Kellemes ünnepeket kíván a KMH!
Két nagy ábrahámi vallás ünnepli egy időben a fény eljövetelét. Erre az alkalomra szedtünk össze egy csokornyi idézetet íróktól, filozófusoktól, művészektől és közéleti szereplőktől, melyek részben tükrözik és közvetítik karácsony és hanuka fő üzeneteit, valamint azokat a sokoldalú érzéseket, melyeket az ünnepek kelthetnek bennünk.
„Nem időpont vagy időszak a karácsony, hanem lelkiállapot. Békességben, jóakaratúan és könyörületesen élni – ez a karácsony igazi szelleme” -Calvin Coolidge, amerikai elnök (1872-1933)
„A karácsony egy ünnep, mely üldözi a magányos, a meggyötört és a kirekesztett embereket”- Jimmy Cannon, amerikai újságíró (1909-1973)
„A karácsonyban az a gyöngyörű, hogy kötelező és kikerülhetetlen. Olyan mint egy vihar, amelyen mindannyian – együtt – keresztülesünk” – Garrison Keillor, amerikai humorista, író (született 1942-ben)
„A karácsony egy szükségesség. Kell legalább egy nap minden évből, mely arra emlékeztet, hogy nem csak sajátmagunkért élünk”–Eric Sevareid, a CBS néhai riportere (1912-1992)
„Mindig könyveket ajándékozzál karácsonyra! Hiszen a könyvek nem hízlalnak, ritkán vétkesek és tartósan személyesek”–Lenore Hershey, újság szerkesztő (1919-1997)
„Már hat évesen sem hittem a Mikulásban. Anyukámmal együtt meglátogattam a Mikulást egy árúházban – de ő az autogramomat kérte”–Shirley Temple, amerikai színész (született 1928-ban)
„Nincs annál nagyobb gonoszság, mint ha egy gyereknek valami hasznosat adunk karácsonyra”–Kin Hubbard, amerikai humorista (1868-1930)
„Imádom a karácsonyi ünnepeket! Talán érzelgős vagyok… de ilyenkor a kapzsiság úgy elönti a szívemet”–Jim Davis, amerikai humorista (született 1945-ben)
„Mi más számodra a karácsony, mint számlafizetés ideje pénz nélkül; olyan időszak, mikor egy évvel idősebb leszel, de egy órával sem gazdagabb, mikor átnézed a könyvelésedet és rájössz, hogy tizenkét hónapot vesztegettél el mindenféle haszon nélkül?” – Charles Dickens, brit író (1812-1870)
„Hóban ébred majd az ünnep, minden percben nevet ránk.Tud-e bármi szebbet adni, mint a békés nagyvilág?” – Csondor Kata, magyar színésznő (született 1978-ban)
„A repülőtéren már a karácsonyi gyümölcskenyeret is átvizsgálják. Azt viszont még az átvilágítók sem tudják, mik azok a kis piros izék benne”–David Letterman, amerikai humorista, tévés műsorvezető (született 1947-ben)
„Egy pillanatnyi igazság megszépítheti, és meg is fogja szépíteni a világot. Egy pillanatnyi béke megmentheti, és meg is fogja menteni a világot. Egy pillanatnyi szeretet tökéletessé teheti, és tökéletessé is fogja tenni a világot” – Sri Chinmoy, indiai költő és gondolkodó (1931-2007)
„Már hosszabbak az árnyak, kell mosoly, biztató. Ki egyedül ünnepel, annak vigasz legyen a szó” – Kormorán, magyar együttes
Kívánunk Boldog Karácsonyt és Boldog Hanukát valamennyi olvasónknak, tengeren innen és tengeren túl!
Author: Christopher Adam
A Kanadai Magyar Hírlap alapítója és főszerkesztője. A montreáli Concordia Egyetemen diplomázott történelemből. Master of Arts fokú képzését a Carleton Egyetemen, PhD-jét az Ottawai Egyetemen szerezte, szintén történelemből. A KMH-n kívül a Hungarian Free Press című angol nyelvű lap főszerkesztője. 2015-ben Szabad Sajtó díjjal tüntették ki a Kanadai Magyar Hírlapot. A díjat Christopher Adam vette át Budapesten a Szabad Sajtó Alapítványtól.
