Nem áll szándékomban nagyon gonoszkodni, de mégsem lehet teljesen szónélkül hagyni azt a hírt, hogy 2 centi hó esett Budapesten – hosszú várakozás után beköszöntött az Óhazában a kemény tél! – és ezzel megbénult az egész város. A tömegközlekedés lényegében lebénult és a budapestiek ne is próbáljanak két centi havazás után ételt rendelni éttermekből, mert ilyen kegyetlen téli viszonyok közt nem tudják azt kiszállítani. Bízom benne, hogy bátorításként szolgálhat a télies Budapesten, hogy Montreálban december 29 és december 30 között összesen 39 centiméter hó esett le, kevesebb mint 24 óra leforgása alatt. Ez egyébként még az itteni kegyetlen téli viszonyokhoz képest is rekorddöntő hóviharnak […]

Az interneten, elsősorban a közösségi médiában, a Facebookon több csoportban is olvastam azt a véleményt, hogy „Magyarország mindig is fasiszta állam volt, s ma is az!” Voltak akik cáfolták ezt a véleményt. A vitatkozók – véleményem szerint – sajnos összekevernek fogalmakat, s a vita ezért is folyik. Magam is szeretnék véleményt nyilvánítani, azonban egy Facebook kommentnél lényegesen hosszabb az, amit erről gondolok. Magyarország ma fasiszta állam? A „fasiszta” Magyarországról folyó vitában résztvevők arról szeretnék egymást meggyőzni, hogy a mai magyar kormány a „szélsőjobbra tart”, avagy már ott is van. Az egyik állítás szerint a mai magyar – a harmadik Orbán-kormány […]

Bár az elmúlt órákban milliószor mondtunk, üzentünk sok boldogságot egymásnak, valamennyien tudtuk, hogy az év utolsó napjának rejtélyes varázsa reggelre szétporlad, és hogy az előttünk álló 365 nap aligha tartogat több jót, mint az előző 365. Egy új könyv, ma még üres lapokkal, s amelyeket nekünk kéne teleírnunk közös életünk kedvező alakulásának híreivel, de amelyek új harc, új erő nélkül ismét csak a nyomasztó vereségek lelkünkbe már bevésődött szövegeivel lesznek tele. És akkor nem közelebb, hanem még távolabb kerülünk attól, ahova minden életképes nemzet törekszik, és ez a jövő biztonsága. Nagyon halvány a fény az alagút végén. Akik ma uralkodnak […]

A cím persze Illyésre vonatkozik. De eszembe jut róla, milyen gyakran mondogatták nekem, hogy a harag nem jó tanácsadó, lehet, nem is jó ösztönző. Engem mégis rendszerint a haragom ösztönzött írásra a kezdetektől szinte mostanáig. Akkor is, ha éppen humoromnál voltam; haragjában a normális ember röhögni is szokott – hajaj! Úgy hozta a sor, hogy érettségi után, ezerkilencszázötvenben, szakmunkás lettem; kétkezi, fizikai dolgozó: karosszérialakatos. Nem „melósok között éltem” – magam voltam a melós. És az agyamra ment, hogy abban az időben némely író, az úgynevezett sematikus, „pártos” irodalom, miket merészeszelt arcátlanul összehazudni a munkásokról, vagyis rólunk. Rólam! És mivel a […]

A viszonylagos kanadai jólétből nézve, nehezen tudunk elképzelni annál borzasztóbb dolgot, mint hogy egy Európai Uniós tagállamban – nevezetesen Magyarországon – 18 állampolgár azért hal meg, mert egy fűtetlen lakásban volt kénytelen élni. Pedig mint ahogy Simó Endre, illetve a Magyar Szociális Fórum által kiadott közleményben olvashatjuk, összesen negyvenen fagytak meg Magyarországon az óévben, köztük tizennyolcan saját lakásukban. Most, hogy lassan eltűnnek a szilveszteri és karácsonyi fények, hangok, ízek és ünnepek, visszacsöppenünk a „szürke” – de sokunk számára többnyire kiszámítható és élhető – mindennapokba. Érdemes szem előtt tartani, hogy saját közösségeinkben – legyen az éppen az ottawai Sandy Hill, vagy […]

