Ságvári-iskolai szómágia akadémikusi szinten

2015 február 22 4:49 de.19 hozzászólás
Annak idején, amikor még középiskolába jártam, az az iskola egy egyetemi gyakorlóiskola volt. Most valami FM KASZK nevű vízfej gondolkodik felette. Az iskola neve is megváltozott azóta. S bár nekem személy szerint a régi névadóval sem volt gondom, mivel egyszerűen nem foglalkoztam vele, a mostani legalább tényleg jellemző a sulira.
Annak idején Asztalos Jánosról volt elnevezve. Ma az iskola egykori igazgatójáról, Varga Mártonról. A Ficus elastica az üvegházban akkor is békésen növekedett, és legutóbb, amikor ott jártam, még mindig élt. Ugyanott, ugyanaz. Miközben évtizedek teltek el, és nem egy olyan tanárom van, akikre már csak az emlékükre ültetett fák emlékeztetnek. S valójában egyre homályosabbak azok az emlékek, hogy kivel ki szúrt ki, kit ki feleltetett büntetésből, vagy kapott akár érdemtelenül jelest. Az évtizedek elszálltak. Az akkori ideológiák is. A fikusz azonban azóta is el van. De ha nem lenne, akkor sem az ideológiák tehetnének róla, hanem az, ha az iskolának nem lesz pénze az üvegház fenntartására, ha a „dübörgő gazdaságban” nem lenne helye az ott képzett kertészeknek, ha a remekbe szabott oktatáspolitikai baromságok tönkreteszik azt, amit generációk építettek fel. Olyan generációk, amelybe a legkülönbözőbb tanár-emberek és diákok egyaránt tartoztak. Volt tanárom, aki szerint Lenin talán egy jobboldali elhajló volt, és emberségből, gerincből többet tanulhattunk tőle, mint a jelen sok neofita talpnyalójától. Ahogy a szakmát is csak sikerült megtanítani a diákoknak. S persze, voltak kevésbé kedvelt tanárok is. Hol nincsenek. De valahogy mindig az „iskola” maga képezte az emlékek magvát.
Valahogy soha nem a neve alapján ítéltem meg az emlékeket. A név csak egy címke. Megette a fene azt, ha egy iskola esetében a nevet hiszik legfontosabbnak. Nem azok, akiket a név, míg odajárnak összefog, és végzés után összetart. Hanem azokat, akik az iskolával szembeni kellemetlen emlékeik hatására még a nevet is eltörölnék. Ha már az iskolát nem képesek. Ha már az odajárt generációkat, az őket a szünetben talán kicsúfoló iskolatársakat nem képesek a Holdra száműzni. Akkor legalább a névtáblába rúgjanak. S amiért a személyes emlékekre kitértem az az, hogy miért tett szomorúvá, és miért hökkentett meg egy, a legfrissebben gumicsont-gyanús hír egyik szólama. Különben igen, a „Ságváriról” van szó, és az általánosabb véleményemre is szánok pár mondatot majd. Előbb az az ominózus kiragadás jöjjön az átnevezést említő egyik forrásból.
A tudósítás szerint: „Bor Zsolt, a Ságvári-gimnáziumban végzett fizikus akadémikus szerint elég a “mondvacsinált kommunista hősből”, itt lenne az ideje a névváltoztatásnak”. S lehet nyugodtan hibáztatni, de eleddig fogalmam sem volt kicsoda Bor Zsolt, és hol végzett. Miközben Ságvári Endréről azért nagyjából él még valamilyen kép a generációmban. Ha máshonnan nem, akkor a háború alatti életéről, illetve lelövéséről készült film okán. Amellyel kapcsolatban senki ne fáradjon leszögezni, hogy kádárista propagandafilm volt. Az volt. Ahogy Ságvári Endre sosem tagadta a baloldaliságát, és akár kommunista voltát sem. Egy elvet vallott még akkor is, amikor a neveit váltogatta. Ellentétben például a jelenlegi miniszterelnökkel, aki a KISZ-től a konzervatív jobboldalt felhasználó diktatúráig ugyanazt a nevét adta a prosti bugyijánál is gyakrabban változó ideológiájához. Miközben elve az elvtelenség. Olyan kiszolgáló-személyzettel, mint az árnyékkeresztény Rétvári Bence és Balog Zoltán, a persely cinikus pátere.
Bor Zsolt kapcsán különben igyekeztem korrepetálni magam. Elvégre mégsem árt, ha az embernek legalább felszínes képe van valakiről, aki a jelek szerint nagyon utálhatta azt az iskolát, amelyben érettségit szerzett. S amely elindította a jelenlegi akadémikusságig vezető úton. Ezt a szinte gyűlöletig fajult ellenérzést a fentebb emlegetettek alapján gondolom. Ellenkező esetben nem az iskola nevével, hanem a fejlesztésével, a diákjaival, vagy akár az iskolatársakkal való sörözéssel foglalkozna. Habár a névmágiát már közel két éve is emlegette, mint most olvasom a neten. Talán mert a lézerekről már akkor is mindent tudott. Mert olvasom most, hogy azzal foglalkozik az akadémikus úr. Aki különben 1973-ban a Szovjetunióban, Kijevben végzett. Aki ezek szerint a Ságváriról elnevezett iskolában elég jó ifjúkommunista lehetett. Akkortájt ugyanis nem akárkiket vettek fel a szovjet egyetemekre. S mert az adatlapján azt olvasom a végzettségei között, hogy „1975 PhD. fizikából, JATE”, nem akárki lehet a most nyilatkozó névmágus. 1975-ben ugyanis PhD fokozat de facto nem létezett hazánkban. Ha neki, két évvel a kijevi tanulmányok után mégis odaadták Szegeden, akkor azt hiszem, inkább nem akarom tudni, hogy Bor Zsolt mennyire volt „mondvacsinált kommunista hős” az 1970-es években. De akkor sem, ha elfogadom az akadémiai adatlapot, ahol csak egyetemi doktori szerepel az adott évben.
Bor Zsolt