Aczél Gábor
Andy Boyer
Aszalos Sándor
Avi ben Giora
Bogdán Géza
Búzás Huba
Christopher Adam
Egri-Eiben István
Endre István Simay
Eörsi Mátyás
Éry Balázs
Fényes István
Föld S. Péter
Gadó György
Garai-Édler Eszter
Georgina Bojana
Gere Gábor
Gergely Beatrix
Göllner András
Gulyás András
Hirschler Tamás
Hollósy Gerti
Ille István
Kalmár Szilárd
Kerekes Sándor
Kertész Ákos
KMH Vendégszerzők
Kopácsi Judith
Lázár György
Petényi Judit
Rátesi Margit
Révay András
Róna György
Rosu Mária
Szigetvári Viktor
Szücs Balázs
Szukits Rezső
12:25 du.
Egyet kifelejtettél Christoppher!
Karácsonykor a Krisztus születésnapját ünnepeljük, Hanuka pedig a fény ünnepe! Mennyire összeér a kettő!
2:25 du.
Az lehet, hogy a keresztények karácsonykor ünneplik Jézus születését, de eredetileg az is márciusban lett volna, csak áttették December végére, mert egyszerübb volt, mint meggyözni a „barbárokat” arról, hogy ne ünnepeljék az év legsötétebb napját. Szóval nagyon is egybevág a dolog, mégpedig egy jónéhány más kulturával is, akik ugyanebben az idöben ünneplik a „fény ünnepét”.
2:44 du.
Mit is akartál most mondani, Judith?
Szerintem, MINDEGY MIKOR ünneplik a keresztények Jézus Krisztus születésnapját.
Az év legsötétebb napja, december 21, Sztálin születésnapja. !
Én JÓ szívvel emlitettem, CSAK, hogy a Hannika a fény ünepe a zsidóknál és a keresztényeknek Jézus születése hozza a világosságot! Tehát a közeli ünneplés igen szép és aktuális.
2:45 du.
Mit is akartál most mondani, Judith?
Szerintem, MINDEGY MIKOR ünneplik a keresztények Jézus Krisztus születésnapját.
Az év legsötétebb napja viszont december 21, Sztálin születésnapja. !
Én JÓ szívvel emlitettem CSAK, hogy a Hannuka a fény ünepe a zsidóknál és a keresztényeknek Jézus születése hozza a világosságot! Tehát a közeli ünneplés igen szép és aktuális.
3:06 du.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Kar%C3%A1csony
A karácsonyi ünnep szellemiségéhez, és jellegéhez hasonló ünnepek már korábban is léteztek, például a pogányok téli napfordulós ünnepe, a szaturnália ünnepségek. Az ókori Rómában december 17-25 között tartották a földművelés istenének, Szaturnusznak ezt a nagy ünnepét. Ekkor nagy táncos vigadalmakat tartottak birodalomszerte. A fény diadalát ünnepelték a halál és a sötétség felett. A régi pogány ünnep vigasságokkal volt tele, mivel a téli napforduló a régi földművesek körében az újjászületést, a reményt táplálta. A földművesek számára fontos volt a meleg eljövetele, mivel a létük múlott rajta. A meleg időszak a bőség időszaka volt, míg a hideg időszak a sötétség és a nélkülözés időszaka, ilyenkor az isteneket igyekeztek jókedvre deríteni. A szolgák megajándékozása is elterjedt volt. A házakat örökzöld borostyánokkal díszítették.
