Tíz bizonyíték, hogy egy hamis gazdaságban élünk
Ideje belátni, hogy egy hamis gazdaságban élünk. A szemfényvesztés minden létező elemét bevetik, hogy elhitessék a világgal a gazdaság valódiságát, de ezek mind csupán jól kidolgozott illúziók.
A hatalom egyik oldalán izgatott kijelentéseket hallunk a fellendülés visszatérésének jeleként értelmezett „zöld hajtásokról”, a másikon pedig a fiskális szakadék veszélyeire hívják fel a figyelmet, javasolva, hogy korlát nélküli monetáris enyhítésekre van szükség.
Halljuk, ahogy az emberek munkáért könyörögnek és halljuk, ahogy a politikusok munkát ígérnek nekik, pedig egy politikus nem tud munkahelyeket létrehozni. Látjuk, hogy tömegek táboroznak a boltok előtt, hogy leértékelt vackokat vegyenek fekete pénteken, elhitetve egyesekkel, hogy a fogyasztói társadalom virágzik, a következő pillanatban viszont kiderül, hogy mindent hitelre vásároltak.
A főáramú média pedig mindent megtesz, hogy elvonja a figyelmünket mindenről, ami valós. A hírekből olyan emberekről hallunk, akik a hírnév által váltak gazdaggá, és/vagy a gazdagság által váltak híressé és a címlapokon értesülünk arról, ha egy ilyen híresség macskája megdöglik. De erről talán ennyi elég is.
Közben a pénzügyi média megpróbálja agyon bonyolítani és érthetetlenné tenni a gazdasági kérdéseket és kizár mindenkit, aki esetleg kimondaná az igazságot.
Nem csoda, ha az emberek dühösek és össze vannak zavarodva.
Talán az alábbi tíz gondolat segít némileg szétoszlatni a ködöt.
1. Hamis munkahelyek. Nem csupán arról van szó, hogy a hivatalos munkanélküliségi adatok hamisak, a munkahelyek sem valósak. Tedd fel magadnak a kérdést, hogy hány hivatásos munkavállaló termel értéket. A munkahelyek 80%-a úgy eltűnhetne holnap, hogy nem befolyásolná az alapvető emberi túlélést vagy boldogságot. Igen, tudjuk. A mai társadalomban pénzre van szükség a túléléshez és a munkahely pénzt jelent, de ebből nem következik egyértelműen, hogy minden munkahely a társdalom javát szolgálja.
2. Nem a megoldások, hanem a problémák teremtik a munkahelyeket. Nem hozhatjuk helyre az igazi problémákat, mert ezzel még több munkahelyet szüntetnénk meg. Nem vethetünk véget a háborúknak, mert akkor mit csinálna az a rengeteg katona munkahely nélkül. Nem vethetünk véget a kábítószer elleni harcnak, mert akkor mit csinálna az a rengeteg ügynök, börtönőr, bíró és többi alkalmazott helyette. Nem egyszerűsíthetjük az adózást, mert akkor mihez kezdenének a könyvelők, adótanácsadók és hasonló szakértők. Nem csökkenthetjük az állami és egészségügyi bürokráciát, mert mit csinálna akkor az a rengeteg aktatologató. Nem hagyhatunk fel a lakosság megfigyelésével, mert ma már ez az iparág több millió embernek ad munkát. Nem vethetünk véget a Wall Street-i kaszinónak, mert akkor talán mindenki munka nélkül maradna. Mi lenne az egyetemekkel, ha ez emberek rájönnének, hogy az általuk kínált termék fele annyit sem ér, sőt, ugyanezt a tudást szinte ingyen is megszerezhetik? Más szóval számos problémát hoztak létre, hogy hamis munkahelyeket teremtsenek.
3. A pénznek nincs értéke. A pénz mind között a legnagyobb illúzió. A pénzünket önkényesen meghatározott kamatra adott hitellel hozzák létre bizonyos magánmonopóliumok. A pénz nem egyéb, mint egy ígérvény. Azért van értéke, mert a törvény ezt mondja, az értékét pedig az határozza meg, hogy mennyi van belőle forgalomban, amit szintén egy haszonérdekelt monopólium határoz meg. A valós értéke tulajdonképpen nulla, mert nem egyéb, mint egy különleges tintával kiszínezett papírdarab. Az emberek számára csakis a készségek (munka), szerszámok és anyagok, az étel, a víz vagy az energia jelentenek értéket.
4. A Fed vásárolja fel az államadósság 90%-át. A Federal Reserve pénzt ad kölcsön az amerikai kormánynak, a kormány pedig kötvényeket bocsát ki a kiadások fedezetére. Ezeket a kötvényeket aukciókon értékesítik a piacon olyan befektetőknek, akik úgy gondolják, hogy az USA tartani fogja magát ígéretéhez a kötvények beváltását illetően. Most úgy tűnik, hogy az Egyesült Államoknak nincsenek már befektetői, mert az államkötvények 90%-át maga a Fed veszi meg. Ezt az adósság pénzzé alakításának, monetizálásának nevezetik, ebben az esetben viszont a pénzt alakítják pénzzé, tehát az egész nem egyéb, mint egy hatalmas piramisjáték. A lényeg, hogy a kamatokat mesterségesen alacsonyan tartsák, mert ahhoz, hogy külső „befektetőket” csábítsanak magukhoz, meg kellene emelni őket. Laikusok számára is érthető módon az a lényeg, hogy a monetáris rendszer olyan, mint egy hatalmas papírtigris vagy kártyavár, de kereshetnénk még vagy egy tucat hasonlatot a „hamis” szó leírására.
5. Mi a dolgok értéke? Az ármeghatározási mechanizmus olyan tekervényessé vált, hogy egy eszköz valós értékének meghatározása szinte lehetetlen. Az étel, üzemanyag, oktatás, lakás, biztosítás és egyebek állami támogatása, az adók, szabályok és törvények, a pénz értékének és a kamatoknak a manipulálása és a tőzsdei kaszinó mellett hogyan is határozhatnánk meg bárminek is a valós értékét? Például miért kerül egy uncia marihuána (egy bárhol megtermő gaz) 500 dollárba? Vajon az igazi érték a munkán és az anyagszükségleten, a kínálaton és keresleten múlik? Persze, hogy nem. A dolgok értékét leginkább a törvények és szabályok fújják fel.
