Magyarországi adófizetőknek köszönhetik kanadai és amerikai magyarok, hogy 24 millió forintból bulizhatnak a floridai Daytonában, illetve Los Angeles-ben és San Francisco-ban. A kanadai Extra Hungariam alapítvány szervezésében kerül megrendezésre „az év bulija” amelynek fénypontja az Edda nevű együttes fellépése. A Magyar Hang című konzervatív lap számolt be a magyar állam által támogatott rendezvényről, illetve arról is, hogy idén magyar adófizetők 48 millió forinttal támogatják a Kanadai Magyar Kulturális Tanács táncdal projektjét. Lukács Csaba, a magyar konzervatív lap újságírója teszi fel azt a kérdést, amelyet a KMH-ban számtalanszor megfogalmaztunk az évek folyamán: „Kanada a világ második legélhetőbb országa, ahol a minimális […]

Mottó: Otthonka, a hetvenes évek házi viselete nőknek. Elől gombolós, combot alig fedő vékony, csaknem áttetsző anyagból készült ruha. Bugyi és melltartó kellett alá, hogy viselője ne láttasson többet, mint amit illik. Irdatlan hőség volt, meg por, mindez a tűző napon. Szél nem rezzent, a hangyák is járataikba bújtak. Ők nem. Nekik volt: Hasra! -meg -Jobbról repülő! -és -Roham! -Gyalogsági kiképzés a híradós kopaszoknak, keményen, hadd tudják milyen a többiek élete, aztán sorakozó és szünet. Sebesen kapkodtak kulacsaik után, amikor harsant a századosi parancs, -Kulacsokat lefelé fordítani! -Szomjasan nézték a lábuk elé csorgó vizet, majd -Pihenj! Oszolj! -és ők tétován […]

  A szó valószínűleg csak a művészettörténetben jártasak számára cseng ismerősen, pedig az Osztrák-Magyar Monarchia területén ez a stílusirányzat az iparművészetben, képzőművészetben, a színházakban, zenében, irodalomban és divatban is erőteljesen megjelent 1869, a Japánnal megkötött diplomáciai szerződés után. A Szépművészeti Múzeum Michelangelo-termében május 17-ig látható, „Kelet vonzásában” című kiállítás ez időszak fametszeteiből kínál válogatást. A Szépművészeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria, a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum és a Magyar Képzőművészeti Egyetem gyűjteményéből válogatott kamarakiállítás mintegy hetven műtárgyat mutat be. A japán fametszeteknek a nyugati világ, és ezen belül is az Osztrák-Magyar Monarchia művészeire gyakorolt hatását állatja a középpontba. A […]

Kétség nem fér hozzá, Orbán Viktor jól teljesít. Ma újra eszembe jutott, hogy Orbán Viktor szerepelt a Sólyom András rendezte Szegény Dzsoni és Árnika című filmben. Egy cigány származású tolvajt alakított, méghozzá igencsak hitelesen. Ezen tudását a mai napig kamatoztatja, és szinte már azt is lehet mondani, hogy tökélyre fejlesztette. (Lásd a mérhetetlen összeharácsolt vagyonát.) Igaz eltelt jó pár év, de őszbe boruló halántéka semmit nem rontott szakmai hozzáértésén a felcsúti “megasztárnak.” Óriási színészi tehetségén egyszerűen semmi nem tudott csorbát ejteni. Így fordulhatott az is elő, hogy a mai napig képes megjátszani hőn szeretett népének a fiatal demokratát. Egyik kezében […]

Kedves Ferenc pápa, bizonyára hallottál már rólunk, mi vagyunk a Civil Összefogás Fórum (CÖF) és a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA). Fehérek vagyunk, keresztények és heteroszexuálisak. Ebben a minőségünkben fordulunk hozzád, mert nagyon rosszul esett nekünk, hogy Niedermüller Péter, Erzsébetváros polgármestere megsértett bennünket. Mint bizonyára tudod, kedves pápa, mi, a CÖF és a CÖKA tagjai, valamennyien a pártállam üldözötteinek számítunk. Van közöttünk, aki kénytelenségből az Ifjúkommunista lap szerkesztőjeként dolgozott, egy másik tagunk a Népszabadság pártrovatának oszlopaként merült le, hogy kibekkelje a nehéz évtizedeket. De akadt olyan is, akit vezérigazgatói székbe száműztek az egypártrendszer mindenre kapható pribékjei. És, bizonyára azt is […]

