Ahogy a múltkor kezdtem, csak ismételni tudnám: Az ember olykor beleéli magát, hogy a gyávaságnak, illetve a hatalmi trógerizmusnak vannak határai, illetve lejjebb már nincs is. Aztán kiderül, hogy ez mekkora tévedés. Most ez annak kapcsán jutott eszembe, hogy a legújabb hírek szerint a járványhelyzet valós megoldásának lassítására az önkormányzati szakrendelők, illetve háziorvosok kerülődnek, kerülődhetnek a központi irányítás mocsarába. Amiben posvány van, de más aligha. Ami egyébként szinte független is a járványtól. Természetesen nyilván nem teljesen független, de a kialakult helyzetben, pontosabban a szakrendelők benyúlása szempontjából valószínűleg a vezéri pánik a jelentősebb. Ennek kapcsán tekintsünk el, többek között, attól a […]

Az utóbbi időben olyan érzete támadhat az embernek, mintha vezértémák kezdenék kirágni magukat a vízcsöveken, és aztán a csapon és mellette is ezek kezdenek csorogni, szivárogni mindenfele. Nem vitatva persze, hogy a vezérmotívumot kétségtelenül a napi horror-híradóval is szinten tartott köznépi pánik és ennek kommunikációs vámszedői határozzák meg. Valamint az ehhez kapcsolódó kommunikációs ötletelések. Ugyanakkor, elgondolkodva a tapasztaltakon, olykor olyan érzésem támad, mintha már-már konszenzus lenne egyes témák szétkenésére, illetve egysíkú kommunikációjára. Mint például az egyes vakcinák használatának a kérdése is. S innentől, nyugodtan hagyja is abba az olvasást az, aki szerint az ellenzék mindent tökéletesen csinál. Valamint az is, […]

A legfrissebb hírek szerint beindult a kommunikációs és társadalmi pótcselekvések kormányzati offenzívája. Ez világos, illetve legalább érthető. Az, ahogy fogadták, illetve befogadták a törvényesített pánikreakciókat az már nem minden esetben érthető. Nem is annyira a kormányhoz közeli szereplők esetében. Ott legfeljebb csak az nem mindig világos, hogy a politikai mazochizmusnak még mindig nem érték el az események a tűréshatárát. Mert akkor, ha feltételezem, hogy a Fidesz politikája nem mindenkit tett milliárdossá, akkor a parlamenti kétharmadot megszavazó társadalmi kisebbség nem kis része is valószínűleg szív, mint a torkos borz. Persze lehet, ők így szeretik. Az világos, hogy a Fidesz kilépett abból […]

Az ellenzéknek, ha már beszáll egy kérdésesen legitim választási rendszer szabta csatába, nem igazán lenne más választása, mint készülni egy olajfa-szerű koalícióra. Ami természetesen nagyon komoly kompromisszumok megkötését követelné meg. Amellett némi korrektséget is. Példát mutatva ezzel a választóknak is. Akiktől támogatást, megértést, és nem utolsó sorban voksokat szeretnének kapni. Ez az én olvasatomban azt jelenti, hogy kialakítanak egy olyan, kompromisszumokkal, de közösen képviselt programot, ami az egyes pártok által delegáltan, nevekhez, arcokhoz köthető. Akár annak kommunikációjával is, hogy melyik párt mit engedett, illetve miért cserébe a közös program kialakításakor. Ebből a szempontból, alig egy évvel a választások előtt, baromira […]

Az ember olykor beleéli magát, hogy a gyávaságnak, illetve trógerizmusnak vannak határai, illetve lejjebb már nincs is. Aztán jönnek Orbán Viktor nyilatkozatai. Igazolva, hogy valószínűleg olyan vezéri magasságokban van, ahol mindig van lejjebb. Nem mintha a járvány kapcsán pont egy konzultációra lenne szüksége az országnak. Mert az élet enélkül is elég csikorogva zajlott. Sokaknak annyira, hogy a csikorgás már kisiklás kísérő zenéje volt. Miközben az utóbbi hónapban sem volt mentes az élet a vakcinák körüli kommunikációs hullámoktól. Voltaképpen jóval több indulati véleményt lehetett olvasni, mint amennyire a szakmai megközelítések kezdtek volna dominálni. Beleértve azt is, hogy akár orvosi diplomával, de […]

