Ideje belátni, hogy egy hamis gazdaságban élünk. A szemfényvesztés minden létező elemét bevetik, hogy elhitessék a világgal a gazdaság valódiságát, de ezek mind csupán jól kidolgozott illúziók. A hatalom egyik oldalán izgatott kijelentéseket hallunk a fellendülés visszatérésének jeleként értelmezett „zöld hajtásokról”, a másikon pedig a fiskális szakadék veszélyeire hívják fel a figyelmet, javasolva, hogy korlát nélküli monetáris enyhítésekre van szükség. Halljuk, ahogy az emberek munkáért könyörögnek és halljuk, ahogy a politikusok munkát ígérnek nekik, pedig egy politikus nem tud munkahelyeket létrehozni. Látjuk, hogy tömegek táboroznak a boltok előtt, hogy leértékelt vackokat vegyenek fekete pénteken, elhitetve egyesekkel, hogy a fogyasztói társadalom […]
Gazdaság
-
Mindennapi keresetünkről
Nos, van kérem a NER, meg van kérem a NKR – vagyis, a Nemzeti Kizsákmányolás Rendszere – lásd az alanti...
-
Gondolkodom, tehát szavazok
A múltkori írás kapcsán (itt olvasható) igen megtisztelő feladatot kaptam Voronyezs nevű kommentelőnktől: írnám...
-
Újabb pofont kaptunk
No igen, akik gázzal fűtenek. Kötelező gáz-kazáncsere. Mit eszelnek még ki, milyen köveket gördítenek a nyakunkba?...
Alulnézetből – Kölcsönökről és Görögországról
Ha akarnám, sem tudnám a görög helyzetről szóló elemzések – gyakran egymásnak is ellentmondó – sorát gyarapítani. Nem ismerem olyan jól az ország működését, nem tudom eldönteni, hogy a hitelezők által ajánlottak kiutat jelentenek-e, vagy éppenséggel az ország végzetét hozzák. Híres-neves közgazdászok állnak ki mindkét opció mellett. Nézve a helyszíni tudósításokban megszólaló lelkes görögöket, akik a vasárnapi népszavazás eredményének örülnek, megüti a fülemet: Görögország nem hagyja megalázni magát, Görögország visszanyerte büszkeségét! Hogy mi van? Inkább szegény, mint gazdag ember lévén, életem során sokszor kértem és kaptam kölcsönt. Hitelből lett tévé, fridzsider, lakás, bútor, miegymás. Volt, hogy banknak tartoztam, de előfordult, […]
Read more ›Kihipózott milliárdok
Sajnos a pénzügyi visszaélések manipuláciok, manapság szinte mindennapos jelenségek az európai unióban. Nemrégen derült fény a magyarországi bróker botrányra, ami több milliárd forintra rúg. Ám a valamikori „bank állam” Ausztriában is hasonló botrány borzolja a polgárok tűrőképességét. 2007-ben Jörg Haider karinthiai „landeshauptmann”(magyar megfelelője megyei fökormányzó) elhatározta, hogy privatizálni fogja az Alpen Adria Hypo bankot. A szükséges tőkét a privatizációhoz arab milliomosoktól szerezte köztük egyik legjobb valamikori barátjától Szadam Husszein fiától Odaitól kapta. Egészen pontosan, miután Irakban megbukott a rendszer a többmillárdos iraki betéteteket egyszerüen kisajátította. Ennek ellenére arab tőke még ma is megbízhatónak tartja az osztrák bankokat. Még a svájci […]
Read more ›Helyzetkép: A magyar gazdasági növekedés nem fenntartható
