Fel! Támadunk! Gyurcsány Ferenc és a fideszes kétharmad
Hát akkor megyünk a keresztesháborúba.
Kicsit anakronisztikus ügy, de mit tegyünk, ez olyan, mint a hasmenés: ha menni kell, hát menni kell…
Nem is fájna ez nekem különösebben, hiszen ez beleillik vastagon a Vezér külpolitikai bénázásainak sorába, és teljességgel elfogadható lenne, ha a Fidesz a kétharmadot a Jobbik sorainak megbontásával érte volna el, de nem ez történt.
És ez az én nagy csalódásom.
A kétharmad ugyanis úgy jött össze, hogy Orbánnal együtt szavazott a Demokratikus Koalíció két, és a mára már gyakorlatilag nem létező Együtt egyszem árva politikusa, Szelényi Zsuzsanna.
Lehangoló.
Nem, nem a tapolcai választás a lehangoló, ott ugyanis csak az történt, hogy a demokratikus oldal nem tudott áttörni, nem tudott szavazókat mozgósítani a passzív népesség köréből, amúgy meg a papírforma igazolódott.
Hogy ezt mégis csalódásként éltük meg, annak az az oka, hogy – magamat is beleértve – ilyen-olyan szinten imádjuk az illúziókat.
A wishful thinking nemes tradícióját követve már szinte szánkban érezzük az égen átsuhanni vélt liba ropogós combjainak ízét, s bár sajátszeműleg nem láttuk vágyaink madarát, de láttunk olyat, aki látta, sőt, olyannal is akadt dolgunk, aki távoli gágogását is hallotta.
Tapolcán győzött a Jobbik, ez a Fidesz baja, de egy fecske nem csinál nyarat, bár kétségkívül összeszarhatja az ereszalját.
Ami igazán lehangoló, ez a mai hír, mely szerint azok a politikusok, akik eddig még a legrokonszenvesebben viselkedtek és akik – úgy tűnt – elvi politikát folytatnak, most – szinte mindegy is, milyen indoklással – megszavazták magyar fiatalok idegen érdekekért vívott fegyveres harcba küldését.
Ha egyetlen is meghal közülük, a vére az ő lelkükön fog száradni.
Ezek a szavazatok voltak ugyanis azok, melyek hozzásegítették Orbánt ahhoz, hogy bepucsíthasson Obamának, és istenemre mondom, hogy hosszú évek óta a legnevetségesebb látvány, hogy ott pucsít mellette Gyurcsány is, odakínálva szűzies fenekét a nemes aktushoz.
Érteni vélem én, aktuálpolitikai szükségszerűség ez, hadd lássa Amerika, hogy érdekeinek támogatása felülírja még a múltat is, felülemelkedünk mi, ha kell, mindenen – a józan ész szaván is, az igaz barát érdekében.
És mégis – hánynom kell.
Volt az elmúlt évek során Gyurcsánynak már egy-két szerencsétlen húzása, lassan annyit tévedett, hogy Lengyel László térdenállva zokog a receptért, hiszen megrengetve érzi magát az általa betöltött negatív vátesz pozíciójában – majd minden esetben kerestem a mentséget számára, de ez az eset nem az az eset.
Ez több, mint bűn – ez hiba, hogy hadd idézzem Antoine de Bouley grófot.
Az Iszlám Állam az emberiség szégyene, mindannyiunk ellensége, ha mód van rá, hát le kell törölni a Föld színéről ezt a szennyes, a jóérzésű iszlám hívők számára is utálatos szörny-szervezetet.
Igen, ha kell, katonai erővel, ha kell, tűzzel-vassal.
De ez nem a mi feladatunk, több oknál fogva sem.
Elsősorban nem mi költöttük ki pihepuha fészekben ezt a dögkeselyűt, hanem Amerika volt oly kedves ugyanazt a hibát többször egymás után is elkövetni.
Először felfegyverezte az oroszok ellen a tálibokat, majd odament Afganisztánba szüretelni tevékenysége gyümölcsét, de amikor megjelent, a saját fegyvereivel lőtték seggbe, zavarták világgá és alázták meg azok, akik a nemzetközi kábítószer-kereskedelemből képesek voltak működtetni egy komoly szervezetet, az al-Kaidát.
Oszama bin Ladent kivégezték, Afganisztánból megpróbálnak kihátrálni – nem sok sikerrel – de még szünetet sem tartottak, menetből lángba borították a fél Közel-.Keletet.
