Egy régi esemény a közeledő pészah árnyékában

2015 március 27 8:53 de.9 hozzászólás

Hogy’ is kezdődött a dolog? Egy kicsi faluban eltűnt egy kislány, nappal. úgy dél körül. Sokáig keresték, a gazdasszonya, a családja – miközben többen azt állították, hogy a zsinagóga tájékán látták utoljára.

És akkor elkezdődött a faluban a suttogó propaganda, mivel éppen pészah volt – és a régi babona a zsidók emberáldozatáról (szűzlány vére kell a pászkába – mi célból? mit képzeltek erről? nem tudom, még ennek is utána kellene nézni) feléledt.

Aki elolvassa a Tiszaeszlári eset vizsgálóbírájának, Bary Józsefnek a visszaemlékezéseit, megrökönyödik azon, milyen magabiztossággal terelgette az ügyet a zsidók rituális gyilkosságának irányába.

Fel sem merült benne, hogy valaki beleköphet a levesébe. És igaza is volt.

Ki venne a védelmébe 1882-ben néhány zsidót, főleg ilyen vádakkal a nyakukban?

Eötvös Károly fellépése baleset volt, amivel épeszű vizsgálóbírónak nem kellett számolnia.

Bary e baleset következtében kényszerül félszívű mentegetőzésre. Mentegeti is magát, hogy szó sem volt vérvádról, ám nem tud kibújni a bőréből, így visszaemlékezésében folyamatosan lebegteti az ezzel kapcsolatos homályos gyanúsítgatásait is.

Ezzel kezdi:

„Eszem ágában sem volt a vérvádat bebizonyítani, mert hiszen ha ez lett volna a célom, nem igyekeztem volna a per folyamán mindenképen megszabadulni a vizsgálóbírói megbízatástól. Egyébként a vérvádban sohasem hittem, sem akkor, amikor a vizsgálatot megkezdtem – hiszen akkor még azt sem tudtam, mi az a vérvád? –, sem amikor a vizsgálatot lefolytattam és befejeztem, sem később soha. Akkor is középkori babonának tartottam, ma is annak tartom.”

És bő lére eresztett fejtegetéseivel próbálja elterelni a figyelmet arról, hogy milyen vallomásokra alapozta a gyanúsítottak letartóztatását, megvádolását, bíróság elé állítását: Scharf Samunak, a röviddel később letartóztatott, és később bíróság elé állított Scharf József öt éves kisfiának a vallomására.

„Ε kihallgatások után magam elé hivattam a kis 5 éves Scharf Samut. A gyermek kérdéseimre elbeszélte, hogy az eltűnt Esztert ismerte s látta, amikor az bement hozzájuk, az apja fehér rongyot dugott a leány szájába, azután teknőben megmosdatták és egy nagy zsidó bácsi egy hosszú késsel a nyakát megvágta, úgy, hogy a feje leesett. A testvérbátyja, Móric fogta a leány fejét és tartott egy tányért, amibe piros vér csurgott. Azután megfogták a leányt és vitték a pitvaron át a templom felé, kezét, lábát s a fejét fogták, Brenner és a fia, Soványkakas (Lusztig Sámuel csúfneve) és a fia, meg Móric. A templom ajtajáig ő is ment velük, de ott Móric bezárta az ajtót. Sokan voltak ott, ott volt Korbács is (Grosz Márton gúnyneve). Azt mondották, hogy a Tiszába viszik Esztert, de ő csak a szekeret látta, amely a veréce alatt állott, két kereke volt s a Brenner bácsié volt. A szekér arra ment, amerre Soványkakas lakik. (9. sz. jzkv.)

Amint a kis Samu ezt az elbeszélését befejezte, behivattam a községházára az általa említett zsidókat s a megválasztott új metszőt, Schwartz Salamont s a kisfiú elé vezettem őket. A gyermek gondolkozás és habozás nélkül azonnal reámutatott Schwartz Salamonra: »Ez az a hosszú bácsi, aki a leányt megvágta.«
(…)
Ezek után minden indok és alap meg volt arra, hogy Scharf Józsefet Móric fiával együtt, továbbá Schwarcz Salamon metszőt (schlachter)és Brenner Braun Ábrahámot a községházán őrizetbe vétessem és hogy a zsidó templomban és környékén helyszíni vizsgálatot tartsak.”

