A Magyar Nemzet című lap karaktergyilkosság jellegű cikket közölt olyan észak-amerikai magyarokról, akik az évek folyamán felszólaltak Orbán Viktor autoriter rendszere ellen. Lapunk két munkatársa — Göllner András és Lázár György — érintett Szőcs László írásában. A narratíva egyszerű és hamis: miközben a „legitim” észak-amerikai magyar szervezetek úgy látják, hogy Orbán Viktor példanélküli egyetértést és egységet teremtett a diaszpórában, az emigráció peremein élő liberálisok és baloldaliak frusztált és jogtalan támadásokat intéznek a Nemzeti Együttműködés Rendszere ellen. A Magyar Nemzet lejárató cikke itt olvasható. Publikáció előtt a szerző felkereste Göllner Andrást, aki az alábbi választ írta Montreálból. Ezt lapunkkal is megosztotta […]

Kedves Barátom, Szeretném magyarul felhívni figyelmedet az alábbi angol nyelvű meghívóra. A rendezvény egy mindenki számára nyitott, határok nélküli, virtuális könyvbemutató, amelyre Kedden, Június 16-án, budapesti idő szerint este 7 órakkor kerül sor. A könv (András B. Göllner (ed). The Forgotten Revolution: The 1919 Hungarian Republic of Councils. Black Rose Books/University of Chicago Press, 2020) négy hazai, hat külföldi kutató, egyetemi tanár közös munkája. (Alfabetikus sorrendben: Ádám Christopher, néhai Aranyossi Magda, Csoma Lajos, Csunderlik Péter, Göllner B. András, Lavallée Marie-Jossée, Polányi-Levitt Kari, Varela Raquel, Roussopoulos Dimitrios, Zimmermann Susan.) Könyvünk új fényben, a tények birtokában, verifikálható módszerekkel világít rá azokra az […]

„Szálljunk tova, csak el! Feledni mind, Mit lomb mélyén te nem láttál soha, A jajt, a lázat, mind a ferde kínt, Mit nyögve vált itt bús szívek soka” John Keats, (Óda egy csalogányhoz) Tóth Árpád fordítása   Háttér Az alábbi szöveg közel 16 évvel ezelőtt született Hegymagason, Balaton felvidéken, amikor még Magyarország határain belül küzdöttem az igazságért. Bibó István halálának 25-ik évfordulója alkalmából tettem akkor közzé. (A szöveg, rövidített változatában, a Népszava. 2004. November 27 számában jelent meg.) Azóta sok minden alaposan megváltozott körülöttünk is, bennünk is, de e szöveg mondanivalója, aktualitása egy darabot sem. 2010 óta én is, több […]

Ódor László professzor úrnak! Kedves kollega. Értékelem és köszönöm hozzászólását írásomhoz, melyet hangnemében egy picit indulatosnak, tartalmában enyhén szólva elfogultnak, ha szabad, igazságtalannak tartok. Sosem állítottam Bálintról, hogy nem beszél nyelveket. Hozzám is eljutott annak híre, hogy tökéletes a franciája. (Nekem nem adatott meg, hogy ezt a képességét személyesen is megtapasztaljam, de nincs szándékomba azt kétségbe vonni.) Azt állítani rólam, hogy amit odafenn műveltem, túlszárnyalta a teljes magyar ellenzék aljasságát – „Ilyen mélyre még a magyar ellenzék sem süllyed” – túlbecsüli szerény képességeimet. Bár vannak szárnyaim, (tegnap például az éj leple alatt átrepültem a Gellért hegy felett, nem tudom tetszett […]

Egyesek szerint, Magyarország kanadai nagykövete, Ódor Bálint, nagyon rosszul alszik manapság. Hogy miért, azt leginkább ő tudná elmondani, de erről bizonyára nem szívesen beszélne a nyilvánosság előtt. Egy dologban biztosak lehetünk. Ódor Bálint nem azért alszik rosszul a Fidesz harmadik választási győzelmének hajnalán, mert én itt kakaskodom, Montreal Kis-Olaszország néven ismert negyedében, hanem azért, mert Kanada kormánya, a kanadai sajtó teljes egésze, legyen az konzervatív vagy liberális, angol, vagy francia nyelvű, Április 8 óta, napi rendszerességgel osztja a pofonokat Bálint gazda szeretett főnökének. A pofonok most fájhatnak leginkább a magyar nagykövetnek, amikor ünneplés és dicséretek helyett, az általa éveken át […]

