Bármennyire is úgy tünik, hogy hihetelen a történetem, kapaszkodjon meg az olvasó. Igaz! Jómagam sem akartam elhinni, hogy mindössze 260 km-re vagyok Budapesttől, és az elmúlt tíz évben egy alkalommal sem voltam ott. Pusztán csak átutaztam rajta, anélkül, hogy leszáltam volna a vonatról, illetve kiszáltam volna a gépkocsiból. Éppen ezért rém furcsa érzés volt ennyi idő után ismét úgy odalátogatni, hogy négy teljes nap leszünk ott. Ezt még az is tetézte, hogy itt születtem, de több mint negyven éve nem élek itten. Viszont turistának sem éreztem magamat, hiszen minden zegét-zugát ismerem a városnak. Már a vasúti jegy megvétele is némi […]

Már november vége felé járt az idő, de szerencsére a tél közeledte még nem mutatta meg az erejét. Éjszakánként már kicsit csípőssé vált a hideg, de a tél a nagy szakállát még nem lengette meg. Egyelőre nem havazott, és nem változtatta át a világot a komor szürkeségből szikrázó fehér színűre. — Úgy látom, szerencsénk lesz idén — fordult az egyik alkalmazottjához Kálmán, a vállalkozó. — Ha minden rendben megy, akkor még a nagy havazás előtt ki tudjuk szállítani az adományokat a rászorulóknak. — Össze kellene állítani az egységcsomagokat, mert még a fele sincsen készen. — Miért? Mivel töltötték az időt […]

Szinte egész Európa figyelme most Ausztriára terelődik. Előzőleg a németországi választások keltettek nagy érdeklődést. Merkel győzelme már „borítékolva” volt de ami utána következett arra senki sem volt felkészülve. Egyik meglepetés a másik után, és kormányalakítás egyelőre még nem aktuális. A németországi választások sokszor voltak hatással az osztrák választásokra, ám most ez nem igazán mondható. Eleve más a felállás. Ausztriában előrehozott választások lesznek a jövő hét vasárnap. A két nagy párt az SPÖ (szociáldemokraták) és az ÖVP (néppártiak) koalícióban kormányzott. Ám az ÖVP volt vezetője és alkancellárja — Reinhold Mitterlehner-t — a saját pártja kényszerítette lemondásra. Helyére egy olyan fiatal „titánt” […]

Angela Merkel fogja elfoglalni ismét a kancellári széket Németországban. A kérdés csupán az lesz, kit vesz maga mellé koalícióba. Martin Schulzot az SPD-től, az Európai Parlament elnökét? Korábban nagynak tűnt a valószínűsége. Az SPD egy ideig tarolt a nyári választási kampányban, de egy idő után Schulz népszerűsége a ménypontra esett vissza. Az utolsó hétre sikerült ugyan beerősíteni, de az elvi nézeteltérések Schulz és Merkel közt is megkérdőjelezhetik a koalíció létrejöttét. Azonban közvetlen azután, hogy nyilvánvalóvá vált Merkelék győzelme, Schulz bejelentette, hogy nem lesznek koalíciós partnerek, maradnak „opozícióban”. Az idei választások legnagyobb meglepetése az AfD (Alternative für Deutchland) nevű párt előretörése. […]

Több mint hetven éve annak, hogy a második világháború véget ért. Mint tudjuk, és sokan meg is tapasztalták, az akkori „elosztás” nem sikerült valami jól. Hiába voltak vesztesek és győztesek, az újra felosztás nem ez alapján történt teljesen. Az akkori Szovjetunió, még a befejezés előtt megállapodott a három nagyhatalommal, az USA-val Angliá-val és Franciaországgal Európa újra felosztásáról. Európa keleti felét átengedték az orosz érdekeltségek szférájába. Itt orosz mintára diktatórikus rendszereket hoztak létre. Kiszálgáló személyzet is volt mindjárt. Csak egyszer az ötvenes években volt kísérlet téve arra, hogy ebből az úgynevezett kommunista blokkból Magyarország és Lengyelország kiváljon. Heroikus harc kezdődött, de […]

