Ébredező Lengyelország?

2018 október 26 11:08 de.37 hozzászólás

Október 21-én tartották a lengyel önkormányzati választások első fordulóját, amikor is az “ellenzék péppé verte” az orbánista politikát képviselő kormánypártokat a fővárosban és és a legtöbb vidéki nagyvárosokban a tartományi választásokon. Összességében azonban a PiS kormánypárt még 9:7 arányban nyert (a Kaczynski- féle párt). Varsóban viszont 54,1 %, Lódzban 70,1 %, Krakkóban 43,7 %, Wroclawban 50,1 % , Poznanban pedig 56,6 % volt az ellenzék győzelmi aránya, ami óriási siker!

Közismert Orbán és Putyin nem érdek nélküli jó viszonya, ami mélyen sérti a lengyelek többségének érzelmeit! Mert a történelmi előzmények szerint Lengyelországot négyszer osztották fel: Oroszország, illetve Poroszország, kétszer Ausztria, a negyedikben pedig a Szovjetunió voltak a haszonélvezők. A felosztásokra 1772-ben, 1793-ban és 1795-ben került sor. Az 1939.10.01-én kötött, sokáig titkos Molotov- Ribbentrop-paktum a lengyel földből 200 ezer nkm-t a Szovjetuniónak, 118 ezer nkm (mindösszesen 471 ezer nkmnyi területet), 118 ezer nkmnyit pedig Németországnak adott volna!

De hivatkozhatunk a katyni erdőben végrehajtott gyilkosságokra is, amit 1940 tavaszán Berija parancsára hajtottak végre a szovjetek. Akkor 22 ezer lengyel hadifogollyal végeztek, a vérengzés fő célja a lengyel értelmiség lefejezése volt, ennek során tábornokok, ezredesek, alezredesek, őrnagyok, századosok tömegét, több száz orvost végeztek ki. A Varsói Gettó lázadásának leverése során pedig, ami a németek sara volt, mintegy 300 ezer fő esett áldozatul.

Mivel magyarázható mégis a hagyományos lengyel-magyar barátság, amit a “lengyel, magyar, két jó barát, együtt issza borát!” szólás is kifejez? Horthyék ugyanis a németek ellenzése ellenére mintegy 75 ezer lengyel menekültet fogadtak be és kb 97 ezret láttak el alapvető közszükségleti cikkekkel, persze ennek hadászati és egyéb következményei az országot sújtották (pl. Donkanyar, Jugoszlávia megtámadása,stb.). Nyilván a lengyel menekülteket nem érdekelhették a Felvidék, a Vajdaság, Észak-Erdély “visszatérésének” körülményei! A lengyelekben a múltban is élt még és jelenleg is hat a régi jelszó: “Jeszcie Polska, nie zginela!” vagyis “Nincs még veszve Lengyelország”!

A két nemzet hasonló történelmi értékrendje remélhetően felülkerekedik kormányaik diktatórikus viselkedése fölött!

Vuics Tibor

37 hozzászólás

  • Lengyelorszagot minden ellensegei cibaltak mindeg mint a koncot minden oldalrol. A kelet es a nyugat egyenloen, sot Napolean hadainak az atkelohelye volt.

    Hogy mi koti a Lengyelt es a Magyart ossze?
    Tortenelmuk.
    Amikor egyorszag voltak.
    Mint Petofo is irta, a kozos orszagrol;”.. tenger vizebe hunyt el eszak, kelet, fel fenylo csillaga”.

    S ami meg annal is jelentosebb a Lengyeleknek, hogy Lengyelorszag leg-jobbnak elsimert kiralya magyar volt.
    A Lengyel Senatus a kiraly halal utan feleseget koronazta azzal a feltetelel, hogy egy erdelyi magyart volt kotelezzve ferjhez menni.
    A kiraly osha nem tanult meg Lengyelul.
    S az egyedulli vad volt ellene hogy a magyarokat helyezett minden vezeto katonai es mas allasokban.

  • Igen, a Lengyeleket NEM erdekelte a szomszedos nemzetek hoditasai.

    Eleg problemajuk volt mindeg a sajat szulofoldjuket megtartani, de az is csak neha sikerult.