6. A bukást jutalmazzák. Onnan tudjuk, hogy egy hamis gazdaságban élünk, hogy a bukást jutalmazzák, a sikert pedig büntetik. Mindenhol a világon azt mondják az embereknek, hogy szorosabbra kell húzniuk a nadrágszíjat és keményebben kell dolgozniuk, hogy kimenthessék az államot, a bankokat, a biztosítókat vagy akár az autógyártókat. Amikor pedig ezt megtesszük és keményebben dolgozunk a kevéske siker reményében, hihetetlen adókkal sújtanak, hogy vég nélkül finanszírozhassák ezeket a csaló intézményeket. Ugyanakkor a korlátlan pénznyomtatás és az egyre emelkedő adók fényévekre vannak a problémák gyökerének megoldásától. A helyzet az, hogy a bankok által kínált megoldások képezik a problémát, hiszen a befektetőosztályt gazdagítják a középosztály rovására. A globális bankárok az adófizetők és a jövő generációinak pénzével játszanak ebben a globális kaszinóban, amit eleve összeomlásra terveztek, hogy az összeomlás által elvehessék az emberek javait. Mindent feltettek a játszmára, de hamis pénzzel játszanak, a mi értékeink viszont, amiket kockáztatunk, valódiak.
7. Az üzleti társaságok ugyanolyan jogokkal rendelkeznek, mint az emberek, de nem sújthatók ugyanolyan büntetéssel. Azzal, hogy az amerikai legfelsőbb bíróság az emberekkel megegyező szólásszabadságot biztosított az üzleti társaságoknak, az utolsó szöget is beverte a köztársaság koporsójába. A pénz most már nyíltan finanszírozhatja a választásokat, és megvásárolhatja a büntetlen működéshez szükséges törvényeket. Lehet, hogy egy társaság is emberekből áll, de nem esnek az emberekkel megegyező elbírálás alá. A „Mi lenne ha a BP ember lenne?” című cikk részletesen foglalkozott ezzel a kérdéssel. A feltevés szerint, az emberekhez hasonló elbírálás alapján a BP egy pszichopata gyilkos lenne. Ugyanez elmondható a legtöbb multi fenevadról, élén a hadiipari cégekkel. Ráadásul ma már ezek a cégek a kormánnyal is összefonódtak. Ez alapján miként definiálnánk magát a kormányt? Úgy gondolják, hogy a definíciók megváltoztatásával megváltoztathatják a valóságot, de ettől még nem válik igazsággá.
8. Az emberek olyan dolgokat vásárolnak, amikre nincs szükségük, olyan pénzből, ami nem az övék. A kormány adósságörvénye és őrült költekezése a fogyasztói szokásokban is tükröződik. Az infláció, az emelkedő munkanélküliség és az ingatlanpiac folyamatos zuhanása ellenére a hitelfelvétel nem állt meg. Az AP a következőket írta:
Az amerikaiak gyakrabban fizettek hitelkártyával és több hitelt vettek fel tanulmányaikra vagy autóvásárlásra október hónapban, mint korábban, aminek eredményeként a mindenkori legmagasabb szintre emelkedett a lakossági hitelállomány.
A Federal Reserve adatai szerint szeptemberről októberre a fogyasztói hitelek 14,2 milliárd dollárral emelkedtek, 2,75 ezermilliárd dollárra emelve a teljes lakossági hitelállományt.
A gépjárműveket és tanulói hiteleket is tartalmazó kategóriában a hitelek összege 10,8 milliárddal nőtt. A hitelkártyás vásárlások 3,4 milliárd dollárral nőttek.
A legaggasztóbb, hogy pont a negatív megtérülést jelentő hitelek, mint a diákhitel, az autóvásárlás és a hitelkártyás fizetés mértéke növekedett.
9. A vállalkozókat büntetik. Mára szinte lehetetlenné vált egyszerű megélhetéshez jutni önállóan. Az Egyesült Államok (és sok más ország, Magyarországot is ide sorolva) a bürokrácia országa lett, ahol a kisvállalkozások létrehozását megnehezítik és büntetik a függetlenséget. Az Egyesült Államokban az igazi önellátás és a legfontosabb vállalkozásforma elleni állami támadásokat leginkább a családi gazdaságok ellen folytatott harc szemlélteti. Az Agenda 21-hez hasonló kollektivista modelleknek köszönhetően egyre több ilyen gazdaságot számolnak fel, úgynevezett „védett zónákká” nyilvánítva a lefoglalt földeket. Az egyik legújabb ilyen esetben egy családi osztriga farmot zárattak be, arra hivatkozva a farm káros hatással van a környezetre. A hamis állítások alapján véghezvitt hadjárat egy 80 éve működő helyi vállalkozást tett tönkre, ami 50.000 turistát vonzott évente és 30 helyi lakosnak adott munkát. Sok ilyen esetben az elkobzott területek fejlesztők kezében landolnak, akiket egy cseppet sem érdekel a helyi gazdaság. A hamis gazdaság egyik elengedhetetlen része, hogy olyan területeken hoz létre függőséget, ahol erre nem lenne szükség. (Rövidfilm angol nyelven a gazdasági illúzióról és az értelmetlen törvényekről:)
10. Irányított rabszolgaság. Szóval úgy gondolod, hogy a rabszolgaság intézményét az 1800-as években felszámolták? Nem egészen. A gazdasági behajtók (hitelezők) a hitelek segítségével rabszolgasorba döntötték a világot, a nemzetektől, az iparon keresztül, a helyi önkormányzatokig és a föld szinte minden állampolgáráig. Ráadásul ezt a szolgaságot olyan pénzen vásárolták meg, ami nem is az övék, csak úgy a semmiből nyomtatták. Akinek nincs hitele vagy hitelkártyája az is fizet a Fednek az infláción és a jövedelemadón keresztül. Ahogy John Perkins, az „Egy gazdasági bérgyilkos vallomásai” szerzője mondaná: itt az idő, hogy behajtsák a nekik járó „egy fontnyi húst” az állampolgároktól, a magasabb adók, alacsonyabb mértékű szociális juttatások és a nyugdíjak lefoglalása, más szóval a „megszorítások” által.
