Bár – Bill Lomax logikája mentén – a „Kádár-gyermekeknek”, az egykori „aranyketrec forradalmárjainak”, vagyis a Fidesz MPSZ mai politikusainak illene szobrot állítani Kádár Jánosnak, ezt az áldozatot (a beavatottak nem kis meglepetésére) a Mesterházy Attila irányítása alatt álló Magyar Szocialista Párt vállalja magára, egyebek mellett ezzel is bebiztosítva a legnagyobb ellenzéki párt választási vereségét 2014-ben.
A Wallenberg emlékév alkalmából közlünk archív fotókat a Holokausztról Magyarországon és a Kárpát-medencében. Áprilisban jelent meg első képsorozatunk, mely az egyik rendszeres olvasónk által beküldött megrázó fényképeken keresztül mutatta be a huszadik századi antiszemitizmus legsötétebb következményeit. A ma közölt fotók az erdélyi, kárpátaljai, újvidéki és vidéki magyar zsidóság szenvedésébe, egész közösségek kipusztításába nyújtanak betekintést.
A múlt feltárása, megismertetése a nyilvánossággal, valahogy elfelejtődött az 1990-es „rendszerváltozás” óta. – Kenedi János és néhány kutató, újságíró sokat tettek azért, hogy legalább az ügynöklisták létezéséről legyen némi ismeretünk, de, ki tudja miért, az egymást váltó kormányok egyikének sem volt fontos megnyugtatóan lezárni ezt az ügyet. Különösképpen igaz ez azokra a budapesti tömegsírokra, melyek … Tovább a folytatás olvasásához
1912 április 15-én süllyedt el az RMS Titanic, nem messze a kanadai Nova Scotia tartomány partjaitól. Összesen 2,224 utassal süllyedt el a korai huszadik század legnagyobb utasszállító hajója, közülük 1,635-en haltak meg és ebből 20-an kanadaiak voltak. Az Osztrák-Magyar Monarchiából származó áldozatok száma 41 utas. A Titanic süllyedése megrendítette a tudományba, fejlődésbe és haladásba vetett … Tovább a folytatás olvasásához
Még a burkolatlan antiszemitizmusáról hírhedt Jobbik Magyarországért Mozgalom frakcióját is megosztotta Baráth Zsolt pészach előtti parlamenti felszólalása, melyben egy tizenkilencedik századi vérváddal állt elő, ami magyarországi vidéki zsidók meghurcoltatását és az antiszemitizmus megerősödését vonta maga után. A Kanadai Magyar Hírlap egyik olvasója – aki magyarországi zsidóként élte túl a Holokauszot és a haláltáborok borzalmait – … Tovább a folytatás olvasásához
Húsz éve - 1992 április 5-én - kezdődött Szarajevo ostroma, melynek következtében 12 ezer civil életét vesztette, köztük 1,500 kiskorú. A bosnyák fővárost a Republika Srpska katonái és az addigra kizárólag szerbek által irányított Jugoszláv Néphadsereg vette ostrom alá és ez az állapot egészen 1996 február 29-ig eltartott. Ez volt a huszadik század leghosszabb ostroma. A háború után a … Tovább a folytatás olvasásához
Baráth Zsolt, a rasszista, antiszemita parlamenti párt, a Jobbik Magyarországért Mozgalom képviselője, 2012. április 3-án, napirend utáni felszólalásában ezúttal nem a roma lakosságot támadta, hanem „Tiszaeszlár 130 éve” címmel felháborítóan antiszemita és demagóg (Hitler és Goebbels beszédeire, Streicher írásaira emlékeztető) állításokra ragadtatta magát – anélkül, hogy a gyűlöletkeltésében bárki megakadályozta volna az országgyűlés épületében.
Mint azt korabeli filmhiradók világosan mutatják, 1918-ban a Károlyit támogató tömegek többszörösei voltak azoknak, melyeket Orbán képes, akár a legjobb napján, összecsőditeni. Nemcsak azért lett az, aki, mert nagy tömegek tamogatták, hanem azért is, mert a levitezlett uri Magyarországon nem volt senki más, aki képes és hajlandó lett volna az orszag bajaival szembenézni.
