1992 nyarán megjelent a Magyar Fórumban egy cikk, amelyet Csurka István, a kormányzó Magyar Demokrata Fórum alapítója és elnökségi tagja írt. Csurka a rendszerváltástól eltelt két évről és az MDF új programjáról fejtette ki véleményét. Hamarosan a szerző párttársa, Debreczeni József a Népszabadságban szedte ízekre a Csurka szövegét, és a végére odaillesztette a saját minősítését pártja egyik vezetőjének nézeteiről: „Komplett náci ideológiai alapvetés”. Kemény! Precíz! S a következő évek bizonyították, hogy nem túlozott. A polgár ítélt. Az öntudatos citoyen. Azóta sem történt hasonló a hazai politikában. A hatás persze nem maradt el. Csurka kikopott az MDF-ből, új pártot alapított, a […]

Az utóbbi időben egyre több megrokkant magyar állampolgár jelezte, hogy komoly betegségekkel küszködve a magyarországi orvosi rendelőkben szereztek róla tudomást, hogy piros lapot kaptak, azaz: nincsen betegbiztosításuk. A vészvillogó piros lámpát úgy kapcsolták be nekik, hogy ők nem is tudtak róla. Többen arról panaszkodtak, hogy az NRSZH felülvizsgálat utáni visszaminősítés alkalmával, amikor a fellebbezésüket benyújtották II. fokra, majd orvosi vizsgálatokon vettek volna részt, közölték velük, hogy nem érvényes a TAJ kártyájuk. A betegek azt is nehezményezték, hogy az orvos-szakértői felülvizsgálatukon a 40 százalékos mértéket nem érte el az egészségkárosodásuk – ez szerepelt a határozatukban. Ők azok, akik komoly betegségekről számolnak […]

Az évszázad üzlete – mondja róla a hivatalos kormánypropaganda. Ennek ellenére minden részletéről hazudnak a Fidesz vezetői. A legfrissebb leleplezést épp egy orosz honlap szolgáltatta, amelyre kikerült az aláírt pénzügyi megállapodás. A magyar polgároknak nem volt lehetőségük ezt itthon olvasni. A paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatban az első, talán legnagyobb kormányzati átverés éppen a kivitelezési szerződés aláírása volt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel és a Roszatommal. Amikor Orbán Viktor január tizedikén kiutazott Moszkvába, még a hivatalos tájékoztatás szerint is csupán a „rendszeres kormányfői találkozók” egyikére került sor. Az utolsó pillanatig titkolta, takargatta a kormány, hogy közel egy éve tárgyal már az orosz […]

Milyen ellenzékre lenne most szüksége ennek az országnak, ha már eddig nem hirdettek teljes bojkottot a maffia ellen, ha már mindenáron el akarnak indulni a választáson a camorra ellen a demokratikusnak hívott tömörülés tagjai? Egy olyan pártra, pártszövetségre vagy szerveződésre lenne szükség, amelynek a választási programja mindössze annyi, hogy meg kell nyerni a választást, utána ezt a bolsevik-fasiszta trágyát, amit Fidesznek neveznek, ezt felszámolni, a tagjait felelősségre vonni teljes vagyonelkobzás mellett az alkotmányos rend felszámolása, a nyilvánvaló hatalommal való visszaélés és a korrupciós ügyek miatt. Majd miután sóval behintették a Fidesz sírját, kiírnak új választásokat, amin már minden (hangsúlyozottan!) demokratikus […]

Elsőnek a helyi földbizottság értékeli a tervezett földvételt. (A bizottságokat még ezután alakítják meg.) Számos értékelési szempontot kapott egy ilyen bizottság a földszerzési akció elbírálására, s ezek között van pár igen pikáns is. Izgalmas például annak elbírálása, hogy a vevő indokolható gazdasági szükséglet nélkül, felhalmozási céllal akarja-e megszerezni a föld tulajdonjogát. Vagy például az, hogy a vételár a forgalmi értékkel arányban áll-e. Nyilván sokallni fogják, mert olcsóbban más is megvenné.  A földbizottság értékeléséhez képest a „mezőgazdasági igazgatási szerv” vagy jóváhagyja az átruházást, vagy nem. (A földbizottság diplomatikus nemje: ha fölhívásra sem nyújt be véleményt. Azt meg sem kell indokolni.) A […]