George Carlin azt mondta, hogy „azért hívják ezt Amerikai Álomnak, mert csak az hiszi el, aki alszik.” Már egyetlen ország megfertőzése is elég rossz lenne, pedig ma már az egész világ kollektív álomba merült és álmában a kormány az utolsó pillanatban szépen megold mindent. Az igazi világban azonban az összeomlás elkezdődött. Amíg nem a fenti 10 tényezőn próbálunk változtatni, a hallucináció fogságában maradunk. Az egyre több helyen induló tüntetések és helyi alternatív valutakezdeményezések és egyéb kreatív megoldások némi reményt adnak, hogy az emberek kezdenek ráébredni, hogy eddig aludtak. Mélyen a tükörbe nézve rájönnek, hogy a szemük elé vetített álomszerű gazdaság egyik célja, hogy a rossz irányba küldje az embereket a megoldásokat keresve.
Forrás: Activist Post/idokjelei
Sz. János/szabadonebredok.info
Author: KMH Vendégszerzők
Aczél Gábor
Andy Boyer
Aszalos Sándor
Avi ben Giora
Bogdán Géza
Búzás Huba
Christopher Adam
Egri-Eiben István
Endre István Simay
Eörsi Mátyás
Éry Balázs
Fényes István
Föld S. Péter
Gadó György
Garai-Édler Eszter
Georgina Bojana
Gere Gábor
Gergely Beatrix
Göllner András
Gulyás András
Hirschler Tamás
Hollósy Gerti
Ille István
Kalmár Szilárd
Kerekes Sándor
Kertész Ákos
KMH Vendégszerzők
Kopácsi Judith
Lázár György
Petényi Judit
Rátesi Margit
Révay András
Róna György
Rosu Mária
Szigetvári Viktor
Szücs Balázs
Szukits Rezső
3:28 de.
A hamis gazdaság bizonyítékára tíz, se füle, se farka, hamis állítást írkál hamisan a szerző.
Sebaj, 312 millió hamis ember, jól tud hamisan élni egy hamis országban, a hamis világon, a cikk szerzőjének tíz hamis állítása ellenére. Hamis tiszteletem a hamiskodó Sz. Jánosnak.
3:33 de.
biztosan így van, hiszen gybognarjr is jobban tudja, de valahogy elmaradtak a tételes cáfolatok, csak a fölényes gúny maradt.
De én beáldozom magam: gybognarjr cáfolatát megküldöm Sz. Jánosnak. Szerintem egész jó kis levelezés fog kialakulni.
Ja, és John Perkins egy analfabéta, az angol nyelvű oktatófilm összeállítói meg a cipőjük mellett járnak. Van ez így néha.
9:43 de.
úgyse tudják elhitetni a világgal, csak néhány birka magyarral, azt is megmondom, miért. ezért: http://www.piacesprofit.hu/kkv_cegblog/kezelhetetlen-problema-lesz-a-munkaerohiany/
10:20 de.
Óriási igazságok és közhelyszerű tévedések.
Az biztató, hogy az igazságok (számomra) eredetiek (1. 2.pontok) és végiggondolásuk megérne (nekem megérne) egy hetet. A többi pont nem túl fontos, bár a monopoliumok (a pénzvilág) megfékezését szolgáló törvények szigorítása, a meglévők érvényesítése fontos, ám -természetesen nem tökéletes, ezért javítható – pénzügyi rendszer bírálata inkább az összeesküvés elméletekben közhelyszerű megállapításokat tartalmaz. Tény, de nem baj(!), hogy a pénznek nincs értéke, ma már aranyfedezete sincs. A mai fogyasztás (fogyasztói társadalom) olyan pénzigénnyel bír, hogy nem is lehet. (Hány milligramm arany lenne egy TV ára, hogy csiszolnánk a pénztáros kezébe?). Mivel a pénz önálló értékkel nem bír, ezért csak megállapodás, és a belé vetett bizalom miatt lehet értékmérő. A pénz szükséges mennyiségét az iránta meglévő – a fogyasztók által vásárolt termékek mennyisége által keltett – kereslet határozza meg. Az pedig szerencse, hogy az állami pénznyomda helyett megjelent a hitelpénz.
Sajnos nem vagyok közgazdász, ahogy érzésem szerint szerző sem.
Mindenesetre gondolatébresztő, jó írás. Gratulálok!
11:04 de.
Lehet hogy így van , lehet hogy nincs.
Szerencsére én már nem érem meg a végkifejletet ,
az ” orwelli ’84” .-et.
11:52 de.
Ez a cikk nagyon keserves gondokat vegyít téves állításokkal. (Pl. téves állítás, hogy „számos problémát hoztak létre, hogy hamis munkahelyeket teremtsenek”. A problémákat nem létrehozták, és különösen nem ezért hozták létre.)
Összekever kormányzati felelősséget magánszándékokkal és piaci mechanizmusokkal, hülységeket ír a pénzról és annak működéséről, és egyéb fogalmi zavarokkal operál.
Ennek ellenére én nem szeretném lesöpörni, mert a probléma gyökere igaz.
A tartalom kipucolásához, a fogalmi tisztázáshoz és valami megoldási javaslathoz a gazdaság és bővebben a társadalom működésének egészét kellene áttekinteni – ráadásul dióhéjban, hogy itt közölhető legyen.
Magam részéről ezért itt csak azt a véleményemet adom elő, hogy a felsorolt problémák fő oka az állami szabályozás túltengése olyan területeken (pl. kisvállalkozások, társadalombiztosítás, adózás, kiskereskedelem stb.) ahol nem kellene, és hiánya vagy gyengesége olyan területeken, ahol viszont kellene (pl. óriáscégek működése, kapcsolata a politikával, a felső szintű korrupció).
