Embörök! Mi ez a pánik? Párttól, kormánytól, felfogástól függetlenül szerintem akkor tesszük a legtöbbet magunkért és egymásért, ha nem vesztjük el a józan eszünket. Kétségtelen: a despotáknak nagyon kedvez az ilyesmi: járvány, földrengés, más természeti katasztrófa ürügyén ugyanis nagyobb ellenállás nélkül lehet csorbítani az emberek jogait gyülekezésre, tiltakozásra vagy csak a vélemények kifejtésére. Egyelőre – de csak egyelőre! – felesleges itt kz-kről, meg Gulagról delirálni. De könnyen lehet az egészségügyi karanténból elkülönítő tábor… (Már most is vannak olyan jelek, amikről Buzatti: Hajtóvadászat öregekre c. könyvében olvastam a hatvanas években.) Az ismeretlentől mindannyian félünk: öregek és fiatalok, betegek és egészségesek, magyarok […]

A Szájer-ügy kapcsán érdemes lenne beszélnünk egymással arról: végtére, mi az a jogállam? A konkrét ügyben például tökmindegy, hogy a „többség” mit GONDOL a látott kábszercsomagokról. Jogállamban ez akkor is csak „birtoklás”, nem terjesztés, és az „üzérkedés” se tény, csak feltételezés. Ha kardoskodunk a jogállam mellett, – akkor nem árt, ha tisztázzuk, mit értünk ezalatt. Például azt, hogy az igazságszolgáltatás nem a vádlott SZEMÉLYE alapján ítél, hanem a törvénysértés TÉNYE alapján. Ahogy pár éve a ner jogszolgáltatása börtönre ítélt három személyt – merthogy a mendemondák alapján valószínűsíthető volt a korrupció. Nem Szájer mentegetéséről van szó. DE! A kábszer fogyasztása nem […]

Látszólag egyszerű a válasz: hát a vírus! De, ha a vírus betörése (kitörése?) óta zajló folyamatokat szemléljük, láthatjuk: sokkal többről van szó. Ha a világban zajló eseményeket követjük, azt is észrevehetjük, hogy – bár országonként a hagyományok, anyagi lehetőségek stb. függvényében eltérő módon -, de a tendencia hasonló. Mivel nem vagyok járatos a nemzetközi politikában, maradnék a magyarországi helyzetnél. Elöljáróban: a járvány veszélyes helyzetet teremtett itt is, sok rendszabály jogos, betartásuk elemi érdekünk: bár a legtöbb késve, felemásan született – de még a járványügyi szakemberek megítélése is eltérő. Nem pártolnék semmi olyan kezdeményezést, pl., hogy „ellenállásiból” ne hordjunk maszkot, vagy […]

Régóta fontolgatom, hogy megírom a magyarországi rendszerváltás történetét – alulnézetből. Ez az „alulnézet” azt jelenti, hogy magam a „középosztály” alsó szélén tanyáztam valahol. Bár újságíró voltam, de nem befolyásos nagy lapnál, csak egy helyi orgánumnál. Bár volt ennek egy szakmai előnye: bármilyen hülyeséget írtam, az olvasó másnap reggel a műhely sarkánál számon kérte. Így azután igyekeztem kerülni a hülyeségeket – azt remélem, többnyire sikerrel. Erre utal, hogy évtizedek múlva is akadtak, akik emlékeztek a nevemre, írásaimra. Egyébként ez legmagasabb szakmai kitüntetésem – a hivatalos listákra sose kerültem föl. Pályázatokon nyertem nívódíjakat, ösztöndíjat. (Soros a hetvenes években itthon még nem volt […]

Hajjaj! Parazsat gyűjtök a fejemre! Kaleta Gábor ügye NEM politika ügy! Kanadaiaknak: Kaleta, a jelen kormány perui nagykövete egy nemzetközi pedofil hálózat utáni nyomozás folyamán bukott le, mert a hivatali számítógépén 19 ezer gyermekfotót – közöttük pornográf tartalmút is – találtak. Magyar bíróság elé került, ahol felfüggesztett börtönbüntetést kapott, valamint csekély pénzbírságot. A közvélemény felzúdult, főként az ellenzéki oldal. Nagyon nem tetszik. A pedofília jelen tudásunk szerint abnormális mentális állapot, amelynek biológiai-fizikai eredőjét nem ismerjük. Eddigi tapasztalatok szerint e késztetés egyes esetekben gyógyszerrel, állandó felügyelettel jól karban tartható. Nem függ világnézettől, vallástól – tehát mindegy, hogy Kaleta a jelen magyarországi […]