Líbia, Tunézia, Szíria – mind-mind iparkodtak ugyan a maguk módján alkalmazkodni a nyugat elképzeléseihez, de az olaj nagy úr, így a rendet és a politikai egyensúlyt fenntartó diktatúráknak pusztulniuk kellett, ezért Amerika felfegyverezte ellenfeleiket, és nemigen érdekelte, hogy a legszélsőségesebb iszlám fundamentalistákat szabadítja a világra.
Emberek tízezrei pusztultak már eddig is a semmiért, merthogy egyetlen demokráciát mutatni azóta sem lehet a világnak azon a táján, viszont Amerika ottani szövetségesei mind-mind, egytől-egyig kőkemény diktatúrák.
Amerika olyan, mint a bűvészinas, aki kitáncoltatta a seprűt a sarokból, de visszaparancsolni már nemigen tudja, vagy ha tudja, akkor csak igen randa eszközökkel fog menni, ha menni fog egyáltalán.
Más államok részvétele ebben a harcban alibi-célra kell neki, hiszen akkor nem Amerika harcol, hanem a világ demokratáinak közössége, ami azért mégiscsak más – nem a világ csendőre pacifikálja a bennszülötteket, hanem a világ népei, szent felháborodásukban.
Ehhez nekünk nincs közünk, aki elqrta, hozza rendbe.
Amerikának van ehhez katonai ereje, politikai súlya.
Ott már megszokta a nép, hogy a katonái elmennek ide-oda izmozni, aztán építenek egy ötven kilométeres, márványtáblákkal borított falat és felvésik rá halottaik névsorát és kezdik a következő falat alapozni.
Ott se tetszik ez mindenkinek és tudom, eljön majd az idő, mikor megkérdezik a még élő amerikai elnököktől, hogy ki hatalmazta fel őket országuk ifjúságának megtizedelésére?
De ez Amerika dolga.
A részvételünk kérdése meg jelen esetben a kormányzó párt dolga, ennek során azt mérlegel, amit akar és olyan döntést hoz, amely számára kül és belpolitikai téren kedvező, meg amilyenre felhatalmazást kap.
Orbán telecsinálta már a kevlárt, és Goodfriend óta retteg attól, hogy mit lép az USA, érzi, hogy túllőtt a célon Putyin-ügyben, ezért vad kompenzálásba kezdett.
Amerika nem tud olyat kérni, melyet ne rohanna farokfelcsapva teljesíteni.
Ezenközben vadul hazudozik, szövetségesi felkérésről beszél, holott mi a NATO szövetségi rendszerébe tagozódtunk be, és Amerika nem egyenlő a NATO-val, mely állítólag még ma is védelmi szervezet, nem pedig fegyveres igazlátó & kivégzőosztag.
Hende hülyeségeket hablatyol, mikor azt mondja, hogy az ENSZ tagjainak többsége elítéli a vérontást, ezért jogos a katonai fellépés.
Hogy egy manifeszt idióta miniszter lehet ebben az országban, az a mi szégyenünk, de ettől még nem lesz jogos, amit Amerika művel.
Azt az érintett országok felkérése és ENSZ felhatalmazása nélkül teszi, csakúgy, mint Irakban, Szíriában, Afganisztánban, Líbiában, Ukrajnában – ezt jobb helyeken agressziónak hívják, aki meg ilyesmiben részt vesz, azt agresszornak.
Ehhez a döntéshez állt oda kontrázni a DK meg az egyszemélyes Együtt, akik ha már összeálltak, akkor akár egy frakció is lehetnének inkább – egy olyan frakció, amelyik elutasítja magyar katonák fegyveres harcba küldését.
De nem, mert Gyurcsány is belekezdett a maga pávatáncába, kínálgatja magát, jóllehet jobban járna, ha szép csendesen építgetné a pártját, hogy 2018-ban azok is képesek legyenek erre a pártra adni a voksaikat, akik nehezen viselik a kissé túlmozgásos pártvezért és nem túl következetes politikáját.
Azt hiszem, egy ilyen döntést meg sem lett volna szabad hoznia a tagság feje felett, de hát ez már a párt belügye, lelke rajta.
Az Úr legyen irgalmas, hogy senkinek ne kelljen sírva megbánnia ezt a mai döntést, mellyel egy célkeresztet rajzoltunk magunkra.
Pedig már a nyilaskereszt látványa is eléggé idegesítő volt magunkon – nemde?
