11 hozzászólás

• Dubois

  2016 június 6
  6:42 de.

  Mindennel egyetértve, csak egyetlen megjegyzést tennék az elhangzottakhoz – illetve a leírtakhoz:

  Salamon Pál azt mondja a hangos változatban, hogy „Auschwitzot az amerikaiak szabadították fel – ahogy mondja: szabadították ki a csontvázakat”. Ez tévedés, vagy csúsztatás – nem mindegy, mert az utóbbi szándékos – Auschwitzot és és Budapesti Gettót, valamint az ún. csillagos házakat is [azaz Magyarországot] fizikailag a szovjetek szabadították föl. Kár ezt nem elismerni, illetve tagadni. Ahogy itt az élettörténetét megismerhettük, Salamon Pál is nekik köszönheti, hogy hál’isten még ma is hallhatjuk az élő hangját.

  A hanganyagnál lentebb olvasható kétpontos szerkesztett idézet első szakasza, nagyon helyesen, már nem idézi, hogy az amerikaiak lettek volna Auscwitz felszabadítói…

  E történelmi tény fölemlítése és helyesbítése látszólag csupán egy jelentéktelen formalitás, nem mindegy, hogy manapság még mindig, még a hidegháború negyed évszázados elmúltával is [vagy újjáélesztésével, ki tudja?] divat lett ilyen kis enyhe, véletlen és felületes beállításokkal, csúsztatásokkal éppen a Salamon Pál által elemzett és reklamált történelmet meghamisítani. Azért azt a kérdést fel kell tennem – legalább magamnak – hogy egy felszabadított egyén, ugyan már miért is operál ilyen ártatlannak látszó tévedésekkel?

  A jelenség alaposabb megértéséhez minden esetre érdemes áttekinteni Oliver Stone: Amerika elhallgatott történelme című lebilincselő dokufilm opuszát is. (Jou Tube)

  A magam részéről meg, kívánom, hogy bárcsak egységes lenne a történelemszemlélet legalább abban, hogy a több, mint 5’000 náci megsemmisítő tábort a Szövetségesek – beleértve a Szovjetuniót is – szabadították föl…

  Üdvözlettel: Đ
• Avi Ben Giora

  2016 június 6
  2:15 du.

  Bocs! Nem akarok tényleg kukacoskodni, és ismereteim is pusztán történelem könyvekből szereztem amik vagy igazak vagy csúsztatások. Nos az utolsó mondatodat kicsit(sőt abszólut) nem értem. Mit változtat a lényegen, hogy az oroszok vagy az amerikaiak szabadítottak fel egy koncentrációs tábort? Szerintem egy és ugyan az volt, mert a közös cél a táborok felszabadítása volt. Egy képsor ugrik be egy filmből. Schindler listája. A tábort elhagyják a németek a foglyokat sorsukra hagyva. Reggelre megjelenik egy orosz katona szamár vagy öszvér hátán egy szál magában és azt mondja: önök mostantól szabadok. A Vöroshadsereg katonái hozták el önöknek a szabadságot. Nos akkor ez lenne a különbbség az orosz és az amerikai felszabadítok közt? Nem vonom kétségbe, hogy a budapesti gettót az oroszok szabadították fel (nagytöbbségben magyar katonákkal köztük Illés Bélával az élen aki megírta a Kárpáthy rapszódiát a legendássá vált Guszev hadnaggyal (kitalált személy volt)Ne tessenek félre érteni nem akarom kissebíteni az oroszok szerepét KZ lágerek felszabadításában.
• Dubois

  2016 június 7
  5:06 de.