Kissé másképp: A társadalom és az állam működése nem eléggé liberális. Az ellenőrzésnek alulról kellene szerveződnie, és nem felülről kellene ráerőltetni a jónak gondolt megoldásokat a társadalom atomjaira. Manapság „baloldali” széplelkek próbálják megoldani a társadalmi problémákat ahelyett, hogy hagynák működni a társadalmat. Ez nagyon jól megfér azzal, hogy lila elképzeléseik megvalósításának céljából viszont a legerősebb vállalkozásokat hagyják szinte tetszésük szerint működni, és korlátozó próbálkozásaik a korrupció mocsarába fulladnak. Ez utóbbi azért törvényszerű, mert az ellenőrző apparátus hatalmas tehetetlen tömege mással van elfoglalva, és erősebben kapcsolódik a hatalom felső managementjéhez mint a hatalom formális tulajdonosához, vagyis a választókhoz.
És ez még mindig csak az egyik vetülete a dolognak, mert a valódi demokrácia is csak akkor működik, ha a választók jól informáltak. A jól informáltság feltétele, hogy valóban ők vezessenek, ennek feltétele a jól informáltság, körben forgó okság, de akkor is ezt kellene elérni.
12:41 du.
10 Signs We Live In A False Economy
TOPICS:Activist Post
DECEMBER 11, 2012 – Kéretik a cikket elolvasni, persze Magyarországról ebben szó sincs ! A cikk a 2012-es USA válságév populáris adaléka, és túlhaladott… *gybognarjr* ösztönösen kiszúrta a hamisságot…
2:59 du.
Amerika Egyesült Államok :
–
Szabadalmak százezrei. (pl. minden , a Nagyvilágban bárki által gyártott és törvényesen a piacra helyzett CD olvasóban van vagy 25 USA szabadalom.Minden egyes eladott példány után némi kis aprópénz csörgedez belőle az USA-ba. De több százezer ilyen termék van)
–
Szórt spektrumú rádiózás kitalálása.( Ennélkül nem nagyon lehetne annyi mobiltelefon és WiFi mint amennyi van.)
–
Technológiai él ! ( Csak azért vannak más processzor-gyártók az INTEL-en kívül , mert meg kell osztaniuk más cégekkel a fejlesztéseiket.Másképpen nem használná ezeket az USA kormánya. Ez előírás .)
–
Űripar. ( A műholdakat -más országokkal ellentétben- már évtizedek óta nem építik , hanem majdhogynem futószalagon gyártják. Mindenkinek a Világban , aki akar egyet. )
–
Abszolút hadiipar. ( Lehet bármit dumálni , az EMBER igényli a fegyvert. Legyen az kőbalta vagy lézeres csapatlégvédelmi eszköz. És áldoz is rá. A hozadéke -egyenlőre- pedig óriási : Például a szórt spektrumú rádiózást közvetlenül a II Vilháb után az USA kormánya rendelte meg, vagy 5-6 neves amerikai egyetemtől , katonai célokra. Több éves kutatómunka áll benne ! Csak kb. 25 éve engedték le civil használatra. Azóta terjedtek el a kis mobilok és a WiFi. Egyetlen más ország sem lett volna belátható időn belül ilyesmire képes.)
–
Új technológiák. Az USA -állítólag- hadrendbe állította a katonai kvantum-hírközlő rendszereket. Persze nem holmi rongyfejűek ellen használják fel , azok ellen ( vagyis a ruszki cuccok ellen ) elég a szórt spektrumú titkos hírközlés is.
–
Az viszont kétségtelen :A pénztözsdék tönkre teszik Amerikát. Az értékteremtés nélküli iszonyatos pénz-lefölözés. Ha ezen nem tudnak -nem képesek- kormányzati eszközökkel változtatni , akkor vége az „Amerikai Álom” .-nak.
Sajnos nagyon hamar.
3:29 du.
@Geyza,
mind igaz. (de) az utolsó bekezdésedre: AZ új termék fogja megoldani, és ha lesz egy ilyen, azt szigorúan nem keleten – vagy akárhol máshol – fogják gyártatni. hogy mikor lesz új termék, nem tudom, h mi lesz az, azt se (tippem van). de lesz, és tanultak annyit, h nem máshol fogják gyártatni, mert tanultak belőle, h az olcsó munkaerő — ipari kémkedés kettősségében eddig többet vesztettek, mint nyertek.
3:39 du.
disszidens: megértem, hogy küzd, de tudja, a forrás azt jelenti, hogy abból merítenek, majd felhasználják, bedolgozzák, hozzáadott értékkel látják el. Azért szeretném látni magától is a tételes cáfolatot, ráadásul a túlhaladottság fényében.
Sajnálatos módon ezzel gybognarjr se rukkolt elő ezidáig.
Vajon magának sikerülni fog?
4:22 du.
Eszter:
Ez az „ipar-kihelyezés Kínába” is egy kétélű dolog -szerintem.
Gyakorlatilag az elektronikai ipar szemettyét gyártatják ott , főleg kínai belső piaci felhasználásra , kisebb részét -márkanévvel ellátva,jobb minőségben- visza hozzák. Az más kérdés hogy a kínaiak a gyengébbik változatból ide nyomnak sokat , talán nem kéne megvenni.
Viszont az USA belső piacán már nem lehetne annyiért eladni ezeket a bigyókat , mint amennyiért a Kínában gyártottakat, merthogy a hazai munkaerő és adófeltételek súlyosabbak.
Ezzel elég nagy munkanélküliséget generálnak , de az amcsik kedvelik a kihívásokat. Az ipar amúgy is átalakul , bízom benne hogy új , eddig ismeretlen , sohasem látott iparágak emelkednek fel. Eddig legalábis így volt.
Amúgy valóban különös hogy mindent kitalálnak , aztán lepasszolják:
A legelső a trazisztor volt , Jappán kapta.Abból vergődött fel odáig,ahol most tart.
Aztán az integrált áramkörgyártás : Malaysia, Singapur, Hong Kong (addig ameddig ) és Mexikó.
A lapos képernyő gyártást a délkóreai Samsung kapta.(előtte valami terményekkel kereskedtek , meg vasból nagy hajókat építettek)
A textilipar jelentős része Vietnámba került.
ÉS hát ugye a Népköztársaság. Ottan ilyen kis bigyókat gyártatnak milliószám , illetve oda vitték a kék és fehér LED-ek gyártását.
Amerika -szerintem- megújjulás előtt áll. A régi technológiákkal már nem éri meg nekik foglakozni , az újabbak még titkosak, a pénz is kevés mert nincs globális szembenállás. A Kongreszus nem nagyon ad pénzt gyökeresen új technológiák állami finanszírozására.
