Két héten belül örökre eltűnik a torontói székhelyű Kanadai Magyar Kultúrközpont (HCCC) régi St. Clair utcai otthona, miután az új tulajdonos úgy döntött, hogy az ingatlant lebontja. Az épület egy része az egykori Shaarei Shomayim zsinagóga volt, amelyet esetleg meglehetett volna menteni, ha az ingatlan örökségi (heritage) minősítését kérvényezi a HCCC vezetése. Ugyanakkor az ilyen minősítés bár megmentheti az adott ingatlant, annak eladását és átalakítását is megnehezíti. Érdekesség, hogy Mel Lastman – Toronto volt polgármestere – 1953-as házasságát is a zsinagógában celebrálták. A telket az UrbanCorp ingatlanfejlesztő cég vette meg tavaly decemberben a magyar közösségtől és üzletek, illetve öröklakások kerülnek Észak-Amerika legnagyobb kultúrközpontjának […]

2012. augusztus.28-án ünnepélyes keretek között avatták fel Kovács Nóra Patrícia tervei alapján a Túlélők falát a Holokauszt Emlékközpontban. Az ünnepélyes megnyitón Szita Szabolcs professzor, a Holokauszt Emlékközpont ügyvezető igazgatója köszöntötte a vendégeket. Beszédében elmondta: tíz éves az alapítvány és nyolc éves az épület. Intézményük tudományos és oktató központ. Nagy hangsúlyt fektetnek a túlélők felkutatására és emlékeik archiválására… hiszen soha nem feledhetjük mindazt, ami történt az elmúlt évszázadban a zsidósággal és a nemzetiszocialzmus ellenségeivel. Jövőbeni terveik között szerepel az Igaz Emberek Emlékfalának megépítése.

Örményország megszakította diplomáciai kapcsolatait Magyarországgal, jereváni tüntetők pedig nyomban letépték az ottani magyar konzulátus épületéről a magyar zászlót. A rendszerváltás utáni Magyarországon precedens nélküli nemzetközi botrány tört ki, amikor kiderült, hogy a Fidesz-kormány kiengedte a magyarországi börtönből az azer állampolgársággal rendelkező Ramil Sahib Safarov gyilkost, aki nyolc évvel ezelőtt a magyar fővárosban mészárolta le katonatársát, csupán azért mert az áldozat örmény származású volt. A magyar hatóságok pénteken engedték ki Safarov, állítólag abban a hitben, hogy azerbajdzsáni börtönben tölti le életfogytiglanos büntetését. Ezzel szemben az azer hatóságok azonnal szabadlábra helyezték a gyilkost, Ilham Alijev államfő kegyelemben részesítette és tömegek pedig nemzeti hősként fogadták a bűnözőt. […]

Valahogy, valamiért Szíriába, ott is az éppen zajló polgárháborúba csöppent öt magyar polgári személy. Majd valakik elrabolták őket… A sajtó felügyeletével megbízott Médiatanács megvizsgálta az addig megjelent híranyagokat és megállapította, hogy az öt polgári személy helytelen megfogalmazás és hogy a civilek, egészen pontosan három hazánkfia, tulajdonképpen polgári ruhába öltözött rendőrök, akik „valahogy” oda kerültek. Valakik kiszabadították őket, vagy… – de ne találgassunk! Föld S. Péter a Tisztelt Olvasóink által már ismert Hajdú János dandártábornok, a nála is csodálatosabb Orbán Viktor testőre, legújabb hőstettéről írt a Kanadai Magyar Hírlapnak.

René Lévesque, a szeparatista Parti Québécois alapítója és első miniszterelnöke kellő távolságot tartott a rasszizmustól és az etnikai alapú nacionalizmustól. „Egy québeci az, aki Québecben él”–definiálta a francia tartomány identitását a néhai kormányfő. Manapság a Parti Québécois „pur et dur” (tiszta és kemény) szárnya uralja a pártot és tematizálja a politikát,  és valamennyi felmérés szerint a felülkerekedett rasszisták győznek  a szeptember 4-ei Nemzetgyűlési választáson. Kilenc évig tartó kormányzása után, Jean Charest kormányfő liberális pártja nem, hogy ellenzékbe kerül, hanem – a legújabb CROP felmérés eredményei szerint – harmadik helyre szorulhat.

Zsidóknak, mint mindenki másnak, megvan az a szokásuk, hogy előbb-utóbb meglhalnak, de ellentétben másokkal, gyakran hagynak valamit maguk után és ez a valami, még ha csak emlék is és semmi több, sokáig rezonál, mint csellók megpendített húrjai. Ott vibrál ez a hang a levegőben, vagy valakik emlékezetében néha fájdalmasan, mint például nagymamák esetében, akiknek eltávozása erőszak következménye volt, vagy akár mulatságosan, mit Kohn és Grün esetében, akikről többé soha el nem felejtkezünk. De különös módón, minél megdöbbentőbb és minél fájdalmasabb volt az elmúlásuk aktusa, és erre sok-sok példa akad, annál tovább tart az a vibrálás. Sőt, néha az idő múlásával […]

Föld S. Péter kollégánk (a Metropol munkatársa), az 1951. október 4-én született újságíró, író, humorista Budapestről írt levelet, és mellé az egyik írását csatolta a Kanadai Magyar Hírlap számára. Nem úgy, mint új szerzőnk, erre sajnos nem tett ígéretet, hanem mint olvasónk, egy olyan demokrata, aki a frontvonalban, Magyarországon harcol ugyanazért, amiért társai Ottawában, Bécsben, Düsseldorfban és a világ minden táján. A magyarországi, humoros élű publikációk kedvelői még emlékezhetnek „A téma az ágyban hever” és „Röhög a belosztály” c. műveire… Írását Tisztelt Olvasóink nevében is köszönjük!

