75 évvel ezelőtt 150 ezer kanadai, amerikai és angol katona gyülekezett az angliai partokon hogy megkezdjék a normandiai partraszállást. D-nap a vég kezdetét jelentette a német fasisztákra és szövetségeseikre, a világháborút Hitler és csatlósai elveszítették. A további harc értelmetlen volt, de Horthy Budapesten Trianonra hivatkozva a Szövetségesek elleni harcra buzdított. 14 ezer kanadai vett részt a partraszállásban, 900-an már a francia partok elérésekor elestek és további 2000 került német fogságba. Justin Truedeau miniszterelnök is ott volt a mostani 75-ik évfordulóra szervezett D-napi ünnepségen; a kanadai média idős veteránokat méltatott, sok helyen tartottak megemlékezéseket. Ott voltak az EU vezetői, az angol […]

Rövid betegség után elhunyt Bencsics Klára, a Kanadai Magyar Hírlap olvasója és hosszú évek óta rendszeres hozzászólója. Gyászolják gyermekei: Sue, Nora, Tom és Clara, illetve unókái Sarah, Alexander, Cameron és Jamie. Évtizedekig a montreáli magyar közösség aktív tagja volt, a nyolcvanas és kilencvenes években vezető szerepet játszott a helyi közösség irodalmi és kulturális életében. 2019. május 3-án 11 órakor búcsúztatják a Magyarok Nagyasszonya Egyházközségben (90 rue Guizot Ouest, Montreal). Virágok helyett adományokat küldhetnek Bencsics Klára emlékére a montreáli Zsidó Kórház (Jewish General)  palliatív részlegének. Az alábbiakban az angol nyelvű gyászhírt olvashatják. Nyugodjék békében! * Clara Bencsics (Nee Farago) After a […]

Egyetértek Semjén Zsolt miniszterelnökhelyettes úrral abban hogy nagy problémák vannak az illegális migránsokkal. A magyar illegális migránsokkal! Abban is igaza van hogy a problémát ott kell megoldani ahol a baj van, ahonnan a magyar illegális migránsok jönnek. Vagyis a Kárpát-medencében. És felelősségre kell vonni azokat aki az illegálisokat szervezik, lehetőséget adnak nekik hogy elhagyják szűlőföldjüket, ahelyett hogy ott boldogulnának. Semjén Zsoltot is felelősség terheli ezügyben, oroszlánrésze van abban hogy az áldatlan állapot létrejött. Miről is van szó? Magyar útlevéllel az un. ESTA belépési rendszeren keresztül vízum nélkül lehet belépni az USA-ba legfeljebb kilencvennapos tartózkodásra. Fontos, hogy a beutazó ezután elhagyja […]

Súlyos betegség után elhunyt Boros Géza, az ottawai magyar közösség aktív tagja. Gyászolja felesége Lucille. Szerető családapa és nagyapaként emlékezik rá családja, illetve barátai és egykori munkatársai. Évtizedekig dolgozott Ontario keményfa iparágában valamint az Ottawai Magyar Ház alapítótagja volt. Április 27-én 11 órakor búcsúztatják a Tubman Funeral Home Garden Chapel-jában (3440 Richmond Rd., Nepean). Virágok helyett adományokat küldhetnek Géza emlékére az Ottawai Kórház onkológiai osztályának. Az eredeti angol nyelvű gyászjelentést az alábbiakban olvashatják… In hospital on Thursday, April 11, 2019 at the age of 80 years. Beloved husband of Lucille. Loving father and grandfather. He will be remembered by many […]

Én mocskosul dühös vagyok miatta. Azért, mert immár 100 éve – jóvanna, 99 – ebbe a szemét alkuba verik bele a pofánkat, ha bármit is akarnánk: kicsit jobb életet, szabadabb levegőt. Főként a saját, lelkiismeretlen uraink. Ezek a mostaniak kiváltképp pofátlanok. Teleszemetelték városainkat, falvainkat hazug, giccses síremlékekkel. Most éppen gigantikus ravatalozót terveznek a Parlament épülete közelébe. Ha nem tudnák, jelentem: élünk! És boldogulni szeretnénk: a kalotaszentkirályi Jolánka, a rimaszombati János a szőke, kékszemű Malinkával, aki párja kedvéért töri a magyart, meg a hajasdi Iván, aki máig se tudja kimondani szerelmetes felesége nevét, így inkább Karmazsinkának hívja, ami meg se nem […]