Emlékszem például hogy egyes hülyék azt taglalták az USA médiákban hogy az F22 Raptor vadászgép ami négyszer-ötször annyiba kerül mint egy átlag vadászgép , egy igen költséges de amúgy teljesen használhatatlan kormányzati játékszer.
Sajnos MA az ilyen „tisztaszemű” idealista idióták vannak többségben.
Pedig -véleményem szerint- nem szűnt meg sem a jappán sem az orosz fenyegetés , a kínairól meg középkeletiről már ne is beszéljünk , csak éppen pillanatnyilag még nem időszerűek.
4:50 du.
It is a false economy because most of the manufacturing jobs have been out-sourced off shore. You cannot create wealth with a service and information economy and a bloated bureucracy. The method by which you create wealth is to turn raw materials into finish products. When are the American people going to get this through their thick heads. You have been duped by the political hacks and the greedy commercialist.
11:02 du.
@Geyza,
hű, de bonyolult ez az esszé. úgy értem sok mindent érint. végtelenül kétélű, ezt fogalmaztam meg fentebb kettősségnek. és azt, h ha lesz új termék, nem lesz ilyen többé.
„gyengébbik változat” és annak formációi: na, ennek lesz vége. szerintem. ez pedig nem a nyugatot, hanem a keletet fogja átrajzolni. elképzelésem sincs, h hogy. (fejvakarás) -> ebből következik, h az új terméket nem hazán kívül fogják gyártatni és így megoldódik köv. tézised („az USA belső piacán már nem lehetne annyiért eladni ezeket a bigyókat”) -> ha nem bigyók vannak/uram bocsá’ LESZNEK, hanem minőség, akkor az egyfajta megoldás már önmagában. ki a franc akar évente új telefont venni? ha nem kerül pénzbe (mert bónuszokért ingyen hozzád vágják), akkor is macera a vevőnek, és nem jár pénzforgalommal az eladónak. kinek jó ez? senkinek. a vevőnek a macera miatt, az eladónak a virtuális pénzmozgás miatt. magyarán a bigyók – ahogy te írod – (értelmezésem szerint: alacsony értékű cuccok) ideje lejárt. a kereslet-kínálat fgv-t amerika fogja visszaállítani. szerintem. (szinte vicc, így európai szemmel, h kinek a nevéhez is fűződik, ugye ez az fgv., valami Karl, a családneve nem jut eszembe. :))
azaz, ha a minőségi piac megoldódik (a te szavad járásával a „bigyók” kikerülnek a glob. kereskedelemből) az már átmeneti enyhülés lehet az USA-nak. plusz jön AZ új termék.
a munkanélküliséget nem USA generálta, hanem a túlnépesedés. az csak következmény, hogy oda helyezték ki a munkaerőpiacot, azaz oda, ahol több ember van, mert ahol sokan vannak, ott olcsóbb a munkaerő. ez csak egyszerű logika. tehát nem az USA generálta, hanem a sok kufirc. 🙂
a klasszikus értelemben vett ipar eltűnt, ez abból szűrhető le, h globálisan nőtt a zöld területek száma a Földön. ezt maga Ska Keller is elmondta, csak tudod a civilizált németeknél nem politikai marketing a zöldpolitika. tehát a valódi zöld politika az újrahasznosításról szól, semmi köze a föld zöldségeihez. az újrahasznosítás pedig globális érdek. távolabbról vesd össze: USA és a palagáz.
visszatérve arra, amit írtál, az új iparágak: szerintem nem a Földtől fogják elvenni az energiát. tehát nem úgy ipar lesz mint eddig, per se a neve megmaradhat. lehet, h szar példa, de most ez jut eszembe. mi az aspirin? a nyírfakéreg mesterséges utánzata. mi a kalmopirin? az aspirin gyenge utánzata. tehát, ha a nyírfakérget sikerült már egyszer „leutánozni”, akkor a mindent le lehet és le is fogják tudni „utánozni”. :o) ettől kezdve, ha ez sikerül, a kecskebaszók élhetnek tovább a sötét középkorban és soha többet nem zsarolhatják a nyugatot. szerintem. (ezzel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy ausztráliában jobbololdali párt a zöld párt és nagy párt. ergo ez globális érdek. fő arcuk, fontos senatoruk a midnight oil énekese, asszem most frakcióvezető)
lepasszolás: ennek lesz vége, ahogy az előzőben írtam, és ez csak szerintem van, tehát egyáltalán nem biztos.
F22 Raptor + médiákok: jó magyar, nem is magyar, hanem magyarOS (nem ugyanaz! 🙂 ) példával élve: 2002-es választási kampányban egy népszabis újságíró megírta a nagy leleplező cikkét a gripók (köz)beszerzéséről -> óriási botrány -> kampányban -> az első igazi nemzetközi korrupciós ügy az első Fidesz-kormánynak (ezüsthajó meg a sok kis apróság semmi nem volt ehhez képest) -> az újságíró a választási győzelem után megkapja méltó jutalmát (és ez nem irónia) -> HM államtitkár lesz -> Megyó-kormány 3. hónapját tölti és az ex népszabis újságíró, lenyilatkozza „ez egy jó gép és egy jó üzlet” — érted, mondja arra, amit ő fúrt meg, még oknyomóként. hozzáteszem: nem az ő hibája, nem az alanyt fikázom, a helyzetet. azaz: 2002 márciusi a gripók szarok és közbesz-csalás is történt -> 2002 június „ez egy jó gép és egy jó üzlet”.
csak logikailag következtetem ki, mert nem értek hozzá, ugye, a 22-es Raptor Fighterek is lehetnek jók, nem? 🙂 hisz’ mindent a média dönt el. a média súlyosan felelős abban a válsághelyzetben, ami ma a világban van. nem direkt, nem rosszindulatból, egyszerűen a média természete és működési mechanizmusa miatt.
11:32 du.
@disszidens,
sry. it’s well-known. nevis, beavis and so on. on the nose…!
12:09 de.
Sebestyén Eszter 9,43 !
