A Párbeszéd Magyarországért (PM) szerint súlyosan diszkriminatív az új választási eljárás, amely előírja, hogy miközben erdélyi, délvidéki és a határmenti területek magyar állampolgárai akár levélben is voksolhatnak a 2014 áprilisában megrendezésre kerülő Országgyűlési választáson, a kanadai, amerikai és a nyugati diaszpóra jelentős része a legközelebbi magyar kirendeltséghez lesz kénytelen folyamodni, amennyiben élni kíván szavazati jogával. „Semmilyen olyan szakmai érvet nem látok, ami ezt a kettős elbánást indokolná”–nyilatkozta a Kanadai Magyar Hírlapnak Dorosz Dávid, a PM Országgyűlési képviselője. „Ezek után pedig csak és kizárólag politikai okokra tudok gondolni: a Fidesz egyszerűen azt akarja, hogy bizonyos helyen lakó magyarok nehezebben tudjanak szavazni. […]

Megy a háború a hajléktalanokkal, röpködnek az érvek pro és kontra, szelídlelkű emberbarátok veszekednek nettó ökrökkel, akik szerint aki akar dolgoz, aki akar lak. Elképesztő a csörömpölés, miközben egyre sötétebb felhők jönnek, maholnap nyakunkon a tél. Megvan az idei szezon első kihűlt halottja, akiről tudunk – szerencsétlen állítólag műanyag zsákban próbálta átvészelni a még csak nem is szokatlanul hideg éjszakát – nem sikerült neki. Hányan fogják követni még a télen – ki tudja? Hajléktalanok, a társadalom páriái. Eközben elkezdődött nagyüzemi üldözésük, jólöltözött és a hajléktalanok adóján is kövérre hizlalt urak és hölgyek hozzák a rendeleteket, hogy a fővárosban hol tilos […]

Kanada elfogadta a Kossuth díjas magyar író Kerész Ákos menekült kérelmét. Mint ismert: az író durva antiszemita támadásoknak volt kitéve Magyarországon és emiatt – nyolcvanévesen – volt kénytelen elhagyni hazáját. 2012 februárjában érkezett Montreálba, miután több alkalommal megtámadták Budapesten.  „Kanada a békesség és a tolerancia szigete”–nyilatkozta Kertész a Maclean’s nevű kanadai hetilapnak. Azért döntött úgy feleségével, hogy elhagyják Magyaroszágot, mert nyolcvanévesen már nem akart többet harcolni. Miután megjelent Kertész Ákos vitatott írása az Amerikai Népszavában, egészen elképesztően vad antiszemita támadásoknak volt kitéve. Volt olyan aki Dachau megnyitásával fenyegetőzött, mások pedig a Dunába való lövetést vetítették elő. De nem csak verbális […]

Gondolom, hozzám hasonlóan azért sokan emlékeznek még arra az esetre, amikor 2011. január közepe táján a kormány bemutatta az Új Széchenyi-tervet, amelytől Orbán Viktor miniszterelnök úr azt remélte, hogy majd talpra fogja állítani a gazdaságot és beindítja a növekedést. Matolcsy György, – aki akkor gazdasági miniszterként szolgálta az Orbán-kormányt, ki is jelentette, hogy az Új Széchenyi-terv révén hazánk már nem sereghajtó, hanem éllovas lesz, és az unió legjobb számait és eredményeit produkálja majd. Matolcsy úr, – aki úgy tűnik, hogy már akkor is látnoki képességekkel bírt, – elmondta, hogy az államháztartási deficitet 3 % alatt tartják, amely bravúrra az EU- […]

Egyenesen katasztrófa, hogy miket gondol a magyarok nagy többsége a gazdaságról, azon belül is a pénzügyekről. Ez a végzetes szűklátókörűség vezet azután olyan, alig megoldható helyzetekhez, mint pl. a devizaalapú forinthitelek ügye. Az egyik „károsult” például azt bírta nyilatkozni, hogy a hitelek mögött nem volt valuta. És a riporter nem igazította ki. Holott éppenhogy csak valuta – az ország belföldi fizetőeszköze – volt, deviza – egy másik országban használatos pénznem –, nem. Pontosabban annyiban volt deviza, hogy a bankok devizáért vették azt a valutát, amit hitelként kiadtak, mert így alacsonyabb kamatért jutottak hitelforráshoz, mintha a Magyar Nemzeti Banktól vettek volna […]