Régóta zajlik a vita itt is, másutt is: micsoda hálátlanság, pláne köpönyegforgatás, hogy a magyarországi kormányfő szembefordult egykori támogatójával, karrierje elindítójával. Szerintem meg ez nem túl lényeges – bár igen látványos eleme a hazai politikának. Gyakorta megesik másokkal is, másutt is. Sőt, inkább természetesnek mondanám, hogy az embernek az ismeretei, tapasztalatai bővülésével változik a világlátása. A lényeges kérdés az lenne, miféle más alapokon tolja-löki Magyarországot és a magyar nemzetet egy erősen közepes kvalitású, bizonytalan identitású, labilis erkölcsű rikkancs nagyon veszélyes irányba. Amíg viszont mi itt – mások meg máshol – azon rugózunk, hogy az amerikai-magyar milliárdos pár milliója „méltatlan kezekbe” […]

Hát, ez nem lesz rövid. De a magyarországi junta (lánynevén kormány) se tartóztatta meg magát: 13 kérdőjellel ellátott körmondatos állítást tartalmaz az ív. Merthogy kérdésekről – a korábbiakhoz hasonlóan – szó sincs. Sajátos szemszögből felállított alternatívákat soroló mondatokról van szó – amelyeknek kérdőjelet tettek a végére. Magam még nem kaptam meg a papírváltozatot, így a neten itt elérhető listát olvasgattam. Nem térek ki minden egyes felvetésre – sok közöttük az unásig ismert migráncsozás, brüsszelezés – meg persze a junta fényezése. A 2. pontban: Ön egyetért-e azzal, hogy a járványügyi készültséget mindaddig fenn kell tartani az egészségügyben, amíg fennáll a járvány […]

Felbátorítottatok ezzel a sok elismeréssel. Úgyhogy most csak mesélek. Például arról, hogy mindig valami eltérő álláspontom volt. Például kislánykoromban, amikor a kortársaim arról ábrándoztak, mily jó lenne régi korokban élni, hercegkisasszonyként várni a hercegre az obligát fehér lóval. Én meg rámondtam: És ha a jobbágy kilencedik gyereke lennél? Erre kb. százszor akkora az esélyed. Akkor is jó lenne? Mit mondjak? Nem én voltam a legnépszerűbb. Az utazásokkal sem volt másképp: miközben a legtöbben Párizsba, Rómába vágytak, nekem Stockholm volt a vágyott úti cél: a XX. század emblematikus városa. A századelő szegénységéből pár évtized alatt kivirágzó település. Végül eljutottam oda – […]

Alig pár nap múlva lesz a centenáriuma annak a dátumnak, amelyen a Horthy vezette magyarországi kormányzat a versailles-i francia királyi park egyik épületében, a Trianon nevű kiskastélyban aláírta az Antantnak, a Központi hatalmak egyik veszteseként, az Osztrák-magyar Monarchia magyar királyságra vonatkozó ultimátumát. Ezzel most bővebben nem foglalkoznék, kifejtettem itt a véleményemet. Talán annyit tennék hozzá: Horthyéknak nem nagyon volt más választásuk: a győztesek világosan értésére adták: a békedekrétum aláírása a feltétele annak, hogy az 1920 nyarán a Tisza vonalánál álló román csapatokat az Antant által kijelölt – nagyjából a mai magyarországi határoknak megfelelő – demarkációs vonalakra szorítsák vissza. Sokkal érdekesebb, […]

A fenti szlogennek ugyan csak az első fele virít a plakátokon, újság oldalakon, harsog a rádiókból, a másik felét minden magyar érzi. Engem már kiráz a hideg, ha a „védelem” kifejezést meghallom a kormány közeléből. De hogy is néz ki közelebbről a „nagyívű gazdaságvédelmi akcióterv?” Bértámogatás a veszélyeztetett munkavállalóknak Először is: nem a munkavállaló kapja, hanem a munkaadó – aztán továbbadja (vagy nem) a dolgozójának. Csak annak jár, akinek a bére a korábbinak a 10-50 százalékára csökkent. (Vagyis, aki egyáltalán nem kap fizetést, mert nem tud a vállalkozó munkát adni neki, az úgy járt: a 0 százaléknak a 70%-a is […]