„Kétezer magyar könyvet dobtak ki Montreálban – Felszámolták a Magyar Otthon könyvtárát” címmel jelent meg egy írás február másodikán, az elektronikus Kanadai Magyar Hírlap felületén. A cikket Christopher Adam jegyzi, aki e-mailben is megkeresett, hogy felháborodását kifejezze. Na, nem rám volt mérges, hanem azokra akik kidobták a könyveket, de mivel miénk a nyugati diaszpóra utolsó még lélegző magyar könyvesboltja, ezért megszólított lettem az ügyben: „…Felszámolták a montreáli Magyar Otthon könyvtárát úgy, hogy kétezer magyar könyvet dobtak a kukába. A fotó különösen döbbenetes, de a történet is. Gondoltam, mint könyvesbolt tulajdonos ez a hir érdekel…” – írta Christopher Adam. Igen, érdekelt […]

Elhunyt Deák Ferenc atya, aki 1975 és 2007 között a montreáli Magyarok Nagyasszonya Egyházközségben végzett lelkipásztori szolgálatot. A szeretett és tisztelt jezsuita pap különösen nagy hangsúlyot helyezett az oktatásra, a montreáli magyar ifjúság nevelésére és a magyar kultúra életbentartására Kanada második legnépesebb városában. Anyanyelvi szintű francia nyelvtudása pedig fontos kapcsolatépítésre adott lehetőséget Québec tartományban, amely a templom melletti ifjúsági otthon megalapításához is szükséges volt. Sokunk életében Deák atya központi szerepet játszott, nem csak gyerekkorunkban, hanem a felnőttkorunk hajnalán is. Újszülöttként Deák atya keresztelt meg, aztán kicsit közelebbről első áldozóként ismertem meg. De korai huszas éveimben volt alkalmam igazán tapasztalni életfilozófiáját. […]

Február 21-én résztvettem „kvázi inkognitóban” Novák Katalin „Hungary Helps” című kiállítás megnyitóján Torontóban. Egy demonstrációt próbáltam szervezni, de akikkel a karácsony körüli két demonstrációt szerveztük a torontói magyar konzulátus előtt, senki nem ért éppen rá. Látom és hallom, hogy Novák Katalin üstökösként épült be a fideszes hazúgság gyárba. Az elmúlt pár évben Balog Zoltán csatlósaként teljes agymosáson esett átt – miközben szült 3 gyermeket. Ma már Gulyás Gergellyel ők képviselik az intelligens nettó hazúgság vonalat a Fideszben. Németh Szilárd megkopott helyére avanzsált. Sorry K. Zoli, M. Gyuri és Sziszi Petike, ti ebben hátrébb vagytok – legalábbis mentálisan. Kiváncsi voltam, hogy […]

Mindig öröm látni, amikor a Kanadai Magyar Hírlap egyik szerzője, illetve önkéntese saját szakmájában vagy közösségi életében fontos elismerést ér el. Ez történt Gergely Beával, akinek A mozdulat varázsa című fotókiállítása 2019. február 21-én kerül megnyításra a budapesti Cultiris Galériában (az Örkény István könyvesboltban). A kiállítást Pálosi István táncművész nyitja meg és március 16-ig lesz megtekinthető. Trixi fotóit, illetve színházi beszámolóit lapunk olvasói már évek óta ismerik. Trixi eddig több mint négyszáz színházi és egyéb kulturális beszámolót nyújtott a KMH olvasóinak. Azok akik itt a tenger túlsó oldalán élnek és évek óta nem látogattak Magyarországra, az ő fotóin keresztül kapnak […]

Egy teljes konténernyi magyar könyvet — összesen kétezer kötetet — vittek el a szemetesek a montreáli Foyer Hongroisból (a Magyar Otthonból). Úgy döntött az intézmény vezetősége, hogy nincsen igény magyar könyvtárra a magyar közösség által alapított és a Québeci tartományi kormány által szubvencionált Foyer Hongrois nevű idősek otthonában, mivel az utóbbi időben a lakók viszonylag ritkán kölcsönöztek ki könyveket. Ugyanakkor helységre bőven volt igény, hiszen a québeci CLSC nevű helyi klinika hálózat munkatársainak, illetve egy orvosnak kellett irodát biztosítani. Bár a Magyar Otthon hangsúlyozza, hogy jogilag nem volt semmilyen kötelessége, hogy a konyvtár felszámolása előtt bárkivel is konzultáljon, mégis bírálat […]

