A szó valószínűleg csak a művészettörténetben jártasak számára cseng ismerősen, pedig az Osztrák-Magyar Monarchia területén ez a stílusirányzat az iparművészetben, képzőművészetben, a színházakban, zenében, irodalomban és divatban is erőteljesen megjelent 1869, a Japánnal megkötött diplomáciai szerződés után. A Szépművészeti Múzeum Michelangelo-termében május 17-ig látható, „Kelet vonzásában” című kiállítás ez időszak fametszeteiből kínál válogatást. A Szépművészeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria, a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum és a Magyar Képzőművészeti Egyetem gyűjteményéből válogatott kamarakiállítás mintegy hetven műtárgyat mutat be. A japán fametszeteknek a nyugati világ, és ezen belül is az Osztrák-Magyar Monarchia művészeire gyakorolt hatását állatja a középpontba. A […]

  Az 1971-es bemutató után ismét visszatér az Operettszínház színpadára Don Quijote de la Mancha, a „búsképű lovag”, Miguel de Cervantes 1605-ben írt és Mich Leigh zeneszerző, valamint a dalszövegíró Joe Darion segítségével éppen 360 évvel később, 1965-ben világsikerre vitt története. A szaksajtó képviselőinek jelenlétében megkezdett olvasópróbán a darabról több érdekes gondolat is elhangzott. A musical magyarországi ősbemutatója 1971-ben volt az Operettszínházban, a szöveget a zürichi Operastúdió vezetője, Blum Tamás fordította, aki korábban már számos operalibrettót fordított magyarra és azonnal felismerte ennek a darabnak a nagyszerűségét. A címszerepet Darvas Iván alakította. A legendás színész mellett Aldonzát az Operettszínház által nemrég […]

  Bár a cím ellentmondásnak látszik – valójában nem az. Két, egymással jó kapcsolatban álló pincészet mutatta be Kékfrankos borait egy kis budai borbárban. A Kóstolom borbár szerényen bújik meg a Lövőház és Káplár utca kereszteződésénél, de aki egyszer már felfedezte, nagyon valószínű, hogy vissza fog térni ide. A Nádor pincészet az ország nyugati végén, a Sopronhoz közeli Vaskeresztesen dolgozik. Nevének eredete évszázadokkal korábbra nyúlik vissza. Valamikor nagyon régen, Bános István egy kolostort alapított a környéken és a királynak tett szolgálataiért idővel nádori rangra emelték. Ennek emlékét őrzi a pincészet neve. Aztán múltak az évszázadok, míg el nem érkeztünk az […]

  A borkedvelő, a borászokra csak kicsit is figyelő közönség körében könnyű kérdésnek számít, melyik az a magyar borász, aki hamarább lett külföldön „Az év borásza”, mint idehaza? A kérdést akár még a borászatának nevével is kiegészíthetnénk, valószínűleg az sem tenné nehezebbé a válaszadást. A megoldás: Kamocsay Ákos és a Hilltop Neszmély. A Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum „Borászportrék” találkozó sorozatának legutóbbi vendégeként nemcsak borkészítési filozófiájának lényegét osztotta meg a hallgatósággal, de betekintést engedett a sikeres életpálya titkaiba is. Megtudtuk tőle, hogy bár édesapja borfelvásárló volt, jó borok tehát mindig voltak otthon, kezdetben ő nem szerette a bort! Székesfehérváron éltek, ott […]

Nem mindennapi bemutató lesz február 8-án a budapesti József Attila Színházban. Bereményi Géza 1988-ban készült filmjéből, az Eldorádóból született új színdarab. A feladat nagyságának érzékeltetésére elég annyi, hogy a filmet a Magyar Művészeti Akadémia tagjai 2012-ben beválasztották a legjobb 53 magyar film közé! Az alkotók, hűen a film eredeti környezetéhez a Teleki-téri piacot választották az előadás és a szereplők bemutatására. A darab írója, Bereményi Géza, (képünkön középen) elöljáróban leszögezte, ez nem a film forgatókönyvének, hanem a témának színpadi változata; a Teleki-téri piac, egy kereskedő és az ő családjának története. A világháború után kezdődik és az ötvenes évek első felében fejeződik […]