Katona Tamás részletes esszét írt a társadalmi és gazdasági folyamatokról, melyek Magyarországra és a kelet-európai térségre voltak jellemzők 2014 december és 2015 január között. Írása PDF formátumban olvasható és ajánljuk olvasóink figyelmébe. A szerző – többek között – az Eurostat, a Központi Statisztikai Hivatal és a Magyar Nemzeti Bank adatait használta fel igazán kimerítő tanulmánya megírásakor. Tanulmányában jelzi: Magyarország gazdasági növekedése – amely 2014-ben „kiemelkedő dinamikával bővült” – nem fenntartható. „Ahhoz, hogy az idei évben is a tavalyit megközelítő dinamikájú maradjon a bővülés, gyökeres váltásra van szükség. Az ötödik éve tapasztalható dilettáns, konfrontatív kormányzati gazdaságpolitika nem ad esélyt az ésszerű […]
Read more ›Földmutyi a Hortobágyon
Biológiai katasztrófa fenyeget a Hortobágyon: az állami földmutyi következtében állattartó nagygazdák és számos állatuk maradt legelő nélkül, mivel valamilyen furcsa véletlen folytán a földpályázatokon olyanok nyertek, akiknek még egy kóbor macskájuk se volt, nemhogy szarvasmarha, vagy juhállományuk! Egy hortobágyi agrármérnök – Rezes Gábor – is a vesztesek közé tartozik. Az alant következő cikk is a vele készült riport átültetése. 220-230 juha alól a kopott el a téli takarmány, és áprilistól már ki kellene hajtani a nyájat a legelőre, de nincs hova. Ugyancsak nincs hova kihajtani kb. 40ezer juhot és 4-5ezer szarvasmarhát. Csak a Hortobágyról és a bihari síkságról van szó. Smafuság. […]
Read more ›Brókertangó
Tisztelettel, térden állva, ha kell, sírva kérem Magyarország minden rendbéli és felekezetű, nyilvános tájékoztatással foglalkozó aktorát: ne keverjék a BEFEKTETÉST a BETÉTTEL! Nem stiláris különbség van ugyanis a két fogalom között, hanem nagyon is lényegi. Mindez azért lett ismét jelentőssé, mert néhány napon belül két brókercég – értékpapír-kereskedelemmel foglalkozó vállalkozás – ment csődbe, orbitális (100 milliárdos nagyságrendű) hiányokat hagyva hátra. Hogy hová lett ez a töméntelen pénz, azt a nyomozó hatóság dolga lesz kideríteni, a bíróságé meg a felelősöket elítélni. Hanem sok ezer ember – na jó, „kisember” – pénze vált köddé, és egyelőre nem tudni pontosan, hogy milyen arányban […]
Read more ›Hová lett a nyugdíjvagyon?
Január végével a törvény értelmében és a benne lévő vagyon elapadása miatt is, megszűnt a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap, melyet a magánnyugdíjpénztáraktól átvett vagyon kezelésére hoztak létre. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) oldalán található dokumentum alapján január végével teljesen kiürült a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap. Igaz, gyakorlatilag már 2013 év végén elfogyott a nyugdíjvagyon, hiszen a 2013 novemberi 16,3 milliárd forintos állomány decemberre 200 millióra apadt. Ettől a ponttól kezdve pedig 100 és 300 millió forint között mozgott havonta a megmaradt vagyon nagysága, míg 2015 janár végére teljesen lenullázódott az egyenleg. Így pedig maga az alap létezése is okafogyottá vált, […]
Read more ›Közkeletű tévedéseink 2.
