A határon túli magyarok ássák alá Orbán népszavazását?
Paradoxon helyzet alakult ki Orbán Viktor EU és menekültellenes népszavazása körül. Pont azok a diaszpórában élő, illetve határon túli magyarok, akik egy országgyűlési választáson támaszthatják alá a Fideszt okozhatják majd az október 2-re kiírt „kvótaellenes” népszavazás bukását. A gond – a Fidesz számára – hogy minél több külhoni magyar kérvényezi felvételét a választói névjegyzékbe, annál nehezebben éri el a kormány az ötven százalékos szintet, amely alatt érvénytelen lenne a voks. Mint ahogy azt a Magyar Nemzetben olvashatjuk ma reggel: immár 261.005-re nőtt a határon túl, illetve a diaszpórában élő, szavazásra regisztrált magyarok száma. Ez 67 ezerrel több, mint 2014-ben. Ez annyit jelent, hogy 8 261 955-en szerepelnek a névjegyzékben, tehát akkor lesz érvényes a voks, ha Orbánék minimum 4 130 978 szavazót késztett arra, hogy voksoljon.
Népszavazási propaganda. Fotó: MTI.
Ha az Index megbízásából készült Závecz Research telefonos felmérés eredményeit nézzük, akkor kiderül, hogy a válaszadók 54 százaléka venne részt a vokson. A telefonos felkeresések majdnem mindig felülbecsülik a részvételt, így az valójában az 51-52 százalékos szinten mozoghat. Sok függ attól, hogy a bojkottra szólító ellenzéki pártok mennyire sikeresek abban, hogy valóban otthon maradjanak október 2-én támogatóik. Ez eddig csak a Demokratikus Koalíció esetében sikerült. Gyurcsány Ferenc pártja rávette szavazóinak 69 százalékát, hogy bojkottálják a referendumot. Ezzel szemben a Magyar Szocialista Párt (MSZP) üzenete kevésbé volt sikeres. A szocialista szimpatizánsok 29 százaléka bojkottálja a voksot. Ezzel szemben a Fidesz 63 százaléka elmegy és nemmel (tehát a migránskvóták ellen, a kormány mellett) szavaz. A Jobbik esetében 62 százalék a résztvevők és a nemmel szavazók aránya. (Érdekesség, hogy van 5 százaléknyi jobbikos, aki arra szavaz majd, hogy Európai Uniós szinten és ne a nemzeti parlamentekben döntsenek közösen a későbbi kvótákról.)
Mindenesetre: ha 50 százalékhoz közeli a részvétel, akkor éppen a külhoni szavazókon múlhat, hogy érvényes-e vagy sem a voks. És egyre több magyarországi lakcímmel nem rendelkező külhoni magyar szerepel a regisztrált szavazók között. A legtöbb külhoni szavazó Erdélyben él. Ők összesen 114 ezren vannak. Ezzel szemben magyar lakcímmel rendelkező, de külföldön élő magyar szavazó várhatóan alig fog voksolni, mivel az Orbán kormány már számukra 2014-ben is megnehezítette a szavazást. Ellenben a diaszpórával és a kárpát-medencében élő határon túliakkal, ők csak személyesen, egy misszión voksolhatnak, levélben viszont nem.
Szóval minél több a regisztrált határon túli szavazó, annál nehezebb lesz átugrani az 50 százalékos küszöböt. Lehet, hogy Orbán Viktor is inkább ezt szeretné: éppenhogy, de 50 százalék alul maradjon a résztvétel. Igy nem kerülnének kellemetlen helyzetbe, amikor kiderülne: a népszavazás semmire sem jogosítja fel a kormányt az EU-val szemben…
Ha viszont ez lenne a Huxit (az EU-ból való kilépés) fokozatos előkészítése, akkor pont az kéne, hogy a voks sikeres legyen, miközben a kormány mondhatná, hogy az EU nem tiszteli a magyar nép akaratát.
Hamarosan kiderül. Mi viszont a bojkottot támogatjuk.
Author: Christopher Adam
A Kanadai Magyar Hírlap alapítója és főszerkesztője. A montreáli Concordia Egyetemen diplomázott történelemből. Master of Arts fokú képzését a Carleton Egyetemen, PhD-jét az Ottawai Egyetemen szerezte, szintén történelemből. A KMH-n kívül a Hungarian Free Press című angol nyelvű lap főszerkesztője. 2015-ben Szabad Sajtó díjjal tüntették ki a Kanadai Magyar Hírlapot. A díjat Christopher Adam vette át Budapesten a Szabad Sajtó Alapítványtól.