Bor Zsolt

Ahogy azon akadémikusok pályáját is lehet, hogy jobb nem feszegetni, akik a névminősítő bizottságot alkotják. Amelynek ténykedését jelzi az, hogy „Ságvári nevének használatát az MTA a “nem javasolt” kategóriába sorolta”. S akkor hirtelen eszembe jut, hogy kár is lenne nevesíteni a dísztársulatot. Elvégre lehet: Horger Antalról azt sem tudnánk, hogy a világon volt, ha nem csapja ki a nevét később megörökítő József Attilát. De aztán eszembe jut, hogy mégis érdekes lehetne tudni a döntnökök névsorát. Mert az akadémikusok jobbára nem az 1990-ben született korosztályból keverednek ki. S mégis érdekes lenne tudni, hogy akadémiai szinten kik komcsiznak. Hátha kiderülne, hogy annak idején intézeti párttitkárok, évfolyam-bizalmik, és hasonlók lebegtetik most másik, a most más irányba elvárt nyelvcsapások irányába a köpönyeget.
 

19 hozzászólás

  • bor zsolt kutató, mit talált? PhD-t akkor amikor még az nem létezett, kutattya a jobban élni ma mint tegnap és ahhoz az aktuális politikával jó jóban lenni: megtalálta…ott ahol egy rétváribencefőbuzi meg a balogpáter beleszólhat a zemberek mindennapi …jába…ott borzsoltok vannak dögivel ebből 12 egy tucat…kutatási eredményei sekély e kéj meg kell változtatni a nevét legyen SÖRZSOLT hatalmas eredmény mert a sört ugye lehet nagyobb korsóból is és akkor a részeg akadémikus az akadémia jellemző az akadémikusokra vagy az akadémikusok az akadémiára…???

    ilyen is van meg a ZSÁK UTCA helyett SZATYOR KÖZ

  • Amugy jellemző az adatlap szerver-neve is
    Titan…
    Anno a Titán-elvtárs volt az, aki kidobtak a pártklérusból valahova ejtőernyősnek. azzal, hogy „Ti Tán” tudtok vele mit kezdeni….

  • Lehet azon merengeni, mi lett volna Ságváriból, ha nem hal meg idejekorán. Lehet azon rágódni, hogy Sztálin híve volt, de akkoriban minden baloldali úgy gondolta, hogy Sztálin az egyetlen, aki meg tudja állítani Hitlert. Lehet mából visszavetíteni véleményeket, bár nem ildomos.

    Ami miatt számomra Ságvári mindig is elismerésre méltó személyiség lesz az egyetlen: tevőleges ellenállást szervezett a nácik ellen. Ennél nagyobb hazafiság nem létezett akkoriban. Tökmindegy, hogy ezt kommunistaként tette, mint ahogy Bajcsy-Zsilinszkyt és Kiss János altábornagyot sem vallott ideológiájuk miatt tiszteljük.

    Megértem, hogy ez szúrja a mai nácik (Jobbik) és szégyenlős barátaik (Fidesz-KDNP) szemét. Hiszen antifasisztának lenni a szemükben bűn. Tehát Ságvári a szemükben hazaáruló.

    Azt mondta Szávay, hogy nem engednek az antikommunizmusból. Szávay és pártja kapcsán én pedig nem engedek az antifasizmusból.