Tegnap,  2015.12.31-én nagy nap volt a Madách Színházban. Pontosan 30 évvel ezelőtt mutatták be először a Páratlan páros c.komédiát.  Azóta is nagy kedvence a közönségnek ez a darab. A harminc év alatt pár szereplő elment, jöttek helyettük ujjak, de egy színész,  SZEREDNYEY BÉLA az egyetlen , aki mind a 900 adásban szerepelt! A kezdő csapatban ott volt még Cseke Péter, Tóth Enikő, Kökényessy Ági is, akik kisebb kihagyásokkal, de ma is szerepelnek a darabban. A színészeket Szirtes Tamás színigazgató köszöntötte. A fotók a 900. előadás után megrendezett kis ünnepségen készültek. * Páratlan páros…. Szerző: RAY COONEY Fordította: Ungvári Tamás John […]

Mozgalmas és egyben kimerítő évet zárunk, mind a világporondon zajló események tekintetében, mind pedig személyesebb, lokálisabb szinten. Az Óévet úgy búcsúztatjuk, hogy hosszú sorozatnyi nehéz és fájdalmas nyitott kérdésre keresnénk megnyugtató választ. Csakhogy kérdezni és töprengeni könnyebb mint valós választ adni. Kikerülhetetlen kérdés a menekültválság, a több mint egy millió kétségbeesett férfi, nő és gyermek integrációja Európában, főképpen Németországban. Kanadában élhetünk azzal a luxussal, hogy fokozatosan fogadunk be szíriai menekülteket és jól átgondolva telepítjük le őket Kanada különböző városaiban. A november elején kormányt alakító Liberális Párt nagy lelkesedéssel ígérte, hogy 25 ezer szíriai menekültet hoznak Kanadába az év végéig. Aztán […]

Kedves Olvasóim! Szokásomtól eltérően most kivételesen ide másolok egy linket a Spinóza Kávéházban rögzített estről. Tudom sokan szeretik a verseket, és sok tisztelője van Galkó Balázsnak. (fotó:Gergely Bea) Azt már kevesen tudják, hogy G.Balázs nagyon beteg, torokdaganata van. Ma, amikor ezt a bejegyzést írom, már szinte nincs is hangja. A kezeléseket már kapja, nagyon remélem, hogy hamar túl lesz a nehezén és nemsokára ismét hallhatjuk a verseket az ő tolmácsolásában. Drága Balázs! Jobbulást kívánok! Szeretettel visszavárunk! Gergely Bea https://vimeo.com/149719166  

Este, a családi vacsora közben szó került a jótéteményekről, az adományozásról, az adományokról, a karitatív tevékenységről. S elhangzott a címben szereplő mondat: „A legkönnyebben adható adomány a mosoly.” December 24-25-26 a világ legnagyobb részén egyértelműen családi ünnepnek számít. Ezek a napok, amikor együtt eszik-iszik a család. Ekkor találkoznak nemcsak a legszűkebb család tagjai, de olyanok is, akik esetleg egész évben nem is látják egymást. Így van ez Amerikától, Európán keresztül egészen Ausztráliáig. Ezeken a találkozókon rendszerint megbeszélik a család és a világ dolgait. Tulajdonképpen mindegy, hogy a család különböző tagjai vallásosak-e, avagy esetleg nem hisznek Isten létezésében, a vallás, a […]

Kanadai olvasóink nagy része talán nem ismeri Sayfo Omar-t, aki Magyarországon kívül Omar Adam Sayfo néven szerepel és az Utrechti Egyetem doktorandusza. Az apai ágon szír származású újságíró a szélsőjobboldali Magyar Demokrata című hetilap külpolitikai szerkesztője újságírója*. Ez lenne Bencsik András lapja, aki eddig az álcivil Békemenet nevű pártfelvonulás egyik szerves résztvevője volt. Sayfo Omar ezúttal a Mandiner című mérsékeltebb konzervatív blogban írt egy esszét a vallásszabadságról, illetve a vallásos emberek által elszenvedett üldözésről. Az esszé meglepően higgadt, árnyalt és – horribile dictu! – szabadelvű volt szellemiségében. Lényegében azon az állásponton van a szerző, hogy valamennyi vallás követői között létezik […]