Author: Fényes István
Hatvanöt éves vagyok.
Voltam hivatásos katona, dolgoztam biztosítótársaságnál, vezettem gazdálkodó szervezetet, voltak vállalkozásaim, kereskedtem, kábeltelevíziót üzemeltettem, volt az egészségügyhöz köthető vállalkozásom is, most átmenetileg nyugdíjaztam magam, de már nehezen bírom...Jogot végeztem, van tanári végzettségem, és hát katona sem lehettem főiskola nélkül.
Láttam ezt-azt, megtapasztaltam az emberi tisztességet és aljasságot egyaránt.
1999-től jelen vagyok az interneten, évekig az Index polidilin próbáltam érvelni vélt igazam mellett, aztán elkezdtem blogot írni, www.pupublogja.hu -n
Minden, ami politika és közélet, érdekel, és majdnem mindenről van véleményem is, - ezt szoktam megírni és megosztani azokkal, akiket érdekel…
Aczél Gábor
Andy Boyer
Aszalos Sándor
Avi ben Giora
Bogdán Géza
Búzás Huba
Christopher Adam
Egri-Eiben István
Endre István Simay
Eörsi Mátyás
Éry Balázs
Fényes István
Föld S. Péter
Gadó György
Garai-Édler Eszter
Georgina Bojana
Gere Gábor
Gergely Beatrix
Göllner András
Gulyás András
Hirschler Tamás
Hollósy Gerti
Ille István
Kalmár Szilárd
Kerekes Sándor
Kertész Ákos
KMH Vendégszerzők
Kopácsi Judith
Lázár György
Petényi Judit
Rátesi Margit
Révay András
Róna György
Rosu Mária
Szigetvári Viktor
Szücs Balázs
Szukits Rezső
3:11 du.
Mondjuk Tunéziában egészen az IÁ megjelenéséig béke és nyugalom volt, ez tehát rossz példa. Líbiában nem Amerika csinálta a zűrt, hanem a kétfejű ország keleti felének lett elege a kissé őrültnek tűnő Kadhafiból. Kadhafi túl későn kezdett a Nyugat felé fordulni, és a Nyugat sem sietett megvédeni az a hóhért, aki pl. felrobbantotta a Skócia felett repülő utasszállítót. Csak emiatt megérdemelte volna, hogy porig bombázzák tripoli bunkerét. És akkor még nem beszéltünk a terrorizmus vaskos és masszív támogatásáról – szóval megértem, hogy a Nyugat a kisujját sem akarta érte mozdítani.
Tudtommal Szíriában is helyi erők kezdték a polgárháborút, nem Amerika.
Igaz, a diktátorok alatt látszólag nyugalom volt, de éppen a megdöntésük után jelentkező káosz mutatja, micsoda hallatlan feszültségek és ellentétek voltak és vannak ott mesterségesen lefojtva. És amikor a fojtás megszűnt, kiborult az egész bili.
Abba kéne fejezni már annak a téveszmének a hirdetését, hogy bárhol, ahol kitör a balhé a világon, az USA sátáni kezét lássuk. Ennyire azért még ők sem mindenhatók.
Ha pedig az IÁ az emberiség ellensége, akkor oda kell menni és eltaposni, nem pedig reszketve megbújni, hátha minket nem vesz észre provinciális kicsinységünkben. Afganisztánban is ott voltunk, mégsem rohanták le a tálibok Soroksárt. Hogy kockázatos? Persze, ahogy minden katonai akció. Hogy lehetnek veszteségek? Naná. A háború az háború.
Igaz, ki is lehet maradni. Csak ahogy a magánéletben is utáljuk az olyan figurát, aki a markát tudja tartani, de mikor lépni kéne, valahogy mindig kihúzza magát, úgy a politikában sincs másképp. Bár Magyarország olyan mélyre ásta már magát nemzetközi téren, hogy talán észre sem vennék a szövetségeseink, hogy már megint ganék vagyunk.
4:41 du.
Hát kb. ennyit jelent a „nyugati” értékrend kishazánkban. Nem az úri, fehér részéről, mert ők a keletet bűvölik éppen.
Egyáltalán, van, maradt valamilyen, bármilyen értékrend ebben az országban?
5:11 de.
Cornélius
2015 április 15.
3:15 du.
Azt gondolom Önnek teljesen igaza van -bár kétszer olvastam el a véleményét,nehogy valami apró momentum elkerülje a figyelmemet -de másodszorra is ugyanazt gondoltam.