*Kopácsi Sándor Életfogytiglan c. önéletrajzát lánya, Gelbergerné Kopácsi Judith – aki egyben a KMH szerzője – küldte be lapunknak. Ime az önéletrajz “Magason fogod végezni” c. fejezete.* Álmomban sem gondoltam, hogy rendőr legyen belőlem. Fiatalon, ha rendőrrel találkoztam, inkább átmentem az út másik oldalára. Jól éreztem magam Diósgyőrben, szép gyárunkban. Hatalmas üzem volt : úgy … Tovább a folytatás olvasásához
*Kopácsi Sándor Életfogytiglan c. önéletrajzát lánya, Gelbergerné Kopácsi Judith – aki egyben a KMH szerzője – küldte be lapunknak. Ime az önéletrajz “Büntetett előélet” c. fejezete.* 1975 tavaszán vagyunk. Megyek a pesti utcán. A nevem most „Doktor Kopácsi Sándor”. Ha ezt Édesapám megérhette volna! Neki szegénynek csak azt lehetett látnia, hogy munkás fia pár évig … Tovább a folytatás olvasásához
Legutóbb Göllner András kollégánk illetve a Kanadai Magyar Hírlap mutatott be néhány olyan politikai kalandort Orbán Viktor holdudvarából, akiknek – vezérükkel egyetemben – valóban van félnivalója egy esetleges kormányváltás esetén… Ezért aztán érthető, hogy e társaság a szó szoros értelmében mindent elkövet hatalmuk megtartásáért. Az elkövetkező demokratikus kormánynak nem kell mást tenni, mint a parlamenti … Tovább a folytatás olvasásához
*Gelbergerné Kopácsi Judith küldte be a KMH-nak az általa sajtó alá rendezett Börtöntörténetek cimű kötet utolsó fejezetét.* Egyik alkalommal egy volt Gestapós tisztel, raktak egy zárkába. Wurmbouer Adolfnak hívták. 1945-ben, mint gestapós a háború végén esett francia hadifogságba. Elmondása szerint először a Dosven Buro használta fel az idegen légióban, szaharai, vagy indokinai területen. Utána az … Tovább a folytatás olvasásához
*Kopácsi Sándor Börtöntörténetei lánya – Gelbergerné Kopácsi Judith – szerkesztésében jelennek meg a KMH-ban. Ime sorozatunk hetedik része.* Híréhségünket végül is a kisrádiók oldották meg. A börtönben volt egy speciális részleg, ami az ÁVO-nak dolgozott. Itt, miután telefonokkal és lehallgató készülékek gyártásával foglakoztak, meg voltak azok az alkatrészek, különböző elektromos szerkezetek, amivel össze lehetett állítani … Tovább a folytatás olvasásához
A katolikus egyház szolgáinak csak Isten előtt kell számot adni cselekedeteikről? Az elmúlt időkben, még az ántivilágban, a kommunistának nevezett diktatúra évtizedeiben, a rendszer politikai elítéltjei fegyházában együtt, néhány évig egy cellában, raboskodtam Lénárd Ödön piarista szerzetessel és Tabódy István főesperessel (Shvoy püspök bérmafiával) – azzal a két napjainkra elfeledett katolikus mártírral – akik egyetlen … Tovább a folytatás olvasásához
2012. február 18-án, jelentőségéhez képest nem túl sokan, mindössze 200-250 személy jelenlétében kísérték utolsó útjára a budapesti Fiumei úti Nemzeti Sírkertben, ahol az 56-os hősök parcellájában temették el Csurka István írót, az MDF és a MIÉP egykori országgyűlési képviselőjét, azt a személyt, aki az 1990-es változásokat követően elsőként emelte számottevő politikai rangra a raszizmust és … Tovább a folytatás olvasásához