  • Kerekes Sandor

    Abban a pillanatban, amikor az ”értékrend” szóval találkozom, azonnal gyanítom, hogy szűkelméjű, bigott politikától kell tartanom. Mint ebben az esetben is. Ami Lengyeországot és Magyarországot hasonlóvá teszi, az az uralkodóosztályaik végzetesen rövidlátó, önmagábaforduló, a valóságnak és a világnak fittyethányó politikája volt évszázadokon át. Ami pedig a mát illeti, úgy látszik, hogy semmit sem tanultak és semmit sem felejtettek a 18. század óta. Folytatják, ahol egykor abbahagyták. És az eredmény is ugyanaz: Európa felháborodva, hányingerrel tekint erre a két őstulokra, akik ráadásul másokat leckéztetnek. Értékrend? Talán inkább ásatag dogma, akárhogy is nevezzék.

  • A lengyel-magyar barátság valahol a középkorban kezdődik.

    Először is ez a két ország, amely Európa keleti és nyugati birodalmait egymástól elválasztja, vagyis a lengyeleknek ugyanannyi – ha nem több – bajuk volt ebből, mint nekünk.

    Másodszor is mindkét ország – és tudomásom szerint CSAK ez a két ország – volt valamiféle “nemesi köztársaság”, értve ezalatt, hogy nem a hagyományos nyugati piramis szerkezetű hatalmi berendezkedés volt érvényben, hanem a közép és kisnemesség ELVBEN egyenrangú volt a főnemességgel. Legalább is, ami a pofázást illeti.

    Harmadszor pedig mindkét ország erősen benne volt az Ozmán Birodalom elleni csatározásban.

    Erről Jókai írja, hogy a török udvarban a német és a magyar követ állandóan jelen van, mert nem mindegy, hogy a szultán magyarul, vagy németül mondja valamire, hogy jól van. Ha németül mondja, azt mondja, “dobre”, ha magyarul, akkor pedig azt, hogy “dobro”. Ugyanis ami németet a török szultán látott, az okvetlenül cseh volt, a magyar pedig horvát volt, vagy legfeljebb lengyel…

    Nesze nektek hős magyar vitézek… 😀

  • Lengyelországban még semmi nem dőlt el mert a helyi választásokat kétfordulóban október 21-én, ill. november 4-én tartják.
    – Az első fordulót a szavazatok számát tekintve a kormányzó jobboldali PiS nyerte, a nagyvárosokban így a legfontosabb Varsóban – eddig nem tudta elragadni a polgármesteri posztokat az ellenzéktől.
    – A jobboldali PiS a szavazatok 32,3 százalékát nyerte el, szemben a Polgári Platform és a Modern (Nowoczesna) párt választási szövetsége (a Polgári Koalíció) szerezte 24,7 százalékkal. A Lengyel Néppárt 16,6 százalékot kapott. A PiS kilenc vajdaságban győzött, a Polgári Koalíció csak hétben, de az utóbbi több helyen is többséget érhet el a PSL-lel összefogva.
    – Az igazi tét, a varsói polgármesteri szék, amit most a kormányzó jobboldalnak komoly esélye van elhódítani!

  • Kerekes Sandor
    2018 október 26
    2:49 du.

    Én attól a kifejezéstől kapok hideglelést
    amikor pártállástól fügetlenül aszongya valaki:
    “mi ilyen vagy olyan értékek mentén politizálunk.”
    Általában rühellem az “érték”kifejezés
    most divatos elértéktelenítését.

  • Alma:

    Lengyel-magyar két jóbarát,
    Megvámolja egymás borát.

  • slapaj
    2018 október 26
    5:21 du.