Something is happening here, But you don’t know what it is, Do you, Mr. Jones? Bob Dylan. Ballad of a Thin Man Bevezető November elején útjára indított sorozatom, a nyugati áramlat nyelvét boncolgatta, s ezzel a fejezettel, ér véget. (Az első rész itt olvasható, a második, harmadik és negyedik pedig itt.) Egy olyan nyelvről beszéltem, mely nem a szentlelkeket, a filozófusokat, hanem a hétköznapi embereket próbálja rávezetni az igazságosság, az alkotmányosság, a fenntartható társadalmi jólét felé vezető útra. A nyugati áramlat nyelve nem idegenkedik egyetlen olyan nyelvtől, még az útszélitől sem, mely az igazságosságot, a társadalmi jólétet szolgálja. Nem tartja alkalmatlan […]

Bevezető Az évezredek során, az emberek rengeteg különféle nyelveket fejlesztettek ki maguknak, hogy megértsék egymást, hangot adjanak akaratuknak, vágyaiknak, érzelmeiknek, megoldják közös gondjaikat, kihívásaikat. A nyelvek közül több ezer már kihalt, nem használjuk őket. Ilyen nyelv például a Latin vagy a Szanszkrit. Sokan korszerűsítik nyelveiket, hogy nehogy kihaljanak. Van olyan nyelv, amelyre már alig ismerni rá, annyira eltér eredeti változatától. Ilyen nyelv például a Magyar, a Görög, vagy akár az Angol is. A nyugati áramlat nyelve egy, a sok emberi nyelv közül, azt is nagyon sokat csiszolgatták, korszerűsítették az évek során, hogy napra kész, friss maradjon. A nyugati áramlat nyelve […]

Nézőpont nélkül nincs nézet Gunnar Myrdal Arisztotelész hagyatéka A nyugati áramlat azért kezdődik Arisztotelésszel, mert ő volt az első „nagyokos” aki megállapította, hogy a valóság nem az embereken kívül, a mennyekben, hanem az emberek fejében lakik. Ez a felismerés, paradigma váltás választja őt el nagynevű Görög elődjétől, Platóntól, illetve az, hogy ő nem használ kettős mércét a természet és társadalomtudományok esetében, mindkettőt empirikus alapokra helyezi. Arisztotelész volt az első nyugati gondolkodó, aki megállapítja, hogy egy egészséges közösség, mondjuk egy város, egészen másféle lábakon áll, mint az egyén. Ha az egyénnek több, egymással ellentétes identitása, személyisége van, zavartnak, tekintjük. /1/ Az […]

Nézőpont nélkül nincs nézet -Gunnar Myrdal Bevezető Arisztotelész tiszteletére készítette sorozatom egy nagyon egyszerű üzenettel indult útjára: aki ismeretlen vizeken óhajt utazni, vigyen magával egy iránytűt, hogy el ne vesszen. E sorozat egy olyan iránytűről szól, melynek első változatát Arisztotelész készített több mint 2,300 évvel ezelőtt, s mely otthon van akár a természettudományok akár a társadalomtudományok terepén. Én ezzel az iránytűvel, annak egyre tökéletesebb változatával navigálok az élet viharos vizein, miközben portugál vitorlás barátaim tanácsa cseng a fülemben: Navigare necesse est, vivere non est necesse. A Nyugati Áramlat fogalma A nyugati áramlat nem Góg vagy Magóg fiaival, vagy Szent István […]

Nézőpont nélkül nincs nézet Gunnar Myrdal [supsystic-tables id=2] Bevezető Társadalomtudósok a világ minden táján, jómagam is, valamilyen hozott kottából muzsikálunk. Ahhoz, hogy ez ne okozzon hangzavart, ne össze-vissza tüzeljünk egymásra, mint a cowboyok és az indiánok a hollywoodi filmekben, a társadalomtudósnak a nyilvánosság elé kell tárnia, hogy milyen kottából játszik, nézeteit milyen nézőpontokból kiindulva alakította, kinek a cipőiben járkál. Ez az elvárás kifejezetten fontos olyan társadalmi kihívások mérlegelése során, amelyek körül forró a levegő, élesek a viták. (Ilyen, például az a kérdés, hogy az „illiberális állam” jobban teljesíti e, a fenntartható fejlődés és igazságosság követelményeit, mint a „liberális állam”.) Ilyen […]