Mintapéldány: “Tisztelt Miniszterelnök Úr, Tisztelt Kormány! Mi, (a Kanadai Magyarokok Kultúrális Tanácsának) megválasztott vezetősége és az általunk képviselt diaszpórában élő magyarok, tiltakozunk a túlóratörvény, vagy ahogyan a köznyelvben elhíresült, a ‘rabszolgatörvény’ ellen. Csatlakozunk azokhoz a magyarországi dolgozókhoz, akik ez ellen a törvény ellen tüntetnek, és biztosítjuk őket teljes támogatásunkról. Minden tőlünk telhetőt megteszünk azért, hogy ez a véleményünk minden fórumon, az összes médiában hangot kapjon! Felhívjuk továbbá a parlamenti képviselők figyelmét, hogy a demokratikus szabályok értelmében körzetük azért választotta meg őket, hogy az ott élők érdekeit tartsák szem előtt mindenekelőtt! Márpedig a hétvégi munka, a 12 órás munkanapok semmiképpen nem […]

Gizinéni, korábbi nevén tanárnő váratlanul pénzhez jut. Egy kicsit ad ennek, ad annak aztán nézi a bankszámláját. Van, amikor 8 forint a kamat, illetve csak hét, mert egy forint a kamatadó, aztán számol. 3% infláció mellett éves vesztesége 90 ezer forint körüli, ami több mint nyugdíjának fele. Átolvassa az állampapírok kínálatát. Látja a 3% kamatot, a lejárat előtti bruttó áron való visszaválthatóságot. Aztán felveszi új kabátját -öt éve vette egy használtruhaboltban- és irány a bank. -Állampapírt vennék két és félmillió forintért -mondja és várakozva néz a banki alkalmazottra -3%-s kamatozásút- teszi hozzá. A banki alkalmazott bonyolult fejtegetésbe kezd lényege, hogy […]

„Igaz ember volt, tudta, mi a tisztesség, maradandót alkotott és neve összeforrt alkotásával.” (Hídvégi Jenő) Richter Gedeon alkotó személyiség volt. Kiemelkedő egyéniségével, életével és munkásságával, és nem utolsó sorban emberiességével olyan hírnévre tett szert, amely csak keveseknek adatik meg. 1872. szeptember 23-án, a Heves megyei Ecséd községben született, gazdag földbirtokos családban. Korán elvesztette szüleit, édesanyja, Engel Róza közvetlen a születése után, édesapja, Adolf a következő évben hunyt el. Két bátyjával az anyai nagyszülőkhöz került Gyöngyösre. Az Engel családnál nagyon gondos nevelést kapott, és az örökölt vagyonát is jól kezelték. Richter Gedeon négy elemi elvégzése után 1882-ben a város legnevesebb ferences […]

Ifjú barátommal bóklászunk a börzsönyi erdőkben. Sárguló falevelek fénylenek az időnként felsejlő napsütésben, puhán süpped a nedves avar. Csodavárás helyett csodalátás. Sűrű, lassan eloszló köd, majd a nedves fatörzsek vakító csillogása a napsütésben. Csótányos felé tartunk. A kilátóból bámuljuk a völgyek ködéből kiemelkedő bársonyos dombokat. Még harminc kilométer hegyen-völgyön át és megérkezünk a cserháti kis faluba Szendehelyre, ahol fokhagymakrémlevest eszem cipóban, túrógombócot fahéjas tejföllel, majd lepihenünk régi dolgokkal dekorált szállásunkon, ahol a Singer varrógép békésen megfér a rézből készült kotyogós kávéfőzővel, meg az ötvenes évek rádiójával, amely -talán- még álmában is recseg. Csodák közt járunk és újabb csodák várnak ránk, […]

Néhány hete viccesen megkérdeztem az egyik Amerikában szolgáló Orbán diplomatát, hogy politikai menedékjogot fog-e kérni az Egyesült Államokban? Nem tartanám meglepőnek ha hasonló esetre sor kerülne, hiszen az „autoriter” török elnök diplomatái sorra kérnek menedékjogot Nyugaton. (Itt olvashatnak erről angolul.) Orbán nyolc éves uralma leszállóágba fordult. Hogy pontosan mikor és hogyan tűnik el rendszere azt lehetetlen megjósolni, de a nevével fémjelzett rezsim már túl van a csúcson. Lejtmenetbe került, és most már az a kérdés, hogy a jelenleg még vele tartó politikai és gazdasági szövetségesek mikor határolódnak el tőle. Valószínűleg Orbán is tudja, hogy rendszere csak úgy tartható életben ha […]