Talán pár olvasónak nem egy ismeretlen név Hillel Neuer. Mikor megkérdezték tőle egy riport során, mi volt az a két nyelv amit születési helyén gyakran hallott az angól mellett, azt válaszolta: a jiddis és magyar. Semmi magyar gyökere nincsen, de azon a környéken Montreálban ahol felnőtt, főleg magyar anyanyelvű zsidók laktak. Ő személy szerint oroszországi, illetve lengyelországi szülőktől származik. Már mint gyerek érdekelte a jog. Apja is jogász volt, így ő vitte tovább az apja szakmáját. Az egyetem befejezése után egy híres New York-i ügyvédi iroda alkalmazásába került. Ma a UN Watch vezetője. Mi is ez a szervezet? Alapjában véve […]

Alig pár hete, hogy Benjamin Netanjahu izraeli államfő magyarországi látogatáson volt. Ő volt Jichák Samir után a második izraeli miniszterelnök, aki tiszteletét tette Budapesten. Samir még a rendszerváltás évében 1989-ben járt villámlátogatáson Buedapesten, és az akkori miniszterelnökkel Grósz Károllyal tárgyalt. Előzőleg Mose Arensz , izraeli külügyminiszter járt előkészíteni a találkozót, és tárgyalt Horn Gyulával az akkori külügyminiszterrel. Noha a diplomáciai viszonyok akkor helyre lettek állítva hosszas szünet után, de közel harminc évnek kellett eltelnie, amig izraeli miniszterelnök jött ismét Magyarországra. Nem volt most semmi nagy előkészület, ám sokáig egy „reklámplakát” árnyékolta be, és tette kétségessé a látogatást. Soros György arcképével […]

Az elmúlt időszakban ismételten kiéleződött a harc a palesztínok és az izrael hatóságok közt. Az egyre inkább elharapózó terrorizmus megfékezésére Izrael radikális óvintézkedéseket vezetett be, az Óvárosban külön tekintettel a Templom hegyre. Egyre több alkalommal történtek olyan terrorakciók, amikoris a támadók az eddig használt fegyvereket felcseréltek olyanokra, amiket a hétköznapi ember egész más célokra használ: konyhakés, csavarhúzó, olló és minden szóbajöhető szúró-vágó eszközt bevettek, hogy védtelen emberek életét oltsák ki. Elsőre az izraeli rendfenntarók és a katonaság értetlenül szemlélte az eseményeket. A sokadik eset után a helyzet tarthatatlansága miatt lépni kellett. Szinte mindenütt a repülőterekről ismert fémdetektorokat szereltek fel a […]

Nem sokan gondolkoznak a mai Európában, úgy, hogy ugyan mi lesz a jövő. Ha gondolkoznak is rajta, messze nem olyan tervek kidolgozásán fáradoznak, amik hosszú távon megfelelő változásokat eredményeznének. A stabil bevándorlások miatt Európának két lehetősége van: vagy feltámad benne az életösztön, vagy belepusztul. A jelenlegi eszközökkel nem lehet csatát nyerni a maguknak szinte mindent megengedő terroristákkal szemben. Ha csupán a „sima” terrorizmussal kellene szembenézni, az nem volna akkora gond mint az ideológiai terror. Ugyan úgy nehéz ellene védekezni, de ez sokkal veszélyesebb mint a fegyveres terror. Az ideológiai terror egyre inkább megfertőzi még azok agyát is akik eddig „immunisak” […]

Fene sem tudja, hogyan került a kezembe egy ős régi újság. A dátuma igen csak el van mázolódva, éppen ezért kiakartam hajitani, ám a szemem megakadt egy cikken. Schmitt Pálnak mennie kell. Nofene! Mikor is volt ez? Nem akarok marhaságot írni évszámbelileg de már ismételten Fidesz éra volt. Na hogy is vala ez az egész Schmidt ügy? Schmitt Pált annó a fidesz juttatta be a köztársasági elnöki székbe. Mint olimpiai bajnokot és „doktort” őt tartotta alkalmasnak erre a közjogi méltóságra. Az Istenadta nép mi mást tehetett, tudomásul vette. Úgy gondolta, mint közjogi méltóság sokat nem tud beleszólni a napi politikába. […]