Ez gyors munka volt. Bary május 19-én reggel érkezett Tiszaeszlárra, és még sötétedés előtt őrizetben a fővádlott, csaknem minden további gyanúsított, a későbbi koronatanú és kész a vádirat is. A több mint egy évvel későbbi főtárgyalásra alig módosul.
A községházáról ki se kellett lépnie.

Nem véletlen, hogy a mai nyilasok is nosztalgiával tekintenek e korra. Mit kell annyit lacafacázni, nemde?

Már csak egy apró szépséghibát kell flastromoznia: a kukacoskodó bíróságot zavarhatja a koronatanú életkora.

Két nap múlva Samu bátyját, a 14 éves Scharf Móricot útba indítja a nyíregyházai börtönbe Recsky Andrással, Nagyfalu csendbiztosával, és Péczely Kálmán törvényszéki írnokkal. De útközben, Nagyfalun Móric váratlanul vallomást tesz.

„A feljegyzés, amelyet Recsky mondott tollba és Péczely foglalt írásba, így szól:

»Solymosi Eszter szombaton délben 12 óra körül édesapám hívására, amidőn az Ófaluból jött haza, bejött házunkba. Apám azzal hívta, hogy a gyertyatartót vegye le az asztalról. Solymosi Eszternek, midőn apámmal a házunkba bejött, kopottas fehéres kendő volt a fején, vöröses kendő a nyakán, fehéres forma vizitke és valami – ha jól emlékszem – kékes szoknya volt rajta. Hogy Solymosi Eszternek hívták, onnan tudtom, mert apám Eszternek szólította. A leánynak gazdasszonya Huri Andrásné volt, mert mama megkérdezte, hogy kinél lakik? Megnevezte, hogy Huri Andrásnénál lakik. Solymosi Eszter arcba majd úgy nézett ki, mint testvére, Solymosi Zsófia. Solymosi Eszter a gyertyatartókat amint levette asztalunkról, föltette atyusom meghagyása folytán a sifonra. Midőn a leány a székről leszállott, akkorra a templomból egy koldus zsidót beküldtek a leányért, a koldus zsidó megfogta a lánynak a kezét és kicsalta magával a templomba. Ott a templom pitvarában a magas barna koldus zsidó a lányt megragadta és a földre terítette. Ekkor kezdett a leány jajgatni és ordítani, de ekkor hirtelen, a már ott volt téglási és tarcali metszők a leányt a földön megnyomták és a Tiszalökről jött jelenlegi tiszaeszlári metsző – Schwarcz Salamon – megmetszette a leány nyakát és veres cseréptányérba eresztette a vérét, s midőn a tányér telefolyt vérrel, a vért fazékba öntötte. È jelenetnél nem voltam bent a templomban, hanem kívül a templom ajtaja kulcslyukán néztem. Apám ott nem volt, hanem bent volt a házunkban. Midőn a leányt bevitték a templomba, a templomajtót belülről bezárták. A templomban a föntebb említetteken kívül jelen voltak: Lusztig Sámuel, Braun Ábrahám, Weiszstein Lázár és Junger Ábrahám.”

Vajon miért nem tudjuk meg, mi lett, vagy mit terveztek a gondosan tálban felfogott vérrel?

Miért nem terjedt ki a nyomozás arra a magától értetődő további konstrukcióra, miszerint a ravasz zsidók azért találták ki a vérvádas mesét, hogy hiteltelenítsék az egyéb lehetséges vádakat?

Mert a cél eredetileg is a vérvád volt. Bármilyen más vád alkalmatlan lett volna széles körű zsidóellenes gyűlöletkeltésre.
A cél ez volt akkor is, most is.

„A vádirat gyilkosság bűntettével, mint tetteseket vádolta Schwarcz Salamon, Buxbaum Ábrahám és Braun Lipót metszőket és Wolnor Herman koldust, bűnrészességgel pedig Scharf Józsefet, Junger Adolfot, Braun Ábrahámot, Lusztig Sámuelt, Weiszstein Lázárt, végül a holttestcsempészet által elkövetett bűnpalástolás vádjával terhelte Vogel Amselt, Smilovics Jankelt, Herskó Dávidot, Grósz Mártont és Klein Ignácot.”
És hát mivel kezdődik a főtárgyalás érdemi része 1883. június 20-n?