Beugrott az a kérdés, mi lenne ma a kis Viktorkával, aki családjával a falu utolsó romos házában húzza meg magát, kukoricát böngésznek a kombájn után a tesóival szakadt rövidnadrágjukban. Ahogy hidegebbek az éjszakák és a hajnalok, az erdőket bóklásszák tűzifa gyanánt rőzsére, átnedvesedett ágakra vadászva…. Munka nincs, a bányák, a TSZ már bezártak, csak a korrupt polgármester és haverjai üzlete virágzik, hozzájuk lehetne csak menni kujtorogni egy kis megalázó közmunkáért. A szülők? A munka hiányában a feszültség állandó. Parázs a hangulat, könnyen elcsattan egy pofon. Azután több is. Az apát messze kerüli mindenki. A menekülési útvonal minden lépés előtt bemérve. […]

Végre! Örömteli esemény. Felavattuk Vitéz Orbányai Horthy Miklós szobrát! (Bár remélem, hamarosan úgy jár, mint ideológiai vértestvére alaptörvényszilárdságú hungarocell emlékműve! Tehát hangos tiltakozásunk ellenére, de megtörtént a leleplezés!) Igen, végre! Végre így egyértelművé vált, hogy a kormány sandán passzív, sőt sokszor aktív támogatása mit jelent, hova tart. Ország és világ előtt most már bizonyított, hogy orbánrendszerünk a demokráciát és annak jelképeit is lebontva, a fasizmus, az antiszemitizmus, a rasszizmus aktív támogatója. Eddig a tágra zárt szeműek még mondhatták, „Ej! Ez még nem az. Ne állítsunk olyanokat, amelyek nem bizonyítottak!” Nos, Hitler gaztettei is csak utólag váltak bizonyossá, előre csak tartani […]

Remélem, hogy a KMH Magyarországon élő olvasói párszor meggondolják, mielőtt a CBA élelmiszerlánc egyik boltjában vásárolnak. Kanadában mindenesetre nem divat, hogy mondjuk a Loblaws, a Metro, az IGA vagy a Walmart levélben szólítja fel dolgozóit, hogy vegyenek részt egy pártpolitikai rendezvényen, nevezetesen a hirhedt Békemeneten, mert csak így lehet leküzdeni a liberálisok által okozott nemzethalált. Az meg pláne elképzelhetetlen, hogy az egyik itteni élelmiszerlánc vezetői így írnának egy politikusról: „Fontos, hogy mi mindnyájan, a nemzeti érzelmű igazi hazafiak támogassuk a legnagyobb formátumú magyar politikusunkat, nemzetünk miniszterelnökét, Orbán Viktort.” Aztán jött az ellenzék obligát ostorozása Magyarország national grocers-jétől. „Csak összefogva tudunk […]

Több mint érdekes dolgot szavazott meg a Parlament. Kövér úr bebizonyította, hogy a régi mondás, – miszerint asszony verve jó, – az a Parlamentben is érvényesülni fog. A Parlament egyik november 5.-ei ülésén még a napirendi pontok felolvasása előtt, Vadai Ágnes és Szűcs Erika és néhány képviselőnő társuk lila monoklikkal kisminkelten táblákat lobogtattak. A felirat a következő volt: Fideszes fiúk! Az asszony verve jó? Kövér úr minősíthetetlennek nyilvánította a viselkedésüket, és jegyzőkönyvben is rögzítették az ítéletet, miszerint mindkét képviselő nőt tiszteletdíjának maximális csökkentésével bünteti. Nocsak! Már ide is bevonult a politika? Mármint a magánéleti gyakorlatba? Mert minden nőnek az az […]

Remélem, már mindenki előtt tisztán látszik, hogy a szeretett vezérünk csapdájába zuhant demokratikus ellenzék képtelen az előre elcsalt választásokon nyerni! (Különös tekintettel a demokratikus ellenzék együttműködési megállapodásából több szervezet kizárása folytán.) Egy reményteli javaslatomhoz térnék vissza. A kormányzati pozíció reményében már mostantól hangsúlyozni kellene, hogy a választások a demokratikus oldalnak nem a pozíciókról fognak szólni, hanem a demokrácia és a gazdasági működőképesség visszaállításáról. Ennek érdekében választási bizalom esetén a teljes kormány szakemberekből lenne felállítva és nem a pártok politikusaiból! Ez az átmeneti kormány ideiglenesen állna fel a gazdaság rendbetételére, a demokrácia visszaállítására. Az eddigi visszaélések, panamák, pályázatok kivizsgálásával szakcsoportot bízna […]

