmi minisztere, de 2006-ban lemondott amikor a kormányfő átakarta helyezni egy kevésbé jelentős minisztérium élére. 1994-től 2007-ig a Montreáltól északra fekvő Chomedey választókerület liberális képviselője volt a québeci törvényhozásban. 2007 áprilisában jelentette be, hogy átlépett az NDP soraibe és a szociáldemokrata irányzatú párt színeiben indul az akkor még liberális kézen lévő Outremontban. Tegnap este Jack Layton, az NDP vezetője is jelen volt a párt outremonti választóközpontjában és hangsúlyozta, hogy e győzelem történelmi jelentőségű az NDP számára. A választáson való részvétel 37.6% volt.  

Az eredmények Outremontban:

47.5% - Thomas Mulcair - NDP                                                                                              

29.0% - Jocelyn Coulon - Liberális                  

10.9% - Jean-Paul Gilson - Bloc Québécois                                                                        

8.6% - Gilles Duguay - Konzervatív

2.2% - François Pilon - Zöld Párt                                                                                        

0.6% - François Yo Gourd - neorhino.ca                                                                              

0.3% - Mahmood Raza Baig - Független                                                                                 

0.3% - Jocelyne Leduc - Független

0.2% - Alexandre Amirizian - Canadian Action

0.2% - Romain Angeles - Független

0.1% - Régent Millette - Független

0.1% - John C. Turmel - Független

(Az Elections Canada adatai alapján - 2007 szeptember 18, 00:46 ET.)

   Kanadai Magyar Hírlap

“The Hungarian Presence in Canada” címen jelent meg egy új honlap a kanadai magyarokról. A kanadai federális állami támogatással létrejött site bemutatja Kanada kulturális sokszínűségét és azt, hogy a magyar bevándorlók hogyan járultak hozzá befogadó országuk művészeti, gazdasági és intellektuális fejlődéséhez. “A színháztól a sporton és a üzletivilágon át, egészen a művészetig, a kanadai magyarok látható befolyást gyakoroltak a kanadai társadalomban. Az internetet és a multimédiát felhasználva, bemutatjuk ezeket a kimagasló embereket azoknak a fiatal kanadaiaknak is, akik talán nem is hallottak még az 1956-os eseményekről”–nyilatkozta Judy Young-Drache, a Canada-Hungary Educational Foundation (CHEF) elnöke.

A honlap kezdményezője a CHEF volt, egy Kanadában bejegyzett jótékonysági alapítvány. A site folyamatosan bővül új anyaggal, de így is többszáz oldalnyi olvasnivalót találhat aki oda látogat. A honlap keretében, egy interaktív projektet fog kezdeményezni a szerkesztőbizottság és az alapítvány 2007 őszén, mely még jobban bevonja a kanadai ifjúságot és felkelti érdeklődését a téma iránt.

Linkek:

A Hungarian Presence in Canada honlap kezdőlapja | A szerkesztőbizottság

Szeptember 10-én vette hivatalosan kezdetét Ontario tartomány harminc napos választási kampánya. De máris tudni lehet, hogy mi lesz a kampány legfontosabb témája: az állami támogatással működő vallásos, illetve egyházi iskolák. John Tory, a Progresszív-Konzervatív Párt kormányfő-jelöltje kijelentette: amennyiben ellenzéki pártja megnyeri a választásokat, nem csak a katolikus iskolák kapnak majd állami támogatást, hanem bármilyen más vallású iskola is, mely elkötelezi magát a tartomány által elfogadott tanterv mellett. Ez lehetővé tenné, hogy zsidó, muzulmán, valamint újkeresztény-evangélikus iskolák is jussanak állami pénzhez. A tervezett program teljes ára kb. 400 millió dollár lenne.

Dalton McGuinty, Ontario jelenlegi liberális kormányfője viszont hevesen ellenzi a konzervatív tervet, mondván hogy ez meggyenítené a tartomány egységét és pénzt vonna el a világi, állami iskoláktól. “Tory egy fél milliárd dollárt akar elvenni állami iskoláinktól”–jelentette be McGuinty az Ottawa-South választókerületben. Az ontarioi Liberális Párt választási hírdetései is a vallásos iskolák körüli vitára összpontosulnak. “Tudja mit szeretek legjobban állami iskoláinkban? Azt, hogy államiak. Nem számít, hogy melyik valláshoz, vagy kulturához tartoznak gyermekeink, mert együtt járnak iskolába”–üzeni egy hírdetés, mely a torontói újságokban jelent meg.