Aczél Gábor
Andy Boyer
Aszalos Sándor
Avi ben Giora
Bogdán Géza
Búzás Huba
Christopher Adam
Egri-Eiben István
Endre István Simay
Eörsi Mátyás
Éry Balázs
Fényes István
Föld S. Péter
Gadó György
Garai-Édler Eszter
Georgina Bojana
Gere Gábor
Gergely Beatrix
Göllner András
Gulyás András
Hirschler Tamás
Hollósy Gerti
Ille István
Kalmár Szilárd
Kerekes Sándor
Kertész Ákos
KMH Vendégszerzők
Kopácsi Judith
Lázár György
Petényi Judit
Rátesi Margit
Révay András
Róna György
Rosu Mária
Szigetvári Viktor
Szücs Balázs
Szukits Rezső
10:32 de.
Csak a rend kedvéért, ez így durva félreértés, pontosabban egyértelmű alkotmánysértő próbálkozás. Az alkotmány & törvény szerint a jogosultak 50%-a +1 érvényes szavazt kellene.
Nos a hazai lakcímmel nem rendelkező jogosult állampolgárok száma több, mint 800ezer, ergo úgy 4,5millió szavazt kellene.
A regisztráció megléte nem a jogosultságot befolyásolja, csak egyszerű technikai feltétel.
11:54 de.
De feltételezem, hogy a 800 ezer közül van bőségesen kiskorú…
12:10 du.
Ehhez hozzá kell számolni a mintegy hatszázezer Nyugateuropában dolgozó szavazót, akiket a kormány minden erővel ki akar zárni a szavazásbol, egyenlőre sikeresen. Nem ébredtek még rá, hogy minél több szavazót zárnakki a szavazásból, annál valószínübb az érvénytelenség. Engem nagyon meglep az, hogy ezt a kormány még nem ismerte fel. hatszázezer szavazó nagyon tud hiányozni és messze felűlmúlja a határontúli, levélben szavazó orbánistákat.
12:36 du.
Bocs Chris valamit félreértettél a 800 az a jogosultak száma, az állampolgárságot kapottak száma 950ezer körül van!
1:00 du.
Bocs Sándor, de ők benne vannak, lévén rendelkeznek hazai lakcímmel. Abban viszont igazad van, hogy nagy valószínűséggel nem fognak szavazni.
5:10 de.
Kerekes Sándor!
A számokat illetően igazad van, de Orbán még mindig arra koncentrál,hogy a magyarországi, de valami oknál fogva kint tartózkodó magyarok (munka,hosszabb tartózkodás stb) „ellene” szavaznak, miként azt az ogy.-i választásokon is tették volna ha nem lehetetlenítik el a szavazásuk módját! Mert az biztosnak látszott, hogy aki a magyarországi állapotok miatt húzott el,és vállalt munkát külföldön,nagy valószínűséggel Orbán ellen szavazott volna – de koránt sem biztos, hogy a menekültek,azaz a „bevándorlók” esetében is ezt tennék!
Erre vonatkozóan semmi megbízható információ nincs, hogy aki egyáltalán elmenne, az hogyan szavazna – ha meg el sem mennek, akkor mindegy, hogy lehetővé tették e vagy sem az azonos feltételeket!
Arra mindenesetre jól emlékszem, amikor Semjén Zs. a szokásos zsíros képű magabiztosságával felállt a parlamentben, és az azzal kapcsolatos interpellációra, hogy a határon túli magyarok miért kapnak automatikusan szavazati jogot is, azt válaszolta, hogy „nincs kétféle magyar állampolgárság – csak magyar állampolgárság van”!
Nos akkor, a jelek szerint mégis csak van ?
11:41 de.
Na most esett le nekem a tantusz. Kaptam egy emeilt egy hivatalos magyar helyről és az volt benne hogy ha változás állt be a lakcímemben elérhetőségemben akkor azt közöljem a választási bizottsággal. Nem tudtam elképzelni mit is akarnak hiszen tudomásom szerint csak 2018ban lesznek választások. Nos erre küldték az emeilt. Itt Ausztriában biztosan sokan mennek el majd támogatni Orbánt. Az itt élő magyarok nagyon megosztottak minden téren
6:50 de.
˙
Orbán ezzel tulajdonképp kizárta a kapun kívülre a kint élő, bár bejelentett hazai lakással (lakhatással) rendelkező magyar állampolgárokat, mert azok az ő számára nemcsak cikisek – minthogy ők valójában idehaza munkanélküliek, de a Vezér statisztikájában dolgozónak jelenti őket – mert épp ez okból várhatóan ellene szavaznának.
Skizofrén felfogás szerint: jobb az óvatosság…
Választási csalásban ő már profi…
11:17 de.
Arra a kerdesre, hogy a nemzetallam, liberalis allam, es joleti allam utan mi kovetkezhet, Orban Viktor szerint a magyar valasz az, hogy egy munkaalapu allam korszaka kovetkezhet el.
2:44 du.
Rupert Nunoz
2016 augusztus 16
11:17 de.
No ez jó hír, és tessék mondani mindenki mindenki dolgozni fog?