Ha az elmúlt kicsivel több mint száz év német históriáját a történelmi tények ismeretében tanulmányozzuk, óhatatlanul szembesülünk e nemzet szinte folyamatos megújulási képességével. Ritka ugyanis a történelemben, hogy egy nép ötven év alatt kétszer jut a teljes gazdasági, emberi és erkölcsi megsemmisülés szélére és mindig úgy áll talpra, hogy előző állapotához képest is magasabb szintre kerül. A mai Németország az Európai Unió teljes költségvetésének mintegy 60 százalékát állja egyedül, míg a maradék negyvenet az összes többi EU-tagország együttvéve, beleértve Nagy-Britanniát és Franciaországot is. A téma tanulmányozása ma aktuálisabb, mint valaha, hiszen az Európai Unió vezető gazdasági és egyre inkább politikai […]
Történelem
-
Mérnökök, katonák, tudósok
A címben megjelölt három pálya külön-külön sem könnyű, mégis vannak, akik képesek egyszerre mindháromban...
-
Közös európai sorstörténet
Egy lengyel katonatisztnek, Łukasz Ciepliński ezredesnek állít emléket a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen megnyílt...
-
Egy utolsó megemlékezés — Utoljára ünnepeljük a maroknyi túlélő katonát
A nyugati vezetők mai normandiai találkozója számos különböző szinten szimbolikus jelentőségű, mivel azok...
Új honvédséget építünk
Tisztképző intézményeink életében van egy régi, nagyon régi hagyomány, mely egy időre feledésbe merült. Valamikor, még a két világháború között, a Ludovika Akadémián minden évben, az utolsó évüket végző növendékek, a tisztavatás előtti századik napon tartották, és úgy is hívták „Száznapos”. Az ünnepséget követően az addigi feszes viszony enyhült az oktató tisztek és a negyedéves növendékek között, ettől kezdve szinte már tiszttársként, „kollégaként” kezelték őket. A háború után néhány évtizedig nem volt ilyen ünnepség, de 32 évvel ezelőtt feltámasztották. A kezdeményezés Ausztráliából jött, az ott élő és egykor a Ludovikán végzett, volt katonatisztek bajtársi közössége 1992. március 15-én egy Ludovika […]
Read more ›Felbecsülhetetlen hadtörténeti érték
Néhány héttel ezelőtt, 2023. október 5-től kezdődően a Magyar Honvédség mintegy hetven katonája egy korábban nem létezett, új karjelzést kezdett el viselni. Azt akarták kifejezni vele, hogy ők most már egy csapatot alkotnak. Különféle alakulatoktól érkeztek a Balaton partjára, hogy együtt dolgozzanak egy olyan feladaton, ami nemcsak a magyar hadtörténetben, de világviszonylatban is egyedülálló eredményt hozott. Ám amíg a végeredményig eljuthattak, annak előtte évek teltek el. Azt, hogy Balatonakarattya közelében, a parttól 3500 méterre, az iszapban valami roncs hever – már jóval korábban tudtuk – mondta el a kiemelt roncs bemutatása alkalmával Magó Károly zászlós, a Magyar Honvédség, Kiss József […]
Read more ›Golda
Egy válsághelyzet kezelése sokat mondhat egy emberről. Guy Nattiv izraeli filmrendező Golda Meirről szóló filmje Izrael első női miniszterelnökének élete mindössze három hetére koncentrál. A Jom Kippur-i háború szemszögéből Meirt a legkeményebb és a legsebezhetőbb pillanataiban is láthatjuk. Látjuk, amint telefonon keresztül kijelenti, hogy hajlandó „lemészárolni őket”, és itt az izraeliek által bekerített egyiptomi katonákról beszél, és azt is látjuk, hogy őszintén megviseli az emberi életek elvesztése. Helen Mirren, sminkben és protézisekben nem szűkölködve, meggyőzően játssza Golda Meirt – különösen a néhai izraeli vezető amerikai akcentusának elsajátításával, amelyet befolyásolt az a tény, hogy első éveit Ukrajnában és Fehéroroszországban töltötte, majd […]
Read more ›A Roma Holocaust – Emlékezés Szécsi Margittal
Augusztus másodika a Roma Holocaust emléknapja. Az ő nyelvükön „porajmos”-nak, elnyeletésnek hívják. A cigány áldozatok közül sokat névtelenül nyeltek el a gázkamrák, legtöbbjüket nyilván sem tartották. Csak a tábori jelük. a fekete háromszög különböztette meg őket a többiektől. Külön gondot okoztak a náciknak: elvégre az indiai árják leszármazottai, nehéz volt ürügyet találni a kiirtásukra. Az egyik ideológus megoldotta a problémát: szerinte a romák az árják legalsó rétegéből jöttek, és vándorlásuk során szemita népekkel is keveredtek. Vagyis nem elég, hogy cigányok, még zsidófélék is. Irány tehát Németországból, de később tőlünk is Auschwitz, a külön roma barakkok. Ahonnan már 1944 május 16-án […]
Read more ›Elfeledett szomszédaink
Magyarország harmadik legnagyobb zsinagógájának épülete Pápán áll, 1846. szeptember 11-én avatta fel Lőw Lipót rabbi, aki később lelkész százados volt Kossuth seregében. A roppant leromlott állapotú épületben 2012. július 15-én egy fénykép és dokumentum kiállítás nyílt meg „Elfeledett szomszédaink – Családok, sorsok történetek a pápai zsidóság két évszázadából” címmel. A kiállítás sorsa legalább olyan hányatott lett, mint a neki helyet adó épületé. Jelenleg Budapesten, az újpesti UP Rendezvénytérben látható július 30-ig, hétköznapokon (hétfőtől péntekig) 14 és 18 óra között. A belépés díjtalan. A kiállítás anyagát dr. Gyekiczki András, szociológus, jogász, „vasszorgalommal” gyűjtötte össze és 2012-ben Rajk László látványtervével mutatták be […]