Hát azzal, hogy Scharf Móric mint koronatanú elismétli vallomását zsidó húsvéttal, a zsinagógába csalással, nyakelvágással, piros edénybe gyűjtött vérrel.

Nos hát akkor a vád vérvád volt-e, vagy egyszerű gyilkossági ügyről volt csak szó?

Igazat mond-e Bary, amikor azt mondja, soha, szóba se került rituális gyilkosság, vérvád?

És igazat mondanak-e a mai nyilasok, amikor ugyanezt akarják lenyomni a torkunkon?

Még Munkácsy Mihály is megfestette a történteket – lásd: főoldali illusztráció…

9 hozzászólás

  • Mai hír, hogy eltűnt két izraeli kislány Pesten (szerencsére már megkerültek).
    Bízva a cikkíró logikus érvelésében, kíváncsi lennék tragédia esetén milyen cikket írna, ha a Magyar Gárda főkapitányának mindkét fia vallana arról, hogy a gárdisták sorfala lőtte a Dunába a szerencsétleneket.
    Talán érvelne az „öngyilkosok lettek” (mint anno Eszter) teória mellett?
    És ezen oldalakon nemrégi halálesetek bizonyíték nélküli gyilkosságnak való beállításáról, boncolgatásáról nem is beszélek.

  • Georgina Bojana

    Ez borzalmas!
    De ha már elkezdtem, végig is olvastam.
    Szörnyű!
    (( :O ))
    G.B.

  • "tisztelhölgyeimésuraim"

    Ezeket a részleteket itt leírni teljesen értelmetlen. Helyesebb lett volna Eötvös Károly védőbeszédét, de legalább a vádat elsöprő érveit leközölni.
    Azzal, hogy az akkori rémes hazugságra rámondjuk, hogy hazugság, azt a rengeteg mai primitív magyar bunkót, akik ennek bizony ma is bedőlnek, azokat még nem győztük meg e szemenszedett hazugságnak az elemi tarthatatlanságáról. Bizony ma is vannak olyanok akik Solymosi Eszter kiontott véréről „énekelnek”… Mit akarunk az ilyen cikkel, hogy tovább fűzzék primitív fantáziájuk zavaros fonalát?
    Ez a cikk az igazságból csak a leírt vérhamis vádakat mutatja be, ahelyett, hogy az ellenérveket sorolná tételesen. Nem értem, mi a célja vele ebben rohadt légkörben a mi a mai Magyarországot a fidesz vezetésével jellemzi.
    És akkor ott van a számomra a festőben immár véglegesen is csalódást okozó Munkácsy kép, amely az adott kor televíziójaként az egyszerű gondolkodású közönség számára azt a „corpus delictit” vetítette ki, hogy no lám, a megátalkodott zsidó nemcsak, hogy megváltókat imádja megfeszíttetni – lásd Munkácsy Krisztus trilógia [most vásárolja meg Debrecen Kanadától] – de még ártatlan szüzek vérét akár rituális táplálékként is fogyasztja…
    A rendszerváltás hajnalán készült egy hosszú riportfilm a tiszaeszláriakról, buta parasztokról, akik még mindig vallják és még bizonygatják is, hogy Solymosi Eszter rituális gyilkosság áldozata volt. Azt hiszem a Duna Televizió vetítette…
    T. KMH. ezt azért nem kellett volna. Legalábbis nem így !

  • “tisztelhölgyeimésuraim” valamit nagyon benéztél. Ez a cikk egy esemény akkori láttatásának bemutatása, és nem az eset taglalása, újra tárgyalása vagy minősítése. Hidd el, vannak olyanok, akik még nem hallottak a „vérvádról”, ettől függetlenül képesek ezt a cikket elfogulatlanul olvasni.
    Ráadásul még Munkácsy is, nahát, pfujj, hát nem anti?