Ma Magyarországon működnek olyan (állam, azaz fidSS-közeli) nagyvállalatok, zrt-k, amelyek a dolgozóikat úgy alkalmazzák „határozott idejű munkaszerződéssel”, hogy utóbbit mindössze 3 hónapra – azaz próbaidőnek titulált kamu igérvényként – kötik meg. Amikor adott személynél ez az idő lejár, csak megnézik, hogy „ugyan, köll e még nekünk a ző munkája”… – ha nem, akkor felmondás nélkül(!!!) már mehet is… Ki sem kell rúgni. Nincs következmény… Ha viszont kell, akkor megsemmisítik a korábbi, kvázi-próbaidőről szóló, csaló munkaszerződést, majd egy újabb próbaidőről szólót kötnek meg vele, indítanak újra, meg újra, meg újra, és ez így megy náluk akár a végtelenségig… Szakszervezet nincs, panaszfórum semmi. Ez a magyarországi rugalmas foglalkoztatási formák egyik tipikus formája. Totális kiszolgáltatottság.
Viszont – ez igaz – náluk akkora a fegyelem, hogy azt még a hadsereg is megirigyelhetné. Az így alkalmazott dolgozó úgy kussol a munkahelyén, mint sz@r a fűben…
12:50 de.
Anno az iskolában azt tanultuk, hogy a kamat a hitel (v. kölcsön) ára.
Mára már a kamat csak egy része az ügyletnek. Mindenféle „költséggel” terhelt, ún. thm-et raknak rá, ahol a százalékról már szó sem esik. Ha érdekel számolj utána.
Ugyanakkor és ugyanezzel a – nem gondolkodó – embereket belesodorják egy örvénybe a fogyasztási hitelekkel, amelyet megúszhatnának, ha mondjuk nem vágyakoznának például egy újabb és egy még divatosabb sőt, „mégkorszerűbb” kocsira. E jelenség a kereszténységben a kapzsiság és a kevélység főbenjáró bűnök kellő ötvözete, illetve annak fizikai megtestesülése egy olyan médium esetében, akinek arra nincs is pénzfedezete… Mire kinyögi a hülyéje, már veheti(fel) a következőt… De minek?
Hangsúlyozom, nem a termelő hitelt kárhoztatom, amely nélkül nem létezhet normális gazdaság, csak a sandaságnak és az emberi butaságnak ezt az öngerjesztő fogyasztás-elegyét.
12:57 de.
” mi a kalmopirin? az aspirin gyenge utánzata”
Nem, a kalmopyrin az aspyrin sokkal jobb változata volt.
1:19 de.
Dubois!
Elnézem a pesti forgalomban is ezeket az elsötétített üvegű, ún. terepjárókat, amelyek csak a méretüknél fogva képesek már „tekintélyt parancsolni” a gazdáiknak. Tegnap a városban, lámpánál lassan és „méltóságteljesen”, mint egy bálna, haladt el mellettem egy ilyen mármár gigantikus, hófehér BMW.
Hát mit is mondjak? Komolyan mondom, nevetséges volt. Amint megjelent a periférikus látószögemben, azt hittem, hogy egy teherautó… Rögtön megjelent a lelki szemeim előtt a gazdája is, ahogy ott pöffeszkedik a volán mögött az ő „suhogójában”, atlétatrikóban feszegetve az össz-tehetségét…
Persze a sötét üveg miatt nem volt látható, mégis gyötör a kíváncsiság, hogy izomagyunk mikor is áll majd be a Demokratikus Devizahitelesek Táborába (DDT 😀 ) magyarzászlót lengetve, Orbanisztán jóságos Vezérétől követelni az ő és társai adóforintokon történő végső és teljes megsegítését ? Mert volt már ilyen.
1:40 de.
Túl azon, hogy ez a cikk is egy hoax, most szépen belemászunk gazdaságelméleti gumicicáinkba.
Én abba, hogy a fő probléma az elosztás szabályozó mechanizmusa.
De még ez előtt: mi végre vagyunk itt, és ha már itt vagyunk, mihez kezdjünk magunkkal? Az állatok csak úgy élnek, ösztöneik vezérlik őket, élvezik az életet és szenvednek.
Az emberrel ugyanez a helyzet, csak az ember meg van áldva vagy átkozva némi éntudattal és hosszabb előrelátással. Így aztán ingadozik az élet élvezete és fenntartásának nehézségei között. (Szerencsé sesetben élvezi az élet fenntartásával kapcsolatos feladatát, kevésbé szerencsés esetben szenved tőle.)
Elsődleges elosztás: ki mihez fér hozzá éppen, azzal mihez kezd, és amit előállít, azzal mihez kezd, kinek mit ad belőle. Minden döntésünk (minden cselekvés és nem-cselekvés) kockázatos. Ember tervez, isten végez. Lehet, hogy hosszú évekre megoldódnak (gazdasági) gondjaink, de az is lehet, hogy hamar megdöglünk.
Na mindegy, az állandó megoldandó kérdés az, hogy a termelő erőinket hogyan osszuk szét: mit termeljünk, mire lesz szükségünk, pontosabban: mit szeretnénk nem most, hanem majd a jövőben. Például erőnk mekkora részét fordítsuk olyan javak előállítására, amivel majd más javakat állítunk elő, és mekkora részét olyanokra, melyek élvezetünket szolgálják. A megtermelt javak egy részét másoknak adjuk, akiktől magunk is kapunk, mert ugye nem egyedül vagyunk, és az élet élvezete csakis együtt képzelhető el, sőt, fenntartása is. Kinek mit, milyen arányban? Mitől függhet ez?
A másodlagos elosztás a szerveze újraelosztás. A nagyobb közösség léte, fennmaradása (még akkor is, ha erőszakkal hozták létre) csak úgy biztosítható, ha a termelt javak egy részét az elsődleges döntéshozóktól elválasztva, külön döntéssel osztják el. (Adózás és az adók felhasználása.)
Akár az elsődleges, akár a másodlagos elosztást nézzük, a döntéshozót a létfenntartás igénye a hatékonyság felé szorítja. Ezért oda juttat többet, ahol azt hatékonyabban használják fel az élet fenntartására. (A dolgot bonyolítja, hogy még a szentnek maga felé hajlik a keze, de most tegyük fel az ideális esetet.) Hogy aztán mit értünk hatékonyság alatt, az más kérdés.