Nem leszek népszerű, de a magánnyugdíj-pénztárak ellehetetlenítése a következő tévedésünk. Bizonyára sokan hibáztatták az EU szervezetét, amikor nem fogadta el törvénytelennek a nyugdíj-megtakarítások lenyúlását. Nem is tehette volna. A magánnyugdíj-pénztár, meg az önkéntes nyugdíjpénztár között van egy nagy különbség. Az előbbibe a kötelezően levont járulék egy részéről (9%-ról) lemondott a költségvetés, az önkéntes pénztárba meg a kötelező járulékon (’12 óta adón – ezt még érdemes részletezni) felül, önként takarékoskodik öreg napjaira a polgár. (Kanadaiaknak: Magyarországon a kötelező nyugdíjadó 37%, ebből tizet az alkalmazottól vonnak, 27%-ot meg a munkaadó fizet be, a bruttó bérek után.) Az EU tagállamaiban a kormányok önállóan […]
Read more ›Igazság, indulatok, nagykoalició
Igazság, igazságosság, méltányosság – néhány szó a kapitalizmusról és a szocializmusról, vetélkedésről és verekedésről, csatákról és küzdelmekről (Bevallom: nálam munkahelyi ártalom – volt – hogy nálam okosabb emberek anyagaiból állítsak össze valamint – s hogy egyből próbáljak javaslatot is tenni, hogy akkor hogyan tovább, mi is következik mindebből. Így jártam a három írással is.) Egy szociálliberális hitvallás nyomában Révész Sándor: Nincs igazság Az írás végkicsengésével maximálisan egyetértek: A szociálliberális olyan liberális, aki egyrészt a kapitalizmus talaján áll, másrészt érzékeny annak igazságtalanságára. Tehát egy értékei szerint igazságtalan rendszert támogat. Mert úgy véli, hogy a kapitalizmus eredendő igazságtalanságának enyhítése érdekében az általa […]
Read more ›Helyzetkép
Dr. Katona Tamás elemzése. Hosszú, ráadásul tele van cáfolhatatlan adatokkal, így nem igazán tudnak a hazai félvezetők – figyelem, nem elektronikai értelemben használom a fogalmat ((bár kétségtelen, hogy hazai vezetőink közül sok fél)! – se megvezetni senkit, se meghamisítani semmit, megmagyarázni meg főleg nem. Íme, az első fejezet: „Helyzetkép 2014. november – december Gazdasági növekedés Meglepően optimista prognózist tett közzé az Európai Bizottság. Ezt arra alapozta, hogy a tagországokban ez évben már sehol sem várható a gazdaság zsugorodása. A tendencia e megközelítésben kétségtelenül meggyőző: 2012-ben a tagországok összességében a bruttó hazai termék volumene 0,4%-kal, az eurózónában 0,7%-kal mérséklődött a megelőző […]
Read more ›Szabad, vagy nem szabad, avagy mit szabad
Az utóbbi időben egyaránt téma Magyarországon és Ausztriában, hogy a forgalmasabb helyeken legyen e vasárnapi, illetve egész napos 24 órás nonstop nyitva tartás. Ausztriában kezdődött el a folyamat. Mióta megkétszereződött az ide áramló turistaforgalom, a kereskedelem kéréssel fordult az államhoz, hogy bizonyos helyeken engedélyezze a vasárnapi nyitva tartást. Két okot is hoztak fel magyarázatnak. Munkahelyteremtés, és több bevétel, ami az államháztartás deficitjét csökkenteni tudta volna. Az elképzelés szerint Bécs belvárosában a Kärtner strassén valamint a Shoping City Südben tervezték, hogy engedélyezik a vasárnapi nyitva tartást. Felmerült a lehetősége annak is, hogy a határhoz közeli Pandorfban, ahol bevásárlóközpont van, szintén engedélyezni […]
Read more ›„Öntsünk tiszta vizet a nyílt kártyák közé!” 2.
A pénzkereskedelem – merthogy ez az elsődleges munkájuk a pénzintézeteknek – is nagyjából abból áll, mint más áru adás-vétele: olcsóbban venni, drágábban eladni. A pénz azonban érzékeny jószág, romlandóbb, mint a feltört nyerstojás. Banánköztársaság. Időben kellett volna euróra váltanunk Első kötelességünk, hogy a sorozatcímmé avanzsált citátumhoz kitegyük az idézőjelet, hiszen a mondás Rejtő Jenő egyik művéből való. De folytassuk társunk, Edgar Swan felszólítására kibeszéletlenségeink sorát. Devizahitelek – devizahitelesek Hazánk népének nagy többsége a mai napig úgy képzeli a bankokat, bankárokat, ahogyan az ötvenes évek elején a Ludas Matyi címlapján ábrázolták: pocakos, cilinderes ember ül egy zsák pénzen, vastag szivarral a […]
Read more ›