Meglepő kutatás látott napvilágot Észak-Amerikában. A Nielsen BookScan felmérései szerint 2015-ben 2 százakékkal több nyomtatott könyvet vásároltak mint az előző évben, miközben ha 2013-hoz hasonlítjuk az adatokat, akkor az árusított fizikai könyvek száma csaknem 13 százalékkal növekedett. Ezzel egyidőben az is megfigyelhető, hogy egyre kevesebb e-könyvet adnak el a nagy amerikai könyvárúházak. Például a Barnes & Noble-nál ősszel 32 százalékkal kevesebb e-könyvet és tabletet árultak mint 2014 harmadik negyedévében. Az Association of American Publishers adatai is csökkenést mutatnak az e-könyvek világában: az AAP szerint idén 11 százalékkal esett az eladott e-könyvek száma. Ezzel szemben 35 százalékkal több hangoskönyv került eladásra az Egyesült […]

Az év utolsó napjaiban az ellenzéki oldalon mérik fel, hogy kik, illetve melyik pártok lehetnek 2015 politikai nyertesei, vagy éppen vesztesei. Egy Európa Kávézó című blog szerint az év egyértelmű nyertesei a Fidesz és a Gyurcsány Ferenc korábbi miniszterelnök nevéhez fűződő Demokratikus Koalíció (DK). Az év vesztesei pedig a Jobbik és az Magyar Szocialista Párt (MSZP). Továbbá a blog szerint idén az is kiderült, hogy a Szigetvári Viktor által vezetett Együtt nevű ellenzéki kispártnak „semmi értelme,” hiszen körülbelül egy százalékos támogatottságért harcolnak. Egy kicsit részletesebben, ezt írták a blogban: „A ballib oldalon tisztáződni látszik a helyzet, de a kormányzás átvételének […]

A kanadaiak egyharmada rendszeresen szívna marihuánát, hogy ha Justin Trudeau liberális miniszterelnök kormánya legalizálná azt, mint ahogy a kampányban ígérték. Továbbá a kanadai lakosság 59 százaléka támogatja a marihuána legalizációját. Az eutanázia kérdése után (amit szintén legalizálhat a szövetségi kormány 2016-ban) a marihuána privát használatának státusza – azaz a büntető törvénykönyvből való törlése – szintén napirenden lesz az új évben. Kathleen Wynne, Ontario tartomány liberális kormányfője azt javasolta, hogy az állami italboltokban kéne árulni és az alkoholhoz hasonlóképpen szabályozni és erősen megadóztatni. De nem árt arra is emlékezni, hogy a marihuána legalizációjának kérdése már a hetvenes évek elején – a […]

Sok szó esik manapság Magyarországon a kormány erkölcsi tartalmáról, s talán helyénvaló ezen az ünnepen elgondolkodni erről is. Meggyőződésem, hogy a hatalmak csak diktatúrákban vindikálják maguknak az erkölcsi felsőbbség címét, mert szabad választások útján nem a morálisan jók, hanem a választók szemében a közösség ügyeinek vitelére alkalmasabbnak véltek jutnak a kormányrúdhoz. A politikában van szerepe a „jónak” és a „rossznak”, de nem filozófiai vagy vallási, hanem nagyon is hétköznapi értelemben. Egy ország, nemzet közössége persze ismeri és fontosnak tartja a (nem ababszolút) erkölcs fogalmát és tartalmát, amennyiben azt is figyelembe véve őrzi és formálja a jogrendjét, amely fölött a kormány, […]

Felnőttek Mikulás ölében ülnek, néhányan cigarettával a kezükben másztak fel a Télapóhoz és veszekedő testvérek Karácsonykor — az Oregon állambeli Portlandban olyan ötvenes és hatvanas évekbeli karácsonyi fotókból nyítottak fotóművészeti kiállítást, melyeket korábban selejtnek tekintettek. Az Oregon Történeti Társaság (Oregon Historical Society) levéltárában kutatott Matthew Cowan pár évvel ezelőtt és egy doboznyi fotó negatívra bukkant. A dobozra annyi volt írva, hogy „Mikulás képek, amiket nem vettek fel.” Ez felkeltette Cowan érdeklődését és amikor előhívatta a képeket, egyből látta, hogy bizonyos értelemben aranyat talált. A fotók a mindennapi, cenzurálatlan, természetes és PhotoShop nélküli életet mutatják be az ötvenes és hatvanas évekbeli […]