  Az 1971-es bemutató után ismét visszatér az Operettszínház színpadára Don Quijote de la Mancha, a „búsképű lovag”, Miguel de Cervantes 1605-ben írt és Mich Leigh zeneszerző, valamint a dalszövegíró Joe Darion segítségével éppen 360 évvel később, 1965-ben világsikerre vitt története. A szaksajtó képviselőinek jelenlétében megkezdett olvasópróbán a darabról több érdekes gondolat is elhangzott. A musical magyarországi ősbemutatója 1971-ben volt az Operettszínházban, a szöveget a zürichi Operastúdió vezetője, Blum Tamás fordította, aki korábban már számos operalibrettót fordított magyarra és azonnal felismerte ennek a darabnak a nagyszerűségét. A címszerepet Darvas Iván alakította. A legendás színész mellett Aldonzát az Operettszínház által nemrég […]

Jan Werner Müller, aki az oxfordi egyetem professzoraként merészelte górcső alá venni Orbán illiberális kereszténységét, egy cseppet megvakarta magát a kereszténydemokráciát is: az emberek a kereszténydemokrácia nevében csatlakoztak a nácikhoz, a hidegháború éveiben is a kereszténydemokrácia nevében üldözték az istentelen kommunistákat, nem ismerik el a pluralizmust, sem a kisebbségeket, sem a másságot, a vallási révületen kívül nem látnak más üdvözítőt. Véleménye szerint Orbánt soha nem érdekelte a kereszténység, se a demokrácia, az ő hite a hatalom birtoklása. Ám véleménye szerint vagy kereszténydemokrácia van, vagy illiberális demokrácia, a kettő egymásnak ellentéte. Egy igazi kereszténydemokrata elutasítja a soviniszta nacionalizmust, ami Orbán eszmerendszere. […]

  Bár a cím ellentmondásnak látszik – valójában nem az. Két, egymással jó kapcsolatban álló pincészet mutatta be Kékfrankos borait egy kis budai borbárban. A Kóstolom borbár szerényen bújik meg a Lövőház és Káplár utca kereszteződésénél, de aki egyszer már felfedezte, nagyon valószínű, hogy vissza fog térni ide. A Nádor pincészet az ország nyugati végén, a Sopronhoz közeli Vaskeresztesen dolgozik. Nevének eredete évszázadokkal korábbra nyúlik vissza. Valamikor nagyon régen, Bános István egy kolostort alapított a környéken és a királynak tett szolgálataiért idővel nádori rangra emelték. Ennek emlékét őrzi a pincészet neve. Aztán múltak az évszázadok, míg el nem érkeztünk az […]

Sokáig azt gondoltuk, hogy 2006 őszén egy felheccelt tömeg randalírozott, és provokátorok szervezésében tört, zúzott, fosztogatott a Magyar Televízió akkor még Szabadság téri székháza előtt. Autókat gyújtottak fel, és kifosztották a televízió büféjét – szavahihető szemtanúk szerint, főleg a Túró Rudi volt menő a köreikben. A csütörtöki Niedermüller-ellenes tüntetés tükrében azonban már tudjuk, hogy nem erről volt szó, hanem arról, hogy Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök az őszödi beszéddel vérig sértette a fehér, keresztény heterókat. Álljon itt az akkori történet ma ismert változata. 2006 szeptemberében a fehér, keresztény heteró férfiak és nők nagy tömegben érkeztek a Magyar Televízió Szabadság téri székháza […]

Te pávák pávája, hiúság tengere, MIT játszol előttem, te tetőtől-talpig komédiás! Hamis vagy: mit beszélsz te – igazságról? Lehet, hogy csalafintábbakat is megcsalál. Én nem vagyok résen a csalafurdiak ellen; kell, hogy vigyázatlan legyek. Neked viszont – KELL csalnod: úgy ismerlek. Neked mindig két-három, négy- és ötértelműnek kell lenned! Te gonosz pénzhamisító, miképpen cselekedhetnél mást! Még a betegséged is kendőznéd, ha orvosodnak mez nélkül mutatkoznál. Épígy kendőzéd előttem hazugságodat, mondván: „csak játékot űzék ezzel!” Jól átlátok rajtad: varázslója lettél mindeneknek, de magad ellenében már nem maradt hazugságod és cseleiden megtört a bűbáj! Utálatot arattál, egyetlen igazságodul. Egy íz sincs rajtad […]