Még a múlt év végén született egy kormányrendelet, hogy a nyugdíjasoknak az év végén tízezer forintos Erzsébet utalvényokat fognak ajándékozni. Sőt! Hogy pikánsabbá tegyék a dolgokat a kormányzati szervek olyant találtak ki, hogy nem a posta fogja azokat kikézbesíteni, hanem a kormányzati dolgozók egy csapata. Ám közben elkezdtek gondolkodni, hogy ez fizikailag lehetetlen, és mi lesz azokkal a nyugdíjra jogosultakkal akik külhonban élnek? Maradt tehát az a megoldás, hogy a nyugdíjintézet postán keresztűl juttatja el a csekkeket. Én is részesülök magyar nyugdíjellátásban (ha abból a pénzből kellene megélnem igen csak nehezen menne, mert még mint fedélnélküli sem lehetne belőle ellenni […]

Miközben még javában dühöng a hideg, és a sok rászoruló segítése, a Parlament jól fűtött helyiségeiben élénk vita folyik arról, hogyan lehetne lapátra tenni a sok civil szervezetet, és kormánypárti szervezeteket tenni a helyükre. A rendszer amit most kívánnak majd törvényesíteni nem újkeletű. Annó meg a Barack Obama éra idején maga az USA is bírálta az ilyen próbálkozásokat. Azonban úgy tünik, hogy Donald Trump hatalomra kerülésével ebben is változások lesznek. Oroszországban a rendszer már évek óta működik. Vlagyimir Putyin elrendelte, hogy minden olyan civil szervezetet vegyenek „górcső” alá, melyről bizonyítható, hogy külföldről kap támogatást. Pillanatok alatt összegyült egy lista és […]

Idén a keresztény karácsony és a zsidó Chanuka ünnepe majdnem egy napra esik. A Chanuka első napja december 24.-én este volt. Ekkor gyújtották meg az első Chanuka gyertyát. De mi is tulajdonképpen a Chanuka? Az időszámítás előtti második században (i.e 165) a görög uralkodó IV. Antiokhusz Epifanes elrendlte, hogy az addig vallásilag független Judeában, vezessék be a hellénizmust. Parancsára a Jeruzsalemi Szentéjbe bevitette a Zeusz szobrot. Ezzel megszentségtelenítette azt, mivel a zsidó vallás szigorúan tíltja a bálványok és más Istenek imádatát. Sőt elrendelte még azt is, hogy ezután a zsidók ugyan úgy kötelesek hódolni a görög Istenek előtt. Ennek hatására […]

Ma végett ért az az operettbe illő helyzet Ausztriába, ami lassan egy fél éve borzolta a kedélyeket. Május 22.-én kezdődött az egész. Ezen a napon volt az államelnök választás döntő fordulója. Előzőleg hat jelölt volt a listán, amiből aztán a szavazatok alapján csupán a két legtöbbe szavazatot kapott jelőlt került a döntőbe. Az egyik Alexander van Der Bellen a valamikor Zöld párt elnöke, míg a másik az FPÖ (rossz fordításban az ausztriai szabadság párt Freiheitliche Partei Österreich) egyik új „titánja” Norbert Hofer. Nem volt nagy részvételi arány, és a választási eredmény szinte döntetlen állást jelzett az első pillanatokban. Végül is […]

A világ figyelme soha sem olyan eseményekre irányúl, amik jelentőségüknél fogva, csak egy bizonyos terület érdeklődésére tarthatnak számot. Anno nagy vihart kavart és a tudósítások vezető helyein szerepelt az ausztriai bundesprezident (államelnök) választás. Az államelnöknek tényleges politikai hatalma nincsen. Pusztán reprezentációs feladatai vannak. Külföldi látogatások során ő az aki képviseli az országot. Bizonyos kérdésekben beleszólhat dolgokba, mint új választások kiírása, vagy egy törvénymodósítás javaslat elutasítása illetve megszavazása. A választás több fordulós. A megszokottól eltérően idén kissé operettszerüvé alacsonyodott. Az első körben több résztvevő indul és nevez. Az első forduló végeztével a két legtöbb szavazatot kapott jelölt jut tovább. A „selejtezők” […]