  • Cornelius,
    a hozzászólásod jó.Ságvári nem volt kommunista,csak származásából eredően is antifasiszta ellenálló. Fegyverrel a kezében halt hősi halált.Hungarista mocskok lőtték le.Mint távoli rokona,ennyit tudok Endriről.

  • György Molnár

    Asztalos János és Ságvári Endre hősök voltak, (előbbi fiával 4 évig osztálytársak voltunk), utóbbi pedig szerintem az egyetlen igazi kommunista volt, aki életét áldozta egy sokkal igazságosabb(nak vélt) társadalomért, amelyet persze ilyen Rétvári Bencékkel és Balog Zoltánokkal soha nem lehet megvalósítani. Asztalost, aki katonatiszt volt, nem ÁVÓ-s, a Köztársaság téren koncolták fel 56 október 30-án olyanok, akiknek utódai ma a Fidesz és Jobbik soraiban ülnek és magas beosztásokat és kiemelt juttatásokat élveznek.

  • gyuri10: én úgy tudtam, csendőr v. rendőrnyomozók voltak, hivatásos bűnüldözők, semmi hungaristák.

  • István,
    lehet,hogy rosszul tudom.Nekem így mondták el:Üldözői elől menekülve egy kerítés tetején tűzharcban terítették le hungarista(lehet,hogy csedőr vagy nyilas)fegyveresek. Hivatásos bűnüldözőkről nem tudok.Rendőr nyomozókról sem. Egyet azonban 100% biztonsággal tudok,hogy az antifasiszta diákszövetségen kívűl semmilyen pártnak tagja nem volt.

  • gyuri10: egy nyomozó hivatásos bűnüldöző. A kerítés nem annyira stimmel, mivel a hivatalos verzió szerint egy cukrászdában szorították sarokba a nyomozók. Ságvári lőtt először, méghozzá elég eredményesen, de hát, túlerőben voltak. Ha jól tudom, a vendéglő melletti villamos kocsiszínt nevezték el róla. Ebben már nem vagyok biztos.

    „Hain Péter utasítására nyomozni kezdtek utána.[3] Ságvári 1944. július 27-én Budapesten, a Budakeszi úti Nagy cukrászdában (ma Remiz étterem) találkozott egy másik kommunistával; ide érkezett négy csendőr az őrizetbe vételükre. Társa ellenállás nélkül megadta magát, Ságvári viszont hamis igazolványt mutatott fel, majd pisztolyt rántott a csendőrökre és hármójukat megsebesítette. A kibontakozó tűzpárbajban Ságvári megpróbált elmenekülni, kiürült pisztolyát eldobva kifutott az utcára, ám ott az egyik csendőr rálőtt és halálosan megsebesítette.”

    „Folyó év július hó 27-én 19 óra 45 perckor a csillaghegyi nyomozó csoportnál szolgálatot teljesítő Cselényi Antal detektív, Kristóf László és Palotás Ferenc csendőrnyomozók, hosszú megfigyelés után, Budapest területén nyomára jutottak dr. Ságvári Endrének, aki már mintegy hét éve földalatti baloldali szervezőmunkát végzett és vezetett. Nyomon követték és a XII. ker. Szép Ilonai villamosvasúti kocsiszín mellett levő Nagy Béla-féle cukrászdában egy állítólagos Szabados nevű kommunista társával figyelés alá vették, majd őket elfogni igyekeztek. Elfogásuk után motozás, illetve bilincselés közben dr. Ságvári Endre, aki izmos férfi, hirtelen dulakodni kezdett és a szomszéd asztalon lévő aktatáskájához kapott, onnét önműködő pisztolyát előrántotta és rögtön tüzelt. Lövéseivel Cselényi Antal detektívet a jobb vállán, Kristóf László csendőrnyomozót a jobb combján súlyosan megsebezte, míg a hatósági közegek segítségére siető Pétervári János rendőrőrmester gépkocsivezetőt haslövéssel életveszélyesen találta.”
    „A lövések leadása után dr. Ságvári Endre a helyiségből kimenekült, de a Palotás Ferenc csendőrnyomozó és a sebesülten utána futó Cselényi Antal detektív lövéseitől eltalálva holtan összeesett. Dr. Ságvári Endre Szabados nevű társát sikerült elfogni.”

  • És most mit olvasok a facebookon kit javasol Ságvári helyet az EMMI hát a gyilkosai parancsnokát Hain Pétert a magyar Gestapo főnökét na erre varjatok gombot

  • István !

