Reggelenként, jobbára pontban nyolckor látok hozzá napszakokra porciózni aznapi (a feleségem szerint életmentő) tablettáimat, ez ma is így történt, miután a kifogyottak helyébe tegnap vásárolt gyógyszeres dobozokat besoroltam. A művelet során – miközben egy, a vásárláskor ért bosszantó körülményre gondoltam – hívott valaki telefonon. Az illetőt nem zavarta, hogy a bemutatkozását követő szövege hallatán felröhögtem. A tegnapi bosszúságom oka, hogy a gyógyszerész hiába ütütte be a gépbe az egyik receptre felírt tabletta neve helyett a vele azonos hatóanyagot tartalmazó, de olcsóbb tabletta nevét, a gép azt nem árazta be, hanem kiírta, hogy a helyettesítést jogszabály nem engedi. Néhányszáz forint volt […]

Így ünnep előtt gyerekek hadát terelik a Petőfi Irodalmi Múzeumba, hogy elmagyarázzák nekik, ki is volt Petőfi Sándor. A kiállítás egyetlen sunyi inszinuáció, megrágalmazza a költő személyét, a szabadság eszméjét, minden polgári jogot és szociális haladást. Petőfit gyávának, s rossz választásai során magát veszedelmekbe manőverező lúzernek állítja be. Ezért a cím „Ki vagyok én?“, vers népies korszakából, és az alcím „Petőfi választásai“. Viszonylagos jómódban telik gyerekkora, de a család tönkremegy, és ő jelentkezik a hadseregbe, ahol „halovány katona“. Ezután színésznek áll, nagyon szűkösen él, 1844 telén verseivel elindul Debrecenből Pestre. A Nemzeti Kör, Vörösmarty Mihály, liberális értelmiségiek és a nemesi elit […]

A Jobbiktól jobbfele álló egyetemisták szervezete a maguk nyilával a jelvényben bejelentették: párttá akarnak válni. Kéretik ezt megjegyezni. Nehogy pár hónap múlva ugyanúgy járjunk, mint a Momentummal. Azt hívén egy akcióról, hogy nem egy párthoz akarnak támogatást szerezni. Az Identitesz nevű képződmény is párt lesz tehát. Így aztán azok igénye is kielégülhet, akik szerint kell már egy párt, amelyiknek nyíl van a jelvényébe. Még akkor is, ha ez elvileg, illetve a magyarázat szerint ez csak az irányt akarja mutatni. Felfele. Északra. Ahol a fehér szőrű és a barna bőrű jegesmedvék harcot hirdethetnek egymás identitása ellen. Mert az identitás, meg a […]

Nem vagyok boldog, hogy sok, évekkel ezelőtti sejtésem valóra vált. Amikor 1999-ben azt mondtam: ha a Párt (a néhai fiatal demokraták szövetsége) még egyszer többséget kap, kiviszi az országot az Európai Unióból. Azt is gondoltam, hogy nem hétfőről keddre virradóra jelentik be, mint nagy eseményt, hanem hosszú évek szorgos munkájával lazítják a kötődést. Úgy tűnik a „munka” erősen a végkifejlet felé tart, és most egy új lépcsőfokhoz érkeztünk. Nem hallgatom a kormányfő beszédeit, de általában elolvasom. (Gyorsabban olvasok, hamarabb a végére érek.) Pár hónapja akadt meg a szemem egy mondaton, amelyben az első szolga olyasmit mondott a nemzeti gazdasággal kapcsolatban, […]

Itt az új SZDSZ – ezt mondta Orbán Viktor, amikor megjelent a színen a Momentum Mozgalom. Nem mondott igazat a miniszterelnök: nem az új SZDSZ van itt, hanem az új Fidesz, és az új Orbán. „Nem tudom, hogy Gyurcsány Ferenc mi az istent keres még a politikában. Már igazán eltakarodhatna a közéletből”. És: „Nekem 2010-ben azért volt szimpatikus a Fidesz, mert különböző, szakmailag meggyőző karaktereket állított ki Orbán Viktortól Navracsics Tiboron és Lázár Jánoson át Áder Jánosig.” Ezt Fekete-Győr András, a Momentum elnöke nyilatkozta a Hír24 portálnak. Világos beszéd, nincs rajta mit magyarázni. Akkor sem, ha sokan vannak, akik nem […]