Bayer Zsolt: A „jobboldal” gyökerei in: Népszabadség, LII. évf. 42. sz. 1994. február 19. „…A magyar társadalom a nyolcvanas évek elejére úgy érezte, a csúcsra jutott, Kelet-Európa leggazdagabb, legszabadabb társadalmává és gazdaságává lett. A magyar kisember azt élte át, hogy pénze, útlevele, autója, utazásai, háza a legirigyeltebb e tájon” – írja Lengyel László a Kritikában megjelent tanulmányában, s megítélésem szerint nem lehet ezzel az állítással vitatkozni. Ugyanakkor a nyolcvanas évek közepétől odalett a „magyar csoda”, és az akkor felnőttkorba lépő generációnak sem lakása, sem háza, sem hétvégi kis nadrágszíjparcellája, de még munkahelye sem volt többé biztosítva. És ugyanennek a generációnak […]

Nem tudom megítélni hogy Gerő András jó vagy rossz történész-e. De egy dolog bizonyos, nincs sok fogalma a zsidóságról, ha azt állítja: “Mint minden vallás, a zsidó vallás is egyetemes, nincs nemzeti tartalma.” A zsidóságot, mint az egyistenhit első képviselőjét, kifejezetten a vallása – ”judaizmus” – tette egységes nemzetté. Később, a szekularizációja folytán már természetesen elvált a kettő, de ettől még a judaizmus megőrizte a maga, elkülönülő karakterét. A zsinagógákat Jeruzsálem felé építették, és amenyiben tartja valaki a tradíciót és imádkozik, akkor bizony naponta többször kiejti a “Cion” és a “Jeruzsalem” szót. De van még egy zsidó jellegzetesség, amely ellentmond […]

Tegnap délután felhívott az egyik ismerősöm, s javasolta: sürgősen kattintsak a Galamusra, mert ott egy olyan orosz cikk utánközlése jelent meg még hajnalban, melyet ha elolvasok, garantáltan meg fog változni a véleményem Orbán arcpirító Paksi bizniszéről. Nos, tisztelettel jelentem, hogy elolvastam és valóban megváltozott a véleményem: rosszabb már talán nem is lehetne! Mivel az említett írás rendkívül kimerítően és tömören világítja meg orosz szempontból a Paksról kötött Orbán-Putyin egyezményt, nincs más választásom, mint hogy magam is teljes terjedelmében utánközöljem azt (a kiemelések tőlem származnak – szendam).  Miért ajándékozott Oroszország atomerőművet Magyarországnak? Oroszország váratlanul, és csendben úgy döntött, hogy Kelet-Európa energiaiparát […]

Már csak egy hónapja maradt a Minden Fideszes Lakjon Jól Alapítványnak arra, hogy szétossza az adófizetők milliárdjait a fidesznyik haveroknak, aztán még az is elképzelhető, hogy buknak megint, mint 2002-ben. Persze erre az esély minimális, hiszen a hazafi elvtársak a kétharmad birtokában a létező összes törvényt megváltoztatták a saját érdekükbe, és ez alól nem volt kivétel a választási törvény sem. Még egyszer nem akar Grácba kerülni a kedves vezető, biztos azért, mert kurva drága volt ott az all inclusive ellátás. Így inkább úgy döntött, hogy marad a nyakunkon élete végéig, de ha ő mégsem, akkor a suttyó rendszere a 100 […]

Tisztelt Orbán Elvtárs! Haló poraimból, küldöm szívélyes elvtársi üdvözletem, és egyúttal gratulációmat is! Tátott szájjal figyelem és iszom szavaidat, vörös nyakkendős úttörőként csodálom engem is hajazó tetteidet. Kampány van, értelek én, a maximumot kell kihozni mindenből, és ahogy annak idején mi tettük: a közösből is. Fölöttébb ügyes vagy, Orbán Elvtárs, és bár kopasz vagyok, engem is hajazol. Kampány van, mondottam, és ennek kapcsán mondom: nem értem, mért dobsz be mindent, amit a demokrácia jogi és etikai határain táncol. Mi annak idején, épp, mert biztosra mentünk, nem kampányoltunk. A kampányunk mindössze annyi volt, hogy felszólítottuk a Mi Népünket, hogy szavazzon a […]