    Nagy az izgalom mi?
    Te kis diktatúra-párti

  • Magyar és lengyel (Párizsban ellesett párbeszéd)
    Európában ma a magyar és a lengyel a legspanyolabb spanyolok. Tegnap itt Párizsban, ahol különösen gőgösek ők, kihallgattam egy beszélgetést. Íme a beszélgetésnek egy ékes darabja, amint következik:
    Lengyel: Hát igen, mi azt üzentük Szentpétervárra: nekünk nem szabadság kell, hanem lengyel szabadság. Ha a cár visszaállítja a régi Lengyelországot, mi leszünk a legjobb fiúk. Akkor segítünk a cárnak, s akasztjuk a disznó nihilistát, mint kéménybe a sódart. Sajnos, kedves magyar testvéreim, ez a nyavalyás Párizs megmérgezte az egész világot. Szörnyűség, hogy a dumában miket beszél összevissza a demokrata csorda. Hogy minden nemzetiséget egyforma jog illet meg. Hát nem őrület ez: a lengyel csak annyi legyen, mint a litván, a rutén, a kis-orosz és a fehér-orosz? Meg azután az az istentelen jelszó: „jogot és földet a népnek”. Akkor inkább azt mondom, hogy éljen a cár és Szibéria. Mi lesz. akkor a lengyel nemzet virágjával és büszkeségével, a slachtával? Hát kell a parasztnak jog és föld, ha jog és föld nélkül több mint ezer évig meg tudott élni? Akkor inkább nem kell független Lengyelország sem. Először is egy pitykés gombot nem ér a függetlenség és szabadság, ha az embernek nincsenek szolgái. Tehát legyen miénk Ukrajna, Litvánia, minden, ami a mienk volt valaha. Mi történelmi alapon állunk, s nem vezettetjük félre magunkat divatos, őrült jelszavakkal. Forduljon föl Európa és a világ: a lengyel glóbus külön forog, s a lengyel szabadság más, mint a többi szabadság. No és hogy a parasztnak annyi joga legyen, mint egy vérbeli történelmi hercegnek és grófnak? Sőt, hogy a paraszt földhöz jusson és erőre kapjon? Ha a cár gyáva lesz, mi nem leszünk gyávák: megvédjük a történelmi folytonosságot. Mire való a cár hadserege, ha nem tudja megvédeni az Erkölcsöt és a Tulajdont? Minden izgató demagógot akasztófára kell húzni, ha lengyel is. Bezzeg Ausztriában jobb dolga van a lengyelnek. Bécs mégiscsak nemesebb és okosabb, mint Szentpétervár. Galíciában mi kevesebben vagyunk, mint a rutének, de azért coki rutén. És coki demagógia, rendbontás, úgynevezett modernség. Galícia lengyel úri kasztja hűséges Bécshez, s Bécs megengedi, hogy a lengyel úr valóban úr legyen. A nép pedig, ha éhes, vándoroljon ki Amerikába. Ha nem éhes, akkor énekelje, hogy „nincsen veszve Lengyelország”. Ez a szabadság, ez a patriotizmus, ez az igazság.
    Magyar: Ez a szabadság, ez a patriotizmus, ez az igazság. Lengyel testvér, be szeretlek, be testvérem vagy. Lelkemből vettél minden szót és igazságot. Minket is meg akart mérgezni ez a bolond Párizs. Gonosz bújtogatók a történelmi Magyarország fundamentumait akarták kiszedni. Nemes főurainkra rá akarták szabadítani a népet, a piszkos népet. De résen álltunk, s a bölcs, a nemes Béccsel hamar kiegyeztünk. Kell a fenének a független és szabad Magyarország, ha paraszt, zsidó, oláh, tót is ember. Csak tintanyalók gondolhattak ki ilyen átkozott jelszót. Ha Bizáncba bevonul a demokrácia, mi magyar és lengyel akkor is megállunk. Leckét adunk ennek a megkergült Európának. Láncra a parasztot s a nyugtalan bugrist. Vagy van történelem vagy nincs. A történelem azt hirdeti, amit a mély hangú békák: urrrak az urrrak. Éljenek a békák s a két legszabadságszeretőbb nép: a magyar és a lengyel. Fogjunk össze, és a poklok minden ördöge sem győzhet le bennünket.
    Lengyel: Van egy kis pénzed, testvér?
    Magyar: Van, egy kis kormányszubvenció, hogy a francia demokrácia nemzetölő tetteit tanulmányozzam.
    Lengyel: Nálam is efféle eredetű és jellegű pénzecske van. Hajh, hopp, helyretyutyutyu, ma mulató kedvem van. Abcug Párizs, abcug betű, abcug gondolat, le a nihilistákkal, éljen a szabadság.
    Magyar és lengyel berontanak egy korcsmába, s egy óra múlva magyar és lengyel deli táncra lendül.