Szeretem Fényes István írásait,mert bárki számára érthetően, plasztikusan fogalmaz,többnyire „egyet is értünk” – de most nagyon nem értem,ezért nem is azonosulok vele.
Úgy gondolom, hogy a NATO tagságunk nem csak jogosít valamire,de valamilyen szinten kötelezettséget is ró ránk.
Persze, a kérdést nehéz eldönteni, mert egyrészről azt mondom, hogy én sem adnám a fiamat(testvéremet, barátomat stb) de másnak is van fia, és ő ugyanúgy nem akarja adni, és akkor azt mondjuk, hogy folyjon más ország fiainak a vére ? Miért?
És akkor mi van ha ők is úgy gondolkodnak mint mi, hogy a védelem részükre jár – de a részvételkérdésében roppant finnyásak vagyunk ? Miért, hát kik vagyunk mi, hogy rendre kihúzzuk magunkat, és más elbíráslás alá essünk?
Borzasztó dolog a háború, szerintem bármely nép számára – legszívesebben azt mondanám,hogy zárja be mindenki a kapuját, oltsa el a lámpát, és maradjon nyugodtan a fenekén:senki ne kockáztassa senkinek az életét, nicht ugribugri, nincs háború…! – de sajnos van !
És nem lehet örökké lehúzni a firhangot, hogy legközelebb majd akkor találkozunk, ha minket fenyeget veszély!
Szerintem,ennek köze nincs Orbán seggnyalásához, vagy Gyurcsány egyébként számomra sem mindig érthető húzásaihoz – egyszerűen úgy gondolom, hogy amikor a NATO tagságunk mellett döntöttünk, pontosan tudtuk / tudnunk kellett, hogy ez mivel jár!
9:54 de.
Hát, nem is tudom…
Az akció nem NATO akció.
Minket állítólag az USA kért fel, de mi nem vagyunk az USA tagállama, mi NATO tagok vagyunk.
Ha csatlakozhatunk az Egyesült Államokhoz, szavam sem lesz a katonai fellépés ellen, ámbátor Obama pártjára nemigen szavaznék.
Namármost, minket állítólag az USA kért fel, habár erről semmi hitelt érdemlő bizonyítékot nem láttunk, lehet, hogy csak a Toi-Toi szolgáltatásra kért fel, azt már ismerik, már lőttek is olyat…
Engem az érdekelne, hogy Amerikát ki kérte fel más államok polgárainak öldöklésére, mert szerintem senki.
Az is érdekelne, hogy miért nem bombázta szarrá az ISIS birtokában levő olajkutakat?
Miért szállít fegyvereket a szíriai „mérsékelt” ellenzéknek?
És legfőképpen, miért nem megy a francba haza?
Ki kérte fel, hogy tengerészgyalogosokat küldjön angol cimboráikkal együtt Líbiába?
Ki hatalmazta fel Irak megtámadására?
Ki hatalmazta fel arra, hogy lángba borítsa a Közel-Keletet?
Megsúgom – senki.
Obama napjai meg vannak számlálva, ez egy gyenge elnök utolsó erőfeszítése, hogy valami kis eredményt produkáljon.
És nem kell nekünk minden szarba beleütnünk azt orrunkat, csak azért, hogy Obama megkegyelmezzen Orbánnak Putyinnal folytatott rövid, de viharos liezonja miatt…
Mindenki egye meg azt a szart, amit odacsinált, Orbán is, Obama is.
Egyébként meg nincs háború, az Ukrajnai betli meg nem éri meg, csak az őrülteknek.
Remélem, azért teljesen nem hülyült meg senki…
Szeretem Amerikát, nagy ország, nagy néppel, de a politikusai között elég kevés a szeretnivaló.
Amelyikük nem a hadiipari konglomerátumot támogatja, az Tomnak képzeli magát, mindenki mást meg Jerrynek…
Tom rossz passzban van.
Magának kereste a bajt.
:
11:20 de.
Hende tudja hogy NÁTO tagok vagyunk,lehet hogy nem is tudja.Amig ő van nekünk biztossan nem lesz baj ugye így gondoljátok!!!!!!!!!!!!
5:24 du.
Nagyhatalmak nem szoktak felhatalmazást kérni, ha háborúzni akarnak. Ez így van Ramszesz fáraó óta.