Párttá alakult a Momentum Mozgalom. Nevet nem változtatnak, ezen a néven indulnak 2018-ban a választáson. Mint mondták, az a céljuk, hogy befejezzék a rendszerváltást. A DK és az LMP üdvözölte a Momentum párttá alakulását, de a Momentum csak a DK-val kapcsolatban mondta, hogy köszöni, nem kér belőlük. A Momentum az LMP-ről nem mondott semmit. Hiába örült hát a Gyurcsány Ferenc és a DK a Momentumnak, az öröm nem kölcsönös. „A 2004-es népszavazás és a 2006-os őszi események megmutatták, hogy a baloldal válságba jutott; 2010 óta pedig a jobboldal, a jobboldali értékek képviselete is válságban van. Nincs szolidaritás a jobboldalon, nincs […]

S a Momentum tényleg gumicsontirányba indult! S tényleg párttá alakult! Talán kár értük. Talán nem. Valószínűleg előbb érik el a politikai süllyesztőt, mintsem ez kiderülhetne. Akkor is, ha megtartották a Momentum Mozgalom nevet a párt számára. Ami önmagában nem feltétlenül baj. Legfeljebb egy darabig el fog tartani, amíg az emberek megtanulják. Nem az új párt nevét, hanem azt, hogy mostantól szó nincs egy adott cél elérése érdekében tevékenykedő, széles társadalmi platformot elérni szándékozó mozgalomról. A mozgalom ugyanis nem párt. A mozgalomnak elég az is, ha valami ellen szeretné megmozgatni a társadalmat. Mármint akkor, ha a társadalom az elutasított valami nélkül […]

A Mindenki című kisfilm Oscar díja ismét vitát váltott ki Magyarországon, ami nem baj, sőt. Szögezzük le: a film nem csapnivalóan pocsék. Kedves és szép történet egy valós és komoly problémáról, szépen lekerekített „igazsággal”. Mint egy amerikai családi film, a végén feldíszített tortával és meghatottan tapsoló közönséggel. Hogy érdemes-e az Oscar-ra? Miért ne? Az eddigi díjazottak között bőven fellelhetők a hasonló alkotások, mint a Beépített szépség, vagy a brutalitásával tüntető A bárányok hallgatnak. A hvg.hu-n nagy vitát váltott ki Balavány György véleménye, aki szerint nem elég jó az alkotás ahhoz, hogy világelső legyen. Döntő részben egyetértek vele, már persze feltéve, ha […]

Magyarország miniszterelnöke már nem ura a szavainak. Vagy ura még valamelyest, de a körülötte lévők úgy gondolják, hogy nem az. Az a véleményük, hogy Orbán nem mindig azt mondja, amit mond. Legalábbis akkor, amikor olyat mond, ami a kormánynak és a Fidesznek nem jó. Orbán ugyanis Magyarország miniszterelnöke és a Fidesz elnöke, tehát nem mondhat olyat, ami nem jó a kormánynak és a Fidesznek. Ha tehát mégis olyat mond, akkor mégsem azt mondta. Ha valaki nem értené a fenti okfejtést, elmagyarázzuk. Orbán Viktor a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évadnyitóján arról beszélt, hogy meg kell őrizni Magyarország etnikai homogenitását. Ennek […]

Egy ismerős hívta fel a figyelmemet a 444 egy röpke írására az informatikaoktatás kapcsán. Annyira röpke, hogy gyakorlatilag egy képhez fűzött hosszabb kommentár inkább, és szinte egy képernyőnyi területen is elfér. A cím alapján az informatikaoktatás sanyarú helyzetét hivatott illusztrálni. Mely informatikaoktatás valószínűleg tényleg sanyarú helyzetben van sok helyen. Elég az, ha belegondolunk az eszközigényébe, és az iskolák anyagi helyzetébe. Pontosabban a kettő közt meglevő résbe. Ami nem egy esetben inkább szakadék. A szakadék két partja közt aztán vitatható hidak alakulhatnak ki. A szülők felajánlásait, a cégektől levetett, de még használható eszközök használatát is beleértve. Meg a közös géphasználatot is bevetve. Amikor is két-három […]