Helyzetelemzés kampánynyitánykor… Elindult a kampányidőszak, létrejött a demokratikus ellenzéki erők – ha vargabetűkkel is, és ha nem is optimális felállásban, a „komparatív előnyöket” messzemenőkig kihasználva összebarkácsolt – szövetsége, mely talán eséllyel veheti fel harcot a jelenleg regnáló, és hatalmát minden eszközzel megtartani szándékozó tekintélyelvű, autoriter Orbán-rezsim ellen. Az „összefogásként” emlegetett konglomerátum már nevében is túlságosan általános, az átlagember számára igen cseppfolyós, tartalmilag megragadhatatlan célú együttműködést sejtet, mely így kevés mozgósító erővel bír. Ráadásul a névválasztás jogi problémákat is felvetett, így – ahogy sokan mások is – valamilyen alternatív elnevezést tartanék célszerűbbnek, még ha az „összefogás” kifejezés ebben is szerepelne, legfeljebb […]

Még ha rezsiharc is! Sokan mondják, hogy nem szabad a „rezsiharc” ellen harcolni, sőt, aki harcol ellene, az nemzetáruló – de a magyar nyelvért, keresztény értékekért, a tájékoztatás szabadságáért sem? Alkotmánybíróság 1015 Budapest Donáti u. 35-45. Tisztelt Alkotmánybíróság! Alulírott GEO, 1xxxx Aaaaaa út xxxx. alatt életvitelszerűen tartózkodó (állandó lakcím: xxxxxx ) lakos az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 26. § (2) bekezdése alapján alábbi alkotmányjogi panasz indítványt terjesztek elő: Kérem a Tisztelt Alkotmánybíróságot, hogy állapítsa meg A 2003. évi CXXXIII. törvény a társasházakról 43/A § alaptörvény-ellenességét, és semmisítse meg azt, mivel sérti az Alaptörvény Nemzeti hitvallását, a H.cikk (2). […]

Adj tüzedből lángot, annak aki kér   (Cicero) Van kiút a hajléktalanságból, csak lehetőség, segítség, elhatározás, és kitartás kell hozzá. A lehetőség adva van egy pályázat formájában. Ez a pályázat nem más mint a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretein belül az 5.3.3. A segítséget a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség és az Oltalom Karitatív Egyesület adja, akik pályáztak erre a projektre és nyertek, hogy a legnehezebb helyzetben, a társadalom perifériáján élő embereknek tanulással, önfejlesztéssel, munkaerő-piaci érvényesüléssel, és a lakhatásuk megoldásával hozzásegítsék őket hajléktalan létük felszámolására. Konkrétan arról van szó, hogy a projekt keretében szociális gondozó-, és ápoló szakképesítés megszerzésére van lehetőségük a résztvevőknek, […]

(Az első rész itt olvasható.) Három lényeges momentuma van e törvénynek: 1. Kinek mekkora lehet a birtoka, és mit ér az? 2. Hogyan szerezheti meg valaki a föld tulajdonát, vagy haszonbérletét? 3. Milyen hatása várható az új földbirtok-politikának? Korábban az egyéni gazdálkodó maximum 300 hektár földet szerezhetett meg tulajdonba. Ezt a rendelkezést csak az a balek tartotta be, aki nagyon be akarta tartani. Így aztán nem csoda, ha gatyaszárig elszegényedett vidékeken akadtak, akik – kihasználva persze az adózás ostobaságait is – palotát építettek maguknak, nem is akármilyent. A földalapú támogatásból legföljebb egy agrármúzeumba illő traktort, meg néhány munkagépet szereztek be, […]

A Polgári Platform sorozatot indított azokról az emberekről, akik maradandót alkottak a magyar sportban, így büszkeséget és jókedvet teremtettek hazánkban, de nem szerepelnének egyetlen rasszisták által megírt magyar sporttörténetben sem. Mert a rasszisták gyengíteni akarják a magyar nemzetet, nem erősíteni. Hős volt. A sport hőse, mégis nevesíthető és névtelen gyilkosok végeztek vele. Még hősi halott sem lehetett, hiszen… Sovány vigasz, hogy minden humanista, minden magyar és minden sportrajongó saját halottja évtizedek óta. Illetve ez inkább csak így együtt érvényes: minden humanista sportrajongó magyar ember hőse, Petschauer Attila. Talán nem sértés az utódoknak: az 1920-as, 1930-as években a magyar kard minden […]