Kezében a szenesvödörrel a vak sötétben indult a lépcsőházból szűrődő fény irányába. Már favágás közben egy hatalmas, körmeit meresztő medvét képzelt maga mögé, és ahogy akkor, úgy most sem nézett hátra. Tízéves, még nemkamasz erőpróbabája volt a sötétségtől való félelem ellen, ahogy később, már kiskamasz korában a sötét erdőben való séta. Nem nézett hátra, pedig sompolygó farkaskutyára gondolt. Aztán később -már ifjú apaként- a sötétben ugyanott csodálkozva vette észre, hogy nincs mit leküzdenie. Már nem fél. Már nem félhet, hiszen nyakában ül kétéves fia, aki azért nem fél mert bízik benne, mert ő nem fél, és érzi, hogy nem…. Felnőtt, […]

  A borkedvelő, a borászokra csak kicsit is figyelő közönség körében könnyű kérdésnek számít, melyik az a magyar borász, aki hamarább lett külföldön „Az év borásza”, mint idehaza? A kérdést akár még a borászatának nevével is kiegészíthetnénk, valószínűleg az sem tenné nehezebbé a válaszadást. A megoldás: Kamocsay Ákos és a Hilltop Neszmély. A Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum „Borászportrék” találkozó sorozatának legutóbbi vendégeként nemcsak borkészítési filozófiájának lényegét osztotta meg a hallgatósággal, de betekintést engedett a sikeres életpálya titkaiba is. Megtudtuk tőle, hogy bár édesapja borfelvásárló volt, jó borok tehát mindig voltak otthon, kezdetben ő nem szerette a bort! Székesfehérváron éltek, ott […]

2017. január 22-én meghalt Torgyán József. Ma már mosolygunk rajta, és hajlamosak vagyunk azt gondolni róla, hogy ezekhez a maiakhoz képest talpig úriember volt. Egy ártatlan zsúrfiú, mert azzal a teljesítménnyel, amit ő fénykorában felmutatott, nyomába sem érhet a mai, üzemszerű lopásra szakosodott hiénáknak. Pedig, ő volt az, aki meghonosította a magyar politikai közbeszédben azt a visszatetsző, gusztustalan mentalitást, ami mára felerősödött és mindennapossá vált. Az is ő volt, aki azzal fenyegette a fővárosiakat, hogy patakvér fog folyni a pesti utcán, ha nem teljesítik a kisgazdák követeléseit. Mindez előrevetítette a később Orbán által kiteljesített Budapest-vidék ellentétet, amelyben a főváros bűnös […]

–          Teremszolga, a következőt! –          Igenis! Adjon az isten! –          Ave, cézár! Ja igen, ezt ismerem. Anagramma, azt jelenti: a vécé zárva. –          Nem éppen, ez egy köszöntés, csak még nincs itt az ideje. Ja, az más. –          Neve? Dávid, Isai fia, Betlehemből. –          Lakik? Perszehogy. –          Mi az, hogy perszehogy? Hát nem azt kérdezte, lakom-e? –          De hol, jóember? Ja, hát miért nem ezt kérdezte? Jeruzsálemben, a főtértől balra, a második pálmafánál, a páros oldalon. –          Mi az, hogy páros? Tudja, hogy mi az, 4711? Na, az páratlan. Úgy hívják, hogy házszám, Napóleon találta ki, és Kölnben alkalmazták először. –          Kérem, ne térjen el a tárgytól! Miért, volt már […]

Nem mindennapi bemutató lesz február 8-án a budapesti József Attila Színházban. Bereményi Géza 1988-ban készült filmjéből, az Eldorádóból született új színdarab. A feladat nagyságának érzékeltetésére elég annyi, hogy a filmet a Magyar Művészeti Akadémia tagjai 2012-ben beválasztották a legjobb 53 magyar film közé! Az alkotók, hűen a film eredeti környezetéhez a Teleki-téri piacot választották az előadás és a szereplők bemutatására. A darab írója, Bereményi Géza, (képünkön középen) elöljáróban leszögezte, ez nem a film forgatókönyvének, hanem a témának színpadi változata; a Teleki-téri piac, egy kereskedő és az ő családjának története. A világháború után kezdődik és az ötvenes évek első felében fejeződik […]