    Ady Endre (1908)

  • Arra emlekszem, hogy a lengyelek megszenvedtek nagyon a naci uralmat , majd az oroszt is, ebben hasonlitunk egymasra.

  • Vélhetőleg Lengyelországban van ellenzék, ami többé-kevésbé egységes.

    Nálunk a közélet az elmúlt harminc évben az egymásra ordibált nácizás-komcsizásból állott. Ez sokat rontott a hitelességen.

  • Én itt, teljesen lengyel közegben vagyok, szállásadóim lengyel zsidók, barátaim lengyel leányok és fiuk… Készülnek a lengyel függetlenség napjára november 11-re !
    -Velük éneklem majd a lengyel himnuszt:
    * * *
    ~ Jeszcze Polska nie zginęła,
    Kiedy my żyjemy.
    Co nam obca przemoc wzięła,
    Szablą odbierzemy.~~

  • Egyetértek Kerekes Sándornak és Geyzának az “értékrend” kifejezéssel, és a lengyel-magyar történelem kissé hasonló vonásait említő véleményével . Nem különösebb örömmel, de kénytelen vagyok elfogadni Slapaj a mostani lengyel önkormányzati választásról írt fejtegetését.

    Más. A korosabb hozzászólók közül nincs kedve valakinek pár sort írni az 1980-81 évi magyarországi – nyilván az akkori MSzMP vezetése által “fű alatt”, konnspiráltan keltett és irányított – lengyelellenes hisztériáról?

  • Lengyelországot és Magyarországot sokkal több dolog köti össze mint ami eltávolítja.

    Pontosabban csak egyben különbözik a két ország jelen külpolitikája: az Oroszországhoz való viszonyban. Ezt a különbözőséget már régen pontosították: A magyarok megértik a lengyeleknek Oroszországhoz (és Németországhoz!) való viszonyát a lengyelek megértik Magyarország pragmatikus érdekeit Oroszországhoz. Ennyi.

    ps: Nyilvánvalóan vannak országok melyeknek politikai érdekei éket verni a két ország közé, de nem gondolom hogy ez a törekvés sikeres.

  • Helyi valasztasok, altalaban mindenutt a helyi-ugyek erdkeiben es annak alapjan befolyasolva tortennek.

  • Almási Alma

    2018 október 26
    4:34 du.
    Ha nem tudnad, az 56 os magyar forradalom a lehgyelekkel szimpatizalo magyaronak volt a szellemi jartere! Azzal kezdodott, hogy a lengyelek, szovjet ellenalasa adta meg eloszor a diakoknak , a szolidaeitas mozgalmat. Bar a lengyelek nél nem volt forradalom, de ellenallasuk egy pelda volt a magyarságnak!

  • FIGYELO; de hogy nem volt “forradalom” Lengyeleben, sot meg kelet-nemtben is,de az ottan allomasozo szoviet tankok azonnak lerohantak azt, s nem jutott ellenallasra, sem kelet-nemetben (53-ban) meg Lengyelben sem.

    A Solidasnosk kesobb sikereskedett ottan, majd a Berlin falat-nyitottak meg.Amikor mar a szoviet unio teljes gazdasagi-csodbe jutott.

  • Belzebub

    nem lesz csoda ha Ady hamarosan indexre kerül …

  • Belzebub

    A másik kérdésed

    – én sok mást nem tudok – csak azt hogy minden társaságombeli kis “solidarnosc” kitüzövel mászkált.

    Néha összegyűltünk és éltettük Lech Walesat.

    Még erdélyi kiruccanásaink alatt is.

  • ˙

    Belzebub 8:20

    PÉLDAÉRTÉKŰ ADY IDÉZET A MÁRA NÉZVE IS … 🙂

    Én ezt a bámulatos tisztánlátó hangulat-skiccet feltétlenül ajánlanám Hazai Lámpánk figyelmébe is, aki vidék- és [bocs’ de pozitíve is csak így jellemezhető:] parsztcentrikus történelem szemlélete ellenére érdekesmód’ most, erre egy árva szóval sem reagált. Tőle szokatlan hallgatagsággal egy mukkot sem szólott róla. Helyette inkább valami aktualizált “vagy-vagy” találgatásba bonyolódva siklott el ez mellett…

    Üdvözlet: FS

    .

