A Parti Québécois leszámolna az angol nyelvvel Québecben
Amennyiben Pauline Marois kormányfő-jelölt baloldali-szeparatista Parti Québécois-ja legyőzi a kormányon lévő Liberális Pártot a szeptember 4.-ei Nemzetgyűlési választásokon, a jelenleginél is szigorúbb nyelvtörvényekkel szorítják vissza az angol nyelvet Kanada második legnépesebb tartományában. A 101-es törvény módosítását ígérte a PQ, ami azt jelentené, hogy a francia többség és a bevándorlók számára tilos lenne angol nyelvű főiskolán tanulni. 2010-ben a bevándorló főiskolások 53 százaléka franciául és 47 százaléka pedig angol nyelven tanult, a franciák közül csupán 5,8 százalék járt angol CÉGEP-re, azaz: főiskolára. De még ez az arány is túl magas a PQ számára. Yves-François Blanchet, a PQ nyelvszakértője szerint, ha valaki angolul fejezi be főiskolai tanulmányait, nagy valószinűséggel angol nyelven fog dolgozni munkahelyén. A szeparatista ellenzéki párt viszont azt szeretné elérni, hogy minden olyan magánvállalat, mely tíznél több dolgozót alkalmaz, kizárólag franciául működjön. 
Pauline Marois a kampány első hetét II. Erzsébet királynő és a monarchia bírálására használta fel. Marois szerint Stephen Harper kanadai miniszterelnök – aki közismerten monarchista és az utóbbi időben erősítette a brit intézmény kultuszát Kanadában – a brit koronával próbálja lenyomni Québec identitását.
„Azért, mert idén volt az a rendezvény…minek is hivják?…ja, a királynő jubileuma, nem jelenti azt, hogy el kéne hallgatni kritikánkat”–nyilatkozta Marois. A szeparatista kormányfő-jelölt azt is bírálta, hogy a szövetségi kormány eltüntette a kanadai francia Alfred Pellan festményét a kanadai Külügyminisztérium faláról, aminek helyére II. Erzsébet legújabb portréja került.
Marois sötét jövőt vizionál a québeci nemzet számára, amennyiben Jean Charest Liberális Pártja kormányon marad. Szerinte a liberálisokat nem érdekli az angol nyelv térnyerése Montreálban. Éppen ezért Marois nem csak a nyelvtörvényeken szigorítana, hanem megerősítené a „nemzeti történelem” (értsd: québeci tartományi történelem) oktatását Québec általános és középiskoláiban. Ezen kívül Marois az egyetlen a három nagy párt vezetői közül, aki nem vesz részt az angol nyelvű választási vitában. Elmondása szerint, túlságosan gyenge az angol nyelvtudása.
A szeparatisták nem csak a királynőt és az angol nyelvet támadják, hanem Kanada nemzeti szimbólumait is. A legdurvább választási kampányreklámokat a szélsőbaloldali-szeparatista Québec Solidaire készítette. Az egyik reklámban belerugnak egy hagyományos lovasrendőrsági kalapot viselő hódba.
Charest liberális kormányfő szerint lényegében csak a liberálisokban bízhat Québec angol kisebbsége. De Robert Libman, az angol kisebbség egyik legismertebb polgárjogi aktivistája és az egykori Equality Party alapítója arra szólította fel az angolokat, hogy ha tehetik idén ne a liberálisokra, hanem a jobboldali Coalition Avenir Québec (CAQ) nevű párta szavazzanak, de csak akkor ha ezzel a lépéssel nem a PQ-t erősítik. „Charest nagyon lekezelő. Úgy tesz, mintha az angoloknak nincsen választásuk és ha nem szavaznak a kormánypárta, akkor leszakadunk Kanadától. Szerintem a választópolgárok ennél okosabbak”–mondta Libman.
Charest azonban az angol nyelvű CJAD rádióállomás hírműsorában támadta ezt a felvetést és jelezte, hogy Francois Legault CAQ-ja beszüntetné Québec iskolabizottságait, mely lépés az angolok számára különösen ártalmas lenne. „Ez egy eléggé lehangoló eredmény bárki számára, akit esetleg érdekel a québeci angol közösség sorsa”–mondta Charest.
A 2008-as választások idején a Liberális Párt minden olyan választókerületben győzött ahol több mint 10 százék volt az angol kisebbség aránya és ezért három angol származású minisztert nevezett ki a kormányfő.
Author: Christopher Adam
A Kanadai Magyar Hírlap alapítója és főszerkesztője. A montreáli Concordia Egyetemen diplomázott történelemből. Master of Arts fokú képzését a Carleton Egyetemen, PhD-jét az Ottawai Egyetemen szerezte, szintén történelemből. A KMH-n kívül a Hungarian Free Press című angol nyelvű lap főszerkesztője. 2015-ben Szabad Sajtó díjjal tüntették ki a Kanadai Magyar Hírlapot. A díjat Christopher Adam vette át Budapesten a Szabad Sajtó Alapítványtól.