    Kérlek, már megbocsáss, de azzal nincs elintézve, hogy akkor az a törvény volt hatályos…
    Ergo, a horthysta [ellenforradalmi, lényegében hungarista] törvénykezés által betiltott(!) Magyar Kommunista Párt tagjai a háború igazságosságát tagadó bűnözők lettek volna. Viszont ezek a nyomozók, mint „hivatásos bűnüldözők” 1944. júniusában(!) dr Ságvári Endre személyében csupán „egy bűnözőt” vettek megfigyelés alá, vagy vonultak ki az elfogására…
    Valójában tehát, ezek a hivatalos személyek(!) – az igazából a velejéig bűnös, náci érdekeket szolgáló, a háborúba nyakig belekeveredett – Horthy állam iránt vállalt kötelességüket teljesítették.
    Ez nagyon egy schmidmáriai logika lenne…

  • málnaszőr: Ságvári soha nem volt a MKP tagja. Az akkori törvényalkotói felfogás szerint politikai bűnözés, mint olyan, nem létezett. Államellenes szervezkedés, ilyesmi azonban igen. Az pedig közbűntényes kategória – ahogy most is az. Valóban, Ságvárit csak mint bűnözőt lehetett megfigyelés alatt tartani.

  • málnaszőr: legközelebb idézek a törvénnyel, mint olyannal kapcsolatban némi Szokrateszt. Mivel nem könnyű szöveg, most egy cseppet halasztanám. Szerdán szolgálatban leszek, lesz időm citálni.

  • István !

    A Wikipédia szerint Ságvári „…az illegális kommunista mozgalom tagja…”; „…1940-ben belépett a Kommunisták Magyarországi Pártjába. 1942-ben illegalitásba vonult…”

    .

  • István,

    abban van igazad, hogy ez nem „MKP” ahogy én írtam, hanem helyesen KMP.

    .

  • Úgy gondolom, ha történeti távlatból mai (és elsősorban emberi) értékrend mentén mérlegelünk, a morális értelemben immár illegitim hatalommal szemben egyértelműen volt helye antifasiszta ellenállásnak, akár fegyveresen is (nem csak kommunisták voltak, még legitimisták is, az ellenállók közt.

    Ahogyan pl. Bajcsy-Zsilinszkynél is elsődlegesen és helyesen az ellenállás tényét értékeli a mai közvélemény a mai értékrend alapján (míg ugye 1944-ben ugyanaz az ellen ugyanúgy végzett vele), ugyanígy méltányos Ságvárival is eljárni

    Lehet persze szaporítani a szót, hogy nyomozó így, meg megfigyelés úgy, még ha az AKKOR igaz is volt – de MA csak annyi állapítható meg alapvető tényként, hogy történelmi léptékű katasztrófát okozó rezsim kiszolgálói voltak!

    A többi, mondom, játék a szavakkal

  • málnaszŐr: a Wiki-t én nem igazán tekintem autentikus forrásnak, de ez legyen az én bajom.
    Az igazság valahol félúton van: http://nol.hu/belfold/20131102-ne_faraszd_magad_endri-1423437

  • István!

    Köszönöm, köszönjük ezt a dokumentumot. Többet mond minden eddiginél.

    .

  • Ille István !

    Ez az „ahogy vesszük” megítélés abszolúte etikátlan, hiszen igazságosnak, de legalábbis „jogosnak” próbálja beállítani a gyökereiben is fasiszta, antiszemita állam, a Horthy rendszer csendőreinek és rendőreinek az erőszakos fellépését egy antifasiszta és háborúellenes mozgalmárral szemben…
    Ezzel az erővel például Eichmann egy szorgalmas, az adott korban az állam jogszabályainak még a szellemét is az utolsó betűig végrehajtó, kiváló hivatalnok volt…
    Még annyit erről az egészről, hogy éppen ez az egész magyar nép fő baja, hogy túl kevés Ságvári Endréje volt, úgy intelligenciájára, mint a harcosságára nézve…

  • Dubois: valamit nagyon nem értesz. Akkor és ott, az akkori hatóság az akkor érvényes törvények szerint járt el. Amiről Te beszélsz, az a jelenkor megítélése. Valóban, Eichmann az akkori jogszabályok – bár talán inkább ne nevezzük jognak, de mégiscsak állami rendelkezésről beszélünk – szellemében járt el. Ezt kár is vitatni. Félre értés ne essék, ezzel nem dicsőítem, se fel nem mentem, DE: a nürnbergi törvényszék is UTÓLAG minősített mindent, méghozzá a győztes jogrendszere szerint – habár abban sem szerepelt az emberiség elleni bűntett, vagy a háborús bűntett de jure fogalma.
    Elgondolkodtató, hogy hasonló bűnökért egyetlen japán tábornokot, hadianyag ellátót, építészt sem ítélt el (én legalábbis nem tudok róla) hasonló bíróság, pedig nem kevesebb bűnt követtek el, mint a németek!