Ahogy az ember utána gondol Orbán hatalomgyakorlásának, beugrik neki az Állatfarm 7. törvénye: minden állat egyenlő, de egyes állatok egyenlőbbek a többinél. Rózsi, a farm egyik lakója, a következőket gondolja: nem ez volt a céljuk, amikor évekkel ezelőtt összefogtak megdönteni az emberi faj uralmát. Ehelyett oda jutottak, hogy senki sem meri többé kimondani, amit gondol. Fel sem merül benne a lázadás, vagy az engedetlenség gondolata. Bármi történjék is, hűséges marad, keményen dolgozik, végrehajtja a kapott parancsokat, és elfogadja Napoleon vezetését. De azért mégsem ez volt az, amiben ő, és a többi állat reménykedett. Ahogy az ember utána gondol Orbán szónoklatainak, […]

Tévedtek, ha netán azt gondolták, hogy az eddigieknél furcsább fordulatot nem vehet a júliusban nagy érdeklődés és ígérgetés mellett felröppent, de októberre fizetésképtelenné vált Sólyom Airways története. Az Origo beszámolója szerint, egy Charity March nevű afrikai-magyar társaság vette meg a prémium magyar légitársaságként induló Sólyom Airwayst. E cég – mely az afrikai egészségügy fejlesztésével foglalkozik – állítólag azért lépett be a légiközlekedési piacra a Sólyom megvételével mert „Magyarországért dobog a szívük, és mindennél jobban szeretnének egy magyar légitársaságot.” Ez a mondat egy magánvállakozástól még annál is különösebb, mint amikor Vágó József, a Sólyom eddigi ügyvezetője azt ígérte, hogy a magyar […]

Górcső alá véve pártunk és kormányunk legfrissebb találmányát – a sertés ÁFA-ját, óriási anomáliákat fedezhetünk fel már megint. Propaganda célból 27%-ról 5%-ra csökkentették a vágóállat, féldisznó ÁFÁ-ját. Ez furfangos szándékú húzásuk volt, mert gyakorlatilag költségmentesen tervezték megúszni, és azt a hamis látszatot keltik, mintha a sertéshús ára csökkenne ezáltal, hogy reményük szerint a termékkörön végigfut az ÁFA-kedvezmény. De mivel nem, ezért a jelen konstrukció révén a feketegazdaságot fogják erősíteni GDP-rontással! Ez a termékpálya közepén kialakított ÁFA-anomália a következőképpen alakul. A termelőknek minden költségük 27%-os ÁFÁ-val jelentkezik (annyi ÁFÁ-val növelt árat fizetnek mindenért), de eladás esetén csak 5% ÁFÁ-val fizetik ki […]

Az idei október 23.-án mely nemzeti ünnepeink egyike, még mindig nem váltak teljesen érthetővé dolgok. Anno a rendszerváltás utáni években létrejött több olyan bizottság is, melynek az lett volna a feladata, hogy a múlt tisztázatlan történéseit feltárja. Ezek sem részben, sem sehogy nem valósultak meg. A történelmi levéltárban őrzött dokumentumok egy része meg lett semmisítve ( a rendszerváltás után vagy közben, mai napig vitatott) illetve „nemzetbiztonsági” okokra hivatkozva évtizedekre titkosítva lett. Milyen nemzet az olyan, mely fél szembenézni a múltjával? Mert a múltból lesz a jelen és jelenből a jövő. Ez utóbbi erősen megkérdőjelezhető jelen dolgok állása mellett. Manapság azért […]

Már rég óta együtt voltak  ketten, az ember és a kutya. Az ember Ember volt, a kutya Kutya. A kutya ugyan nem tudta, hogy ő Kutya, de az Ember mindig így szólította. Nem is volt más neve. Nem éltek se jól, se rosszul. Leginkább csak éltek. Hol itt, hol ott. Az embernek volt egy jó meleg hálózsákja, ha nagyon mord volt az idő, hát abba kucorodtak össze ketten, egymást melegítve. A kutya az ember hasához bujt, az ember meg, olyan fél karéjban, a kutya köré görbült, óvón. Az embernek akadt mindig annyi, hogy ehettek. Se jól nem laktak, se nem […]