  • Gabriel:
    “nem lesz csoda ha Ady hamarosan indexre kerül …”

    Ugyan, ugyan Gabriel, te túl optimista vagy. Miért kerülne indexre? Szerinted o olvas még Magyarországon valaki Ady prózát? Ne viccelj már! Amennyire én tudom, a pesti bölcsészkaron nemcsak jelesre diplomázhatsz magyar tanárként, de PhD-t szerezhetsz, sőt habilitálhatsz anélkül, hogy az ilyen fölösleges gondolatbűn elkövetése akárcsak az eszedbe is jutna.
    Talán Kolozsvárott a Babeș-Bolyain… de gyanítom, hogy ott se…

  • Auróra Boreálisz

    A KÖZÖS NEVEZŐ

    A lengyel-magyar összhang felidézése során nem hagyható figyelmen kívül a lengyel-magyar . h i t k ö z ö s s é g . sem, amelyet tagadhatatlanul a Katholikus Egyház aktív közreműködése fémjelez, s amely nélkül ez az egész látszatszeretet mégcsak nem is működhetett volna…

    Ennek a hitközösségnek az egyik próbaköve amiről most itt Ady (ill. belzebub:8:20) nem is tesz említést, az a minden kétséget felülíró összhang az antiszemitizmus szilárd frontján. Azt hiszem ennél nagyobb egység kevés lelhető fel a két nép hallhatatlan felebaráti szeretetének és barátságának angyali karénekében, bár igaz, ezt nem kiáltják világgá – na jó, az egyetlen Jozef Glemp bíborost kivéve, aki 1989-ben még ezt is megtette – azonban a német megszállás során a közös ellenség jelenléte ellenére, kis kivételtől eltekintve ezt az antihumánus sőt antikrisztusi előítéletüket nagy általánosságban gyakorolták is, annyira túltengett bennük a vallási indíttatású zsidógyűlölet…
    Csak meg kell nézni az önéletrajzi regényből készült Zongorista című filmet a lengyelek effajta általánosan elterjedt hozzáállását tekintve. Erről szólnak a Varsói Gettólázadás tanulságai a gettófelkelők-kérte segítség lengyel részről történt kerekperec megtagadására nézve is, amely különösen nyitottá tette a gettó német földig rombolását.

    Aztán meg itt van a magyar párhuzam, a közös nevező onnan kezdve, amit a fenti cikk hozsannázva említ sőt, szerintem a hazug számain túl még el is hallgat, azokról a lengyel menekült zsidókról, akiket a magyarok – a katholikusoktól megkülönböztetve – mégis átadtak náci hóhéraiknak 1941.Kamenyec Podolszkban. Mindezt persze a lengyel-magyar egyetértés jegyében, amely totál-fals embermentéssel a magyar jobboldalnak, mint a fenti cikk is, ezzel horthyékat magasztalva még ma is van pofája dicsekedni. Szégyen !

    Kedves testvéreim azúrban, pusztán dióhéjban imígyen néz tehát ki ez a megpatkolt záptojáshoz hasonló lengyelmagyarbarátság: czifra, díszes, de valami rémesen bűzlik a hátterében…

    🙁

  • "tisztelthölgyeimésuraim"

    Auróra Boreálisz431

    No igen, a lengyel-magyar barátság főtengelye a politikai katolicizmus. Márcsak azért is mert földrajzi elhelyezkedéseink éppen a bizánci (értsd pravoszláv) tenger viharos partjára esik s Róma tekintetében ez bizony kulcskérdés… A történelem során sok háború forrása volt ez, és sokszor volt horthysta “hitszónokok” történészek kedvenc vesszőparipája is…