  Megszólíttatván itt, ez esetben „csupán” annyi a jelentősége a szovjet felszabadítás valóságának, és igazságának hogy:

  1. Az angol-amerikai propaganda a késői belépés* (1944. D-nap) morális próbatétele okán a közös felszabadítást első pillanattól kezdve igyekezett, a Szovjetunió akkorra már 3 éves [több, mint 20-millió katona halálával járó, sok-sok-ezer km. gyalog megtett] Honvédő Háborúját, ha nem is eljelentékteleníteni, de minden esetre amit lehetett elhallgatni abból, illetve a nyugat jelentőségét felértékelni annak kétségtelen és reális hadászati értékén felül is. Ezt a hozzáállást 1945-től egyértelműen a hidegháborús (churchilli és trumani) koncepciók indokolták, ami sajnos napjainkig úgy is maradt, sőt újraéledőben van…

  2. Aki hálával tartozik valakinek, annál az a minimum, hogy ne fizessen hálátlansággal. Tudjuk, a hálátlanság fogalma nem egészen azonos a hála reciprokával. Míg a hála, valamiféle behajthatatlan fizetség fogalmát takarja, addig a hálátlanság a jellemtelenség egyfajta szinonimája… Márpedig, aki az élete megmentőjét megtagadja, illetve e számára sorsfordító eseményt a megmentő kárára hamisan állítja be, az hálátlan…

  3. Az utolsó pillanatra még, a szerencséje folytán megmaradt magyar töredék-zsidóság az életét végül is a felszabadító szovjet hadseregnek köszönheti. (Ha kevesek is, de még Auscwitzból is hazatértek.., ami természetesen ugyanígy a nyugati táborok vonatkozásában is igaz.)
  Mindez pedig, ha csupán az azt követő, újra született nemzedéket vesszük is figyelembe, óriási jelentőségű…
  ˙

  .
  * Ha a D-napot nem 1944. nyarán, hanem mondjuk 1 évvel korábban indítják el, akkor a szovjet hadsereg jóval korábban szabadíthatja fel a „táborokat” és gettókat, még sokkal több százezer, sőt millió életet megmentve.
  Ám így is voltak amerikai politikusok, akik a „beavatkozást” valamelyik fél (Németo. v. a Szu.) kivéreztetésétől akarták függővé tenni.

  .
• oldberg

  2016 június 7
  10:12 de.

  Hé! Nem veszitek észre, hogy az amerikaiak azt akarták elhitetni a világgal, hogy ők győzték le Hitlert, a szovjetek meg azt, hogy a SzU győzte le Hitlert. Egyik sem igaz! A szövetségesek KÖZÖSEN győzték le Hitlert, hogy utána a hidegháborúval egymásnak essenek.
• hazai lámpa

  2016 június 7
  10:26 de.

  Dubois
  2016 június 7
  5:06 de.

  A szovjetek senkit nem tudtak volna fölszabadítani, ha októberben nem állnak le a gázkamrák! Talán Sztálinéknak sem kellett volna ott ácsorognia Varsó határában, amíg a lengyeleket agyonverik a nácik …
• Avi ben Giora

  2016 június 7
  10:44 de.

  Ezen lehetne vitatkozi, hogy mi lett volna ha…. Nincs értelme megtörtént ami megtörtént. Csak úgy elgondolkodtatás képpen két tény: az első az, hogy a szövetségeseknek még 1944 előttről voltak pontos légifelvételei a haláltáborokró. Bőven lett volna módjuk bombázni vagy az odavezető vasútvonalakat, illetve ha nem is magát a tábort de a környékét. Nem tették meg. Másodszor 1944-ben került „közkézre” két Auswitzból megszökött fogoly konkrétumokkal alátámasztott nyilatkozatokat küldenek szét szerte a világban (Az Auswitzi jegyzőkönyv) amikben egyértelmű bizonyítékok vannak a halálgyárak létezéséről és azok működéséről. Az oroszok nagyon is el voltak foglalva 1944- áprilisban de a szövetségeseknek nem tudom elhinni, hogy nem állt volna módjukban ha nem is alakulatokat odaküldeni,de valami módon akadályozni a zavartalan vasúti összekötetést. Napi szinten jópár ezer zsidó életét menthették volna meg. De sajnos már akkor megkezdődött a hidegháború a nagyhatalmak közt és perszte ennek is a zsidók itták meg a levét.
• Dubois

  2016 június 9
  7:05 de.

  Gióra,
  Ez utóbbiban egyetértünk.
• Dubois

  2016 június 9
  7:21 de.