Aczél Gábor
Andy Boyer
Aszalos Sándor
Avi ben Giora
Bogdán Géza
Búzás Huba
Christopher Adam
Egri-Eiben István
Endre István Simay
Eörsi Mátyás
Éry Balázs
Fényes István
Föld S. Péter
Gadó György
Garai-Édler Eszter
Georgina Bojana
Gere Gábor
Gergely Beatrix
Göllner András
Gulyás András
Hirschler Tamás
Hollósy Gerti
Ille István
Kalmár Szilárd
Kerekes Sándor
Kertész Ákos
KMH Vendégszerzők
Kopácsi Judith
Lázár György
Petényi Judit
Rátesi Margit
Révay András
Róna György
Rosu Mária
Szigetvári Viktor
Szücs Balázs
Szukits Rezső
11:03 de.
Nem értek egyet Libmannal! Ha a harmnadik pártra szavanak az angolok, akkor a PQ jön be. Ehhez nem sok tudás kell, csak egy kis matematika! Így jött be a PQ először is a ’70-es években-, mikor az angolok és bevándorlók, haragudtak a Liberális pártra.
2:07 du.
Szomoru, amikor stratégiailag kell szavazni, jobb lenne ha meggyözödésböl lehetne.
Libmannak különben tényleg nincs igaza: egyrészt sajnos minket:a szavazo polgàrokat igenis be lehet etetni mindennel, majdnem akàrmivel -màsrészt pedig azért:amit Bencsics Klàra leirt.
-Azzal pl.egyetértenék,a CAQ tervei közül: ha megszüntetnék ezeket az iskolabizottsàgokat: totàl gittegylet, csak a pénzt viszik el feleslegesen.
6:54 du.
Kerdes: ez is demokracia, vagy a romanoktol veszik a mintat???
8:36 de.
Vàlasz:igen,ez demokràcia, és nem: nem a romànoktol veszik a mintàt. (?)
8:30 du.
Nem tudom honnan szarmazik ez a forditas, vagy csak Christopher Adam ⋅velemenye. Ami igaz hogy a PQ nacionalista part es vedi a francia nyelvet. Montrealba ezzel a szoveggel semmire nem mennek, ezt ok is tudjak.
Ez az uzenet inkabb a videknek szolt akik csak fenykepen latnak angol Kanadait. Az angolellenesseg szerintem egyre kisebb, foleg a fiatalok kozott.
Jovoje szerintem a CAQ -ak lenne, mert ok beszelnek realis problemakrol. Igaz jobboldaliak de nem hulyen nacionalistak.
Az viszont igaz hogy francia nyelvtudas nelkul eleg nehez boldogulni Quebec -ben. Es valahol megertem a franciakat hogy a bevandorlok beszeljek a francia nyelvet.
1:01 du.
A quebeci franciák tévedése és saját népük elleni vétke, ez a beteges nacionalizmus! Észak Amerika angol nyelvű földrész,. több százmillió angol nyelvű lakossal. Tehát az a francia, aki CSAK franciául beszél, az meghal karierileg a nagy angol rengtegben!
Ezt az igazságot NEM tudják megérteni és ezért vezetik be a diktatórikus nyelv – törvényeiket Quebecben.
10:50 du.
Abban igaza van Klára hogy a quebeci nacionalizmus beteges szintet üt meg, de Quebec mindig is francia ajkú volt, franciák hódították meg ezt a területet és így az Ő szemszögükből természetes, hogy védik ami hozzájuk tartozik. Észak Amerika túlnyomó részt angol nyelvű valóban, de Quebec egy színfolt amelyre nem is kell ráeröltetni az angolt, de a PQ törekvései véleményem szerint is túlzóak. Másrészt az angolul vagy egyéb nyelveken beszélő ideérkezők (Quebec) ha itt akarnak élni, akkor alkalmazkodjanak valamelyest -akár önszántukból ehhez a kultúrához, és ne várjuk el a Quebecois helyiektől, hogy majd ők alkalmazkodjanak a saját területükön ad abszurdum az angol nyelvhez és kultúrához. Magyarra lefordítva, én nem örülnék ha pl. az erdélyi magyarokat beteges nacionalistáknak hívnák azért mert megakarnák őrizni, nyelvüket és kultúrájukat Romániában a többségi román nyelvvel szemben.
12:46 du.
Érdekes, már olvastam hasonló szövegeket, a quebeci franciákhoz mérték az erdélyi magyarok helyzetét.!
Szerintem, nem lehet a helyzetet összehasonlitani. Hosszú történelmi mesére lenne szükség a bizonyitáshoz, amire sajnos nincs időm.