Mostanában, a COVID-19 kapcsán, egyre inkább a vakcinák körüli polémiáké vált a napi kommunikáció terepe. Ettől még persze a horror-híradó számszaki adatai sem maradnak el. De elég a fórumokba beleolvasni ahhoz, hogy lassan éppen olyan hitelvi vita alakul ki a „melyik vakcina a tuti” kérdésköre körül, mint akár a sörmárkákba vetett bizalom és ízlés körül. Csak a tétje egy kicsit nagyobb. Nem is olyan kicsit, mint amennyire alaposan. A gondok virágoskertje egyébként éppen az alaposság körül kezd elburjánzani. De ne fussunk ennyire előre. Mielőtt most valaki oltás-szkeptikus fanyalgásba élné bele magát leszögezem: a tömeges fertőzési hullámok összeomlása a nyájimmunitástól várható. […]

A legutóbbi igencsak „jól átgondolt” vezéri ötletelés az ingyenes inetrnetről szól. Némi korlátokkal a sorok között, de legalább sürgősséggel kihírdetve. Hadd szokja a nép, hogy a vezér adja az alamizsnát, tehát bármikor el is veheti. Amihez nem is kell túlságosan hinni a conteo-kban. A rendelet szövege alapján ez a hihetetlen kedvezés csak 30 napra szól, csak annak, akinek már van szerződése, és csak „a helyhez kötött internet-hozzáférési szolgáltatás” igénybevételére. De az utóbbiból is csak egy helyen. Tehát elmehet zabot hegyezni mindenki, aki: -nem rendelkezik internetkapcsolattal, és ehhez természetesen számítógéppel; -a mobilnetes szolgáltatásra szerződött; -családi, vagy iskolai okokból több helyen szeretné […]

Az USA-ban, ahogy a CNN elemzője is kiemelte a választási közvetítésben, a szavazók többsége elutasította a megosztás, és hatalomkoncentrálás politikáját. Az eufória láthatóan nagy volt a választás éjszakáján. Az ország azonban egy olyan valami, aminek másnap is ki kell nyitnia. Akkor is, ha másnapos. A politikai bot egy másik csükénél pedig azt kezdték magyarázni, hogy ennek milyen hatásai lesznek a kisdiktátorokra. Nos. Távolságarányosan egyre kisebb. Azonban ennek ellenére nem lesz, pontosabban nem lenne, tanulságok nélküli az USA jelen választási története. Az egyik legfontosabb tanulság talán akkor vonható le, ha a számokat, pontosabban az arányokat nézzük. Annak alapján ugyanis világosan látszik, […]

Megjelent egy műmeséket tartalmazó, szándékai szerint a másságokat bemutató könyv. Azon persze lehetne talán vitatkozni, hogy a másság mihez képest az. Az azonban ettől független, hogy a kiadást gondozó Labrisz Leszbikus Egyesület igazán komoly köszönettel tartozik Dúró Dórának. Könnyen lehet ugyanis, hogy önmagában ez a kiadvány pont arra a sorsra jut, mint megannyi alternatív mesekönyv, illetve a gyerekeknek szánt egyéb nyomtatvány. Porosodva végzi egy raktár sarkában, billegő asztal alatt, vagy egy nagy dobozban a pincében. A könyv nyilvános ledarálása azonban alapvetően átírta a sorsvonalakat. Miközben néhány egyéb, elsősorban politikai, pontot is tisztázott. Nem Dúró Dóra esetében, mert az ő politikai, […]

Az SZFE körüli, részleteiben olykor naponta változó helyzetről nyilván mindenkinek meg lehet, és sokaknak nyilván meg is van a véleménye. Nekem is. Akinek meg nincs, az legfeljebb kölcsönveszi valakiét. Ki a diákokét, ki egy tanárét, ki egy államtitkárét, vagy más hatalmi szereplőét. Kinek mi jut. Kinek mihez van gusztusa. Aztán megjelennek a kialakult helyzet ilyen-olyan haszonélvezői. Illetve azok is, akik legalább a maguk pár percét szeretnék megkapni a kialakult helyzetben. Talán nem véletlen, hogy 2012-ben a diákok köszönték, de nem igazán kérték a politikai megmondóemberek megjelenését a terepen. Nem mintha a decemberi hűvösben, illetve addig, amíg jelenthetett némi személyes kockázatot […]