    A másik ilyen – nyiltan ki nem mondott – közösnevező a többi nemzetiséghez való Trianontól datált negatív viszony, vagy csinált áldozati attitüd… Például, hogy a szlovákoknak és a cseheknek “addig” még államuk sem volt, azóta viszont már tényezők a világpoilitikában. Vagy, a románok például nem elég, hogy pravoszlávok, volt képük elfogadni az [amúgy Horthybarát] Antant ajándékát, egész Erdélyt… [Az se számít, hogy azt az egyezményt Horthy különmegbizottja is szetesítette az aláírásával.] A szerbek pedig, már kezdetektől fogva a keleti-kereszténység őshíveként már eleve Moszkva foglyai…stb. A Horvátokról pedig már így nem is beszélünk, nem is említjük őket, mert azok is katolikusok, mint mi vagyunk, és harcolnak a pravoszlavizmus ellen, most függetlenül a bécsi udvart szogáló Jelasics tábornok ellenforradalmi szerepétől… Az osztrákokat viszont, akik évszázadokig nyomtak el minket, szolgalelkű és joviális belenyugvással már csupán sógoroknak becézzük, miközben a többi, immár nem is nemzetiség államaiban egymást követik Orbanisztán hivatalos és provokatív kardcsörtető és vallási megnyilvánulásai …

    Egy a lényeg tehát, hogy úgy a magyar, mint a lengyel, mindkettő nagyhatalmak és “a közénk ékelődött haszonleső, tolvaj nemzetiségek” feldarabolt foglyai, mely áldatlan és tűrhetetlen állapot mindig elfogadhatatlan e mindkét ősi és törzsökös nemzet “konzervatív” kormányai számára…

    Nem is véletlenül jelent meg egyes 56-os falfirkákon és röplapokon a “Közös magyar-lengyel határt !” szövegű követelés is.

    .

  • "tisztelthölgyeimésuraim"

    ˙

    Kerekes Sándor! 2:49

    Ez a beszéd. Ez van a háttérben.

  • "tisztelthölgyeimésuraim"

    ˙

    T. Vuics Tibor!

    “A varsói gettó lázadás leverése – 300-ezer ember – a németek sara volt” írja a mi kis bölcs Cikkírónk, de szégyelje magát.

    MERT hová teszi Ön ebben, a mégicsak a németekkel kollaboráló lengyel lakosság szerepét, akik ahelyett, hogy összefogtak volna a hősiesen küzdő gettólakókkal, inkább hagyták őket a a náci túlerő által a barikádokon és a csatornákban felkoncoltatni és házról házra elvéreztetni…

    ERGO ama 300-ezer nem a németek, hanem éppúgy, de erkölcsileg feltétlen a lengyelek sara ! Márcsak az itt a kérdés, hogy ezt az etikai adósságot melyik katolikus parancsolat, vagy főbűn szerint kell, vagy kellett nekik leróniuk.

    ÉS lámcsak, azóta is mennyire sértődöttek azért a lengyel barátaink, amikor a Vöröshadsereg ugyanezt tette ővelük. Tudniillik akkor, amikor Varsó előtt megálltak, hogy hadd harcolják ki magukat Ők is. Persze akkor már zsidó segítők nélkül voltak kénytelenek. Mi a különbség eközött és a közőmbös, sőt a gettólázadásnak mindenben keresztbetevő, a kért segítséget visszautasító lengyel gesztus és hozzállás között ?

    Ez már alighanem isteni ÍTÉLET volt azért a 300-ezerért.

    .

  • kardcsörtető és vallási megnyilvánulásai …

    Egy a lényeg tehát, hogy úgy a magyar, mint a lengyel, mindkettő nagyhatalmak és “a közénk ékelődött haszonleső, tolvaj nemzetiségek” feldarabolt foglyai, mely áldatlan és tűrhetetlen állapot mindig elfogadhatatlan e mindkét ősi és törzsökös nemzet “konzervatív” kormányai számára…

    Nem is véletlenül jelent meg egyes 56-os falfirkákon és röplapokon a “Közös magyar-lengyel határt !” szövegű követelés is.

    Azt hisze m, hogy NEM sok tudasa van sem a gettok helzeterol, sem a magyar forradalomról, ami bizony mar sok ev utan tortent!

    .

    “tisztelthölgyeimésuraim”

    2018 október 28
    6:52 de.

    ˙

    Kerekes Sándor! 2:49

    Ez a beszéd. Ez van a háttérben.

    “tisztelthölgyeimésuraim”

    2018 október 28
    7:42 de.

    ˙

    T. Vuics Tibor!

    “A varsói gettó lázadás leverése – 300-ezer ember – a németek sara volt” írja a mi kis bölcs Cikkírónk, de szégyelje magát.