  • Georgina Bojana

    Valóban, teljesen megdöbbenve, de végigolvastam, mert ez és így nekem új volt.Nem pfujoztam, csak annyi volt a hozzászólásom, hogy szörnyűséges dolgok ezek.
    Ez tény, pláne így töményen olvasva.
    Fontos infók, kell erről is tudnunk, még akkor is, ha elborzaszt.
    Ezért is megköszönöm István a kutatást és a megírását is.
    G.B.

  • Gyula Bognar, Jr.

    Milyen hamar lesz meg az első „modern pogrom” Magyarországon. Azt hiszem, a Jobbik régen tervezi, már csak a dátumot, a megfelelő helyet és az indokot kell egyeztetni az erre hajlamos Fidesz-KDNP fiúkkal.

  • Elég későn jutottam hozzá, hogy elovassam ezt a cikket. Sajnos egy hatalmas hiányosságra nem figyelt oda cikk írója. Éspediglen arra, hogy végül is hogyan szüntették meg a további vizsgálatot, és hogyan zárták le az ügyet. Erről miért nem irt? Pediglen ez lett volna a lényeg. Egy másik cikkel jó volna ha pótolná ezt a hiányosságot.

  • "tisztelhölgyeimésuraim"

    Gyula Bognár !

    Én is így látom, már készülnek, a kulisszák már állnak is…

    .

  • Koszonet Illenek, hogy elohozta ezt a temat,
    amely mar evszazadok ota, minden Peszach elott-
    ujra- felbukkan.
    Ami szamunkra- az egyiptomi kivonulas- a szabadsag
    emleke- a tortenelem folyaman megkeseritettek
    a vervadak egesz Europaban, sot, Damaszkuszban is.
    Ezen nem segitett az sem, hogy az Oszovetsegben
    tobb helyen van feltuntetve, hogy minden mas vallassal,
    neppel ellentetben- ZSIDOKNAK- TILOS A VER FOGYASZTASA.

    De- terjunk vissza Tiszaeszlarra.
    Csodalkoztam,hogy volt koztetek valaki is-aki-
    nem hallott rola.
    Ugy tudom, a Jobbik tobbszor emlitette,es Solymosi Eszter
    sirjat- zarandokhellye valtoztatta.

    Egy konyvet kaptam ajandekul-magyarorszagi{nem zsido} baratnomtol-amit koszonettel fogadtam-es olvasasra
    ajanlok.(Tudositas a tiszaeszlari per korulmenyeirol}
    Kozmosz konyvek 1983.

    http://moly.hu/konyvek/sandor-ivan-a-vizsgalat-iratai

    Szeretnem idezni nektek-a konyvbol-Kossuth Lajos
    velemenyet a perrol.
    ” Kossuth 1883 oktober 11-en kuldte el tiltakozo
    levelet a Fuggetlensegi Parthoz.A levelet egy honapon
    keresztul titokban tartottak,elfektettek,meg felolvasasat
    sem tartottak idoszerunek.
    „A zsidokerdesben{szegyen es botrany,hogy Magyarorszagon
    meg ez is lehetseges} szazankent kapom a leveleket…
    irja Kossuth.Egy ilyen partnak,ha aktiv tenyezonek
    akarja magat tekinteni,nem lehet a kozombost jatszani
    egy ilyen hordereju mozzanattal szemben,amely immar
    nem egyes emberek hobortja,divergatioja,vagy programja,
    hanem a nemzet eletebe melyen belenyulo kozugy.
    A dolognak ket oldala van: EGYIK A KOZEPKOR SOTETSEGENEK
    HAGYOMANYA:A ZSIDOGYULOLET,A MASIK BIZONYOS KOZGAZDASZATI
    ES TARSADALMI BAJOK,MELYEK AMANNAK TAPUL IS SZOLGALNAK
    ES ELESZTESERE FEL IS HASZNALTATNAK.
    A nep erzi a nyomort,de nem tud maganak okairol szamot
    adni,”malaisere” speculalva a kozepkori zsidogyulolettel
    eloall,s azt mondja: te szegeny,nyomorgo nep,megmondom
    neked,mi a te nyomorod oka: a zsido! S termeszetesen
    az a visszhang kel:Ussuk a zsidot…”