Lassan eltelik a karantén második hónapja is. Elég jól viselem – amúgy is nehezen mozdultam ki itthonról, még a korábban tíznaponta, kéthetente megejtett bevásárlásaimra is napokig készültem. Most meg a fiam, ahogy eddig is, hozza, ha kell valami – még a cigit is, pedig nagyon utálja, hogy bagózom. Jelentkeztek a környékről távoli ismerősök, hogy szóljak, hoznak, ami kell. De fordulhatnék a kerületi önkormányzathoz is – itt MSZP-DK többségű a testület. A járvány kezdete óta segélyvonalat működtetnek, majd kétszáz önkéntes vásárol be az időseknek. Több ezer élelmiszer és tisztasági csomagot állítottak össze azoknak, akiknek már nem telik bevásárlásra. 100 millió forintot […]

Ücsörög az ember immár egy hónapja az önként vállalt vesztegzárban, kiváltságos magyarként. Kiváltságos, mert nem bérház mélyi szoba-konyha, sőt, nem is másfeles, soklakós panel lépcsőház rabsága színhelye, hanem egy önálló ház, meglehetős – 400 nm-es kerttel. Sőt: nem túl magas, ám nem minimális nyugdíjából is futotta némi megtakarításra a korábbi évekből. Amit ugyan 2010 óta elszántan farag a magyarországi kormány 10 éve, de az én, 73. éve edzett túlélési praktikáimon nem képes kifogni. Ráadásul itt van a fiam is, aki nagyszombaton betolta nekem a közeli hipermarketet a mellette lévő trafikkal együtt, így háborús készletek tetején üldögélve van időm nézegetni netes […]

A belinkelt, 50 másodperces videó sokat elárul arról, hogy is képzeli Magyarország első szolgája a veszélyhelyzeti vezénylést. Merthogy „vezénylésnek” képzeli, afelől nem lehet kétség. A kormányerő részéről senki más nem tesz bejelentést. Helyettese a díszletek mögött semlyénkedik, pardon, serénykedik, olyan rendeleteket fogadtatva el, mint pl. a többek szerint felesleges és túlzó Budapest-Belgrád vasútvonal építéséhez felvehető kínai hitelkeret 500-ról 1700! milliárd forintra való emelése. Az 1200 milliárd különbség annyit jelent, hogy minden magyarországi lakosnak valamivel több, mint 120 ezer forint adóssága keletkezik Kínával szemben. Tízmillió lakosra lenne pont 120 ezer forint – de hát a határainkon kívül élő állampolgáraink a hitel-visszafizetés […]

Helyzet: ragyogó tavasz, 17-18 fok, bár az esték, éjszakák csípősek, hidegebb vidékeken gyakori a mínusz. A szilvafa ledobta menyasszonyi ruháját – csak remélem, hogy a szirmok alatt lapuló gyümölcskezdemények (ha vannak egyáltalán) nem szenvedték meg a hideg éjszakákat. A ragály is megy rendületlenül a maga útján: mára 732 igazolt fertőzött, újabb hat, összesen huszonhat elhunyt. Orvosok, járványügyi szakemberek, matematikusok a mostani és korábbi pandémák adatait vizsgálva arra a következtetésre jutottak: a hivatalos adatoknak kb. a százszorosa lehet a valóság. Mégsem hiszem, hogy a hivatalosságok hazudnának. Még Magyarországon sem. Nagy a felelősségük: ragaszkodniuk kell az igazolódott adatokhoz, nem kelthetnek pánikot a […]

Önkéntes bezárkózásom huszon valahányadik napja. Jobb, ha az ember nem számolja, amikor fogalma sincs, meddig tarthat. Az eddigiek alapján úgy számolom, Magyarországon a nyár közepéig – talán a végéig is – eltarthat a fertőzések szaporodása, és még akkor is csak arról van szó, hogy megállítottuk a járványt – a megszüntetéséhez még újabb hónapok, ha nem évek kellenek. (Helyzet március 29. 8:00 óra: 408 ismert fertőzött, összesen 13 elhunyt.) Hétfő óta kijárási korlátozás van, ami annyit jelent, hogy pl. vásárolni az idősek csak 9 és 12 óra között járhatnak, a fiatalabbak ezt követően a 15 órai boltzárásig. Az utcák csendesek, még […]