Kis közösségekben, pl. családban, kis létszámú törzsben nincs egetverő különbség a nagyon hatékony vadász és a nagyon gyenge képességű társunk *fogyasztási igényei* között, és a személyes kapcsolat miatt lehetőleg mindenkinek hasonló mértékű személyes kedvesség, öröm, élelem és védelem jut. A gyerekek, öregek, betegek esetében ez „természetes”, de a „falu bolondja” is megkapja a maga részét.
A nagy létszámú modern társadalomban ez nem ilyen egyszerű. A hatékonyság követelménye szerint: „Aki nem dolgozik, az ne is egyék!” Aki nem termel „hasznos javakat”, az nem jut fogyasztási javak igénybevételére jogosító igazolványhoz (pénzhez, tulajdonhoz). Ha a javak termeléséhez rá nincs szükség, vagy nem rá van szükség, akkor akár megdögölhet.
Ha a többiek olyan hatékonyan termelnek, hogy akár a nemtermelőknek is elegendő jószág jutna belőle, akkor sem férnek hozzá a többiek, mert nem szereztek hozzá jogosultságot.
Ha a jogosultságot „rászorultság” vagy becsült természetes szükséglet alapján ítélnék meg (kommunizmus), akkor hirtelen csökkenne a termelők termelési hatékonysága, mert nem működne a létfenntartási kényszer társadalmi közvetítése. Ezért nem lenne elég termék a megítélt jogok kielégítésére.
Ez az alapvető probléma, amire még nem született megoldás.
1:46 de.
Tiszetelthölgyeinésstb!
Hát tényleg, ezek a tereplik szépnek semmiképp sem mondhatók, ám gazdáik úgy érzik, hogy viszont a tekintélyük a nagyság arányában növekszik nekijük. Ha nem így lenne, felfoghatatlan számomra, hogy városban miafrancnak kéne terepjáró ahhoz való kerekekkel – immár téli gumikkal – végre a gumilobbi örömére, hisz az előző két „szezon” erre az örömre semmi okt nem adott nekik – bár nem győzték hangsúlyozni a nélkülözhetetlenségüket.
Na mindegy nem is ezt akartam mondani, hanem hogy tegnap videófölvételen láttam az angyalföldi Váci úton, amint egy Ferrari, és tényleg csodásan gyönyörű sportkocsi összetört még három nálánál jóval egyszerűbb, parkoló középosztálybeli személyautót. Az „ő” orra is iszonyatosan összetört.
A poén a dologban mégiscsak az volt, hogy a bemondó szerint ez a csodajárgány 3 perccel korábbi állapotában még
400-millió(!) forintot ért.
Hát kérdem én, rossz az az ország, ahol a Zemberek ilyen kocsikat tudnak összetörni, miközben a járdán, ahová befutott, egyetlenegy éhező gyerekben sem esik kár…?
Tiszta Amerika.
5:06 de.
Eszter:
Nem a média dönti el hogy melyik a jó vadászgép , vagy kőbalta , mindegy.
Hanem az hogy használójuk mekkora hatékonysággal tudja velük leverni az ellent.
Ha majd azt látom-hallom hogy Szíria felett -vagy bárhol- potyogni kezdenek az USA harcigépek ,
akkor aszondom : „Szar az.”
De addig minden csak szócséplés és hazaárulás azok részéről akik ilyesmivel akarják magukat népszerűsíteni.
A Grippenek biztosan jó gépek. Mondják többen is.
Svédország azért találta ki őket mert megcsinálni remélték velük a huszadik század harcirepülőgép-üzletét. Aztán jól pofára estek. Nem nagyon vették őket…inkább vettek az ezer háborút sikeresen megjárt USA F15 meg F16 -okból , jó sokat.
Ilyen az ember. Jobban bízik a szemében-fülében , mint a homályos magyarázatokban….persze vannak kivételek :
Ha egy pöttöm országnak tökmindegy , akkor tökmindegy.
Márminthogy mit vesz. Így is meg úgyis csak lúzer lehet komoly konfliktusban. Akkor meg mér ne szedjék meg magukat az üzlet közelében lévők , nemigaz ? Hogy a pilóták őrjöngtek miatta , az lószar. Hogy az USA már akkor besokkalt miatta az akkori Hungaró-kormányra , az bakfitty.
(Pedig Kisbushék szinte könyörögtek Mosthatolmonlévőnek hogy inkább F16-ot vegyen , még le is engedtek az öszköltségből vagy 30 %-ot. Durván , politikushoz méltatlan hangnemben elhajtották az USA .-t.)
Így mulat a magyar.
9:54 de.
@Geyza,
úgy értettem nem valójában dönti el a média, hanem azt, h úgy néz ki a köznek, amit a média közvetít, azaz mindegy mi a valóság. ez több esetben van így, a vadászgépek meg egy olyan spéci téma, olyan szűk kör érti, h azzal kapcsolatban meg pláne bármit.
grippen — F16 — hangnem: emlékszem.
de ki mulat ezen? 🙂 vagy 🙁
10:37 de.
DonGolo: azon felül megkapják az államtól a baksist, mivel mindig új munkaerőt vesznek állományba, és azt az állam bácsi dotálja.
10:39 de.
endre: viszont soha nem hallottad sehol, hogy kalmopyrinnel lőtt seb okozta fájdalmat enyhítettek volna. Aspyrinnel viszont igen – legalábbis tucatnyi amerikai film tanúsága szerint 🙂
10:43 de.
endre: hát persze, hogy hoax. Mi több, az internetes oldal, ahol Sz. János publikálta, maga is egy hoaxbánya. Kérdés, akkor mi a bánatnak kell ennyi energiát szentelni a hozzászólásnak?
Ki kell jelenteni, hogy hoax, és kész.
Ilyen egyszerű.
11:56 de.
@DonGolo,
igen, per se. illetve miért is per se? mert hagytuk (nem te meg én, hn úgy általában). tudom, h ez a szomorú valóság. én a porfóliós linkkel pusztán arra céloztam, h amennyiben az egész világon nincsenek rendben ezek a dolgok, akkor itthon miért is lennének. a Zemberek meg elhiszik.
