1960. Október 22.-én este a börtönön belül elkülönítették azokat az értelmiségieket, vagy a forradalom volt vezetőit, mint például én is voltam. Ezt egy úgynevezett „hipis” azaz egy alapos motozás előzött meg, és pechemre megtaláltak a raktárban egy darab császárhúst. Miután az nem szerepelt a menün, feltételezték, hogy az kívülről jött be. Ebben persze igazuk volt, … Tovább a folytatás olvasásához
Őrző, vigyázz a strázsán! Levelet kaptunk a Magyar Politikai Fogylyok Szövetségétől Bár Magyarországon – a demokráciára hivatkozva – szabadon szerveződhetnek, folytathatják tevékenységüket a különböző szélsőjobboldali neonáci, hungarista és „radikális nacionalitásnak” nevezett organizációk, sőt, mint ismert: a rasszista, xenofób, az antiszemita megnyilvánulásoktól sem mentes Jobbik Magyarországért Mozgalom a 2010. évi országgyűlési választások óta parlamenti képviselettel rendelkezik … Tovább a folytatás olvasásához
“S ha lesz valamikor öt perc, politikai öt perc Magyarországon, amikor egy formálódó időszakban szükség lesz olyan emberre, aki kommunistával és népivel egyaránt szót tud érteni, és akinek a lapja tiszta, ha kellek, én ott leszek, ha nem kellek, akkor nem”–mondta Göncz Árpád 1985 február 14-én egy Hegedűs B. Andrással készült interjúban. Akkor még bizonyára … Tovább a folytatás olvasásához
Kopácsi Judith dolgozata a második komolyabb tényfeltáró esszé, melyet e héten közlük a KMH-ban Raoul Wallenberg svéd diplomatáról. Wallenberg bátorsága és emberisége a Vészkorszak idején a magyar történelem egyik kimagasló szereplőjévé emelte. Idén lenne száz éves a magyar zsidók megmentéséért ismertté vált néhai diplomata. - A szerk.
Népbíróságok, nyilas tömeggyilkosok és a szovjet érdekek Kiket végeztek ki a svéd diplomata halálára hivatkozva? A második világháború után fantasztikus kombinációk, híresztelések kaptak lábra – világlapok, a korabeli magyarországi média is könyvtárakat megtöltő mennyiségű írások tömegével árasztották el a nyilvánosságot – ezeknek a híreknek, álhíreknek egyetlen céljuk volt: fényt deríteni a svéd diplomata, a követségi … Tovább a folytatás olvasásához
1967 Júniusában, amikor a Nasszer féle Akabai válság kitörése után megindult az izraeli háború, Nasszer nagyhangú kijelentése alapján; hogy a tengerbe szorít minden zsidót, már eleve hatalmas viták indultak meg (Magyarországon). Mindenki erről beszélt az utcán, villamoson, a legkülönbözőbb előjellel.
A börtönben egy-egy kampányfeladatra aránylag rendszeresen kiszállt néhány ÁVH-s tiszt, hogy jegyzőkönyvi vallomásokat vegyenek fel a raboktól. 1959 végén az orvosokat, honvéd és rendőrtiszteket hallgatták ki a Vöröskeresztes autókon becsempészett nyugati fegyverekről. Tóth, avagy Kiss ÁVH-s alezredes, (mikor melyik nevet használta) feltette nekem is a kérdést: „Milyen külföldi gyártmányú fegyvereket látott ön az ellenforradalom alatt?”
Déri Tibort a többi elitélt íróval együtt igen rossz egészségi állapotban hozták Vácra Márianosztráról, az úgynevezett osztályidegen börtönből. A váci politikai börtön sem volt a Hilton szálló, de Márianosztra maga volt az ördögsziget. A fizikai és szellemi gyötrés rövid pár hónap alatt reszkető emberroncsokat faragott a szerencsétlenekből, akit osztályidegennek minősítettek. Az osztályidegen kategória, a kuláklista, … Tovább a folytatás olvasásához
Ime Kopácsi Sándor börtöntörténeteinek második része. Gelbergerné Kopácsi Judith küldte be a KMH-nak és az elkövetkező hetek során közöljük le az egész kötetet. Az első rész itt olvasható. Röviddel Tildy szabadulása után szállítottak át minket Vácra, ahol a „Lordok Házába” kerültünk. Ez egy vastag fallal körülvett épületben, börtön volt a börtönön belül, amelybe a volt … Tovább a folytatás olvasásához
Hat héttel az ítélet és bajtársaim kivégzése után, 1958 Augusztusában engedélyezték az első beszélőt a feleségemmel. Metelka, a kihallgató tiszt, megkönnyebbülten vette tudomásul, hogy optimistán fogtuk fel mindketten az ítéletet. Nem világosítottuk fel, hogy tudtunkkal politikai perben Magyarországon még eddig senki sem ülte végig életfogytiglani ítéletét. Néhány nappal később lekísérnek a börtönudvarra, és lebilincselve beszállítanak … Tovább a folytatás olvasásához
Tóth – Balogh II, Laborcz, Kirádi, Szűcs Sándor, Balogh I, Suhai, Szusza, Zsengellér, Sárdi, Várnai… Emlékszik még valaki erre a csapatra? Ők hódították el az első helyet 1945-ben a “Budapest” bajnokságnak nevezett vetélkedőn, majd az 1945-46-os országos ill. az 1946-47. évi Nemzeti Bajnokságon. Az UTE (az Újpesti Dózsa, majd az Újpest FC elődje) legendás labdarúgóit … Tovább a folytatás olvasásához
Szemenyei-Kiss Tamás budapesti újságíró küldte el lapunknak a Képíró Sándorról készült hat részes esszé-sorozatát, mely a KMH Tanulmányok c. szekcióban olvasható. Képíró Sándor egykori csendőr százados esete nem csak Magyarországon, hanem a nemzetközi sajtóban is címlapra került, hiszen a 97 éves idős ember lehet az utolsó azok közül, akiket második világháborús szerepük miatt állítanak bíróság elé … Tovább a folytatás olvasásához
Budapesten, a XIII. kerületben – Angyalföldön – közterületet neveznek el dr. Kopácsi Sándorról, az 1956-os forradalom és szabadságharc r. ezredeséről. Kopácsi Sándort, mint Budapest rendőrfőkapitányát 1956. november 1-én nevezték ki a Nemzetőrség helyettes főparancsnokának. – November 5-én, a szovjet inváziót követően, Szerov hadseregtábornok a megszálló haderők parancsnoka tartóztatta le. – 2 éven át magánzárkában tartották, … Tovább a folytatás olvasásához
„Amit a Kanadai Magyar Demokratikus Charta és a hasonló szervezetek tesznek… az valóban bomlasztó és ördögi, hiszen befészkelődnek a magyar színekben (sic!), és belülről rombolnak, olyan erőket szolgálnak akik több mint 40 évig sárba tiporták a magyar demokráciát és a magyar nép jogait, és akik a magyar hazában még mindig keresztény, magyar és élet ellenes … Tovább a folytatás olvasásához
Bűnrészesség gyilkosságban vagy háborús bűntett? A Simon Wiesenthal Központ és a magyarországi igazságszolgáltatás. Az ausztrál legfelsőbb bíróság közép-európai időszámítás szerint 2011. december 9-én dönt arról, hogy a Perth-ben (Nyugat-Ausztrália) élő Steiner (alias Zentai) Károlyt, akit háborús bűnök elkövetése miatt a magyarországi igazságszolgáltatás bíróság elé akar állítani, kiadhatják-e a magyar hatóságoknak?