Ne lepődjön meg senki, aki a cím olvastán egy szót sem ért! Bár bizonyára vannak, akik értik, de errefelé nincsenek túl sokan. Pedig egyszerű. A négy szó jelentése: 1 – 2 – 3 – 4 – csakhogy törökül! Az ok pedig, hogy erről szó esik, egy érdekes új tanfolyam, a Budapesti Török Kulturális Intézet, a Yunus Emre Enstitüsü szervezésében. Január 20-án hagyományos török íjásztanfolyam kezdődik az Intézetben – már nem is először – és a címben olvasható négy szó az íjászok vezényszava. Ezt a négy szót mondják, amikor felemelik, megfeszítik, célra tartják az íjat, majd kilövik a nyilat. Hogy ez […]

Rendhagyó módon, a Liszt Ferenc Repülőtér SkyCourt Konferencia Központjában tartották a XIII. Budapesti Cirkuszfesztivál tájékoztatatóját – és a szervezőknek erre jó oka volt. A rendezvényt a Fesztiválon majd fellépő, fiatal kínai cirkuszművészek érkezéséhez igazították. Január második hetében Budapest joggal tekintheti magát dupla fővárosnak! Amellett, hogy változatlanul megmarad hazánk fővárosának, bátran nevezhetjük a cirkuszművészet fővárosának is. Január 8. és 13. között itt találkozik majd a világ cirkuszművészetének krémje. Az artistaművészek nemcsak a közönségnek, hanem a világ különböző pontjairól érkezett cirkuszigazgatóknak, menedzsereknek, impresszárióknak is ekkor fognak bemutatkozni. Budapesten a legelső ilyen fesztivált még 1996-ban tartották és rövidesen már együtt emlegették a nagy, […]

Téved, aki a cím olvasatán valami közlekedési vagy lakásbiztonsági berendezésre gondol. Ezt a kifejezést egy ember magára alkalmazva használta – és bizony nem kicsi veszedelem az, amit feltárt. Tette ezt annak ellenére, hogy tudta: halálos veszedelembe sodorja általa önmagát. Ismereteink szerint még él, feltehetően Moszkvában. Az Egyesült Államok Észak-Karolina államából Moszkváig vezető útjáról könyvet írt, mely magyarul Rendszerhiba címen jelent meg. Akinek 10-12 éves gyereke máris órákat tölt a számítógépe előtt és – hamar kiderül; nem csak a házi feladat megoldásához keres segítséget, az jól teszi, ha elolvassa ezt a könyvet. Aki pedig rászánja magát és úgy gondolja, eligazodik a […]

Nincs túl nehéz dolga annak, aki azt a feladatot kapja, hogy nevezzen meg külföldön élő, ott dolgozó, sikeres magyarokat. Az is biztos, hogy a számuk jóval nagyobb annál, mint akiket már szárnyára kapott a világhír. A legtöbbünk ilyenkor azonnal a művészekre gondol, hiszen valamilyen szűkebb szakterület ugyancsak sikeres képviselőjéről nem jut el mindenhová az információ. Pedig van közöttük olyan is, akinek a tevékenysége, akár még közvetlen segítséget is jelenthet sokunk számára. Egy pici utazási iroda kezdte meg működését Rio de Janeiróban, éppen harminc évvel ezelőtt. Mindössze pár alkalmazottja volt, ám közülük kettő még ma is ugyanott dolgozik – és ez […]

Hatalmas sikerrel mutatták be a Budapesti Operettszínházban Csajkovszkij, Diótörő című örök klasszikus karácsonyi meséjét. Mint ahogy a premiert megelőző sajtótájékoztatón elhangzott: 30 évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy itt ismét balettbemutatót láthasson a közönség, amelyben az Operettszínház táncosai mellett ezúttal a Magyar Táncművészeti Egyetem növendékei is fellépnek.  Pjotor Iljics Csajkovszkij csodálatos műve E. T. A. Hoffmann, „A diótörő és az egérkirály” című meséje alapján készült. Ezt először id. Alexander Dumas dolgozta át végül pedig Marius Petipa – francia-orosz táncos, balettmester és koreográfus átirata lett az eredetinek számító Diótörő alapja. A mű karácsony este játszódik, amikor a vendégek egyike egy diótörő babát […]