“Iskoláinkat ismét komoly veszély fenyegeti. Azt kérem, hogy október 10-én sorakozzunk fel Ontario iskolái mellett”–mondta McGuinty. De Tory és a Progresszív-Konzervatív Párt szerint nem igazságos, hogy csak a katolikus iskolák részesülnek állami támogatásban. Tory azt is igérte, hogy 800 millió dollárral többet kapnának az állami iskolák 2007-2008-ban, amennyiben pártja megnyeri a választásokat. Az ügy érdekessége az, hogy McGuinty, aki most a világi, állami iskolák mellett tört lándzsát, szintén katolikus iskolába járt gyermekként. Ezen kivül McGuinty felesége jelenleg egy katolikus iskolában tanít.

Úgy tűnik, hogy az ontarioi lakosság többsége is ellenzi azt, hogy a katolikus iskolákon kivül mások is kapjanak állami támogatást. A National Post-ban közzétett legujabb kutatás szerint a lakosság 21 százaléka támogatja a konzervatív tervet, de 53% egy olyan állami iskola rendszert szeretne, melyben nem lennének külön katolikus iskolák. Ontario katolikus középiskolái 1985 óta részesülnek állami támogatásban, amikor valamennyi parlamenti párt egyetértet a támogatási döntéssel. Ezt megelőzően csak az elemi szinten adott támogatást a tartományi kormány. De az állami támogatás megszüntetését csak alkotmány-módosítással, valamint a föderális parlament beleegyezésével lehetne megoldani. Az egyébként hívő katolikus kormányfő inkább a jelenlegi helyzet fenntartását támogatja. Arról nem nyilatkozott, hogy megszüntetné a katolikus iskoláknak szánt támogatást.

2007 október 10-én kerül sor az ontarioi tartományi választásokra.

Kanadai Magyar Hírlap

2007 szeptember 10-én Matt Damon amerikai színész Stephen Harper, kanadai miniszterelnököt bírálta a CTV “Canada AM” című reggeli műsorában. A Hollywood-i színész éppen Torontóban volt egy jótékonysági rendezvényen. Szerinte Harper nem nyújt elég segélyt a szegénységgel küszködő afrikai országoknak. “Harper nem tartja be azokat az igéreteket, melyeket a kanadaiak tettek Gleneagles-ban”–mondta Damon. A 2005-ben rendezett Gleneagles-i G8-as csúcstalálkozón azonban nem Harper képviselte Kanadát, hanem liberális elődje, Paul Martin. A csúcstalálkozón a nyolc ország összesen 25 milliárd amerikai dollárt igért Afrikának.

Damon szerint az amerikaiak azt gondolják, hogy “a kanadaiak alkotják a világ legjobb népét” és éppen ezért szerinte “hihetetlen,” hogy Kanada nem tesz többet a szegénység elleni küzdelemben. “Nem gondoltam volna, hogy Kanada így késne az igéretek betartásával”–mondta Damon.

A CTV online olvasóinak többsége viszont inkább Damon-t bírálta, mint Stephen Harper-t. “Ezek az úgynevezett ’szakértők’, akiknek általában nincsen tapasztalatuk semmiben, kivéve a zenében és szereplésben, a média figyelmét mégis megtudják szerezni”–írta “Hugh” a CTV.ca cikkére reagálva.  Egy másik hozzászóló, Duane Walton, szerint Damon egy remek szinész, de “nem tartozik szakköréhez a kanadai politikába való beleszólás.” Többen azt kérdezték, hogy a gazdag hollywood-i színészek miért nem inkább a saját vagyonukból adakoznak többet a szegényeknek. “Remek! Itt van egy ujabb ultra-gazdag külföldi szinész aki megmondja a kanadaiaknak, hogy mit csináljanak. Akarja segíteni Afrikát, Mr. Damon? Akkor adja oda egy évnyi keresetét és milliókat fog tudni segíteni ezzel az összeggel”–írta Norma G.

Volt viszont néhány olyan hozzászóló aki egyetértett Damon kritikájával. “Én általában támogatom Harpert, de a helyzet Afrikában több figyelmet érdemel. Amennyiben az e féle nyomás felgyorsítja a segélyt,  gratulálok Matt Damon-nak”–írta ‘Jason’.