Zsidó honfitársaink életének mentéséért minden évben, a néhai Raoul Wallenberg, svéd diplomata születésnapján (a „Humánum Napján”) Helytállásért-díjakat ítélnek meg azoknak az embertársainknak, akik a Vészkorszakban – egzisztenciájuk, életük kockáztatásával is – segítségére voltak az üldözötteknek.

Olyan rosszul áll Jean Charest szénája, hogy még saját sherbrooke-i választókerületében is bukhat Québec liberális kormányfője a szeptember 4-én megrendezésre kerülő Nemzetgyűlési választáson. A Segma Recherche felmérésre szerint 12 ponttal vezet Sherbrookeban Serge Cardin, a baloldali-szeparatista Parti Québécois helyi jelöltje. Cardin 45, miközben  Charest csupán 33 százalékot szerezne az egyéni választókerületben. Eddig ötször nyert egyéni mandátumot a liberális vezér. Ha veszít Sherbrookeban nagy valószínűséggel  véget ér az 54 éves miniszterelnök québeci politikai karrierje.

A diktátor már megbukott, csak még nem tudja. A diktátor – országa, népe, nemzete ellen – politikai és gazdasági kártevéseket követett el. Felelősségre vonását egyre hangosabban követeli a nép. Nem mindenki akarja, de úgy lesz. Emlékezete a történelem szemétdombjára kerül, mielőtt elfelejtjük. Törvényszerű. Ma még itt van, s hogy ne legyen, demokratáknak – polgári és szociáldemokratáknak – akad ez ügyben egy s más tennivalója.

Referendumra, a demokratikus világban páratlanul szigorú  nyelvtörvényre, betiltott kipára és fejkedőre, valamint a francia többség és a bevándorlók előtt  elzárt és zsugorodó angol főiskolákra számíthatnak Québecben, amennyiben akkurátusnak bizonyulnak a legújabb felmérések és Pauline Marois kormányfő-jelölt baloldali-szeparatista Parti Québécois-ja kerül hatalomra szeptember 4-én. Jean Charest liberális kormányfő erős és szenvedélyes performanszt nyújtott  a vasárnapi négypárt és a hétfői kétpárti vitában egyaránt, ugyanakkor nem ütötte ki Marois-t, akinek pártja öt ponttal vezet a liberálisok előtt. Ha nyer a PQ, angol származású québeciek és a kisebbségek nem indulhatnak semmilyen választáson Québec második tartományában és nem lehetnek köztisztviselők, amennyiben nem beszélnek folyékonyan franciául.

2012. augusztus 13.-án, Barcsa-Turner Gábor, Magyarország egyik hivatalosan bejegyzett új-fasiszta szervezetének, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalomnak (HVIM) alelnöke, levelet intézett azokhoz a kanadai magyarokhoz, akik a nemzetközileg elismert emberi jogok és demokratikus elvek védelmében tevékenykednek Kanadában. (A HVIM, elnöke, Zagyva György Gyula a magyar parlament tagja. A HVIM szoros stratégia szövetségben áll Magyarország legnagyobb szélsőjobboldali pártjával, a Jobbikkal).

Ottawai látogatása alatt, Angela Merkel német kancellár a kanadai konzervatív  kormány költségvetési szigorát dícsérte. Merkel szerda este vacsorázott a miniszterelnök nyári rezidenciáján, csütörtök reggel pedig a kanadai parlamentben méltatta a Harper kormány gazdaságpolitikáját. „Szerintem Kanada egy jó példa arra, hogy miként lehet robusztus módon átvészelni egy gazdasági válságot”–mondta a német kancellár. Merkel a kanadai bankszektor regulációját, a fiszkálisan konzervatív kanadai büdzsét és a szabadkereskedelmet emelte ki követendő lépésekként.

Attól tartok, hogy a Kanadai Magyar Hírlap hibát követett el, amikor közölte a gusztustalan Barcsa-Turner Gábor minősíthetetlen levelét. Még akkor is hiba volt az, ha a sajtószabadság nevében, vagy a „pártatlanság” érdekében tette azt. A gyilkos indulatok és a gyilkos különítményesek dicsőitése, mely minden kétséget kizáróan gyűlöletbeszéd és mint ilyen megbocsájthatatlan a kanadai sajtóban, még akkor sem helyénvaló a mi lapunkban, ha azt demonstratív célzattal közöljük. Mégkevésbé érthető a közlése, miutan ugyanakkor a hozzászólások állítólag moderálás után kerülnek csak a lapba. Ebből tehát úgy tűnik, mintha a közles célja éppen a szenvedélyek felkorbácsolása lett volna és ha az volt, akkor […]

Barcsa Turner Gábor, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom alelnöke csupán szarkasztikus megjegyzésnek szánta a Kanadai Magyar Hírlapnak küldött levelét, melyben felhívta a kanadai magyar emigráció figyelmét: ne utazzanak Magyarországra, mert akkor az újnácik és fasiszták felfogják őket akasztani. Az ATV.hu is lehozta a Jobbik-szövetséges Barcsa ominózus levelét, melynek nyomán a gyilkosságra felszólító szerző kicsit „árnyalta” korábbi szavait: ő valójában csupán a „kanadai ‘magyar’ kertészákosos emigrációnak” szánta a halálos fenyegetést.