 Van egy szálloda Budapest belvárosában, amelyik egy időben azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy helikopter leszállópálya volt a tetején. Aki viszont a járdán megy el előtte, más érdekességekre is felfigyelhet. Nem egy épületből áll, első pillanatban is markáns különbözőségek láthatók. Mindezek ellenére a homlokzat mégis harmonikus, még egy emléktábla is díszíti.  A Hotel President, Budapest Belvárosában, az V. kerületi Hold utcában olyan házak helyén áll, melyek története a XIX: századig nyúlik vissza. Az egyik korábban zsidó fürdő volt, homlokzatán a két Dávid-csillagot a felújításkor is szépen megőrizték. A másik pedig lakóház volt, amelyikben Liszt Ferenc is többször megfordult. Az […]

Az egykor – nem túlzás – világhírű magyar divatszalonról és tulajdonosáról nyílt kiállítás hozzá méltó helyen, a Nemzeti Múzeumban. A „CLARA – Rotschild Klára – divatkirálynő a vasfüggöny mögött” című kiállítás egyszerre mutatja be egy sikeres nő életútját, egy korszak elitjének öltözködési kultúráját, valamint a szocialista Magyarország kétarcú, ellentmondásokkal terhelt időszakát. A Magyar Nemzeti Múzeum Rotundájában és a közelmúltban kibővített, egykori Kertészházban nyíló kiállítás jövő év április 30-ig látogatható. Rotschild Klára egyszerre volt a Horthy-kor arisztokratáinak és a Kádár-korszak nagyasszonyainak a divattervezője. Szalonjában rendszeres vendég volt Kádárné, Tito marsall felesége, Gromikó szovjet külügyminiszter, valamint a perzsa sah neje, a magyar […]

A budapesti Hadtörténeti Múzeumban állítják ki 2019. november 18-tól a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum egyik leghíresebb darabját, Gábor Áron ágyúját, valamint további hatvan értékes műtárgyat. A ritka emlékeket felvonultató kiállítás 2020. június 30-ig látogatható. A „Lészen ágyú” című kiállításnak, amely az 1848-49-es forradalom és szabadságharc háromszéki emlékeit mutatja be, legértékesebb tárgya a Gábor Áron által öntött ágyúk egyetlen megmaradt példánya. A most kiállított löveget 1906. augusztus 18-án találták meg vízvezeték-szerelés közben Kézdivásárhelyen, a hajdan a löveggyárnak is otthont adó Rudolf Kórház udvarán. Az ágyú 1923-ban Kézdivásárhelyről a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumba került, majd 1971-ben Bukarestbe, a Román Nemzeti Történeti Múzeumba […]

Valószínűleg kevesen tudják, melyik Magyarország legrégebben alapított városa? Melyik az, ahol két szent is járt, az egyik itt is született? Itt haladt át az egyik legfontosabb római kereskedelmi útvonal, római kori szentélye világszerte ismert. Mai nevét hetivásárról kapta, történelmi múltja, öröksége igen gazdag. Szokták a Nyugat kapujaként is emlegetni, percek alatt lehet innen átjutni Ausztriába. Így már könnyebb kitalálni? Savaria – Szombathely az egyetlen olyan település a Kárpát-medencében, ami a római kori alapítása (I.e. 43.) óta folyamatosan lakott. A városközpontban, közvetlenül egymás mellett, egy háromszög csúcspontjában, három fontos épület található. Szombathely kereskedőváros lévén, egykor nagy létszámú zsidóság élt itt. Az […]

Amibe, ha elég nagy volna, talán a Boldogasszony csipkéje is beleférne, de sajnos ez lehetetlen. Ez a tarsoly nem egy régi táska és a csipke sem valamilyen terítő vagy horgolt ruhadísz. Mindkettőt meg lehet enni! Bizonyára sokan meg is fogják, augusztus 18-19-20-án. Ebben a három napban várja ugyanis látogatóit a Magyar Ízek Utcája. Az augusztus 20-i rendezvények kísérő eseményeként az idén már a tízedik alkalommal tehetnek sétát az érdeklődők a Magyar Ízek Utcájában. A rendezvény létrehozásával az volt a cél – mondta el Novotny Antal, főszervező az érdekességekről szóló sajtótájékoztatón – hogy Magyarország, a Kárpát-medence és a velünk élő nemzetiségek […]