    MERT hová teszi Ön ebben, a mégicsak a németekkel kollaboráló lengyel lakosság szerepét, akik ahelyett, hogy összefogtak volna a hősiesen küzdő gettólakókkal, inkább hagyták őket a a náci túlerő által a barikádokon és a csatornákban felkoncoltatni és házról házra elvéreztetni…

    ERGO ama 300-ezer nem a németek, hanem éppúgy, de erkölcsileg feltétlen a lengyelek sara ! Márcsak az itt a kérdés, hogy ezt az etikai adósságot melyik katolikus parancsolat, vagy főbűn szerint kell, vagy kellett nekik leróniuk.

    ÉS lámcsak, azóta is mennyire sértődöttek azért a lengyel barátaink, amikor a Vöröshadsereg ugyanezt tette ővelük. Tudniillik akkor, amikor Varsó előtt megálltak, hogy hadd harcolják ki magukat Ők is. Persze akkor már zsidó segítők nélkül voltak kénytelenek. Mi a különbség eközött és a közőmbös, sőt a gettólázadásnak mindenben keresztbetevő, a kért segítséget visszautasító lengyel gesztus és hozzállás között ?

    Ez már alighanem isteni ÍTÉLET volt azért a 300-ezerért.

  • AZt hiszem , hogy ez a beirasa nem korrekt. A lemguel getto t.i. jo par evvel elobb tortent, mint a m. forradalom! Arrol , nem is beszelve, hogy arrol irtam, hogy a lengyelek KEZDTEK el a kommunzmus elleni lazadasukat, amivel, a magyar forradalmi diaksag , szolisaritasat fejezte ki!

  • AZt hiszem , hogy ez a beirasa nem korrekt. A lengyel getto t.i. jo par evvel elobb tortent, mint a m. forradalom! Arrol , nem is beszelve, hogy arrol irtam, hogy a lengyelek KEZDTEK el a kommunzmus elleni lazadasukat, amivel, a magyar forradalmi diaksag , szolisaritasat fejezte ki!

  • Auróra Boreálisz
    2018 október 28
    4:31 de.

    A budapesti gettó lakosainak megmentésében történetesen magyarok is résztvettek (Jad Vasem díjat is kapott az egyik).

    A cikkben benne van, hogy éppen a lengyeleket is irtották, mint a répát. Ez is közrejátszhatott az összefogás elmaradásában. Valóban mind a két országban volt antiszemitizmus, már jóval a nácizmus előtt. Ennek oka többek között a zsidók és nem zsidók közti hatalmas különbségek és elszigeteltség.

    Unalomig ismételt kérés nálatok süket fülekre talál, hogy ne ítélkezzünk már kollektívan, akár a zsidókról, akár a lengyelekről vagy magyarokról van szó!?

  • FORTIMBRAS
    2018 október 28
    3:26 de.

    Az idézethez.

    Figyelő vélekedésével szemben, nekem nincs bajom a középosztállyal. Inkább azok az államok vannak bajban, akiknek a bevétele nem elegendő a népesség minden rétegének támogatásához. Ilyenkor választaniuk kell a középosztály vagy az alsóbb rétegek támogatása között.

    Ami az első világháború előtti közéleti csatározásokat illeti a kibővített választójogról, arról Ady A fajok cirkuszában írta: “minden, minden ideálunk máshol megunt ócskaság már”.

    A két világháború közt az úri és a polgári középosztály ellentétei főleg akkor erősödtek föl, mikor gazdasági válság volt. Tehát az 1920-as évek elején és a gazdasági világválság éveiben.
    1939-ben inkább ideológiai oka volt az ellentéteknek: a radikális eszmék előretörése.

  • A Lengyeleket es a Magyart Batori Istvan kototte ossze.
    Lengyelorszag leg-jobb kiralya.
    A Lengyelek igen buszkek arra, meg ha amgyarok nem is.
    De mind a torteneszek itten tisztban vannak azzal.
    Az is a kelet-europai tortenelem resze a szakosaknak.Nem?

  • "tisztelthölgyeimésuraim"

    Figyelő!