Kanadai Magyar Hírlap

Stephen Harper miniszterelnök kemény szavakkal bírálta az Elections Canada azon döntését, mely ezentúl engedélyezné, hogy muzulmán vallású nők fátyollal eltakart arccal is szavazhassanak a föderális választásokon. Harper Ausztráliában volt az APEC találkozón amikor elmondta újságíróknak, hogy “mélységesen ellenzi” a választási hivatal döntését. Jelezte, hogy a parlamentben egy döntés született, melynek értelmében szükséges, hogy az urnáknál dolgozók vizuálisan is tudják azonosítani a választópolgárokat. Harper elmondta: reméli, hogy az Elections Canada megváltoztatja álláspontját. “De amennyiben ez nem történik meg, a parlamentben át kell gondolni, hogyan cselekedjünk annak érdekében, hogy biztosítsuk akaratunk végrehajtását (…) Az Elections Canadának nem az a szerepe, hogy törvényeket alkosson, hanem az, hogy végrehajtsa a parlament által megszavazott törvényeket”–mondta Harper.

Stephen Harper és konzervatív kormányán kivül, az ellenzéki Liberális Párt sem ért egyet a választási hivatal döntésével. “Minden kanadai polgárnak kötelessége, hogy bebizonyítsa személyazonosságát amikor szavazni megy”–mondta Stéphane Dion, a liberálisok vezetője. Ezen kivül a Bloc Québécois is ellenzi a döntést és felszólította a választási hivatalt, hogy változtasson álláspontján.

2007 szeptember 17-én lesznek időközi választások három föderális választókerületben, nevezetesen: Outremont-ban, St-Hyacinthe-Bagot-ban és Roberval-Lac-St-Jean-ban. Mind a három választókerület Québec tartományban található.

Kanadai Magyar Hírlap

Brian Mulroney, Kanada progresszív-konzervatív miniszterelnöke 1984 és 1993 között, heves támadást indított néhai liberális elődje, Pierre Elliott Trudeau ex-kormányfő ellen egy televíziós interjúban.                                                                                                 

Mulroney elkeseredetten beszélt  miniszterelnökségének legnagyobb kudarcáról: a Meech Lake egyezmény bukásáról, mely meggyengítette az ország egységét és egyben megerősítette a québeci szeparatista erőket. Mulroney terve az volt, hogy a Meech Lake végérvényesen rendezze a ’québeci kérdést’ az által, hogy hivatalosan kikiáltja a francia többségű tartomány “különleges” státuszát Kanadán belül és egyben ráveszi a québeci vezetőket arra, hogy végre irják alá a kanadai alkotmányt. A nyolcvanas évek végén és a kilencvenes évek elején Trudeau volt az egyik leghangosabb ellenzője az egyezménynek, mivel az egykori liberális miniszterelnök egy erős, egységes föderális állam mellett tört lándzsát.

“Trudeau-nak meg volt a lehetősége, hogy szolgálatkész és hasznos szerepet játszon, de ő inkább a destruktív irányt választotta. Trudeau gyávának és puhánynak nevezett engem és szerinte a tartományi kormányfők nyavalygók voltak. Amit tett és mondott felért egy rosszindulatú személyes támadással”–mondta Mulroney. A volt progresszív-konzervatív miniszterelnök szerint Trudeau egyszerűen féltékeny volt és nem akarta azt, hogy jobboldali utódja ott érjen el sikert, ahol ő nem tudott: nevezetesen, a québeci kérdéssel kapcsolatban. A Meech Lake egyezmény 1990-ben bukott meg.

Az interjúban Mulroney felhozta Trudeau II. Világháborús multját is, amikor a leendő liberális miniszterelnök nem volt hajlandó harcolni a háborúban. “Ez egy olyan ember volt, aki megkérdőjelezte a szövetséges erőket. Amikor a nácik a zsidókat gyilkolták, ő itt menetelt Outremont-ban a kérdés másik oldalán. Természetesen joga van, hogy ilyen döntést hozzon. De ez nem jogosítja fel arra, hogy bármilyen vezető tisztséget töltsön be országunkban, melyhez szükséges az erkölcsös hozzáállás”–állította Mulroney.

Pierre Trudeau 1968 és 1979, valamint 1980 és 1984 között volt Kanada miniszterelnöke. 2000-ben húnyt el Montreálban. Mivel Trudeau már nem tudja megvédeni saját magát, Stéphane Dion, a Liberális Párt jelenlegi vezetője szerint ez most az ő felelőssége. “Ha Mr. Mulroney harcolni akart Mr. Trudeau ellen amikor még élt, az egy másik dolog. De Mr. Trudeau már nincs itt köztünk és jobb lenne, hogy ha Mr. Mulroney tisztelné őt és mindazt amit tett az országért, valamint a világért”–mondta Dion.