2:12 de.
A Cikk 3. pontjához:
A pénznek mondhatjuk, lassan egy évszázada nincs önmagában való értéke. De mégis, ameddig az emberek hajlandók csereeszközként használni, addig alapvetően a különféle árucikkek árában mérhető csereértékét vagyunk kénytelenek elfogadni, amikor vásárolunk. Legföljebb morgunk, hogy ez meg az tegnap még ennyibe, tegnapelőtt meg még annyiba került… Rossz pénzt félretenni, nem kamatozva gyűjtögetni tényleg vétkes könnyelműség…
A pénz igazi – súlyos – értékvesztése úgy és akkor jelenik meg amikor az emberek egy adott pénznem, vagy köztiszteletnek örvendő valuta helyett aranyat, vagy más értékálló(!) nemesfémeket kezdenek >felvásárolni<. Akkor már valóban baj van. Erre már nagyon oda kell figyelni és követni "a tájékozottabbak" példáját.
Olyan, természeténél fogva értékálló és behunyt szemmel is megbízható pénz, mint az arany volt, már soha nem lesz. Különösen nem ebben az elektro-digitál-globális világban, amikor a másodperc töredéke alatt szimbolikus-pénz milliárdok cserélnek gazdát anélkül, hogy egy grammnyi papírpénz – nemhogy arany – ezügyben egy csöppet is megmozdulna. Viszont annál nagyobb árutömeg – darabban és tonnában is kifejezhetetlen mennyiségű – mozgása képezi e milliárdos, csak papíron szereplő "számlapénz" ellensúlyát a világpiacon. Annyi papírpénzt már nyomtatni sem lehet, amennyit ez az árudömping fedezet fizikailag megkívánna.
A kiskereskedelmi forgalom és a pénzpiac csak tovább bonyolítja ezeket e gigantikus összefüggéseket, minek okán egy adott valuta sorsa, az értékét tekintve, egyre jobban függ "az adott szó", a kibocsájtó állam szavahihetőségétől, mint pénze fizikai valójától. Míg kétszáz, vagy ezer éve még csak az aranyban bíztunk, addig ma az állam felé megnyilvánuló bizalomnak van egyre nagyobb érték eldöntő szerepe.
2:29 de.
Teri ! – és a többiek !
Akkor hogy van az, hogy a pénzpiacon Orbanisztán viszonylag mégis képes a Forintot egy bizonyos € szinten – úgy a 310 körül – megtartani ? Ez egy ennyire megbízható és szavahihető kormány lenne ? Vagy van más trükk is ?
3:07 de.
Dubois
A trükk az Európai Unió és Németország bűvész cilinderében búvik meg.
1./ Az EU a konvergencia alapokból folyamatosan és szakadatlan pénzeli az Orbánt és kormányát.
2./ Magyarországon több multinacionális cég működtet hatalmas autógyárakat. Ezeket, a főleg . n é m e t . cégeket jórészt még a Gyurcsány kabinet telepített le. A „magyar ipar” exportja nagy többségében ezek . n a g y . é r t é k ű . á r u i b a n . realizálódik és nem pl. az árvalányhajjal átkötött gyulaikolbászban – melynek a valóban jóhírű húsüzemét már Orbanisztán záratta be.
Mindeme a bűvészmutatványt – szerintem – az európai kereszténydemokratáknak és keresztényszociálisoknak (Néppártnak) köszönheti az egyébként – hagyományos értelemben is – teljesen megbízhatatlan (önmeghatározásában is pávatáncos) diktátor. Akkor is részesült és részesül ezekből az ő presztizsét növelő adományokból, hogy akár az EU-nak, akár a német miniszterelnök asszonynak akkora pofonokat osztogatott, amelyeket nem egy konzervatív, de még egy legliberálisabb weimari pártalakulat sem tűrne el tőle. Ők viszont jutalmaznak érte. Betyárbecsületből, anyagi támogatással tartják hatalomban ezt a senkit, fenntartva azt a látszatot is, hogy ez egy stabil és megbízható rendszer.
3:18 de.
Ille István,
„hát persze, hogy hoax. … akkor mi a bánatnak kell ennyi energiát szentelni a hozzászólásnak?”
Ezt a kérdést megválaszoltam a hsz elején. De máslépp:
1. Olyan feltevéseket hoz elő, amikkel érdemes foglalkozni. Ha nem így lenne, akkor nem is működne az átverés.
2. Ön is épp azért közli ezeket, hogy inspirálja a hozzászólókat.
3. Én meg örülök ennek, mert nem csak megindítja a gondolataimat (azok mástól is megindulnak), hanem arra is rávesz, hogy megfogalmazzam őket, amihez viszont fegyelmezettebben kell továbbgondolni őket.
3:29 de.
endre: ez új. Eddig az ilyesmi – mármint, hoax (?!) – közléséért csak lehülyéztek, de, hogy inspirálásról lett volna szó, azt az előző hoaxnál is csak Sebestyén Eszter ismerte fel. Örülök, hogy bővült a kör.
4:01 du.
Véleményem szerint eu dekadens, múltja van.
US nagyobb jövőkép, igaz multikulti, de egy nyelv, egy szív ha gond van.
A mai világban azonban új kihívások vannak.
1.CH gondok, nem újul meg, sajnos.
2.Túlnépesedés- 1 nagyságrenddel kevesebb lenne az optimális és fenntartható.
3.Szennyezés- az 1. és 2. pont erősen hat rá, tehát minél kevesebb a fogyasztó illetve ennek következtében a fogyasztás , annál kevesebb a polution.
4.Lépéskényszer van. Valaki lépni fog, mert kell.
4:17 de.
D7 !
Nem ilyen egyszerű.
Az 1990. előtti „kétpólusú” világban könnyű volt eligazodni.
Ma viszont káosz uralkodik a globális politikában. A 3.világbeli diktátorok egy részét amerikai asszisztálással leverték, és helyettük akkora káosz maradt, amely egy jóval veszélyesebb világ képét vetíti előre…
Nagyobb szerep hárul a titkosszolgálatokra, amelyek viszont épp e „titkos” jellegüknél fogva még ennél is rosszabbra fordíthatják a helyzet kerekét. Szomorú !