Dr. Katona Tamás elemzése. Hosszú, ráadásul tele van cáfolhatatlan adatokkal, így nem igazán tudnak a hazai félvezetők – figyelem, nem elektronikai értelemben használom a fogalmat ((bár kétségtelen, hogy hazai vezetőink közül sok fél)! – se megvezetni senkit, se meghamisítani semmit, megmagyarázni meg főleg nem.

Íme, az első fejezet:

„Helyzetkép
2014. november – december
Gazdasági növekedés
Meglepően optimista prognózist tett közzé az Európai Bizottság. Ezt arra alapozta, hogy a tagországokban ez évben már sehol sem várható a gazdaság zsugorodása. A tendencia e megközelítésben kétségtelenül meggyőző: 2012-ben a tagországok összességében a bruttó hazai termék volumene 0,4%-kal, az eurózónában 0,7%-kal mérséklődött a megelőző évhez képest; a tagországok többségében, 15 országban, ezen belül 10 eurózónabeli gazdaságban csökkent a GDP, közülük 7 országban több mint 2%-kal. 2013-ban az Európai Unió egészének gazdasági teljesítménye stagnált, míg az eurózónáé 0,5%-kal zsugorodott. 11 tagországban, köztük 8 eurózónabeli országban csökkent a bruttó hazai termék, de a zsugorodás mértéke csupán két gazdaságban, Cipruson és Görögországban haladta meg a 2%-ot; ezekben az országokban súlyos volt a recesszió: a GDP 5,4%-kal, illetve 3,9%-kal esett vissza. A múlt évben az eddig rendelkezésre álló adatok, illetve prognózisok szerint 3 év után újra bővült az integráció gazdasága: az Európai Unió egészében 1,3%-kal, az eurózónában 0,8%-kal emelkedett a GDP. vélelmezhetően mindössze három országban zsugorodott a gazdaság: Cipruson 2,8%-kal, míg Olaszországban és Horvátországban egyaránt 0,5%-kal. A legdinamikusabb növekedés Írországban ment végbe, ahol – a helyreállítási periódus keretében – feltehetően 4,8%-kal nőtt a bruttó hazai termék.
Az idei évre az Európai Bizottság 1,7%-os növekedést vár a teljes unióban, és 1,3%-ot az eurózónában. Mindkét feltételezett érték 0,2 százalékponttal meghaladja az őszi előrejelzésben meghatározott ütemet. A Bizottság arra számít, hogy a tagországok többségében, 15 gazdaságban, ebből az eurózónához tartozó 9 országban a növekedési ütem eléri a 2%-ot, míg 4 országban: Írországban, Máltán, Litvániában és Lengyelországban a 3%-ot is. A jövő évre további gyorsulást vár az Európai Bizottság: a prognózis szerint az Európai Unióban 2,1%-kal, ezen belül az eurózónában 1,9%-kal bővülhet a gazdaság; ez is 0,1, illetve 0,2 százalékponttal kedvezőbb az őszi prognózisban foglaltaknál. Jövőre e szerint már 17 tagország, köztük 11 eurózóna tag érhet el 2%-os gazdasági növekedést, és 6 tagország, köztük 5 eurózóna tag pedig 3%-os bővülést. Meg kell jegyezni, hogy az Európai Bizottság előrejelzései az elmúlt években rendre túl optimistának bizonyultak, különösen a két évre előrevetített kilátásokat illetően.”
….
„A magyar gazdaság ez évi kilátásait a mértékadó elemző intézetek nagyon hasonlóan ítélik meg. Általános vélemény szerint a múlt évben bekövetkezett dinamikus növekedés egyszeri tényezők együttes hatásának következménye, és ez évre jelentős, sőt a következő évekre további lassulást várnak. ”
….
„Jellemző a magyar gazdaság állapotára, hogy a múlt évi növekedéssel a gazdasági teljesítmény csupán elérte, pontosabban valószínűleg csak alulról súrolta a válság előtti szintet, miközben a környező országok ezt a szintet már évekkel ezelőtt elérték és meghaladták. Azaz a lemaradásunk az elmúlt években nyilvánvalóvá vált.
Az idei évben azért nem számíthatunk a fejlődési ütem fennmaradására, mert a dilettáns, konfrontatív kormányzati gazdaságpolitika következtében menekül a működőtőke, elmaradnak a beruházások. Az elmúlt években a kiszámíthatatlan gazdaságpolitika következtében már látható volt a működőtőke kivonásának tendenciája; ez a folyamat tavaly egészen nagy méreteket öltött, és – az anyabankok kényszerű tőkepótlását leszámítva – 2 milliárd eurót elérő működőtőkét vontak ki az országból. Láthatóan gyorsuló ütemben romlik az ország nemzetközi megítélése, amely akadályozza a nemzetközi gazdasági kapcsolatok erősítését. A saját gazdasági és politikai közegünkben növekszik a bizalmatlanság, így fokozatosan nehezülnek az üzletkötések, míg a keleti kapcsolatok nem hoztak érdemleges eredményt.”

Akit részletesen érdekel, itt olvashatja a teljes tanulmányt.

https://www.dropbox.com/s/gg635f063z30t4e/2014.%2011-12..pdf?dl=0