  Az Auschwitzról készült szövetségesi légifelvételeket megnézzük, két kérdés vetődik fel:

  1. Ha a tudták, hogy mi az, miért nem bombázták legalább a védműveit, kerítéseket, kapukat stb. ?

  2. Ha viszont nem tudták konkrétan, ez esetben tökéletesen ipari, vagy katonai létesítménynek (célpontnak) látszanak, ergo akkor meg bármely részét támadhatták volna, ám azok egyáltalan nem szenvedtek el ilyen támadást, tehát „kímélték”, kihagyták őket…

  🙁
• voronyezs

  2016 június 13
  5:32 de.

  Dubois! 7,21

  Ne haragudj, azért az a változat nem fordult meg a fejedben, hogy a bombázások elmaradása a foglyok életének a megkímélése érdekében történt ?

  Tekintettel arra, hogy a KZ lágerek tényleges rendeltetésére – a milliók üzemszerű megsemmisítésre – lényegében csak a legvégén derült fény, elképzelhető, hogy az angol-amerikai hadvezetők elhitték, hogy amennyiben a célpontok közül törlik ezeket, akkor azzal százezrek életét mentik meg…

  ÉS azt se felejtsük el hogy már a wannseei konferencia (1942.jan.) e l ő t t . is, bár „kisipari” (gödörbe-lövés, tarkónlövés) módszerekkel, de tömegesen folyt az effektíve népirtás, csak kevésbé hatékonyan, mint azt követően. Egyes történészek szerint már az akkori áldozatok száma is . m i l l i ó k r a . t e h e t ő . A nácik panaszkodtak is, hogy az Einsatzgruppék már nem győzik a munkát a túl nagy „felhozatal” miatt. Ilyen kapacitás fölötti szállításnak számított a Magyar Királyság hatóságai [Külügy, Belügy, Rendőrség, Csendőrség] által példás logisztikai precizitással 1-2 hét alatt lebonyolított, 18˙500 ember vesztét jelentő – Kamaenyec-Podolszkként elhíresült – hazai „idegenrendészeti eljárás” is már 1941-ben.
  E „kapacitás-hiány” hozta aztán felszínre a fent nevezett SS tanácskozás témáját, az Endlösungot…
• Dubois

  2016 június 13
  5:42 de.

  Hazai Lámpa! 10;26

  Egy megjegyzést fűznék a hozzám intézett soraid folytatásaként:

  …És talán a lengyelek is jobban járnak, ha varsói gettólázadás leverését ők sem nézik végig karbatett kézzel.

  .
• málnaszőr

  2016 június 17
  10:16 de.

  Kedves Oldberg!

  Tényleg az a helyes, hogy közösen szabadították fel Európát, ámde a hidegháború kiindulására visszatekintve, feltűnik, hogy az Churchill fultoní(!) „vasfüggönyös” beszédével vette kezdetét, mely helyválsztásnak tulajdonképpen Truman elnök – Missuri-i illetősége, ill. szenátorsága adta az apropóját.
  Amikor Sztálint még sok Churchillal közösen aláírt (Teherán, Jalta, Potsdam) szerződés kötötte, ők az újdonsült botcsinálta és kisstílű, „csupán egy boltos” Truman USA elnökkel egy nagyerejű propaganda hadjáratba kezdtek a velük akkor még tulképpen szövetséges Szovjetunió kárára. Elmondható, hogy ez az állapot egészen 1991-ig eltartott, amely a nyugatiaknak hatalmas üzletet, míg végsősoron a SzU-nak a bukást jelentette.
  A hidegháború beindításához szükséges mámoros bátorságot alighanem a Potsdam előtt 1 nappal felrobbantott első atombombából merítették.

  Az bomba fölrobbantása pillanatától Truman magatartása gyökeres, 180°-os fordulatot vett. Az addig bizonytalan kispolgár a környezetében a fölényeskedő, magabiztos elnök látszatát igyekezett kelteni… Ugyanígy tett Sztálinnal is, akit ott és akkor még hidegen hagyott ez a látható pálfordulás…

  .
  Irod.: Oliver Stone; Amerika elhallgatott történelme [You Tube].