Miután a kereszténység államvallás lett, hamarosan hivatalos keresztény ünneppé nyilvánították Jézus születését. Ezt az eseményt a 4. századtól kezdték ünnepelni, január 6-án Epiphaneia néven. A keresztény vallási ünnep Jézus születésének történetére épül. A keresztény hit szerint Jézus a próféták által megjövendölt Messiás, aki megváltja az emberiséget a bűntől. A Biblia leírása szerint Jézus szegényes körülmények között született, egy istállóban, mert senki nem fogadta be a házába a várandós Máriát, Jézus édesanyját a születés estéjén. A történet szerint napkeleti bölcsek („háromkirályok”) indultak útnak ajándékokkal köszönteni a születendő Messiást, és egy fényes csillag vezette el őket Jézushoz.
A 4. század végétől a keresztény egyházak mindinkább december 25-én kezdték ünnepelni Jézus születését, január 6-án pedig a Jordán folyóban való megkeresztelését (vízkereszt ünnepe). Ennek oka valószínűleg az volt, hogy a december 25-én végződő római szaturnália ünnep helyére állítsák a keresztény karácsonyt. Jézus születésének történetével együtt új vallási tartalommal töltötték meg a pogány ünnepet.
3:07 du.
A kutatók többsége egyetért abban, hogy december 25-e nem Jézus születésének időpontja. A korai keresztények nem ünnepelték Jézus születését, és nem is próbálták meghatározni az időpontját; az ünneplés legkorábbi ismert példája Egyiptom, ahol Jézus születését tavaszra tették.[13] Számtalan más időpont is használatos volt.
A 4. századtól előbb január 6., majd december 25. vált elterjedtté, mint Jézus születésének hivatalosan elfogadott időpontja. Az örmény egyház hívei ma is január 6-át ünneplik, míg a többi egyház elfogadta a december 25-ei dátumot.
A december 25-ei időpont eredetéről számos teória van; egyikük sem általánosan elfogadott.
* A téli napforduló környéke a legtöbb vallásban és kultúrában fontos időpont volt. Kezdetben a Nap vagy a természet újjászületésének ünnepe volt; később erre az időpontra esett Ozirisz, Jupiter, Plutusz és Nimród ünnepe, a germán Yule és a római Szaturnália. A keresztény ünnep magába olvasztotta a korábbi pogány ünnepeket (erre még ma is számos népszokás emlékeztet); egyes elképzelések szerint az időpontot is átvette.
* Különösen fontos ilyen szempontból a mithraizmus, ami sokáig a kereszténység fő vetélytársa volt. Mithrászt a Nappal hozták kapcsolatba, és születését december 25-én ünnepelték; egyes feltételezések szerint Jézus figuráját jelentős részben róla mintázták.
* Más feltételezések szerint a korai keresztények Jézus születését Nagypéntek időpontjából próbálták kiszámítani, arra alapozva, hogy az ótestamentumi próféták halála a zsidó vallás szerint rendszerint az év ugyanazon napjára esett, mint születésük vagy fogantatásuk. Jézus halálának időpontja nem szerepel az evangéliumokban; amikor megpróbálták kiszámítani, március 25-ére vagy április 6-ára jutottak. Ezt az időpontot Jézus fogantatásával azonosították, és kilenc hónapot hozzáadva december 25-ét, illetve január 6-át kaptak.
* A hagyomány szerint Jézus a Hanuka idején született, ami a héber naptár szerint kiszlév 25-étől tévét 2-áig vagy 3-áig tart. Kiszlévet általában decemberrel azonosították. Azonban ha elfogadjuk Jézus születésére a legvalószínűbbnek tartott i. e. 5 dátumot, akkor kiszlév 25. november 25-ére esik.
* Egyes keresztények úgy hitték, hogy Gábriel arkangyal megjelenése Zakariás előtt, amikor közölte vele, hogy Keresztelő Szent János apja lesz, Jóm kippur idejére esett. Ez azon a(Lukács evangéliumának 1. fejezetében szereplő történetből fakadó) hiten alapult, hogy Zakariás főpap volt, és az angyal akkor jelent meg neki, amikor a Szentek Szentjébe ment (a jeruzsálemi Szentély ezen termébe csak a főpap és csak évente egyszer, Jom Kippur alkalmával léphetett be). Eszerint János fogantatása valamikor szeptember végén, és a születése június végén történhetett (a hagyomány a dátumot június 24-ére teszi). Az evangéliumok szerint az angyal három hónappal János fogantatása előtt jelent meg Szűz Máriának (a hagyomány szerint március 25-én). Innen kilenc hónapot számolva december 25. adódik.