A sajtóban, a tévében, a rádióban, a különböző blogokon nap mint nap rátermett, hozzáértő emberek, elemzők, újságírók, közéleti személyiségek, politikusok megvitatnak, jó alaposan számtalan fontos, az ország sorsát érintő kérdést, politikai, gazdasági történéseket. Természetesen a számtalan hivatalos szóvivő általában magyarázkodik valami miatt, megpróbálja elhitetni velünk, hogy mindaz, amit hallunk nem teljesen úgy van, ahogy mi első pillanatban értjük, alaposan kell értelmezni a dolgokat. Folyamatos harc (miniszterelnökünk mindig harcol, hol az EU-val, hol a világgal, hol a migránsok ellen, hol a sajtószabadság ellen, hol “a demokrácia ellen”) és a háború közepette mégis növekedés van. (Csökken a munkanélküliség, (nyilván megvédjük) nálunk majd […]

A Momentum Mozgalom kétségtelenül elérte azt, hogy Orbán Viktor zavarba jött. Annyira, hogy visszanyúlt a szokásos taktikához. Ez, mint tudjuk, leginkább az agyatlan vagdalkozáshoz hasonlít. Ami különben láthatóan kielégíti a vakhitű tapsoncok szellemi igényeit. Azonban ettől még az Orbánt kevésbé kedvelőknek is kár lenne eufóriába ugrálni magukat. Mert a magyar álomhelyzetnek csak az egyik oldalán billeg a miniszterelnök és az ő álmai. Amely utóbbiak között nyilvánvalóan ott szerepelt az Olimpia. Mert akkor ő lehetetett volna az a kormányfő, akinek munkásságát a nemzetközi helyzet annyira, de annyira visszaigazolja, hogy még az Olimpiát is ide sorsolják. Ha az ország különben beledöglik, akkor […]

Fürjes Balázs, a vizes vb-ért felelős kormánybiztos azt mondta a tévében, hogy a Dagály uszoda látványterve csak blöff volt. Ezzel akarták elnyerni a nemzetközi szövetség tetszését, de valójában tudták, hogy nem ilyet fognak építeni, hanem olyat, amit végül felépítettek. Vagyis egy korszerű, tetszetős, minden szempontból kiváló épület helyett egy bádogdobozhoz hasonlító valamit. A kormánybiztos ezzel azt is elismerte, hogy szándékosan vezették félre a nemzetközi úszószövetséget, mert így akartak előnyökhöz jutni másokkal szemben. Blöff volt tehát a szép terv, amit előkaptak valahonnan. Maguk sem gondolták komolyan. Talán kimásolták egy szaklapból, kölcsönvették egy kolléga munkájából. Ráadásul a vizes vb költségei is négyszeresére […]

Korán kezdődött a választási harc. No, nem ellenzék és kormánypártok közt, hiszen az a harc már eldőlt. Van buzizás, hazaárulózás, gyurcsányahibásozás, mészárosozás és oligarhásozás. a gecizés lecsengőben, a rasszista felhangokkal terhelt cigányozás, migránsozás épp szelídül. Tombol, az „elit”, mi azonban fotelunkba dőlhetünk, lábunk az asztalon, ölünkben klaviatúra, és írhatunk jót, rosszat nem árt, nem használ, a regnáló hatalom győz, az utókor pedig garantáltan rajtunk röhög. BALEKOK (hadd ne mondjam: birkák), simán vette őket palira a politikai, gazdasági „elit”, és nevetnek: – Ha-ha szegény öregek. – Vagy sírnak. Mi hagyjuk rájuk, és nehéz örökség az övék. Tehát a kenyér java a […]

Akár örülhetnék is: a budapesti olimpia rendezése ellen már 3-4 éve felsorakoztattam az érveimet. Először még az Amerikai Népszavában, tavalyelőtt nyáron – a paralimpiai bizottságnál kiderült disznóságok miatt –, a KMH-ban is. Mégsem vagyok felhőtlenül elégedett. Akkor is, most is azt tartom: NEM a játékok költségei – és azok jó részének várható elsikkasztása – a legfontosabb argumentum ebben a vitában. Bár azért rávilágítanak az egész olimpiai mozgalom természetére az elmúlt években kipattant sorozatos botrányok. Nemcsak a NOB, a FIFA, az UEFA, hanem nemzeti megfelelőik háza táján is. Nem úszhatják meg az ellenzéki pártok sem, de a Momentum sem, hogy végiggondolják: […]