    Akkor miben is testesül meg a közös és magasztos egyetértés gyöke lengyel és magyar között ?
    Mert az általam felsorolt nem-éppen nemes tényekben biztosan, hogy együttműködtünk, azaz tényleg egy húron pendültünk olyasmiben, ami milliók életébe is kerüllhetett. Ld.6:52/7:42/ felsorolt tényei, amelyeket volt oly kedves ön helyettem szó szerint megismételni, ide másolni, amit megköszönök. Ámde hiányolom a téyszerű cácolat(ok) sorolását… Kérdezem tehát:

    Hogyan lehetett Horthysztán egyszerre a lengyel halálos ellensége,a német szövetségese, miközben titokban egy hazug és megjátszott barátságot ápolgatott a természetes okból németellenes Lengyelországgal ? Legalább ez állítólag halhatatlan, megbonthatatlan és örökké tartó 🙂 (lengyelmagyaregyetakar) barátság érdekében miért is nem léptünk ki inkább német szövetségből ? Hol volt itt az a “híres uribecsület, kérlekalásan” … ?!

  • AuróraBoreálisz

    Hazai Lámpa !

    Irónikus amit 5:21-es hsz-edben fel-fel hozol.

    Ilyen például, amikor azt írod, hogy Jad Vasem díjat is kapot az e g y i k . Ez első olvasatban is azt jelenti, hogy kivétel erősítit a szabályt.

    Aztán említed, hogy “a lengyelt is irtották akár a répát”, mely tény éppenséggel az üldözöttek összefogását kellett vona, bennük feléleszteni és nem a közös ellenséggel (némettel és bocs’,de a magyarral) való sunyi összekacsintást.

    Mondod, ne ítélkezzünk kollektíve legyen szó bármely népcsoportról. Ámde itt Európa közepén mégicsak tisztázni kell “közös dolgainkat”, mert ha két nép a többi környező kárára, vagy háta megett, rögeszmésen ismételgeti a kettejük valamiféle mesebeli különállását, vagyis az ők kollektív egységét, akkor ennek kritikusan kell mögé nézni, ugyan hány másik kiszorítására mehet ki majd ez a rejtélyes színjáték ?

    .

  • AuróraBoreálisz

    AB 3:59 folytatása:

    Azért hálisten’ nem csak 1 ilyen segítő volt, hanem több-ezer is, aki komolyan vette az emberibaráti és a vallásetika által ránk rótt erkölcsi kötelességet, akiket később a Jad Vasem is kitüntetett…

    🙂

  • AuróraBoreálisz
    2018 október 30
    3:59 de.

    Nem hinném, hogy sunyin összekacsintottak a lengyelek a némettel, miközben 600 kalória ételt engedélyeztek nekik naponta.

    Mint írod, volt összefogás a zsidókkal, de ahogy a másik topikban is írtam, ez különböző okokból lassan és nehézkesen ment. Lehetett volna szélesebb körű az összefogás, és ha ez csak a lengyeleken múlott, akkor jogos valamiféle kritika. Mi a bizonyítékod rá, hogy a lengyel ellenállók nem akartak összefogni a zsidókkal?
    Mert ugye a lengyeleknél se volt mindenki ellenálló, hiszen féltek a terrortól. Ez a Wojtyla filmben is benne van.

  • “tisztelthölgyeimésuraim”
    2018 október 30
    3:40 de.Tevedes, a lengyelek utaltak a nemeteket. Valahol mar irtam, hogy ott volt a legkegyetlenebb gettoja a zidoknak.kik onnan egyszer kitortek.Azt is irtam, hogy kozeo Europaban , talan a lengyel nep szenvedett a legtobbet! Mert, volt oros , nemet megszallas eleg kegyetlen. Hany lengyel tisztett vgeztek ki? Sok lengyel magyarokhoa s MENEKULT!

  • “tisztelthölgyeimésuraim”
    2018 október 30
    3:40 de.Tevedes, a lengyelek utaltak a nemeteket. Valahol mar irtam, hogy ott volt a legkegyetlenebb gettoja a zidoknak.kik onnan egyszer kitortek.Azt is irtam, hogy kozep Europaban , talan a lengyel nep szenvedett a legtobbet! Mert, volt orosz , nemet megszallas eleg kegyetlen. Hany lengyel tisztet vgeztek ki? Sok lengyel magyarokhoz s MENEKULT!