Mióta Horthy Miklós reinkarnációja, a korábbi bal-liberális pártok csődjének következtében, a hatalomba repült 2010-ben, szüntelen ezt hallatja magáról: Magyarország jobban teljesít. Az alábbiakban, röviden bemutatjuk, verifikálható adatokkal alátámasztva, valóban hogyan is teljesített Orbán Viktor Magyarország élén. Ezt a rövid visszapillantást kénytelen vagyok a leg szomorúbb adattal kezdeni. Az elmúlt 7 év során, Orbán földönfutóvá tette a magyar 25-50 év közti korosztály több mint 15 százalékát. Ezzel egy száz éves rekordot döntött meg. Ami ennél még szomorúbb: a legfrissebb adatok azt bizonyítják, hogy a magyar ifjúság két harmadát e vándorsors fontolgatására készteti. /1/ Tudom, vannak, akik az utóbbi adatot pozitívumként kezelik: […]

Kedves KMH olvasók! E rövid nyilatkozat azoknak a kedves olvasóknak szól, akik kíváncsiak, hová tűntem az év eleje óta, és esetleg azt fontolgatják, hogy vagy el lettem hallgattatva, vagy az egyetem által nyugdíjaztatva, visszatértem Orbán Viktor falujába, és ott, a Puskás Akadémia árnyékában próbálok szép csendben meghúzódzkodni. Montrealból, egyetemi irodámból, ahol főállásban, a szabadgondolkodás szellemiségét képviselem, üzenem: elhallgattatásom, nyugdíjaztatásom, „haza” térésem hírei alaptalanok. Emeritus tanári rangom egy örök életre szól. Aktív akadémiai életet élek, írok, kutatok, előadok. Mint Orfeusz, még akkor is járatni fogom a szájamat, ha netán darabokra tépnének a szeretet és összefogás fantomjai. Míg az utóbbi tettükért, jó […]

Kövér László kanadai rokona, Somorjai Ágnes, a Kanadai Magyar Kulturális Tanács örökös tiszteletbeli elnöke és magyarországi megbízottja. Kanadában úgy ismerik, mint a Fidesz kanadai nagyasszonyát, aki már évek óta, a nyilvánosság előtt égeti azokat a kanadai magyarokat, akik nem a Fidesz vagy a Jobbik szemszögéből nézik a valóságot. Több kanadai petíción szerepel Somorjai neve, amelyben hazaárulóként, közösség-bomlasztóként rágalmazza azokat a kanadai magyarokat akik, nem a Fidesz/KDNP, vagy akár a Jobbik sípszavára menetelnek Kanadában. Somorjai lojális magatartását, a Fidesz, a magyar adófizetők pénzén, már több alkalommal is meghálálta. Több kitüntetést, magyarországi utazást, és egyéb anyagi, erkölcsi támogatásokat nyújtott neki, hogy ez […]

Ifjú Rajk László, az Oscar díjas Saul Fia című magyar film díszlettervezője, telt ház előtt, előadást tartott a montreali Concordia egyetemen 2016. November 4-én. Az előadás címe: A Művészet és a Holokauszt. Az előadást Göllner András, a Concordia Egyetem Emeritus professzora és a Kanadai Magyar Demokratikus Charta alapítója, elnökségi tagja szervezte. Rajk előadása, az egyetem és több montreali civil szervezet együttműködésének köszönhető, név szerint: The School of Community and Public Affairs, The Mel Hoppenheim School of Cinema, The Montreal Institute of Genocide Studies, The Centre for Ethnographic Research and Exhibition in the Aftermath of Violence, the Montreal Holocaust Memorial Centre, […]

Göllner András munkatársunk alábbi írása először, a budapesti Népszava, 2008. július 10. számában látott napvilágot. A magyar kormány által útjára indított legdrágább nemzetközi PR fesztivál alkalmával – a montreáli magyar kulturális héttel párhuzamban – újra közöljük Göllner András írását, mert egyértelműen rámutat, mennyire távol áll Orbán Viktor és pártja 1956 szellemiségétől, az ötvenhatos hősök áldozatvállalásától, a pluralizmus és a kulturális tolerancia értékeitől. * 1956-ban, a forradalom leverése után, a várható megtorlás elől, szüleim külföldre menekültek. Magyarországtól messze, Kanadában, nőttem fel. Külföldön végeztem egyetemi tanulmányaimat, ott váltam egyetemi oktatóvá, ott alapítottam családot, ott neveltem fel gyermekeimet és tanítottam meg őket arra, […]