Attól pedig a hajam hullik, hogy akármit tesz is az USA, mindig elhangzik a bűvös szó: olaj. Az USA olajfelhasználásának 3-4 százaléka származott Irakból a fénykorban – szerintem most már annyi sem. Líbiából még annál is kevesebb. Emiatt nem éri meg háborúzni. Azért a világ egy picit bonyolultabb, mint hogy a gaz Amerika odamegy a Közel-Keletre, kiszívja a földből az olajat, közben meg balkézről öldököl és lángbaborít.
Egy biztos: ha az én országomban ártatlan, élő emberekkel teli repülőgépeket bombának használva valaki tornyokat rombolna le, én azt tenném, amit a cikkíró az IÁ területén levő olajkutaknak szánt: szarrá bombáznám azt a helyett, ahonnan az ilyen genetikai hulladékok jönnek, és addig nem nyugodnék, amíg csak egy is él a felelősök közül. Hadd tanuljanak!
El kéne talán sajátítani a néhai Római Birodalom jó szokását: ellenfeleink tetteit nem feledjük, és alkalomadtán megfizetünk. A pipogya Európa erre képtelen, az USA úgy látszik, nem. Momentán neki szurkolok.
(És hogy valami személyes is legyen a dologban: az Irak-Iráni háború közepén volt szerencsém Irakban eltölteni fél évet Bászrában, a frontvonaltól kb. 20 kilométerre. Ágyúdörgés, rakéták, eszméletlen mennyiségű harci eszköz mindenhol… Irak hihetetlenül sokarcú és izgalmas ország, nagy adagokban ettem a kefét, hogy a háború miatt nem tudtam körülnézni, és nem tudtam eljutni Moszulba, ahol az IÁ most sorra felrobbantgatja az asszír romokat, mert agyamentségében a holt kövek ellen is szent háborút folytat. Túléltek ezer éveket, és most jönnek a zápultagyúak és elpusztítják. Nekem már ez is elég, hogy a halálukat kívánjam – és akkor még az élő emberek ellen elkövetett horrorjukról nem is beszéltem. Úgy, hogy én most azt mondom: hajrá Amerika, ne sajnáld a napalmot, ha kell!)
5:27 du.
értelemzavaróan kimaradt egy szó az előző beírásomból:
ha az én országomban ártatlan… = ha az én országomban például ártatlan…
8:42 de.
A Jobbik nem a Fidesz baja,nhanem minden emberé,és jobboldaliként bárkivel össze vagyok hajlandó fogni aki megakadályozza gyözelmét.A baloldal annyira gyülöli a Fidszt hogy azt hiszi mjd egy Jobbos gyözelem utéán neki fog kisülni valami….Önygilkos baloldal…
8:52 de.
kiss pál: bocs, de miért is kellene gyűlölni a Fideszt? Amiért maga jobboldali világnézetű, még nem ártana, ha gondolkodna is néha…
10:23 de.
Abban ugyan egyetértek veled, hogy az IÁ-ot el kell pusztítani, de ezen kívül mással mindennel a cikkíróval vagyok egy véleményen, kedves cornelius. Mi ugyanis kizárólag azért küldjük fiainkat ebbe a piszkos háborúba, hogy Orbán kifényesíthesse magát az USA előtt. Éppen ezért ez ügyben nagyot csalódtam Gyurcsányban és a DK-ban.
12:38 du.
Hogy akarod elpusztítani az IÁ-t, kedves todor48, ha nem mennek oda katonák?
A hírek szerint a harcoló egységeket az iraki hadsereg fogja adni – legalább alkalmuk lesz lemosni magukról a szégyent, hogy az IÁ jelentkezésekor összeszarták a gatyájukat, és fegyvereiket eldobálva megpucoltak. Ha rajtuk múlt volna, az IÁ már Bagdadban lenne.
Én nem csalódtam Gyurcsányban és a DK-ban. Egy percig sem gondolom, hogy Orbán miatt Gyurcsánynak mást kellett volna tennie, mint amit tett. Akkor csalódtam volna benne, ha pitiáner belpolitikai taktikázgatások miatt máshogy szavaz, mint ahogy gondolja. Nehogy már a felcsúti félművelt focistához igazítsuk a tetteinket!
1:59 du.
…És tessék mán mondani, azok a katonák csak úgy véletlenségből nem zsoldosok ? Mert, hogy nem sorkatonák, ammán biztos… Akkor hol is illik rájuk ez a „fiaink” jelző, amit ilyenkor a besorozottakra szokás használni…?