Most a nagy stadion-buli idején sorakoznak az emberkísérletet, felelőtlenséget, és hasonlókat soroló megnyilatkozások. Nem egyszer olyanokat emlegetve egy-egy fórumon, hogy a sárga föld is belepirulna. Miközben a stadionba szervezett nagy járvány-találkozóban semmi rossz nincs. Sőt! Nagy vezérünk bölcsességét tükrözi az engedélyezése. Csak egyes, netán mindenféle alapbetegséggel, illetve előítélettel küzdők nem látják át ezt a bölcsességet. Adott ugyanis ez a fránya vírus. Az teljesen nyilvánvaló, hogy a spontán átfertőzési láncok megtörése nélkül mindaddig szabadon terjedhet, amíg ezt a lánctörést lehetővé tevő védettségi szint ki nem alakul a populációban. Ezt olykor nyáj-immunitás néven is emlegetik. A részleges, illetve teljes védettséget elő lehetne […]

A Magyarországon jelenleg regnáló kormány feje jó ideje háborús retorikát használ. Minden bozótnál ellenség, és minden ténykedése csata. Ennek csak az egyik jele az, hogy a háborús plakátvilágot idéző hirdetés jelent meg. Látszólag csak az egyik jele. Valójában ennél könnyen lehet mélyebb, sokkal mélyebb üzenete. Az ugyanis, hogy a kommunikáció, ha mégoly jelképes is, mély nyomokat hagyhat, az korántsem mostanában felismert jelenség. Aki nem látta, nézze meg az „Eredet” című filmet. Ha nem lenne ehhez valakinek kedve, akkor csak annyit belőle itt, hogy világosan leírja az elme működésének egyik jellemzőjét. Azt, hogy a belülről fakadó gondolat az, amit az egyén […]

Az éppen aktuális vízcsapokból most azt hallom előbugyogni, hogy kerek szemekkel csodálkoznak a gazdasági visszaesés mértékén. Miközben valami negatív csodaváráshoz hasonlóan lamentálnak a második hullámról. Mármint a COVID-19 fertőzések második hullámáról. Amelynek már az első hulláma körül is sokkal inkább a gazdasági világ-recesszió fedősztorija látszott sertepertélni. Egyébként a gazdasági visszaesés feletti nagy csodálkozást sem igazán lehet megérteni. Májusban, amikor először indult be a vezéri fantázia hazánkban a második hullámról már világos volt, hogy: -A dübörgő gazdaságban valójában nincs hosszabb távra működési tartalék; -A szociális ellátórendszer képtelen megbirkózni a gazdasági visszaesés áldozatai keltette problémával; -A tartalék hiánya nem kis részben annak […]

Tüntetnek az Index mellett? Biztosan jól teszik. No nem az Index miatt, hanem a sajtó, illetve véleményszbadaság okán. Az, hogy erre az Index szerkesztőségét festik a zászlóra, az legfeljebb különlegesség. Ha ez lenne az az utolsó szikra, amitől a közvélemény benzineshordója elsöpri a neo-bolsevik hatalomgyakorlást, az az egyik oldala lenne a történetnek. A másik oldalon azonban az Index szerkesztősége áll. Akikkel természetesen nyugodtan legyen szolidáris, aki szeretne. Szíve joga. Ha tetszik: a véleményszabadság talaján állva, a legteljesebb mértékben joga van hozzá. Személy szerint azonban nem elég mélységes az amnéziám kútja ahhoz, hogy ezt kellően nagy lendülettel megtegyem. Éppen a vélemény […]

Mostanában azon megy az össznépi, most éppen a kultúrát félteni hivatott, nyüszögés, hogy mi történik a színészeti, és mozgóképipari segédmunkásképzés környékén. Félre értés ne legyen! Tőlem nyugodtan tekintheti bárki alanyi jogon tehetségesnek, vagy akár zseninek, a végzetteket. A jegypénztárnál még sosem kérdeztem meg, hogy milyen papírjai vannak a szereplőknek. Akár látszó, akár technikai szereplő az illető. S gyanítom, maradok az a bináris kultúrproli, aki voltam. Számomra két típusú film, illetve színészet, színház létezik. Olyan, ami tetszik. Illetve olyan ami nem tetszik. De igaz ez a zenére, a festészetre, irodalomra, de minden másra is, ami alapvetően egy szubjektív értékítélet mentén jelent […]