Kanadai Magyar Hírlap

Szokatlanul meleg időjárásra számíthatnak Torontóban, Ottawában és Montreálban, az Environment Canada legújabb előrejelzései szerint. Torontóban szeptember 6-án várhatóan 32 fokra emelkedik a hőmérséklet. Ottawában 31 fokra számíthatunk és Montreálban pedig 28 fokra. A kánikula és a napos idő előreláthatóan szombatig marad térségünkben. Szeptember 7-én (pénteken) 32 fokra számítanak Ottawában és 31 fokra Montreálban, illetve Torontoban. Az átlagos nappali hőmérséklet szeptember elején általában 21 és 22 fok körül mozog dél-Ontarioban és Québecben.

Szeptember 6-án, 15 óra körül hőségriasztást adott közre az Environment Canada, mely a következő québeci térségekre vonatkozik: Montréal - Laval, Lachute - Saint-Jérôme, Vaudreuil - Soulanges - Huntingdon és Richelieu Valley - Saint-Hyacinthe. A Matagami térségben súlyos vihart várnak orkán erejű széllel.

Kanadai Magyar Hírlap

Stephen Harper miniszterelnök elnapolta a parlament szeptember 16-ra tervezett őszi ülésszakának megkezdését és bejelentette: felkéri Michaelle Jean kormányzót, hogy mondjon egy trónbeszédet október 16-án. Ezzel Harper egyben megkérte a kormányzót, hogy zárja le a 39-ik kanadai parlament jelenlegi ülésszakát és nyisson meg egy újat. Az új trónbeszéd lehetőséget ad Harper kisebbségi konzervatív kormányának, hogy új terveket és programokat hirdessen. De egyben kihívja az ellenzéki pártokat: támogassák a miniszterelnök új programját, vagy szavazzanak ellene, melynek eredménye a kormány azonnali bukása és újabb választások kiírása.

A Bloc Québécois már jelezte: amennyiben a konzervatív kormány nem kötelezi el magát amellett, hogy 2009-ig kivonja a kanadai katonákat Afganisztánból, a kormány ellen szavaz. Stéphane Dion, a Liberális Párt vezetője is a kivonulást követeli, valamint azt, hogy a kormány fogadja el pártjának környezetvédelmi törvény-javaslatait. Jack Layton, az Új Demokrata Párt (NDP) vezetője időpazarlásnak nevezte a parlamenti ülésszak elnapolását és a tervezett trónbeszédet. “A diákok visszamentek iskolába. A munkás családok hazajöttek a vakációról. Miért zárja ki Stephen Harper a képviselőket a parlamentből?”–nyilatkozta Layton. Ugyanakkor a baloldali NDP még nem döntött a konzervatív kormány támogatásáról, vagy esetleges megbuktatásáról.

A Konzervatív Párt összesen 125 képviselővel rendelkezik a 308 választókerületből álló kanadai parlamentben.

Kanadai Magyar Hírlap

Dalton McGuinty, Ontario tartomány liberális kormányfője egy új munkaszüneti napot igér a lakosságnak, melyre minden februárban kerülne sor. A “Family Day”-ként elnevezett ünnep a hosszú kanadai tél kellős közepén jelentene újabb szabadságot a dolgozók és diákok számára, és alkalmat adna rövidebb utazásokra és kikapcsolódásra. A bejelentés időzítése sem volt véletlen: Ontarioban október 10-én kerül sor a tartományi választásokra. Ezen kivül, igéretével McGuinty kb. két órával megelőzte John Tory-t, a Progresszív Konzervatív Párt kormányfő-jelöltjét, aki éppen beakarta mutatni a közelgő választási kampányra szánt buszokat. “Miért várt Mr. McGuinty ezzel a bejelentéssel? Négy éve volt, hogy ezt megtegye, amennyiben jó ötletnek találja az új munkaszüneti nap bevezetését”–mondta Tory.

A progresszív konzervatív vezető is támogatja az ünnepet, de szerinte a bevezetés előtt konzultálni kéne az üzletivilág vezetőivel, mivel ők is érintettek. A választási kampány hivatalosan csak jövő héten veszi kezdetét.

Kanadai Magyar Hírlap