Dave Reneke és ausztrál csillagász kollégái egy számítógépes programmal arra jutottak, hogy olyan objektum, ami megfelelne a Bibliában említett csillagnak, ami a napkeleti bölcseket elvezette Jézushoz, valójában nem karácsonykor, hanem nyáron volt megfigyelhető Betlehem éjszakai égboltján: a Vénusz és a Jupiter került látszólag olyan közel egymáshoz, hogy a fényük összeolvadt, és egy látványos, nagyméretű csillagnak tűnhetett a Földről. Jézus születésének időpontját ennek nyomán június 17-ére teszik.[14]
3:22 du.
Feleslegesen fáradsz kedves Judith! El se olvasom, Tudod hány billió keresztény él ma a világon? MINDANNYIAN ünneplik a Karácsonyt, amikor a naptár mutatja!
Én kersztény vagyok , Judith! És úgy tudom Christopher is.
3:59 du.
Igen Tisztelt Bencsics Klára! – Mivel Ön más fórumon már közölte, hogy ismeri a Rákosi-rendszert (talán még személyesen is találkozott „népünk bölcs vezérével, Rákosi pajtással”) – időszerű elgondolkozni azon, hogy Ön is, jómagam is hamarosan itt hagyjuk ezt az árnyékvilágot…
Bár Ön, ahogy bejegyzéseiből megismertem, még onnan – a 2.10 méteres mélységből – is ráripakodik majd a sírásókra, hogy nem jól fogják a lapátot.
A mi kedves Judithunk leírta mindazt a keresztények karácsonyáról, amit fontosnak látott. Köszönjük meg neki. De ha Ön, ott a csupa mákosbájgliból álló világában nem olvas – akkor miért válaszol, miért szól hozzá?
Ön – állítása szerint – keresztény… Miért látta ezt fontosnak közölni? És miért nem tájékoztatott bennünket arról is, hogy Ön, Bencsics Klára, fehér ember. – Ha ugyanis közlendőit így, logikus sorrendben folytatná, akkor előbb-utóbb eljutna oda, ahová a szintén keresztény és fehér emberek egy része eljutott az elmúlt évszázadban és eljutott napjainkban is – Magyarországon…
4:12 du.
Mivel nekem Karácsony nagy ünnep, legalább olyan nagy mint a zsidóknak a saját ünnepük, engedtessék meg nekem, hogy azt írjm ami nekem fontos. Ennek semmi köze a beijglihez, bár azt is sokat sürök ezen az ünnepeeen.
5:03 du.
Nekem semmi kifogásom sincs az ellen, hogy Klára, Te magadat kereszténynek tartod, és December 25.-én Jézus születését ünnepled. Viszont ennek az ünnepnek is meg van a története. Sőt, még a Karácsonyt, magát is másként ünneplik a nagyvilágban, attól függöen, hogy hol a Földnek melyik csücskében élünk. Évtizedeken keresztül volt a bramptoni múzeumban, egy kiállitás „Karácsony a Nagyvilágban” cimmel. Rendkivűl érdekesnek tartottam, hogy pl. Mexicóban, ami igen erösen katolikus, hogyan ünneplik meg ezt a napot.
De különben, miután pl. nálunk igen vegyes a család, egészen természetes volt egyszerre ünnepelni a karácsonyt és a Hanukát is. Két éves kisunokámnak nem lesznek gondjai azzal, hogy miként kell ünnepelni és mennyire kell toleránsnak lenni. Karácsony estéjén nálam volt a család, és a Hanukah gyertyát is segitett a gyermek meggyujtani. Mint ahogy annak idején Édesapám, a született Református is aktivan résztvett Laci fiunk Barmitzvóján. Van is egy fénykép róla, amint büszkén fogja a Tórát.
Látja Klára, én egy ilyen családban nöttem föl és neveltem gyermekeimet is.