Read more ›Mesél a templom – II. rész
A Múzeumok éjszakáján két rendezvénynek is otthont adott Budapesten a Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia templom. Nem meglepő, hogy az évenként megrendezett és roppant népszerű rendezvényhez a főváros legöregebb temploma is csatlakozott, hiszen ez az épület már önmagában felér egy múzeummal. Az altemplomban megtartott második előadás a fővárosi fürdőkultúráról szólt és bár témája – első hallásra – nem nagyon illet a helyszínhez, rövidesen kiderült; az előzetes feltételezés téves volt, két okból is. Állításunkat, mármint hogy ez fővárosunk legöregebb temploma, illik alátámasztani. Régészeti leletekből megállapították, hogy ahol a jelenlegi templom áll, ott egykor az úgy nevezett Contra-Aquincum területe volt. A 200-as évektől egészen […]
Read more ›Mesél a templom – I. rész
A Múzeumok éjszakáján két rendezvénynek is otthont adott Budapesten a Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia templom. Nem meglepő, hogy az évenként megrendezett és roppant népszerű rendezvényhez a főváros legöregebb temploma is csatlakozott, hiszen ez az épület már önmagában felér egy múzeummal. Az altemplomban előbb a szlovákiai Gömör-vidék középkori templomainak freskóiról, ezt követően pedig a fővárosi fürdőkultúráról hangzott el egy-egy – nagy érdeklődéssel kísért – előadás. A templomokról szóló előadás aktualitását az adta, hogy közel egy évi várakozás után Európai Örökség címet kaptak a gömöri templomok középkori freskói. Az Európai Örökség cím jelenlegi formájában 2013 óta létezik, eddig 48 európai helyszín viselheti és […]
Read more ›Egy szakma hazatalált
Apró, mondhatni eldugott kis helyiség Budapesten, az Akácfa utcában. Ha valaki nem tudja, mit keres, úgy sétálhat el az 59-es szám előtt, hogy észre sem veszi: az ajtó mögött egy kiállítás van, benne kincsek rejtőznek. Bizonyára azt is csak nagyon kevesek tudják, hogy az Ötvös Mesterségtörténeti Gyűjtemény mintegy tizenöt évnyi harc után kapott végre helyet az Erzsébetvárosban. A fémmegmunkálás legrégebbi emlékei az i.e. negyedik évezredből maradtak fenn, a Nílus, Tigris, Eufrátesz folyók környékén élő népek kultúrájából. Az érceikből könnyen kinyerhető fémeket, aranyat, rezet dolgozták fel különféle ékszerek, kultikus tárgyak, szobrok készítésére, mert mindkét fémre jellemző a nyújthatóság, a kalapálással történő […]
Read more ›Ötezer év tizenkét évben
A Nemzeti Múzeum tizenkét év alatt lezajlott műtárgygyarapodását mutatja be a most megnyitott nagyszabású kiállítás. Két kiemelt műtárgya Sisi királyné kesztyűje, melyet halála napján a merényletkor viselt, és amely egy párizsi árverésről került a múzeumba, valamint a Sztálin-szobor egy darabja. Az utóbbi valóban a szovjet diktátor bal füle, amelyet 1956-ban a forradalmárok a Ligetből a Blaha Lujza térre vonszolt szoborról vágtak le. Ezeken kívül természetesen még számos különleges és értékes tárgy is szerepel az augusztus 21-ig látogatható tárlaton. Ötezer éves az egyik legkorábbi műtárgy, egy emberábrázolással díszített edény az újkőkorból. A négy sarkán stilizált állatfejjel díszített edény Öcsöd határában került […]
Read more ›Pillanatok a történelemből
A történelem, a tiszti pálya, a katonaélet iránt érdeklődők számára sok új, érdekes információt nyújthat egy frissen megnyílt kiállítás. A Ludovika Akadémia történetét feldolgozó állandó múzeum nem egyszerűen hadtörténelmi jellegű kiállításnak ad helyet, hiszen középpontjában nem az események, hanem elsősorban az emberek állnak. Az előzetes bejelentés nélkül látogatható kiállítás helyszíne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Ludovika Szárnyépület, (1083 Budapest, Ludovika tér 1.) Az esetleg változó nyitva tartás idejéről a https://www.uni-nke.hu oldalon lehet tájékoztatást kapni. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem nem csupán az egykori Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia épületeit és parkját foglalta el, hanem annak szellemiségét, az itt folyó képzés pozitív célkitűzéseit […]
Read more ›Zrínyi nyomában
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karán működő Ludovika-történeti Kutatóműhely, 2020-ban, Zrínyi Miklós születésének 400. évfordulója alkalmából már rendezett egy kiállítást, Zrínyiek a haza szolgálatában címmel. Most az Egyetemen egy újabb kiállítás nyílott, a Kutatóműhely Zrínyi-Újváron folytatott feltárási munkáinak eredményéből. A kiállítás szeptember 20-ig látogatható az Egyetem Hungária körúti Kari Könyvtárának épületében. Joggal merülhet fel a kérdés, hogy miért pont ez a század ilyen fontos számunkra? „A 17. század hadviselésének tárgyi emlékei” című kiállítás megnyitásakor dr. Padányi József vezérőrnagy, egyetemi tanár, a Kutatóműhely vezetője elmondta: főleg azért áll közel hozzánk, mert Zrínyi Miklós koráról beszélünk, de a kiállítás ennél […]
Read more ›